Oldalak

2016. július 24., vasárnap

Néhány benyomás a Vajdaság Autonóm Tartomány negyedik üléséről

Tegnap (2016. 7. 18.) volt a tartományi képviselőház ülése. Érdekes volt látni hogyan nyilatkoznak és hogyan szavaznak a mostani és a valamikori koalíciós partnerek.
Talán kezdhetném a titkárhelyettesek megválasztásával. A 12 titkárságba 11 helyettest választottunk. Az eredeti javaslat szerint 10 helyettest választottunk volna, de közvetlen az ülés előtt kézhez kaptuk a javaslat módosítását amiben már 11 név volt. Igor Mirovic, a VAT kormányfője tanult a kormányválasztási ülésből és ezúttal időben rendelkezésünkre bocsájtotta a jelöltek életrajzát.
Nem szeretnék külön kitérni senkire sem, ezért csak általánosságokban kommentálnám a jelölteket. Az előerjesztések egyik jellemzője az volt, hogy a jelöltek politikai alapon lettek kiválasztva, ami talán normális is, hiszen a tartományi kormány is politikai leosztás szerint működik.
Azonban az életrajzokból kiderült, hogy a  hatalmon lévő többség nem rendelkezik  megfelelő szakkáderrel.
A jelöltek nagy része, kivételt képeznek az orvosi és bölcsész képzettségűek, magán egyetemeken szereztek diplomát, katonai vagy rendőrségi múlttal rendelkeznek, de akadt közöttük volt bokszoló, kétes hírű üzletember, közvállalatok szétzilálásáról elhíresült káder is.
A 11 jelöltből egyiknél sem volt feltüntetve hol született. Egyedül az iskolai végzettségük alapján lehetett kikövetkeztetni kinek milyen volt az életútja. Feltételezhető, hogy ezzel egyes jelöltek nem vajdasági gyökereit rejtették el.
És most a legfontosabbról: a 11 jelöltből csak 1 magyar volt! Más kisebbségi nem is volt az előterjesztésben, holott a szerb alkotmány a részarányos politikai képviseletről (döntéshozó és végrehajtó hatalmi ágon) regél. Természetesen ez nem zavartatta a tartományi hatalomban lévő kisebbségi pártot. Simán megszavazta, szóvá sem tette. Bort iszik, vizet prédikál elv alapján.
A másik erős benyomásom szintén az ehhez kapcsolódó kétkulacsos politizáláshoz fűződik. A tartományi ombudsman jelentését értékelve a szabadkai párt frakcióvezetője éppen a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elemeket emelte ki (főleg a tartományi szervekben dolgozókra vonatkozó adatokat). Pozitív elemnek tartotta és támogatásában biztosította az ombudsman intézményét.
Ezt követően a szószékhez a haladó párt (szerb koalíciós partner) frakcióvezetője jött ki, és többek között élesen bírálta az ombudsmani jelentés részarányos foglalkoztatási részét. Sületlenségnek és egyéb erős jelzőkkel minősítette, majd azt is kifogásolta hogyan merészeli bárki is a tartományi szervekben dolgozók "vérsejtjeit" számolgatni. Ennyit a koalíciós partnerről és a virágzó koalícióról, illetve a koalíciós partner elfogadottságáról.
Mégis a kétkulacsosság csúcsa az volt amikor a Vajdaság  2015-ös zárszámadását, illetve a tartományi nagyberuházási alap 2013/14-es jelentését tárgyaltuk. A haladók kitalálták azt a kommunikációs panelt, hogy azért szavazzák meg a 2015-ös zárszámadást mert nem szeretnék ha ezért a köztársasági szervek megvonnák az úgynevezett transzfer eszközöket, azaz a központi köztársasági költségvetésből érkező átutalásokat, ami nehezen elképzelhető abban a helyzetben amikor ők vannak hatalmon Belgrádban és Újvidéken is.
Ha figyelembe vesszük milyen erőteljes támadásokat folytattak az előző hatalmi felállással szemben a pénzek költése kapcsán, majd letartóztatásokat, bűnvádi feljelentéseket is intéztek ellenük, akkor mostanára csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az mind a napi politikai célokat szolgálta, és mindeddig nem találtak, sem ők, sem az általuk irányított rendőrség, bíróság, semmilyen terhelő bizonyítékot állításaik igazolására.
Ezt nehéz volt elismerni a nagy nyilvánosság előtt, így kitalálták miért fogadják el a zárszámadást és miért nem szavazzák meg a nagyberuházási alap jelentéseit. Csakhogy a nagyberuházási alap részhalmaza annak amit a zárszámadásban elfogadtak. Arról nem is beszélve, hogy a mostani kisebbségi koalíciós partnerük tagja voltak az előző kormánynak, a nagyberuházási alapban is fontos pozíciókat töltöttek be.
Tehát ha a haladók lopót kiáltanak az előző kormányra, akkor a mostani koalíciós partnerüket is lopóknak minősítik.
De nem csak a haladók voltak ebben a tudathasadásos állapotban, hanem a szabadkai párt is. Mert ők is megszavazták a 2015-ös zárszámadást (nehogy lopók legyenek), de a nagyberuházási alap jelentéseit már nem szavazták meg. Ezek szerint Kern Imre és pártjuk közreműködése az alapban mégsem volt olyan makulátlan?
Természetesen a demokraták (DS) védték az előző kormányt és döntéseit és így egy olyan szürreális helyzet alakult ki, hogy a demokraták védték a szabadkai párt mundér becsületét, míg ők saját maguk ellen szavaztak. És ezt hívják következetes politizálásnak!
Ezek után sem a haladóknak, sem a szabadkai pártnak nincsen semmi erkölcsi joga hátrafelé mutogatni és a következetességre hivatkozni.

Csonka Áron

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése