Oldalak

2016. július 1., péntek

Mennyből az angyal


A kisebbségi jogok miatt lassul Szerbia uniós csatlakozása

 

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Csak a magyarok (VMSZ) elégedettek, mert számukra már eljött a kisebbségi Kánaán.

Nagy a felháborodás:
„Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációs tárca nélküli minisztere számára egyértelmű, hogy politikai üzenetként kell értelmezni az Európai Unió azon döntését, hogy Szerbia mégsem nyithatja meg a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. tárgyalási fejezeteit. Már csak azért is, mert ezzel egyidejűleg az EU államfői és kormányfői a Montenegróval és a Törökországgal folytatott tárgyalások újabb fejezeteinek a megnyitásáról döntöttek, húzta alá a politikus, mondván: világos, hogy Szerbia uniós útját akadályozzák.”
Ez a nyilatkozat még korrekt, mit mondjon egy szerb miniszter, még ha v. d. állapotban is van. De nem türtőztette magát Ivica Dačić, aki külügyminiszterként is öregbítette hazája amúgy is nagyszerű nemzetközi tekintélyét. Mindennek elmondta Horvátországot, amely (a brexites Nagy Britanniával együtt) akadályozza a keleti szomszédja uniós törekvéseit. Mondta a magáét (a vajdasági magyar nyelvű sajtóban nem fedeztem fel e magvas gondolatokat), de az az RTS azért megörökítette a világörökség számára, hogy Ivicánk tüzet okádott: egy olyan ország mint Horvátország (usztasa, fasiszta Független Horvát Állam, Vihar és 200 ezer elüldözött szerb), amelyben még mindig hallani a fasiszta jelszót (a gyengébbek kedvéért: Za dom spremni!) legyen kritérium  az EU számára? Természetesen van igazság abban amit Dačić mond és az utóbbi 6 hónapban Horvátország tényleg egy szélsőjobbos fordulatot élt át, de a kormány megbukott. Nem utolsósorban a civil ellenállás és a még független média miatt. Hol vannak ezek a dolgok Szerbiában? OK, a Savamala és az RTV egy kicsit felkavarta a kedélyeket. Ebből, már szinte természetesen módon, a vajdmagyarok  feltűnően kimaradnak. Úgy látszik, nem csak a VMSZ elégedett a szerbiai mennyei állapotokkal.
Van még egy rossz hírem Ivicáék számára: a románoknak és a bolgároknak sem tetszik a szerb kisebbségi politika. És ők is uniós tagok és most ne részletezzük, hogy hogyan lettek azok, hiszen Orbán Magyarországa is ott van még.
Tegyük félre azt a tényt is, hogy Dačić a maga múltjával és tehetségével semmilyen más ország külügyminisztere nem lehetne (Koszovót, a Zöldfoki szigeteket és a világ összes banánköztársaságát is beszámítva) és az sem mérvadó, hogy Putyin nemrég magához rendelte a nagyérdemű Aleksandar Vučićot és ráparancsolt: márpedig Ivicát be kell venni a kormányba. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy csorba esett a haladó kormány tekintélyén.
Mindeddig nyomor, tömeges kivándorlás, nyugdíjasok kifosztása, óriási munkanélküliség, médiadiktatúra mit sem számított, hiszen Vučić a Nyugat kedvence volt. Ez a mítosz rendült most meg.
Putyinnak pedig nem sürgős (az utálatos nyugati váltógazdaság nem érinti), van ideje, kivár. Éljen a megbonthatatlan szerb-orosz testvériség!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése