Oldalak

2014. január 22., szerda

Január 22.



Vince napja.
A Vincentius latin név rövidüléséből származó Vince győztest, győzedelmest jelent 
1823 – A magyar kultúra napja.
1561 – Megszületett Sir Francis Bacon angol tudós, filozófus, író, államférfi.
1852 – Szegeden megszületett Csonka János mérnök, az autókban használatos porlasztó feltalálója.
1943 – Megszületett Cseh Tamás énekes, színész, zeneszerzõ és előadóművész
1943 – Budapesten 69 éves korában meghalt Peidl Gyula, aki a Tanácsköztársaság kormányának lemondása után alakított új, szociáldemokrata kormányt. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított.
 

1956 – Meghalt Sir Alexander Korda, azaz Korda Sándor filmrendező, filmvállalkozó. 141 filmnek volt a producere, illetve rendezője.
1963 – Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet szövetségi kancellár aláírta a francia-nyugatnémet barátsági szerződést Párizsban.
1972 – Megszületett Parragh Katalin cselgáncsozónő, a magyar cselgáncssport történetének első női világbajnoki érmese.
1993 – Meghalt Abe Kóbó japán író, drámaíró, aki 1950 és 1967 között több irodalmi és drámadíjat kapott. Legismertebb műve: A homok asszonya.
1994 – Meghalt Telly (Aristoteles) Savalas görög származású színész (Kojak, Piszkos tizenkettő, Kelly hősei).


Január 22. – A magyar kultúra napja


A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, és 1993-tól már a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki (de a pedagógusnap június első vasárnapjára esik).
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. 

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.
Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése