Oldalak

2014. május 13., kedd

A délvidéki magyaroknak fantasztikus dolguk van Szerbiában - Vagy mégsem?

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/71/Vojvodina_-_Jezicki_sastav_po_naseljima_1910.gif„A Vajdaság példaként szolgálhat az Európai Unió számára a kisebbségi kérdés kezelésében, Szerbia a kisebbségi jogok tiszteletben tartása tekintetében az elsők között foglal helyet” - mondta Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter Újvidéken, miután megbeszélést folytatott Pásztor Istvánnal, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével.
A szlovák politikus elmondta: Vajdaság modellként szolgálhat az Európai Unió számára, erről többet kell beszélni, hogy minél többet tudjanak róla az emberek. Sok olyan kérdés van ugyan, amelyben Szerbiának kell tanulnia Európától, de ebben a témában Szerbia taníthatja Európát - világosítja fel nyilatkozatában az embereket a nagyon jó helyzetünkről Lajcák.
Amit azonban Pásztor István elfelejtett elmondani erről az idilli állapotról a szlovák politikus kollégájának az az, hogy annak ellenére, hogy a szavak szintjén úgy tűnhet, a kisebbségek Szerbiában találhatják meg a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, mégis a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat immár 70 éve minősíti kollektíven háborús bűnösnek, az állami intézményekben nem foglalkoztatnak részarányosan nemzeti kisebbségeket, folyamatosak a magyarverések és az emlékműveink megrongálásai is. Ebben az, Európának is "példát mutató" országban nemrégiben megcsonkították a nemzeti tanácsok jogköreit, míg a 35 százalékban nemzeti kisebbségek által lakott tartományban a régió jelképeit az állam nemzeti jelképrendszerére szeretnék felcserélni.
Pásztor arról sem mesélt, hogy a Délvidéken élő nemzeti kisebbségek még a szavak szintjén sem beszélhetnek a valós autonómiatörekvésekről, míg a más EU-s országokban, melyek számára Lajcák szerint etalonként kellene, hogy szolgáljon a szerbiai helyzet, ez nem lehet kérdés. Mert amíg Spanyolország területén például 17 autonóm terület működik, Olaszországban 7, addig nálunk a Pásztor István által vezetett tartományi képviselőház évek óta nem képes behajtani a köztársasági költségvetés 7 százalékát sem, amely a szerbiai alkotmány 184. szakasza szerint járna a Délvidéknek, főleg hogy a tartomány adja az ország GDP-jének a közel 40 százalékát az államkasszába.
Rózsásnak ítélik a helyzetünket, pedig a délvidéki nemzeti kisebbségeket folyamatosan érik az inzultusok és negatívan diszkriminálják a nemzeti közösségek tagjai. Ám, a folytonos mosolypolitikával azt is sikerült elérnie a politikai vezetőinknek, hogy az EBESZ szerbiai kisebbségek helyzetéről írt jelentésében le sem írták a "magyar" szót, annak ellenére, hogy az ország legnagyobb számú nemzeti közösségéről beszélünk.
Az egykoron félmilliós délvidéki magyar közösség a felére csökkent, csupán száz esztendő alatt, annak ellenére is, hogy a '70-es évek végéig pozitív volt a népszaporulat, és míg mi elfogytunk, mint a holdvilág, addig a szerbség megtudta háromszorozni a számát a tartományban. Jelenleg mintegy 50 ezerrel vagyunk kevesebben 10 évenként. Így, hát nem csoda, hogy a szlovák külügyér csak gratulálni tudott ezekhez a folyamatokhoz, hiszen ezen eredmények is bizonyítják, hogy számukra is követendő példa lehet az itteni módszertan, mert az ő országuk déli csücskében is hasonlóan megoldásra vár a kellemetlenkedő magyarok több mint ezeréves jelenléte.
 Sz. A.
Közzétette: Szerkesztő 2014. május 12. hétfő, 16:41  
http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/24721-2014-05-12-14-51-22


Kapcsolódó írás: 

Vajdaság példaképként szolgálhat

Miroslav Lajčák: Szlovákia támogatja Szerbia uniós felzárkózási törekvéseit


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése