Oldalak

2017. december 28., csütörtök

Bedőlt a vélt kulturális autonómia!

Már az anyaországgal való együttműködést is korlátoznák? 

I.rész

Az utóbbi hónapokban, hetekben felgyorsultak az események a szerbiai politikai színtéren. Az EU csatlakozás során Szerbia további két fejezetet nyitott meg, annak ellenére, hogy komoly kritikákat kapott a  23 és 24-es fejezet  (nem) rendezésére. Számunkra eddig is ez volt a két legérdekesebb fejezet, hiszen tőlük várjuk/vártuk a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseinek rendezését. Egyenlőre úgy néz ki hiába!
A kisebbségi akciótervben meghatározott törvények  előkészítése és meghozatala késnek, ha valami el is készül, kiderül azok nem hogy növelnék és rendszerben gondolkodva rendeznék a nemzeti közösségek jogait, hanem éppenséggel csökkentik az eddig szerzett jogokat! Nem csak papíron, hanem a mindennapi gyakorlatban is (kis létszámú osztályok beszüntetése - sic!).
A legújabb példa pedig a Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény módosítása. Mielőtt még részletesen foglalkoznánk a módosítások lényegével, szeretnénk tenni egy rövid, de fontos kitérőt.Úgy gondoljuk nem árt ha emlékeztetünk néhány fontos momentumra.
ELŐZMÉNYEK
A Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt egy igen érdekes pillanatban hozták meg. Szerbiában a Boris Tadic által vezetett DS volt hatalmon minden szinten (ahogyan most a haladók), koalíciós partnerük a délvidéki magyar egypárt volt. Magyarországon pedig a távozófélben lévő Bajnai MSZP  kormány utolsó heteit számoltuk. A törvényt gyorsan és sebtében fogadták el a szerbiai képviselőházban, annak ellenére, hogy a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek zöme arra szólította fel a DS magyar partnerét ne szavazza meg a törvényt.
Ezt követően elkezdődött a Kárpát-medencei ámítás mi szerint a NT szóló törvény a “kulturális autonómia” megtestesítője és a “legtöbb amit egy nemzetrész bárhol is elért”.
Az idő pedig pontosan azoknak adott igazat akik elejétől kezdve kimondták: ez nem autonómia! Majd az is kiderült, hogy Horvátországban, Szlovéniában - a törvényes keretek területén- sokkal rendezettebb és nagyobb felhatalmazásokkal rendelkezik az a bizonyos kulturális autonómia.
Majd következett a szerbiai alkotmánybíróság (AB) döntése, ami tovább gyengítette az amúgy is gyenge NT-i felhatalmazásokat.  
Mint ismeretes a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ellenezte a törvényt, majd bojkottálta is a Magyar Nemzeti Tanács választást. Miután megtörtént a NT szóló törvény első módosítása, ami lényegében véve szabályozta a NT-ok megválasztásának folyamatát, úgy döntöttünk indulunk a MNT választásokon, azzal a céllal, hogy a gyakorlatban is bebizonyítsuk a “kulturális autonómia” kirakat jellegét, és ott legyünk a “pályán” amikor a NT szóló törvényt lényegbe vágóan módosítják, azaz amikor a NT-ok hatásköreinek módosítását végzik.
Mindkét célt maradéktalanul teljesítettük, olyannyira, hogy a politikai meglátásainkat mára már  azok is elsajátították és hangoztatják akik az egészet elhibázták majd hatalmi helyzetben védelmezték a törvényt, igyekezvén fenntartani a status quo helyzetét.
Azóta Magyarországon és Szerbiában is lecserélődött a hatalom, de egy közös nevező maradt- a délvidéki magyar egypárt. Akkor is és most is részt vesznek a hatalomgyakorlásban, és a NT törvény módosítási folyamatában is. Ezt jól jegyezzék meg mert a későbbiekben erre még kitérünk!
  MI VAN MOST?
A rövid kitérőt követően, foglalkozzunk a jelenlegi helyzettel. A kisebbségi akcióterv elfogadásával Szerbia kötelezte magát a NT szóló törvény megújítására, teljesen új törvény elfogadásával, vagy a meglévő törvény megfelelő módosításával, azzal az elvárással, hogy erősítse a NT-ok intézményes helyzetét és segítse a kisebbségek jobb társadalmi integrálását. A törvény kidolgozásába minden érdekelt félt be kellett volna kapcsolni. Az erre vonatkozó határidő 2017 első negyedéve volt!
Most már 2017 decemberében vagyunk, és a következőkről tudunk beszámolni:
  • Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium létrehozott egy 27 (sic!) tagú munkacsoportot az NT szóló törvény módosítására. Munkájában részt vesznek egyes NT-ok is, többek között a MNT aki az össz szerbiai NT-ok koordinációját végzi. Ezen felül a munkacsoport tagja Nyilas Mihály is, aki a délvidéki egypárt alelnöke,és a VAT Oktatási, jogalkotási, közigazgatási, nemzeti közösségi titkárság titkára.
  • Ismereteink szerint ez a munkacsoport elkészített egy elsődleges munkavázlatot 2017. júniusára, ami nem került a nyilvánosság elé. Részleteiről már beszámoltunk a VMDK Hírmondóban. Kiszivárogtatása után a közvélemény élesen bírálta.
  • A NT szóló törvény módosítására vonatkozó második javaslatával 2017. november 27-én rukkoltak elő.
  • A VMDK  MNT-és képviselője többször is kezdeményezte az MNT előtt a kisebbségi akcióterv és abból eredő kötelezettségek körüli állásfoglalás megvitatását és elfogadását, amit a MNT többség rendszeresen leszavazott.
  • A délvidéki egypárt mindeddig nem tartotta fontosnak a közös álláspont kialakítását.
Tari István, a VMDK MNT képviselőjének kérdésére, mikor számol be az MNT elnöke arról mit is tárgyalnak a minisztérium illetékeseivel és hol tartanak a fontos kisebbségi törvények, az MNT elnöke kitérő választ adott. Ebből is látszik mennyire mellőzve vannak a szerb koalíciós partner részéről Belgrádban.
Tari kérdése, Hajnal válasza

VMDK Press 

 

A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL – A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény II. munkaváltozata




ÖSSZEGZÉS:
A NT szól törvény nem jelent kulturális autonómiát!
 A NT-okat nem integrálja a szerbiai közigazgatási  intézményrendszerbe, hanem külön felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek közé sorolja. Szerbia ahelyett, hogy egy rossz NT törvény lecserélését kezdeményezte volna, csupán a meglévő módosítása mellett döntött. Ez nem fogja előre vinni a nemzeti közösségek nyílt és rendezetlen ügyeinek rendezését intézményes kereteken belül. A szerbiai politikai elit azon az állásponton van, hogy mindaz amit a szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett azt nem kell visszaemelni a törvénybe.
Ezen felül tovább csökkenti a NT-ok felhatalmazásait a kultúra, oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén. A  NT - okról szóló törvény módosítása továbbra sem szavatolja a NT-ok döntéshozatali jogát, nem rendezi megfelelő módon a pénzelésüket, nem rendezi megfelelő módon a kisebbségi alap működtetését, nincsen megfelelő módon kialakított teljes körű, államilag karbantartott és gondozott külön választási névjegyzék,  korlátozza a NT-ok együttműködését az anyaországi intézményekkel, a VAT-al és az önkormányzatokkal,  politikai diszkriminációt végez a “politikamentesítés” és érdekösszeütközés szabályozása alatt.
Ebben a formában nem szabad elfogadni. A VMDK minden eszközt ki fog használni a tervezet megbuktatásáért és a törvény javításáért, belföldi  és külföldi fórumon egyaránt. Ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, a VMDK felülvizsgálja a lehetőséget az MNT választások bojkottálására. Egyben azt is ki kell mondani, hogy ez a tervezet a valóságban tükrözi mekkora is  az “érdekérvényesítő” képessége és politikai súlya a délvidéki magyar egypártnak a haladó koalícióban.
     A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
           A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény II. munkaváltozata
A NT szóló törvény elsődleges változatáról és az általa előlátott változtatásokról egyszer már részletesen beszámoltunk a VMDK Hírmondóban. A mostani írásunkban a NT szóló törvény II. munkaváltozatát elemezzük ki.
RÉSZLETES ELEMZÉS
ÁLTALÁNOS RÉSZ
Elsődleges észrevételünk az, hogy a javaslatban nem is törekedtek arra, hogy a NT-okból igazi kulturális autonómiát alakítsanak. A NT-oknak továbbra sincs döntéshozatali joguk, sem hozzárendelt állami pénzeszközök a döntéseik végrehajtására. Nem törekedtek arra sem, hogy a szerbiai alkotmánybíróság (AB) által kiiktatott rendelkezéseket újrafogalmazzák és úgy ismét beépítsék törvénytervezetbe, holott ez állítólagosan  része a délvidéki magyar egypárt és a haladók koalíciós szerződésének( sic!).
 Egyszerűen kész tényként kezelték az AB döntését, tiltásként kezelve az AB döntéseit. Ebből eredően a NT jogállása megváltozott és az állami kötelekből teljes mértékben a különleges felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek jogállásába sorolták be őket ( 1. és 1A szakasz - hatáskörök helyett felhatalmazások). Ezzel megszegték az EU egyik elvárását, nevezetesen a NT intézményének erősítését. Egyben elismerték azt amit mi már többszörösen hangoztattunk: a NT-ok nem jelentenek autonómiát. A fényes kirakata ezennel véglegesen bedőlt!
A tervezet 1A. szakasz szerint: “A NT intézményesített formája a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak megvalósítására önkormányzatisági formában a kultúra, az oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén, amelyekre a törvénnyel összhangban bizonyos közmeghatalmazásokat bíznak, hogy részt vegyen a döntéshozatali folyamatban vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről ezeken a területeken.” (saját fordítás- a szerző megj.)
Ehhez képest a tervezeten végigfutva azt tapasztaljuk, hogy a NT-ok az esetek 95%-ban csak véleményezési, ajánlási joggal rendelkeznek. Döntéseket csak a NT-ok belső berendezésének esetében (Statútum) és az abból adódó területeken hozhatnak. Pld.kinek és milyen feltételek mellett adnak ösztöndíjat.
A tervezet 2. szakasza, az előzőekhez képest, korlátozza a NT-ok jogát a gazdasági és egyéb társaságok létrehozásában. Külön törvényre utalnak, ami ebben az esetben csak a tájékoztatás területén engedélyezné a gazdasági társaságok létrehozását.
Ez a szakasz már bevezeti az erőltetett "kétnyelvűsítést", hiszen a NT-ok megnevezését kötelezően ki kell írni szerbül és cirill írásmóddal, míg a NT-ok megnevezését a nemzeti közösségék nyelvén és írásukkal csak akkor tennék kötelezővé  ha azt a NT Statútuma is előlátja! A tervezetben ez a tendencia folytatódik és köteleznék a NT-ok honlapjainak kötelező kétnyelvű vezetését. Ellenkező esetben büntető rendelkezéseket láttak elő, komoly pénzbírságokkal!
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS “POLITIKAMENTESÍTÉS”
A tervezetben első alkalommal jelenik meg az összeférhetetlenség  és a “politikamentesítés” fogalma a 7A szakasz beiktatásával. Ezeket a rendelkezéseket  az EBESZ észrevételezése alapján iktatták be.
Azonban az alkalmazásra javasolt intézkedések teljesen tévesek! Az helyett, hogy a “politikamentesítés” területén korlátoznák a többségi pártok jelenlétét a NT-okban (civil szervezeteket hoznak létre és úgy részt vésznek a NT-i választásokon, majd ellenőrzésük alá vonják őket), a javaslat szerint a NT tagja nem lehetne egyben a politikai párt szervének a tagja is. A gyakorlatban ez a nemzeti közösségi pártokat sújtaná leginkább, ami teljesen abszurdum és a nemzeti közösségek politikai szerveződését, képviseletét is korlátozza. Ezt politikai diszkriminációnak éljük meg.

Az eddigi tapasztalatok alapján a “politikamentesítést” az intézmények igazgatóinak kinevezésénél és az intézmények igazgató, illetve felügyelő szerveinek kinevezésénél kellene alkalmazni. Hiszen sokszor megtörtént, hogy az önkormányzatokban lévő többség nem egyezett meg a NT-okban lévő többséggel ami feszültségeket okozott a kinevezéseknél.
Ami az összeférhetetlenséget illeti, itt kimaradtak azok a rendelkezések, amelyek tiltanák az NT-ok által alapított, vagy társalapított intézmények vezetőinek, igazgató vagy felügyeleti szerv tagjainak jelenlétét a NT-ok döntéshozatalában, különös tekintettel a jelenlétük pénzügyi vetületére (ők költik a pénzt majd leadják le a jelentést, pénzügyi terveket, elszámolásokat és NT tagként szavaznak az elfogadásukra).
Továbbá korlátozni kellene az önkrmányzati tisztségviselők jelenlétét a NT-okban, különös tekintettel azokra az esetekre amikor ugyanazon tisztségviselők az önkormányzatokban és a NT-okban döntenek az eszközök elosztásáról a tájékoztatás, civil szervezetek pénzügyi támogatása területén.
Véleményünk szerint ezt a civil szervezetek vezetőire is alkalmazni kellene, hiszen nem egy olyan eset volt a közelmúltban amikor az NT tag egyben a civil szervezet vezetője is, és saját magára/szervezetére szavazott a pénzügyi támogatások szétosztásánál. Ráadásul, vannak esetek amikor egy személyben ötvöződik az intézményvezető, civil szervezet elnöke és a NT tagja.   
ÁLLAMI ELLENŐRZÉS ÉS ERŐLTETETT KÉTNYELVŰSÍTÉS
A 8A. szakasz bevezetésével a tervezetbe tovább viszik az erőltetett "kétnyelvűsítést". Ugyanis, a NT-okat köteleznék, hogy a döntéseiket, a meghozataluktól számítva 15 napon belül feltegyék a NT honlapjára szerb nyelven és cirill írásmóddal, valamint  az adott nemzeti közösség nyelvén, plusz még egy helyen ami lehet hirdetőtábla, a NT újsága vagy hasonló felület. Ellenkező esetben pénzügyi büntetéssel sújtanák a NT-okat.
Ez a rendelkezés  indokolatlanul nagy  terhet ró a NT-ok hivatalára, amit a kisebb NT-ok talán nem is tudnak teljesíteni forráshiány miatt. Ha pedig a cél a NT-ok nyomon követése volt, akkor felmerül a kérdés mi van a NT-ok Végrehajtó Bizottságának döntéseivel? Vagy éppen a NT elnökének döntésével? Azokat miért nem kell megjeleníteni a NT-ok honlapján? Pedig sokszor azoknak van súlyos anyagi és jogi vonatkozásuk!

A TERVEZET III. FEJEZETE
Ebben a részben a NT-ok felhatalmazásairól  esik szó. Itt is tetten érhető a visszalépés, hiszen számos területen megvonja a NT-októl még a javaslati jogot is, helyette a kezdeményezés fogalmát vezetik be.
  1. szakasz, 10 pont ( A NT- a szerk.megj.)” Részt vesz a törvények kidolgozásában és indítványozza a törvények meghozatalát/változtatását/kiegészítését …....”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NT-ok ugyan részt vesznek a döntéshozatali folyamatban (törvény kidolgozása) szavazati jog nélkül, de az a döntéshozókat nem kötelezi semmire, önálló döntést nem hoznak, szavazati joguk sincs,  írásos formában indítványozhatják az illetékes miniszternél/minisztériumnál egy-egy törvény meghozatalát vagy törvény szakasz módosítását, amit az illetékesek következmények nélkül lesöpörhetnek az asztalról.
Ez a tendencia vonatkozik a 11,12,13-as szakaszra is!!!

FELHATALMAZÁSOK AZ OKTATÁSBAN
Talán ez az terület ahol a visszalépés a legkevésbé érzékelhető. Ennek egyik oka, hogy a jelen rendelkezéséket a nemrég elfogadott oktatási kerettörvényből vették át, ami további kérdéseket vet fel. Azonban a javasolt megoldások is némi korlátozásokat vezetnek be a kiemelt jelentőségű intézmények megjelölésénél (11A szakasz), bizonyos számokhoz, keretekhez kötnék a kiemelt jelentőségű intézmények számát, ami eddig az eredeti törvényben a NT-okra volt bízva, nem volt számhoz, százalékhoz kötve, valamint a 12. szakasz  értelmében a NT-ok csak javaslatot adhatnak az óvodák és iskolák iskolaszéki  tagjaira akik az önkormányzatok részéről érkeznek, véleményt mondanak az igazgatóról, ott ahol az oktatás többségében magyar nyelven folyik.
 A gyakorlatban ez ahhoz vezethet, hogy az önkormányzatokban lévő politikai többség következmények nélkül lesöpörheti az asztalról a NT-ok javaslatait és nem kötelesek figyelembe venni a NT véleményét az igazgatók kinevezésénél(az önkormányzatok esetében elsősorban az óvodáknál, iskoláknál a tartományi oktatási titkár/oktatási miniszter).
Ez különösen veszélyes abban az esetben ha tudjuk milyen felhatalmazásokkal rendelkezik az oktatási miniszter aki bármikor átléphet az oktatási titkár döntésein, vagy a NT-ok véleménye felett (lásd  kis létszámú magyar osztály beszüntetése Szabadkán a tanév kellős közepén). Az előzetes jóváhagyás intézménye itt nem érvényesül!
Felmerül a kérdés miért nem lehetett ezt megfelelő módon rendezni az oktatási törvények elfogadásánál, rendes parlamenti procedúra keretében? Ha már a délvidéki egypárt tagja az országos hatalmi koalíciós többségnek?

A tervezet 13. szakaszában az oktatási programok felsorolásánál lemaradt a nemzeti közösségek irodalma, ami nélkülözhetetlen az identitás ápolásánál és megőrzésénél! Az oktatási programok esetében a NT-oknak ismét csak javaslatokat fogalmazhatnak meg amit egyenesen a miniszternek küldenek meg, aki azt vagy elfogadja vagy nem. Következmények nélkül.

FELHATALMAZÁSOK A KULTÚRÁBAN
A tervezet 17. szakaszának értelmében a NT javaslatára és az alapító okirat megváltoztatásával lehet kiemelt jelentőségűnek nevezni egy intézményt. A törvénytervezet nem részletezi mi történik akkor ha az addigi alapító (önkormányzat, tartomány, köztársaság) elutasítja az alapító okirat megváltoztatását. Nem lát elő semmilyen büntető rendelkezéseket, vagy kötelezettséget a NT-ok javaslatainak végrehajtására. Mint olyan ez a megoldás is visszalépést jelent.
A kiemelt jelentőségű kulturális intézmények esetében a NT-ok csak javaslatot tesznek az intézmény igazgató vagy felügyelő bizottság EGY tagjára  és NEM neveznek ki egy tagot, míg a többi tagot csak véleményezik, illetve véleményezik az intézmény igazgató jelöltjét. Ez is visszalépést jelent mert az eddigi gyakorlatban akár több igazgató bizottsági tagot is kinevezhettek a NT-ok, míg a kiemelt jelentőségű intézmények esetében előzetes jóváhagyást adtak az igazgató kinevezésénél.

A NT-ok nem dönthetnek az autonóm tartomány vagy az önkormányzat által átruházott kérdésekben (ez kihatással lehet a Magyar Művelődési Intézet státusára) és csak a NT szóló törvényben megjelenő felhatalmazások területén mozoghatnak.
Ha egy intézményt több NT is kiemelt jelentőségűnek minősít, csak EGY KÖZÖS igazgató vagy felügyelő bizottsági tagot javasolhatnak. A tervezetben javasolt megoldások visszalépést jelentenek az előzőekhez képest. Itt is  következmények nélkül visszautasíthatják a NT-ok javaslatait és nincsen meg a mechanizmus a NT-ok érdekeltségeinek érvényesítésére.

FELHATALMAZÁSOK A TÁJÉKOZTATÁSBAN
Ami a tájékoztatásban lévő felhatalmazásokat illeti, az NT-ok megtartották azt a jogot, hogy saját tájékoztatási intézményeket alapíthassanak. Azonban továbbra sem világos mi fog történni azokkal a médiumokkal amik tartományi alapításúak, de az alapító jogokat teljes vagy részleges mértékben ruházták át a NT-okra. Ugyanis, a NT-okat a javaslatban korlátozzák az átruházott felhatalmazások területén. A törvény tervezete továbbra sem lát elő mechanizmusokat a helyi vagy kistérségi nemzeti közösségi nyelveken is tájékoztató médiumok megmaradására. A tervezet 21.szakasza szerint a NT meghozza a (saját- a szerk.megj.) stratégiáját, véleményezi a projektumokat, javaslatokat és ajánlatokat ad a közmédiában, véleményezi a főszerkesztő jelölteket, ha azoknak vannak kisebbségi szerkesztőségei.
Az országos szintű médiatanácsba a NT-ok KÖZÖSEN javasolnak két tagot amiből EGYET választ és nevez ki a szerbiai képviselőház.
A fentiekből csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy itt is visszalépés történt, a NT-oknak nem lesz kihatása a helyi vagy kistérségi média anyagi támogatására önkormányzati vagy tartományi forrásból, hiszen a programok elbírálásánál csak véleményezési joggal élhetnek, amit vagy figyelembe vesznek, vagy következmények nélkül lesöpörnek az asztálról. Döntéshozatali joga a gyakorlatban semmiben sem lesz.

FELHATALMAZÁSOK A HIVATALOS NYELVHASZNÁLAT TERÜLETÉN
Ebben a fejezetben egyértelműen ki lehet olvasni a szerbiai kormány azon szándékát, hogy a hivatalos nyelvhasználatot teljes mértékben a NT-okra hárítsa. Ez a megoldás nem egyezik meg a szerbiai törvényekkel sem, mert azok  előlátják az állami szervek kötelezettségét az egyenrangú nyelvhasználat biztosítására -írott és szóbeli formában- különösen akkor ha az adott nemzeti közösség lélekszáma eléri a szerbiai lakosság 2%-át.  
A tervezet 22.szakasza, 7. pontja előlátja, hogy a NT  kezdeményezi  Szerbia legfontosabb törvényeinek lefordítását és megjelentetését, szakmai és egyéb segítséget nyújt, a lehetőségeivel összhangban, a fordítás folyamatában.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a NT-okra bíznák a legfontosabb törvények fordítását, aminek nem csak anyagi vetülete van, hanem a javaslat egyenesen előírányozza a törvények részleges fordítását, ebből eredően az következik, hogy megvonják a teljes körű és egyenrangú nyelvhasználat lehetőségét a nemzeti közösségektől.

A tervezet 22.szakaszának 9.pontja pedig elveszi a NT-októl azt a lehetőséget, hogy a NT-ok dönthessenek azokról a kérdésekről amit a nyelvhasználat területén a Vajdaság Autonóm Tartomány, vagy az önkormányzatok rájuk ruháznak. Itt meg kell jegyezni, hogy a VAT Statútuma szerint a tartománynak lehetőségeik vannak bizonyos kérdések önálló rendezésére a kisebbségi-nemzeti közösségi jogok területén.  Ezért ezt is visszalépésként értékeljük.

A NT ÉS A KÖZTÁRSASÁGI MINISZTÉRIUMOKKAL ÉS MÁS ÁLLAMI SZERVEKKEL VALÓ VISZONYA

Ebben a fejezetben észlelhető leginkább az a tendencia, hogy az állam erős ellenőrzés alá vonja a Nemzeti Tanácsokat.
A tervezet  25. szakaszában ismételt korlátozást vezetnek be. A NT-ok csak a minisztériumoknál tudnak  javaslatokat, kezdeményezéseket és véleményeket beterjeszteni, a Vajdaság Autonóm Tartomány előtt vagy az önkormányzatoknál már nem.
 Ha tudjuk azt, hogy a nemzeti közösségek jogai nagy mértékben pont a tartomány és az önkormányzatok területén/hatáskörein belül valósulnak meg, akkor ez egyértelmű visszalépés.
A tervezet szerint a  NT-ok kötelesek a NT ülésétől számítva 15 napon belül eljuttatni döntéseiket és az ülés jegyzőkönyvét a minisztériumnak, szerb nyelven és cirill írásmóddal. Ez mellett, a minisztériumok fenntartják azon jogukat, hogy további tájékoztatásokat, dokumentumokat kérjenek a NT-októl, amit a NT-oknak 8 napos határidőn belül el kell juttatniuk.
Ehhez kapcsolódik az az újdonság (26. szakasz) is ami ezt a kötelezettséget előrelátná a tartományi szervek felé is, tehát a NT-oknak 15 napos határidőn belül-az adatokra vonatkozó kérelem átvételétől számítva- el kellene juttatniuk a kért adatokat a tartományi titkárságok felé is.
 A VMDK számára ez a NT-ok szigorú állami ellenőrzésének bevezetését jelenti, az erőltetett mesterséges kétnyelvűség fokozását (mindent kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal kell leadni) holott a MNT hivatalos nyelve a magyar és a törvény szerint a magyar közösségnek joga van saját anyanyelvén fordulni az állami szervekhez mert meghaladja az összlakosság  2 %-át.
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS ORSZÁGOK/RÉGIÓK INTÉZMÉNYEIVEL VAGY AZ ANYAORSZÁGOKKAL
Ebben a fejezetben is korlátozásokat láttak elő. Míg az eddigi törvényben szinte korlátlan volt más országok (főleg anyaországok) kormányaival, minisztériumaival, intézményeivel való együttműködés, a mostani javaslat szerint ezt a jogot a tervezet
27.szakasz értelmében leszűkítenék. Ezentúl a NT-ok  csak olyan szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel működhetnének együtt, amelyek maguk is olyan tevékenységet fejtenek ki mint a NT-ok, vagy olyan területen folytatnak tevékenységet mint a  NT-ok a felhatalmazásaik révén, de csak akkor ha ez az együttműködés a Szerb Alkotmánnyal, törvényekkel összhangban történik, tisztelvén Szerbia területi szuverenitását és jogrendjét!
A VMDK igen veszélyesnek érzi ezt a megfogalmazást, mert ez olyan lehetőséget ad a Szerb állam kezébe ami alapján bármikor szétereszthetne egy-egy nemzeti tanácsot és elkobozhatná az addig szerzett vagyonát  (ami a szerbiai közpénzekből jött létre ),  ha az ott lévő többség olyan döntést hoz meg ami nem tetszik a mindenkori szerb politikai elitnek, illetve ebből is észrevehető egy fajta bizalmatlanság a nemzeti közösségek felé, és a nemzeti közösségek belbiztonsági kockázati forrásnak való kezelése.
A NT-OK PÉNZELÉSE
Ez a tervezet sem hozz semmi újdonságot a NT-ok pénzelésében(115.szakasz). Továbbra sincs következetes módon megoldva a NT-ok pénzelése, nincsen meghatározva egy keret amiben mozoghatnak a NT-ok. A közeljövőben is ezt a kérdést a költségvetési törvény keretein belül rendeznék, amit a szerbiai képviselőház mindenkori többsége hoz meg. Ezt a megoldást alkalmaznák a tartományi és önkormányzati költségvetési támogatások esetében is.
A VMDK meglátása szerint célszerű volna egy alsó határ meghatározása ami alá nem szabadna menni a támogatásokkal. Akkor talán elkerülhető volna a jelenlegi helyzet, ami szerint a köztársasági költségvetésekből szánt támogatás már 5 éve nem változott, a tartományi költségvetésből érkező támogatás is maradt a jelenlegi szinten, míg az önkormányzatok esetében elegendő ha egy dinárt látnak elő a költségvetésükben és formailag eleget tettek a törvényes kötelezettségüknek. Az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy ezek az eszközök nem elegendőek a NT-ok rendes működésére és a programjaik végrehajtására.
A tervezet még egy felületet nem rendez megfelelő módon. Nevezetesen a Kisebbségi Alap pénzelését. Nincsen meghatározva az a stabil pénzügyi keret ami szavatolná az alap kiszámítható működését. Továbbra is az alap feltöltéséről a szerbiai kormány döntene, ahogyan az alapból való költekezést is kizárólag a kormány bonyolítaná le, saját mércéik alapján, amit egy külön szabályzatban rendeznének.
A VMDK szerint ez is egy súlyos visszalépés az előző gyakorlathoz képest, hiszen a NT-okat kizárnák a közpénzek szétosztásának folyamatából (eddig véleményezték), valamint a szabályzatba foglalt mércék kidolgozásából is. Ez is a NT-ok erősebb állami ellenőrzését növeli, hiszen ezzel lehetőség nyílik a megkülönböztetésre és a szelektív támogatásra. Azok a NT-ok akik “jól viselkednek” azok több pénzhez jutnának, míg azok akik “nem jól” viselkedtek azok nem kapnának támogatást.

A VÁLASZTÁSI NÉVJEGYZÉK KÉRDÉSE
A tervezetben kitérnek a külön választási névjegyzék kérdésére is. A javasolt megoldás szerint összekapcsolnák azokat az állami szerveket akik kihatással lehetnek a névjegyzék folyamatos gondozására (rendőrség, anyakönyvi hivatalok, kórházak, minisztérium), de elmulasztották bevezetni a folyamatos tájékoztatás lehetőségét.  A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha valaki meghal, elköltözik és szerepel a külön választási névjegyzéken, azt a rendszer rögzítené és automatikusan frissítené ezeket az adatokat. Azonban az értesítők bevezetése nélkül nem lesz meg az utánpótlás- aki betölti a 18-ik évét és szavazati joga van nem kerül fel a névjegyzékre- és így a külön választási névjegyzék idővel elveszítheti értelmét.
A VMDK azon az állásponton van, hogy a kötelező értesítők bevezetése mellett, be kellene vezetni az internetes bejelentkezés (vagy lejelentkezés) lehetőségét a külön választási névjegyzékre.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
A zárórendelkezések komoly pénzügyi bírságokat vezetnek be a NT-oknak ha azok vétenek az erőltetett "kétnyelvűsítés" ellen, vagy nem küldik meg a minisztériumnak a döntéseiket, jegyzőkönyvet a 15 napos határidőn belül.
Ami itt is észrevehető, hogy nem látnak elő büntető rendelkezéseket azok számára akik megszegik a NT-ok jogkörét az oktatás, tájékoztatás, kultúra és nyelvhasználat területén. Tehát itt sem történt semmilyen előrelépés és maradt a NT-ok kiszolgáltatottsága!

 A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS JAVÍTÁSA
A VMDK meglátása szerint a tervezetnek - a már felsoroltak mellett- van még egy súlyos hiányossága. Nem módosították azt a szakaszt, amely a NT-i választások lebonyolítását szabályozza (37. szakasz), így a továbbiakban sincs megfelelő módon szabályozva a választások ellenőrzése.
Ugyanis, az eddigi gyakorlat szerint a választásokon részt vevő listák csak SAJÁT költségükre állíthattak választási megfigyelőket, illetve szavazó bizottsági tagokat. Ez a megoldás startban favorizálja azokat akik több pénzel rendelkeznek és élni tudnak ezzel a lehetőséggel. Régi bölcsességnek számít, hogy nem az számít aki szavaz, hanem az aki a szavazatokat számolja!

ÖSSZEGZÉS:
A NT szól törvény nem jelent kulturális autonómiát. A NT-okat nem integrálja a szerbiai közigazgatási  intézményrendszerbe, hanem külön felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek közé sorolja. Szerbia ahelyett, hogy egy rossz NT törvény lecserélését kezdeményezte volna, csupán a meglévő módosítása mellett döntött. Ez nem fogja előre vinni a nemzeti közösségek nyílt és rendezetlen ügyeinek rendezését intézményes kereteken belül. A szerbiai politikai elit azon az állásponton van, hogy mindaz amit a szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett azt nem kell visszaemelni a törvénybe. Ezen felül tovább csökkenti a NT-ok felhatalmazásait a kultúra, oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén. A  NT - okról szóló törvény módosítása továbbra sem szavatolja a NT-ok döntéshozatali jogát, nem rendezi megfelelő módon a pénzelésüket, nem rendezi megfelelő módon a kisebbségi alap működtetését, nincsen megfelelő módon kialakított teljeskörű, államilag karbantartott és gondozott külön választási névjegyzek,  korlátozza a NT-ok együttműködését az anyaországi intézményekkel, a VAT-al és az önkormányzatokkal,  politiki diszkriminációt végez a “politikamentesítés” és erdekösszeütközés szabályozása alatt. Ebben a formában nem szabad elfogadni. A VMDK minden eszközt ki fog használni a tervezet megbuktatásáért és a törvény javításáért, belföldi  és külföldi fórumon egyaránt. Ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, a VMDK felülvizsgálja a lehetőséget az MNT választások bojkottálására. Egyben azt is ki kell mondani, hogy ez a tervezet a valóságban tükrözi mekkora is  az “érdekérvényesítő” képessége és politikai súlya a délvidéki magyar egypártnak a haladó koalícióban.
VMDK Press

A VMDK Hangja - Csonka Áron nyilatkozata az Újvidéki Rádiónak - Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét! Katt a linkre!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése