Oldalak

2014. augusztus 20., szerda

Mégse fog magyar templomokat bontani a vajdasági magyar püspök


Megmenthető a három bánáti falu veszélybe került magyar temploma, és a kormány segítséget is ad a megőrzésükhöz, tudtuk meg Diószegi Lászlótól, a Teleki László Alapítvány igazgatójától. A katolikus püspök a magyar delegáció látogatása után letett a bontási szándékról.
Múlt héten hírül adtuk, hogy a Vajdaságban Német László katolikus püspök, pontosabban a nagybecskereki egyházmegye három, jórészt hívek nélkül maradt bánáti templom bontását tervezi. A lehangoló döntés miatt egy helyi civil szervezet a kommunista templomrombolás folytatásával vádolta meg a püspökséget. A történet szerencsére kedvező fordulatot vett: a cikk megjelenése után lapunkat megkereste Diószegi László, a határon túli műemlékek megóvásával foglalkozó Teleki László Alapítvány igazgatója, és elmondta, hogy augusztus elején egy magyarországi kormányzati delegáció látogatott a Vajdaságba, hogy a helyszínen tájékozódjon az ügyről. A több magyar minisztérium delegáltjaiból álló szervezet mindhárom – a németcsernyei, a párdányi és a módosi – templomot megtekintette, és segítséget ajánlott az egyházmegyének a megőrzésükhöz.
Meg kell-e menteni három romosodó, üres magyar templomot a déli végeken? A határon túli magyar közösségek fogyatkozásával ez a kérdés egyre több helyen felmerül, különösen azokban az országokban, ahol a más vallású többség nem veszi át a magyaroktól a templomot saját használatára – vagyis a három ortodox szomszédnál, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában.
                      Németcsernye (ma Szerbcsernye) temploma


















„A probléma nem egyedi, de ilyen határozott bontási szándékkal még soha nem találkoztunk, inkább az épületek sorsára hagyása, lassú pusztulása jellemző. A templomok bontása több okból is nagyon rossz megoldás, egyrészt felháborítja, elkeseríti a megmaradt magyar szórványközösséget, másrészt eltünteti a magyarság történelmi jelenlétének utolsó nyomait egy olyan területen, ahol már csak ezek a templomok tanúskodnak a színes, soknemzetiségű múltról”, magyarázza Diószegi. A magyar delegáció mindhárom templomot megnézte, és arra jutottak, hogy egyik sincs végveszélyben, de karbantartásra szorulnak.
„Nem kell az épületekre vagyonokat költeni, csak a fennmaradásukat kell biztosítani egy-két nemzedékre. Ahogy Szerbiában lassan javul a gazdasági helyzet, előrehalad az európai integráció, ezek a templomok a többségi társadalom számára is felértékelődnek”, teszi hozzá. Ahogy manapság senki nem akar zsinagógát bontani Tállyán, vagy ortodox templomot Hódmezővásárhelyen, úgy idővel a vajdasági szerb települések is jobban meg fogják becsülni ezeket az értékes épületeket – de addig valahogy el kell jutni. A szakértők szerint magyar sztenderdek szerint mindhárom templom műemlék lehetne, a hatalmas, neogótikus módosi – ahol még 50 fős szórványgyülekezet is van – különösen látványos.
„A látogatásunk alatt találkoztunk a csernyei szerb polgármesterrel, aki elmondta, hogy a falu nem támogatja a templom bontását. Annak ellenére, hogy a mai lakosság döntő többsége ortodox, szeretik a katolikus templomot, és érzelmileg kötődnek hozzá”, meséli Diószegi, aki szerint a jövőben a hívek nélkül maradt templomok esetében meg kell keresni a módját, hogy a többségi közösség is magáénak érezhesse az épületeket.
A nagybecskereki katolikus egyházmegye, amely végső szükségében szánta rá magát a bontásra, az anyaországi segítség ígéretének hatására letetett a tervről. „A templomok megtekintése után a magyar küldöttség meglátogatta az egyházmegye főpásztorát, akivel többórás beszélgetés keretében megtárgyalták annak lehetőségét és értelmét, hogy mit és hogyan lehetne megmenteni a jövőnek”, írta közleményében a püspök. Első lépésben mindhárom templom állapotát még idén fel fogják mérni a Teleki László Alapítvány szakemberei, ezután kezdődhet meg az állagmegóvási program összeállítása.
/ 2014.08.18., hétfő 17:03 /

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése