Oldalak

2014. május 13., kedd

Május 13.



Szervác napja.
A latin Servatius névrövidítése, jelentése a megmentett.
1717 – Megszületett Mária Terézia osztrák császárnő, Magyarország királynője 1740-1780-ig.
1819 – Megszületett Walt Whitman amerikai költő.
1898 – Budapesten megszületett Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló, a magyar gázturbina úttörője.
1912 – Megszületett Budapesten Várkonyi Zoltán színész-rendező, író. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok - rendező; Emberrablás magyar módra - rendező; Egri csillagok – rendező; Tanulmány a nőkről; Kárpáthy Zoltán; Butaságom története; Honfoglalás I-II.; A kőszívű ember fiai; Fotó Háber; Csutak és a szürke ló; Dandin György, avagy a megcsúfolt férj; Elkésett levél; Az én lányom nem olyan.
1930 – Az Oslo melletti Lysakerben meghalt Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, zoológus és diplomata, aki 1892-ben indított expedíciója során elsőként jutott a legközelebb az Északi-sarkhoz.
1935 – Carl C. Magee szabadalmaztatta a parkolóórát.
1939 – Megszületett Brooklyn-ban Harvey Keitel amerikai színész. Ismertebb filmjei: Csapdában vergődve; A vörös sárkány; Buffalo Bill és az indiánok; Aljas utcák (1973).
1940 – Winston Churchill beszédet mondott az angol parlamentben, amelyet így kezdett: „Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket”.
1950 – Megszületett Peter Gabriel brit rockénekes, zeneszerző és szövegíró.
1961 – Meghalt Beverly Hills-en Gary Cooper amerikai színész – eredeti nevén Frank James Cooper – az amerikai fimgyártás egyik nagy ikonja. Ismertebb filmjei: Az akasztófa; A Mary Deare katasztrófája; Délutáni szerelem; Vera Cruz; Dallas; A különítmény; Akiért a harang szól I-II.; Az utca embere; Ember a láthatáron; Az árulás; Búcsú a fegyverektől; If I Had a Million.


1999. május 13., csütörtök
* A NATO légiereje hajnalban 4.15 és 4.45 között ismét az Újvidéki Televízió mišeluki székházát lőtte. Belgrád peremvidékén újból a batajnicai légi támaszpont volt a célpont, valamint Pancsova ipari negyedei. Prištinában is több nagy erejű robbanás hallatszott.
* A szerb Megújhodási Mozgalom javasolta az illetékes állami szerveknek, hogy fogadják el a G8-as csoport javaslatát a kosovói válság megoldására, és kérjék a Biztonsági Tanácsot, hozzon sürgősen határozatot az agresszió megszüntetéséről.
* A Crna Gora-i Szocialista Néppárt beterjesztette  Köztársasági Képviselőház elé a Milo Đukanović Crna Gora-i elnök leváltására vonatkozó javaslatát.
* A jugoszláv katonák 250 főből álló csoportja reggel elhagyta Kosovót – állapította meg a France Press hírügynökség.
* A Szerbiai Kőolajipar igazgatóságának adatai szerint a NATO bombatámadásainak következtében  négy munkás életét vesztette, harmincan könnyebben vagy súlyosabban megsebesültek, több mint öt ezren munka nélkül maradtak.
* Az orosz törvényhozás alsóháza rendkívüli ülésén megkezdte a vitát a Borisz Jelcin elnök ellen emelt vádakról.
* Moszkvában találkoztak Jacques Chirak francia és Borisz Jelcin orosz elnök. A találkozó homlokterében a jugoszláviai konfliktus volt.  
* Kivizsgálás céljából korházba szállították Joschka Fischer német külügyminisztert, miután pártja rendkívüli kongresszusán vörös színű festékbombát hajítottak a nyakába.
* Carlo Azeglio Ciampi, nemzetközileg elismert gazdasági-pénzügyi szakembert választották meg Olaszország 10. köztársasági elnökévé.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


25 éve, 1989. május 13-án a magyar kormány felfüggesztette a bős-nagymarosi vízerőmű beruházási munkálatait.


Magyarország és Csehszlovákia 1977. szeptember 16-án kötötte meg az államközi szerződést a bős-nagymarosi vízlépcső megvalósításáról. A felek abban is megállapodtak, hogy az energiatermelő berendezéseket 1986 és 1990 között helyezik üzembe.
Az építkezés megkezdését azonban a gazdasági nehézségek miatt elhalasztották. 1981-ben tárgyalásokat folytattak a beruházás elhalasztásáról, majd 1983. október 10-én Prágában szerződésben rögzítették a határidő öt évvel történő kitolását. A magyar küldöttségben a tárgyalások megkezdésekor vetődött fel először a kedvezőtlen környezeti hatások tudományos vizsgálatának szükségessége.
A beruházás vizsgálatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. Az MTA 1983. december 20-i állásfoglalásában a várható környezeti és gazdasági károk miatt az építkezés elhalasztását javasolta, de a munkálatok leállítását is megfontolandónak tartotta.
Az 1984. augusztus 1-jén megalakult Duna Kör civil szervezet a vízlépcsőrendszer környezeti káraira hívta fel a figyelmet szamizdat hírlevelekben, nyilvános vitákban, tiltakozó akciókban. A szervezet 1985 decemberében alternatív Nobel-díjat kapott tevékenységéért.
1985-ben a magyar környezetvédők követelésére, illetve gazdasági nehézségekre hivatkozva a nagymarosi építkezést átmenetileg felfüggesztették. 1986. május 28-án az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat és a Magyar Villamos Művek Tröszt magánszerződéseket kötött osztrák vállalatokkal. 5,7 milliárd schilling értékben a Donaukraftwerkét bízták meg a nagymarosi vízerőmű tervezésével és kivitelezésével, abban is megállapodtak, hogy a magyar fél az erőmű beindulása után húsz éven keresztül elektromos árammal törleszti a beruházás költségeit.
Az események hatására 1988. április 24-én a környezetvédők tiltakozó felvonulást tartottak a Visegrád és Esztergom közti Duna-parton. 1988. szeptember 2–4. között a Duna Kör kezdeményezésére létrejött Duna Konferencia tudományosan megalapozottnak tekintett bírálatot fogalmazott meg a vízlépcsőrendszerről. Szeptember 12-én tízezrek tüntettek az Országház előtt az építkezés ellen.
Az Országgyűlés 1988. október 6-7-án tartott ülésén mégis úgy döntött, hogy az építkezést folytatni kell. 1989. február 6-án a beruházás befejezésének határidejét 1995-ről 1994-re módosították. Az állandósuló tiltakozások és a népszavazási kezdeményezések után 1989. május 13-án Németh Miklós miniszterelnök javaslatára a kormány felfüggesztette a nagymarosi építkezést.
A kormányfő mindezt május 24-én közölte Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnökkel, majd közös felülvizsgálatot javasolt kollégájának. A május 13-i kormánydöntést az Országgyűlés 1989. június 2-án hagyta jóvá, egyben felhatalmazta a kormányt a további tárgyalások folytatására.
A két ország szakértői 1989. július 15. és július 19. között Budapesten tárgyaltak, a magyar fél ekkor adta át a csehszlovák szakértőknek a vízlépcsőrendszer működtetésének kockázatairól készült dokumentációt. A miniszterelnöki találkozó is Budapesten zajlott le 1989. július 20-án, amikor Németh Miklós bejelentette: a magyar kormány nemcsak a nagymarosi, hanem a dunakiliti építkezést is felfüggeszti.
Az Országgyűlés a munkálatok végleges leállításáról és a szerződés módosításáról 1989. október 31-én döntött. Novemberben Csehszlovákia megkezdte az előkészületeket, hogy az eredeti tervtől eltérően a saját területén töltse át a Duna vizét a bősi erőmű üzemeltetésére.
1992. május 7-én a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazásával május 25-i hatállyal felmondta az 1977. évi államközi szerződést, amelyet a parlament június 9-én hatályon kívül helyezett. Válaszul októberben - Magyarország tiltakozása ellenére - a szlovák oldalon befejezték a C-változat gátjait, és Dunacsúnnál, mintegy 40 km hosszúságban a bősi üzemvízcsatornába terelték a Duna vizét.
A Szigetközben a vízhiány miatt súlyos környezeti károk keletkeztek. 1996-ban Szlovákiában teljes és állandó üzemelésre állt át a bősi erőmű, majd átadták a bősi vízlépcsőrendszer dunacsúni zsilipkamráját, amely az üzembe nem helyezett dunakiliti gátat volt hivatott pótolni.
A vita eldöntésére a két fél a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet. Eszerint Magyarországnak nem állt jogában, hogy 1989-ben felfüggessze, majd 1992-ben végleg felmondja a szerződést. Nem volt megalapozott a környezetvédelmi szükségállapotra való magyar hivatkozás, mert nem állt fenn a szükségállapot egyik fontos feltétele, a nagyon súlyos, azonnali veszély.
Ugyanakkor Csehszlovákia szintén megsértette a szerződést, amikor az úgynevezett C-variáns megépítésével egyoldalúan elterelte a Dunát. A két félnek tovább kell tárgyalnia, és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak. 2011 elején a kormányszóvivő bejelentette: a kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy magyarországi folyókon nagyméretű duzzasztóművek vagy vízlépcsők létesüljenek.
A témához a következő híradós anyagot – Leállították az építési munkálatokat a bős-nagymarosi vízlépcső magyar oldalán – ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02464_1989, MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


120 éve, 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek Feszty Árpád alkotását, A magyarok bejövetele című hatalmas körképet.
A történet 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád párizsi útja során megnézte Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville 1883-ban készült, A francia hadsereg című monumentális festményét, egy körképet, amely akkoriban Európa-szerte nagy divatnak örvendett. A lenyűgöző kép láttán elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Felesége, Jókai Róza, a híres író lánya, aki szintén festőművész volt, megrettent a hír hallatán, mert pontosan tudta, milyen hatalmas összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó tervétől elállni, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik a honfoglalás ezredik évfordulója, a millenium.
Feszty Árpád - jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével - 1893-ban kezdett hozzá a honfoglalás elképzelt eseményeinek megfestéséhez. A történeti hűség kedvéért a Vereckei-hágóhoz is elutazott, történészek, régészek véleményét is kikérte, de a korabeli magyarok és a honfoglaló vezérek fegyverzetéről, öltözetéről akkoriban még kevesebbet tudtak.
Feszty irányításával feszített ütemben folyt a munka, még Jókai Róza is besegített, a halottakat és a sebesülteket festette meg. A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. A festményt egy bérelt telken lévő üvegkupolás épületben állították ki, amely a mai Szépművészeti Múzeum helyén állt.
Az egész országból megindult a zarándoklat a 120 méter kerületű és 15 méter magas festmény megtekintésére. A millenniumi kiállítás látogatóinak zöme a körképet is megcsodálta, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, Feszty a számlák kifizetése után még így is 10 ezer forintnyi veszteséget mondhatott a magáénak.
A festményt az 1890-es évek végén a londoni világkiállításra szállították. 1909-ben hozták haza Budapestre, de időközben az üvegkupolás épület telkét kisajátították. A művet egy ideiglenes, fából készült épületben, a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában helyezték el, és ekkor már félelmetes vetélytársával, a mozival is meg kellett küzdenie.
A második világháborúban súlyosan megsérült körképet a megmentésére alakult egyesület tagjai 1945 nyarán nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték, és különböző raktárakban tárolták. A sérült vászon állapota így tovább romlott.
Az ópusztaszeri nemzeti emlékhely kialakítását a honfoglalás tiszteletére Erdei Ferenc tudós, író, politikus kezdeményezte 1970-ben. A terv valóra váltására létrehozott emlékbizottság tagja, László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy a leendő emlékparkban a Feszty-körképet is állítsák fel.
Az 1800 négyzetméteres festményből megmaradt, mindössze 730 négyzetméternyi vászonfelület 1974-ben Szegedre került, ahol magyar szakemberek végeztek rajta állagvédő restaurálást. Az emlékpark építése 1990-ben már olyan szakaszba jutott, hogy a körkép teljes restaurálására is gondolni lehetett. A munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el: négy évig dolgoztak a festményen.
Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a nagyközönség előtt az év augusztusának első napján nyitották meg Ópusztaszeren a festménynek helyet adó épületet, a Rotundát. A látogatóknak hozzávetőleg fél óra áll rendelkezésükre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A látogatás előjegyzés alapján történik, eddig 4 és fél millióan látták A magyarok bejövetelét.
A témához ajánljuk Múlt-Kor sorozat egyik részét a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=1298120 MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése