Oldalak

2014. január 22., szerda

Magyar EP-képviselők: Az Európai Bizottság kísérje figyelemmel a szerzett jogok érvényesítését


Magyar EP-képviselők: Az Európai Bizottság kísérje figyelemmel a szerzett jogok érvényesítését
Gál Kinga és Schöpflin György magyar EP-képviselők
Magyarország üdvözli Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ugyanakkor elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, lévén, ez "nem kétoldalú, hanem európai ügy", figyelmeztetnek magyar uniós politikusok.
Schöpflin György magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő a szerb EU-csatlakozási tárgyaláskezdéssel kapcsolatban sajtóközleményben állapította meg, hogy "Szerbiát minden eddigi erőfeszítéséért dicséret illeti". A fideszes politikus azonban sajnálatosnak tartja, hogy "ez a nap mégsem lehet egészen felhőtlen, mivel a szerb alkotmánybíróság január 16-ai döntése mintha igazolná Belgrád centralizációs törekvéseit".
A szintén fideszes EP-képviselő Gál Kinga ugyanerről azt emelte ki közleményében, hogy "a szerb alkotmánybíróság döntése alapján hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt. Ezért lényeges lesz, hogyan módosítja a szerb parlament a kérdéses jogszabályt, hogy a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje ne csökkenjen, a szerzett jogok ne sérüljenek, ez ugyanis elfogadhatatlan lenne".
Schöpflin és Gál felhívta az Európai Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a Szerbiában megindult folyamatokat, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szerzett jogok maradéktalanul érvényesüljenek. (MTI)



2014. január 21. [22:22]
 

Magyar Külügyminisztérium: az alkotmánybírósági döntés visszalépést jelenthet a vajdasági magyarok jogaiban

Magyar Külügyminisztérium: az alkotmánybírósági döntés visszalépést jelenthet a vajdasági magyarok jogaiban
A magyar Külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szerb alkotmánybíróság legutóbbi döntése a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hatásköreinek korlátozását, ezen keresztül a vajdasági magyar közösség szerzett jogainak szűkítését okozza majd, s így visszalépést jelenthet a kisebbségi önkormányzás eddig elért eredményeit illetően.
A külügyi tárca hétfői közleményében azt írta: "sajnálattal értesültek" a szerb alkotmánybíróság határozatáról, amellyel alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait.
A Külügyminisztérium különösen sajnálatosnak tartja azt is, hogy az alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel.
A tárca sajnálatát fejezte ki a hatáskörök megsemmisítése miatt, ugyanakkor megnyugvással állapította meg, hogy az MNT közjogi jogosítványainak nagy többsége és ezzel a kisebbségi autonómia alapjai megmaradtak. Remélik továbbá, hogy a határozat indoklásának megismerése után a törvény módosításával a hatáskörök közül minél több visszaállítható lesz.
A Külügyminisztérium kiemelte: az EU-csatlakozási tárgyalások keddi megkezdése Szerbiával több lehetőséget ad majd arra, hogy a szerb kormány az EU elvárásaival és standardjaival összhangban alakítsa át jogrendszerét.
A szerb alkotmánybíróság hétfőn három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a szerb parlament előtt van, egyes politikai szereplők szerint az alkotmánybírósági döntés tükrében vissza kell vonni az eljárásból. Erről egyelőre nem született döntés. (MTI)


2014. január 21. [16:48]
 

Németh Zsolt: Sérelmes az alkotmánybíróság nemzeti tanácsokkal kapcsolatos döntése

Németh Zsolt: Sérelmes az alkotmánybíróság nemzeti tanácsokkal kapcsolatos döntése
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
Magyarország üdvözölte Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését és támogatja a maga eszközeivel, ugyanakkor élénk figyelemmel kíséri az itt élő magyarság sorsának alakulását.
Az alkotmánybíróság minapi döntését, amellyel alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait, és ezzel a nemzeti tanácsok számos szerzett jogát megnyirbálta, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap úgy kommentálta, hogy ez egy olyan probléma, amelyre mielőbb megoldást kell találni.
A múlt pénteken közzétett állásfoglalás indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az Németh Zsolt szerint már most látható, hogy az alkotmánybírósági állásfoglalás – noha az autonómia jogi alapjait megerősíti – megnyirbál számos olyan szerzett jogot, amivel jelenleg a nemzeti tanácsok rendelkeznek.
A magyar külügyi államtitkár különösen sérelmesnek nevezte azt, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a nemzeti tanács és az anyaország kapcsolatát.
"Fontosnak tartjuk azt, hogy találja meg a módját a szerb politika, hogy ezeket a megnyirbált jogokat adott esetben törvénymódosítással helyreállítsák" - fogalmazott Németh Zsolt, és hozzátette: erre jó alkalmat ad majd Szerbia európai integrációs folyamata.
Szerbia ma kezdte meg hivatalosan EU-csatlakozási tárgyalásait Brüsszelben. A magyar külügyi államtitkár megfogalmazása szerint Szerbia "hosszú és meglehetősen szerteágazó folyamat előtt áll", amit egyébként Magyarország örvendetesnek tart, és a maga eszközeivel támogat.
"A magunk sikerének is tartjuk, hogy sor kerülhet a(z EU-csatlakozási) tárgyalások megkezdésére" - mondta Németh Zsolt. Kijelentette, hogy Magyarország Szerbiának is meg kívánja adni azt a fajta támogatást, amit Horvátországnak megadott az EU-csatlakozás elősegítése érdekében.
Németh Zsolt - mint mondta - bízik abban, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos szerb alkotmánybírósági állásfoglalás problémájára megoldást lehet majd találni. Ugyanezt reméli - tette hozzá - azzal kapcsolatban is, hogy decemberben a szerb alkotmánybíróság Vajdaság tartományi statútumát minősítette részben alkotmányellenesnek.
Míg a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságának az ügye a központi kormányzat és a nemzeti közösség vitájáról, vagyis a nemzetiségi autonómiáról szól, addig a vajdasági statútum kérdése a területi, közigazgatási jellegű autonómiáról. (MTI)
2014. január 21. [16:43]


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése