Oldalak

2015. október 22., csütörtök

A közösségépítő munkát féltik a Jókaiban

Törökbecsén a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület által használt épületet jelölték ki a migránsok esetleges elhelyezésére

 

 
Törökbecsén egyetlen migránst sem regisztráltak, az önkormányzat mégis arra kényszerült, hogy kijelöljön számukra egy befogadóhelyet. Erre a Susányi otthont találták a legmegfelelőbbnek, amelyben a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület működik.


A Jókai Mór MME épületében próbák és programok zajlanak

A szerbiai Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság még augusztus végén fordult levéllel a törökbecsei migrációs bizottsághoz. Ebben a többi között azt kérte, találjanak megfelelő helyiséget egy lehetséges tranzitállomásnak, és jelöljenek ki épületeket a migránsok elhelyezésére. A helyi migrációs bizottság szerint a magyar művelődési egyesület által használt épületben szükség esetén ötven személyt lehetne elszállásolni. Radoslav Šećerov, a törökbecsei migrációs bizottság elnöke szerint az egyesület által használt objektum az egyetlen olyan önkormányzati tulajdonú épület, amely megfelelő feltételeket tud biztosítani ezeknek az embereknek az elszállásolására, azaz van vizesblokkja és fűtése is.
Bár a döntés még szeptember 7-én megszületett, az értesítést csak hétfőn, azaz október 19-én kézbesítették a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesületnek. Vezetői értetlenül állnak a migrációs bizottság döntése előtt. Ilia László, a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület titkára elmondta: ez az egyetlen olyan hely, ahol magyarok tevékenykednek, és ahol komoly munkával, sok gyerek bevonásával sikerült közösséget teremteni. Attól tartanak, ha itt szállásolják el a menekülteket, hosszú időre veszhet kárba a befektetett munka.


Ilia László: A Jókai Mór MME az egyetlen olyan hely Törökbecsén, ahol magyarok tevékenykednek

– Épp most kaptuk meg további tíz év használatra az épületet, amelyben több szakcsoportban folyik értékes munka. Legnépesebbek a néptáncosaink, itt öt korcsoportban több mint 120 gyerekkel foglalkoznak, de kézimunkacsoport is működik, a szülőknek tornaórákat tartanak, a teleházban pedig az informatikai foglalkozások mellett dráma- és versmondó csoport is tevékenykedik. Tudomásom szerint másutt inkább a településen kívül, például fűtött sátrakban helyeznék el szükség esetén az embereket. A lakosság sem nézné jó szemmel, ha itt szállásolnák el őket, és a higiéniai feltételek sem megfelelőek itt erre a célra. Tudomásom szerint Újfaluban is van egy felújított önkormányzati épület, amely szóba jöhetett volna. A bizottsági jegyzőkönyvből sajnos kimaradt az a fontos tény, hogy ebben a mi épületünkben aktív tevékenység folyik – állítja Ilia László.
Az önkormányzat épületét a művelődési egyesület egyébként nemcsak használja, hanem jelentős beruházásokkal, pályázati pénzekből fejlesztette is azt: 2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának a támogatásával felújították a régi iskola- és óvodarészt, a nagyteremben lecserélték a padlózatot, 2008-ra pedig a Tartományi Nagyberuházási Alapnak köszönhetően a klubhelyiség született újjá. Az udvarrészben egy új objektumot is fölépítettek, ennek a befejezése azonban a bizonytalan jogviszonyok miatt egyelőre várat magára. Ha teljesen elkészül, itt 10-12 fő részére lesz szálláslehetőség, és a nyári gyerektáborozások idején modern vizesblokk áll majd a gyerekek rendelkezésére.
Törökbecsén egyébként nem regisztráltak egyetlen migránst sem, és a község területén nem halad át migrációs útvonal. A szerbiai Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság érdeklődésünkre arról tájékoztatott bennünket, hogy ettől függetlenül minden önkormányzattal szemben hasonló elvárásokat támasztottak.
feró
Magyar Szó, 2015. október 21., 1. és 6. o., vagy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése