Oldalak

2017. június 17., szombat

(Más) Napló 85.



Növekvő etnikai feszültségek
Kisebbségjogi témák

Június 1-15.  
Eluralkodó félelem és bizonytalanság
Elsőként Vígi Zsoldos Zsaklina számolt be a moholi közbiztonság megromlásáról és az etnikai felszültség növekedéséről: „Az emberek nem mernek együtt menni a templomba, valakinek otthon kell maradnia, mert attól félnek, kirabolják őket” – írja a Félnek Moholon című helyszíni riportjában.[1]
Vörös Idához május 5-én éjjel törtek be. Az idős asszony elmondása szerint ezer euró értékű ékszert, háromezer eurót, 15 ezer dinárt és minden személyi dokumentumát elvitték. Megkarmolták az arcát és a fején lett egy csomó az ütlegeléstől, valamint a lapockája és az egyik karja volt kék, ahol a betörök lefogták. Másnap a szomszéd utcában törek be egy házhoz. Ott nem találtak semmit, de kipakolták a hűtőszekrényt. A rendőrök azóta sem jelentettek Idának semmit.
Faragó Rózsát május elején rabolták ki, amíg pár órára elment majálisozni a barátaihoz. Nyolcezer dinárt vittek el, amit napszámmal keresett meg az idős asszony. Mindent összetörtek és feltúrtak, szétdobáltak. A helyszínelő rendőröktől azóta se kapott semmilyen információt.
A hetvenöt éves Szécsényi Erzsébetékhez két éve törtek be. Beteg, nyolcvan éves férjével egyedül volt a házban. A két év alatt sem lettek meg a tettesek, sem a pénz (16-17 ezer dinár), sem az ékszerek: nyolc gyűrű, karcsat, aranyóra, meg tört arany. – Azóta semmi hír. Pedig akkor azt mondták (a rendőrök – B. A.), 99 százalékban tudják kik voltak… A nyomozónak az volt a baja, hogy betetettem az újságba, hogy kiraboltak minket – mondta a még ennyi idő elteltével is felháborodott asszony az újságírónak.[2]
Moholon „mindenki dühös és tehetetlen is. Féltik a szüleiket, a vagyonukat. A falu 20 százaléka kivándorolt, alig vannak gyerekek. Minden második ház üres.”[3] A faluban „egy hónap alatt tíz brutális betörés történt”, miközben „a rendőrség nem tájékoztat semmiről, mélyen hallgat”.[4]

A Szabad Magyar Szó fotója

Adán is az utóbbi években „nagymértékben megszaporodtak a betörések, az erőszakos bűnesetek. Az emberek válaszokat és hatékony változást várnak.”[5]
Német Gábor a vele történtektől számol be:
– Május 27-én, szombat este arra léptünk ki a barátommal egy szórakozóhelyről, hogy négy roma a hajánál fogva rángat egy húsz év körüli magyar lányt. Erre reagálva kiszabadítottuk a lányt, aminek az lett a következménye, hogy összeszaladt pillanatok alatt tizenhat roma ajkú, amelyből kilenc engem kezdett el rugdosni, a többit pedig a barátom próbálta távol tartani, amíg a rendőrök ki nem értek. Na és, amikor kiértek azt láttuk, hogy jóformán, mint rokon a rokont üdvözlik egymást. Se mentőt nem hívtak, azt is én kérdeztem meg, hogy most nekem kell mentőt hívnom, vagy mi lesz. Erre reagálva szóltak a mentőknek. Tiszta vérben volt a fejem, amihez végén csatolok egy másnap reggeli képet. Az ínszalag elszakadt a jobb bokámon, a számból és a fejemből folyt a vér. A romák az igazolás után kilencen beültek a Yugo Florida típusú gépkocsiba…  

Német Gábor és a gépkocsija

Eltelt egy kis idő, mondhatom keddig (június 13-ig), amikor a fülünkbe jutott, hogy fenyegetve vagyunk a roma elkövetők felöl. Ennek véget vetve a barátommal kedd este elmentünk hozzájuk, hogy ennek véget vessünk. A sztoriból az lett, hogy kézifegyverekkel lövöldöztek ránk. Szerencsére le tudtunk lépni. Bementünk a rendőrségre, de addig az utcabeliek már jelentették a lövöldözést. Kb. 40-50 golyót lőttek ki ránk. Az autómat öt golyó találta el. A folytatás pedig az, hogy a romák közül már egy párat behoztak a rendőrségre, majd egy óra múlva papírokkal a kezükben távoztak…
Három kiskorú gyerekem van, akiket ezután ki kellett menekítenem Adáról, a feleségemmel együtt a családi házunkból. Odáig jutottam, hogy ma értesítettem a magyar konzulátust is az esetről, mivel az egész családom kettős állampolgár – írja Német Gábor a Vajdaság Választ Facebook csoport oldalán.[6]
Június 15-én a közbiztonságról hívtak össze magyar és szerb nyelvű lakossági fórumot Ada község polgárai. A megjelentek sajnálattal vették tudomásul, hogy „az adai rendőrállomás képviselői nem jelentek meg és nem is indokolták meg távolmaradásukat, noha a meghívót még június 8-án átvették”.[7]
Az elkeseredett községbeliek válaszokat és segítséget várnak. A fórum részvevői hangsúlyozták, hogy „a végsőkig elmennek, s nem csak a szerbiai felsőbb fórumokon, hanem külföldről is kérnek segítséget”.[8]
A közbiztonság és az etnikai feszültség – elsősorban a romák és a magyarok között – sajnos más községekben is jelen van.
Kishegyes egyik szórakozóhelyén januárban néhány helyi magyarra rátámadt egy vélhetően koszovói származású fiatal férfi, trágár szavakkal illette őket, és a családjuk kiirtásával fenyegetőzött. Az incidens kiváltó oka szinte sablonszerűen „drámai” volt: állítólag ránéztek! – írta a DélHír portál.[9]
A nyilatkozó sértett elmondása szerint „az esetben az a leginkább elszomorító, hogy a településre frissen betelepített családok nemcsak népes famíliájukat hozták magukkal Kishegyesre, hanem azokat az etnikai konfliktusokból adódó lelki zavarodottságukat is, amit a délszláv harcok idején szereztek. Egyesek pedig láthatóan nehezen tudják megemészteni azt is, hogy a szkipetárok által lakott vidékről való elüldözésük után magyar többségű faluban vásároltak nekik házat, így a bennük ragadt konfliktusok is könnyedén kitörnek.”[10]
Péterrévéről is több hír érkezett „a rossz közbiztonsági állapotokról, a folyamatosan növekvő bűnözésről és a bűnelkövetés körülményeinek egyre súlyosabb formáiról”.[11] Tavaly októberben fényes nappal betöréses rablás volt a bánsági Tordán is[12]
Minderről hallgatnak a magyar pártok és a Magyar Nemzeti Tanács is, mint akik jól végezték dolgukat. 
Az első teendő volna, hogy ezekben a helységekben követelni kellene a rendőrfőnök azonnali menesztését.

Június 16.
Lemondanak-e?
Június 3-án (megkésett) sajtótájékoztatót tartott a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz), amelyen részt vett a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselője is.
A tájékoztató témája „főként az újvidéki Jogtudományi Kar elleni per elsőfokú (elutasító – B. A.) bírósági ítélete volt” – számolt be az eseményről az újvidéki RTV.[13]

Sajtókonferencia a VaMaDiSz-ben (A Pannon RTV fotója)

Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke sajtónak – a várakozások ellenére – a perrel kapcsolatban (a május 19-i közleményéhez viszonyítva)[14] szinte semmilyen új mozzanatról nem tett említést.
A Jogi Kar ellen 2015. december 2-án indított perben – ismereteim szerint –, a törvénnyel ellentétben, a mai napig nem kézbesítették az ítéletet. Sótinak csak szóbeli értesülése lehet arról, hogy „április 13-án az Újvidéki Felsőbíróság elutasította a felperes Vajdasági Magyar Diákszövetség kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak”.[15] 
– Az most már biztosan tudható, hogy fellebbezünk és másodfokon az Újvidéki Fellebbviteli Bíróságon fogunk egy új eljárást indítani, viszont ennek a részleteit csak akkor tudjuk elmondani, ha az indoklás (pontosabban az ítélet, aminek a része az indoklás – B. A.) megérkezik, mert az abban felsorolt, várhatóan nagyon könnyen megtámadható, szedett-vedett indokokat tudjuk majd megtámadni” –  mondta Sóti Attila az újságíróknak.[16]
Sóti „új eljárás” indítását említette az Újvidéki Fellebbviteli Bíróságon. Az első fokú (ez esetben az Újvidéki Felsőbíróság) ítélete ellen, ezzel szemben, csak fellebbezni lehet az ugyancsak Újvidéki Fellebbviteli Bírósághoz. Ez viszont csak a folyamatban lévő eljárás folytatása, nem pedig „új eljárás”. Ebből (is) arra lehet következtetni, hogy az elnök nincsen egészen tisztában a bírósági eljárással és annak folyamatával.
Az eset kuriózuma az is, hogy az estről továbbra i hallgat Nyilas Mihály, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Közösségi Titkár, a tavaly megalakult Vajdasági Magyar Jogászegylet (VMJE) elnöke, amely „folyamatos szakmai segítséget nyújt”[17] a diákszervezetnek, és Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) oktatásügyi államtitkára. 
Amennyiben a másodfokú bíróság – a fellebbezés alapján – úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást, (a fellebbezés átvételétől számított) „kilenc hónapon belül köteles meghozni a döntését” (a peres eljárásról szóló törvény 383. szakaszának 2. bekezdése). Ennek az egyik következménye az is lehet, hogy megszünteti az ítéletet és a tárgyat visszautalja az elsőfokú bírósághoz újratárgyalásra… (a PET 387. szakasza).
A jelek, tehát, arra utalnak, hogy őszre nem lesz magyar nyelvű felvételizés az újvidéki Jogi Karon.
Az említett tisztségviselők lemondanak-e? Kétlem.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. június 17.


[1] Vígi Zsoldos Zsaklina: Félnek Moholon. Családi Kör, 2017. június 10-12.
[2] Uo.
[3] Lásd az 1-es alatti írást.
[4] Rúzsa Mária: A közbiztonságról hívtak össze lakossági fórumot a község polgárai. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21509/Felelem--bizonytalansag-es-felhaborodas-Ada-kozsegben-.html, 2017. június 16. [8:27] 
[5] Uo.
[6] Német Gábor: Ada községben / Moholon magyarverés, gyilkossági kísérlet, roma ámokfutás és rendőri hanyagság! https://www.facebook.com/vajdasag.valaszt/posts/1456159244429805
[7] Lásd a 4-es alatti írást.

[8] Uo. Lásd még Makai Ákos Vadnyugati állapotok Ada községben, a seriff alszik c. írását: http://szabadmagyarszo.com/2017/06/17/vadnyugati-allapotok-ada-kozsegben-a-seriff-alszik/, 2017. június 17.

[10] Uo.

[12] K. I.: Magyar Szó, 2016. október 26. 1. és 6., vagy

[14] VaMaDiSz: Ezért dolgoz(z)unk, ezért harcol(j)unk? http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21431/VaMaDiSz-Ezert-dolgozzunk--ezert-harcoljunk.html, 2017. május 19. [12:02]

[16] „Törvény adta joguktól fosztották meg a magyar diákokat Vajdaságban” (videó), http://pannonrtv.com/web2/?p=336081#more-336081
[17] Szerbia 2017: A délvidéki magyarok nem felvételizhetnek magyarul. http://delhir.info/2017/05/17/szerbia-2017-delvideki-magyarok-nem-felvetelizhetnek-magyarul, 2017. május 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése