Oldalak

2016. július 22., péntek

(Más) napló 62.



Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!?
Kisebbségjogi témák

Július 12.
A szerb kormány emberi és kisebbségi jogi irodájában megbeszélést tartottak a nemzeti tanácsok vezetőivel „azokról a módszertani megoldásokról, amelyek terén a kisebbségi akcióterv értelmében szükséges beszámolók készülnek. A legtöbb nemzeti tanács a megbeszélésen szembesült azzal, hogy komoly feladatok várnak ránk. Minden nemzeti tanácsnak vannak saját feladatai az akcióterv kapcsán. A munka nem várhat, függetlenül attól, hogy még nem alakult meg a szerb kormány. A kitűzött feladatokat el kell végezni, mindenkinek a saját területén. Az első jelentések augusztus végén esedékesek” – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.[1]
Kíváncsian várjuk, mikor hozzák nyilvánosságra, milyen feladatai vannak az MNT-nek, miről, mikor és kinek ad majd számot?

Július 13.
– Novi Pazarban ült össze a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete, amely a Szerbiában élő nemzeti kisebbségeket, illetve nemzeti tanácsaikat érintő időszerű kérdéseket vitatta meg. Középpontban az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akcióterv végrehajtása, illetve a folyamat részeként elkészítendő beszámolók, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, valamint az oktatás témája állt. Az ülést azért tartották Novi Pazarban, mert a közelmúltban a Bosnyák Nemzeti Tanács vette át a koordinációs testület vezetését, amelyet a 21 nemzeti tanács képviselői képeznek.[2]
A Bosnyák nemzeti tanács honlapján található tájékoztatás szerint az egyeztető testület „meghatározta következő egy évi munka elveit és prioritásait”.[3]  

Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozatában „megerősítette, hogy mindenekelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény sorsáról tárgyaltak, valamint a kisebbségi akciótervből eredő aktuális feladatokat vitatták meg”.[4]

Az egyik legfontosabb feladat mindenféleképpen a nemzeti tanácsokról szóló törvény minél gyorsabb és alaposabb átdolgozása, illetve kidolgozása. A mi szempontunkból egy új törvénynek a kidolgozása lenne kívánatos – mondta Hajnal. Aláhúzta: „jó lenne, ha a tervezett időpontnál jóval előbb elkészülne egy olyan törvényjavaslat, amely meghatározza a nemzeti tanácsok hatáskörét, tevékenységét és a társadalomban betöltött helyét”.[5]
A 23. tárgyalási fejezte vonatkozó akciótervben a nemzeti tanácsokról szóló törvény „revíziójának”/felülvizsgálatának (3.8.1.2., a 316. oldalon a 4-es alatt) 2016. „első negyedévéig” meg kellet volna történni. Hajnal Jenő nyilatkozata szerint „az illetékes munkacsoportot már megalakították”, illetve „a törvény sorsáról” beszélnek. Magyarán:a kidolgozásához még csak hozzá sem fogtak. Ez is azt mutatja, hogy Szerbiát mennyire (nem) érdekli a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása.
Hajnal nyilatkozata, tehát, teljesen idejét múlta. Hogy készülhet el valami „a tervezett időpontnál jóval előbb”, ha máris késik? Tudja-e egyáltalán Hajnal, mit tartalmaz az akcióterv? Mikor jelentkezik már egy felkészült, bátor újságíró, aki nem csak a tisztségviselők nyilatkozatát adja közre, hanem megvizsgálja annak a valóságtartalmát is?

Július 16.
Az anyanyelvhasználat az egyik fokmérője a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének.
Szerbhorváth György hívta fel a figyelmet arra, hogy a Magyar Szó Kft. igazgatója szerb nyelven kommunikál a vállalat dolgozóival. Egy olyan vállalatban, ahol a legtermészetesebb lenne a magyar nyelvű igazgatás. Ez bizony önmagában is szégyen. A levél tartalmát nem is említve. 
– Hab a tortán, hogy miközben a Vajdaságban hivatalos nyelv a magyar, szerbül küldi el a levelet a munkavállalóknak, akik tehát a magyar nyelvű napilapnak magyarul írtak eddig. Hogy az egészet megfejelje, még a saját nevét is átírja szerbesen, noha mindenki szíve-joga, hogy úgy írja a nevét, ahogy akarja. Viszont ha Ökrész személyi igazolványában magyarul szerepel a neve – és a lap impresszumában magyarul van, kérdés, hogy ilyen nevű személy, mint Rozalija Ekres létezik-e egyáltalán – írja Szerbhorváth.[6]
Az igazgatónőt, akinek egyébként a nyelvhasználat tekintetében is példát kellene mutatnia, még az sem igazolja, hogy bizonyára nem ő vezette be a szerb nyelvet a vállalat irányításába. Most, hogy ez nyilvánosságra került, változat-e a gyakorlaton?

 http://hu.autonomija.info/wp-content/uploads/2016/07/magyar-szo-atvezenyles.jpg

Július 18.
Brüsszelben Szerbia és az Európai Unió (EU) harmadik államközi konferenciáján megnyitották a 23. (igazságszolgáltatás, korrupció ellenes harc, alapvető jogok) és a 24. (igazság, szabadság, biztonság) csatlakozási tárgyalási fejezetet Szerbia számára.[7]
A vajdasági magyarokat különösen a 23. fejezet „alapvető jogok” c. alfejezete érinti, amelynek szerve része „a nemzeti kisebbségek helyzete” (3.8). Ennek megvalósítására külön „akcióterv” is készült.[8]
A Magyar Nemzeti Tanács – ismereteim szerint – erről a dokumentumról vitát nem nyitott, nem tűzte napirendre, nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot, illetve a közösség érdekeit a csatlakozási folyamatban. A Hajnal Jenő vezette MNT-nek talán ez az eddig legnagyobb politikai hibája, aminek a közösségre nézve messzemenő következményei is lesznek.
Hajnal az MNT állásfoglalása nélkül, úgymond magánszemélyként képviselte a vajdasági magyarokat a dokumentumot elfogadásra készítő munkacsoportban, amire a szerb kormány a március 3-i ülésén került sor. Így minden ezzel kapcsolatos politikai és erkölcsi felelősség is őt illeti meg.
A (technikai) szerb kormány emberi és kisebbségi jogi irodájának honlapjára felkerült a 23. tárgyalási fejezetre vonatkozó akcióterv megvalósításáról szóló 2016. első félévi (1-2 számú), terjedelmes jelentés.[9]
A 233 oldalas riportban a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló rész (3.8.) a 176. oldalon kezdődik és a 231. oldalon fejeződik be.
A 23. fejezettel kapcsolatos jelentés statisztikai mellékletéből[10] ezt lehet megállapítani: A tevékenység 82%-a „teljes egészében megvalósult, vagy folyamatosan megvalósul” (aktivnost je u potpunosti relizovana, ili se kontinuirano realizuje); a tevékenység  4%-a „csaknem teljes egészében megvalósult” (aktivnost je gotovo u potpunosti realizovana). A riportban csak két helyen (3.8.1.17. az ügyészek jelölése és kinevezése, 3.8.1.23. a nemzeti tanácsok alakítása a helyi önkormányzatokban) található, hogy „a tevékenység részben (5%) valósult meg” (aktivnost je delimično realizovana), illetve, hogy a tevékenység mindössze 2%-a „nem valósult meg”. Néhány intézmény nem küldte el a feladatok megvalósításával kapcsolatos jelentését (izveštaj nadležne institucije nije dostavljen), ami a tevékenységek 7%-át teszi ki.

 


Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban az illetékes szervek szinte minden feladatot teljesítettek. Szinte már nincs is mit tenni! Szerbia akár holnap csatlakozhat az Európai unióhoz. Ezt illusztrálja az ábra is, miszerint az emberi és kisebbségi jogi iroda 100%-ban (már csak önmagukról nem írnak kevesebbet!) teljesítette a feladatokat, csak éppen a helyzet nem változott semmit.


A 23. tárgyalási fejezetre vonatkozó akcióterv 
megvalósítása hatékonyságának statisztikai ábrázolása

Az akcióterv úgy is volt előkészítve, hogy minél terjedelmesebb legyen, de minél kevesebb valós feladatot tartalmazzon!
Az MNT által szervezett július 1-jén és 2-án Szabadkán megtartott Anyanyelvtudat és joggyakorlat elnevezésű tanácskozáson „Lulić Emil, az MNT elnökének jogi szakmunkatársa és Szilágyi Miklós, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke a kisebbségi akciótervről, annak megvalósításáról tartott előadást”. (Ez egyébként egy külön tanácskozás témája lehetett volna, mivel az akcióterv nem csak a nyelvi jogokról szól.)
A Transparentnost Srbija (TS) közleményben hívta fel a figyelmet, hogy „az akcióterv intézkedései, még abban az esetben sem, ha 2018-ig teljes egészében megvalósulnának, eredményeznék a változások szükséges mértékét, mivel nincsenek eléggé ambiciózus módon elkészítve, vagy mert hiányoznak a pontos eredményességi mutatók… Az egyes tevékenységeket az állami szervek sikeresen megvalósultnak tekintik, mert ’a képzést megtartották’, ’a jelentést átadták’, stb.[11] (Az MNT vonatkozásában jó példa erre az említett jogi és fordítástudományi tanácskozás is.)  
Az akcióterv megvalósítását – ha már (Hajnal Jenőnek köszönve) nem változtat(ha)tunk rajta semmit – most úgy lehetne ellenőrizni ha (horvát mintára) egy magyar munkacsoport is létesülne.  
A horvát kormány ugyanis bizottságot hozott létre a 23. és 24. fejezettel kapcsolatos „átmeneti mércék megvalósításának figyelemmel kísérésére”.[12] A bizottság feladatai közé tartozik annak követése is, hogy Szerbia „létrehozza-e a nemzeti kisebbségi jogok törvényhozási kereteit”.[13]
Nem hiszem azonban, hogy erre a feladatra az MNT vállalkozna és azt is kétlem, hogy Hajnal Jenő és munkatársai erre felkészültek lennének. A vajdasági magyar politikumban van-e egyáltalán készség egy ilyen testület létrehozására? Tesz-e valamit a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Mozgalom? Vagy oda jutottunk, hogy ez már senkit nem érdekel? Pedig a közösség jogainak megvalósítása függ ettől!

Július 18.
Mindössze néhány órával azután, hogy Szerbia Brüsszelben megnyitotta a 23. és 24. európai uniós (EU) csatlakozási tárgyalási fejezetét, a hivatalos Zágráb megismételte: Ellehetetleníti Belgrád számára a két fejezet lezárását, amennyiben nem teljesülnek Horvátország követelései az egyetemes joghatósági törvény felfüggesztéséről, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködésről.
A horvát kormány arról állapodott meg, hogy határidőt szab Szerbiának az egyetemes joghatósági törvény felfüggesztésére, jelentette ki Miro Kovač, az ügyvivő horvát kormány külügyminisztere.
 „Amennyiben Aleksandar Vučić (ügyvivő szerbiai kormányfő) úgy gondolja, ezt nem köteles végrehajtani, akkor az országát nem tudja majd az Európai Unióba vezetni” – fogalmazott Kovač, aki elmondta, ugyan beleegyezésüket adták a fejezetek megnyitásához, de a követeléseik nem változtak.[14]
Horvátország (az Orbán kormánnyal ellentétben) továbbra is követeli a Szerbiában élő nemzettársak jogainak érvényesítését.

Július 19.

A napokban ismeretlen tettesek kék festékkel öntötték le Damjanich János adai domborművét, amelyet Ada testvértelepülése, Budakalász ajándékozott a Tisza-parti községnek.[15]

Szerbiában nagy port vert fel, hogy 2011. március 13-án Adán emlékművet állítottak  Damjanich János magyar honvédtábornoknak. A szerbek felróják neki, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok oldalán harcolt a szerbekkel szemben. 
Néhány nappal később (a Szerb Megújhodási Mozgalom vajdasági bizottsága után) a Szerb Haladó Párt (SNP) Ada községi szervezete is követelte az önkormányzattól, hogy az Ada központjában leleplezett Damjanich János-emlékművet távolítsák el. Stanka Mihajlov, (akkor) a helyi pártszervezet elnöke közölte, hogy a felállított emlékmű megronthatja Ada községben az emberek és a nemzetek közötti viszonyt, mivel Damjanich János szerbellenes volt, amiről a történelemkönyvek is tanúskodnak. Bejelentette, hogy az SZHP petíciót gyűjt a Damjanich-

emlékmű lebontása érdekében.[16] (Bizonyára ugyanarról a hölgyről van szó, aki most Tartományi Képviselőházban az "ALEKSANDAR VUČIĆ – SZERBIA GYŐZEDELMESKEDIK" képviselői csoportot erősíti,[17] amely a Vajdasági Magyar Szövetség koalíciós partnere.)

2014. január 9-én a központi parkból ellopták Halász József és Bakos Kálmán mellszobrát is. Sajnos a tettesek és a szobrok nem kerültek meg, a talapzatok azóta is csupaszon állnak. Damjanich domborművét néhányan időközben megtisztították.[18]

Újvidék, 2016. július 22.

BOZÓKI Antal


[1] P. E.: Egyetértés a nemzeti tanácsok között. Magyar Szó, 2016. július 14., 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3106/kozelet/149842/Egyet%C3%A9rt%C3%A9s-a-nemzeti-tan%C3%A1csok-k%C3%B6z%C3%B6tt.htm, 2016. július 14., 08:26
[2] Uo. 1.
[3] Sjednica Koordinacije nacionalnih vijeća manjina [A nemzeti tanácsok koordinációjának ülése]
[4] Uo.
[5] Uo.

[7] Fontos nap Szerbia számára: Megnyílt a 23. és a 24. tárgyalási fejezet. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23845/Fontos-nap-Szerbia-szamara-Megnyilt-a-23-es-a-24-targyalasi-fejezet.html

2016. július 18. [20:12]

Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter szerint „Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 80 százalékát teljesítette”. Beta. Szerbia teljesítette az uniós követelések 80 százalékát. Magyar Szó, 2016. július 18. 4.
[11] P. D.: Promeniti Akcioni plan za poglavlje 23 [Megváltoztatni a 23 fejezetre vonatkozó akciótervet]. Danas, 2016. július 20. 4.

[12] Tanjug. Hrvati osnovali komisiju za praćenje pregovora Srbije i EU [A horvátok bizottságot alakítottak Szerbia és az EU tárgyalásainak követésére] http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2016&mm=07&dd=19&nav_category=167&nav_id=1156931, 2016. július 19. [18:26]

[13] Uo.
[14] Horvátország határidőt adott Szerbiának az egyetemes joghatósági törvény felfüggesztésére. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23847/Horvatorszag-hataridot-adott-Szerbianak-az-egyetemes-joghatosagi-torveny-felfuggesztesere.html, 2016. július 19. [12:20]
A Magyar Szó a letigim horvát követelésekről, mint Szerbi elleni „fenyegetésekről” ír. (Ragaszkodás a műlthoz, vagy választási kampány? 2016. július 22. 4.
[15] H. A.: Ada: Festékkel öntötték le Damjanich János domborművét. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20373/Ada-Festekkel-ontottek-le-Damjanich-Janos-dombormuvet.html, 2016. július 19. [20:53]
[16] csin: Szombatra tiltakozást szerveznek. Magyar Szó, 2011. március 18., 1. és 5.
[18] Lásd az 15-ös alatti írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése