Oldalak

2018. szeptember 30., vasárnap

Ki vezeti félre a közösséget?


Az MNT 36. ülésének margójára

Az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) legutóbbi, 2018. szeptember 14-én megtartott „rendes” ülésének teljes felvétele csak a Youtobon található meg.[1]
Innen értesültem Hajnal Jenő, az MNT elnökének felszólalásáról Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő „sürgősségi indítványával” kapcsolatban, amellyel javasolta „a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában” c. határozati javaslatának a megvitatását.
Az MNT elnöke a javaslattal kapcsolatban [1:51,13 –] egyebek között ezt is mondta:
– Arra is emlékezzünk, hogy itt, ebben a teremben, Tari István is, Bozóki Antal is, Korhecz Tamás és jó néhányan itt ültek az Akcióterv kidolgozása folyamatában.
A legjobb szakembereket, vagy a leginkább illetékeseket, de párthovatartozás nélkül, meghívtuk, hogy mondják el a véleményüket.
Egyetlen olyan konkrét javaslat nem érkezett, amely az Akcióterv pontosítását segítette volna.
A lényeg csak arról szólt, hogyan lehet, hogyan tudjuk valamilyen módon félrevezetni közösségünket. Elhitetni velük, hogy ha mi valami nagyot mondunk, akkor abban a pillanatban megváltozik minden. Ilyen nagyotmondás az, hogy a szerb nyelvet, a szerb nyelv használókat arra kényszerítsük, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is írjanak – mondta Hajnal.[2]
Az idézett szöveggel kapcsolatban, mivel az elnök úr a nevemet is említette, szükségesnek tartom elmondani, hogy az pontatlanságot, téves állítást és félrevezetést is tartalmaz:

Eleget téve a Magyar Nemzeti Tanács elnöke meghívásának, a 2015. november 11-én részt vettem a szabadkai Magyar Házban megtartott „zártkörű értekezleten”.
A tervvel kapcsolatban (A JELENLEGI TARTALOMMAL) NEM FOGADHATÓ EL címmel külön elemzést készítettem, amelyben a dokumentum tartalmi, szerkezeti és terminológia hibáira hívtam fel a figyelmet, valamint számos konkrét megjegyzést is megfogalmaztam.[3]
A dokumentumra vonatkozó megjegyzéseimet már korábban elküldtem az MNT-nek – amit elnök úrnak ismét szíves figyelmébe ajánlok –, de elmondtam ezeket az említett összejövetelen is, csak annak éppen semmilyen foganatja nem volt. Azt hittem (naivan), hogy azokat meghallgatják és figyelembe veszik a dokumentum végső kidolgozásakor.
Az MNT-ben ugyancsak teljesen figyelmen kívül hagyták a magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésnek alapkövetelményeit tartalmazó felhívást, amit a vajdasági magyar pártok (a VMSZ kivételével), a civil szervezetek és magánszemélyek fogalmaztak meg és intéztek 2012. szeptember 27-én a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőihez és az Európai Unió magyar képviselőihez.[4]
Számomra máig nem világos, hogy miért kellett „zártkörű értekezleten” megvitatni egy, a teljes közösséget érintő dokumentumot, amit aztán az MNT soha nem tűzött a napirendjére. (Annak ellenére, hogy a VMSZ többségű tagság úgyis azt fogadta volna el, amit Hajnal javasolt volna, vagyis a már kész dokumentumot.)
A 2015. december 21-én megtartott „zártkörű értekezletről (második egyeztetésről)” való távolmaradásomat az egy nappal korábbi keltezésű, az MNT elnökének címzett e-mailban indokoltam meg. Ebben kifejtettem, hogy „a meghívásnak legalább két okból nem tudok eleget tenni. Az egyik – munkanapról lévén szó – a már korábban vállalt hivatali elfoglaltságom, a másik pedig elvi jellegű”. – Semmilyen zártkörű értekezlet nem helyettesítheti az MNT állásfoglalását” – írtam Hajnalnak. Ugyanakkor rámutattam, hogy „az akcióterv tartalma az MNT vezetőségnek a politikai felelőssége”. Minderről, persze, írásos dokumentumok is léteznek.

Az ülés más részvevőinek is voltak észrevételei és javaslatai a dokumentummal kapcsolatban. Ezeket össze kellett volna foglalni és állásfoglalás végett az MNT elé terjeszteni, majd megküldeni a cselekvési terv kidolgozására alakított „külön munkacsoportnak”. Erre azonban nem volt politikai akarat/szándék, vagy tudás.
Nem helytálló tehát, Hajnal Jenő állítása, miszerint „egyetlen olyan konkrét javaslat nem érkezett, amely az Akcióterv pontosítását segítette volna”. 
A dokumentumot – két nappal később – 2015. december 23-án egy „külön munkacsoport” véglegesítette, ahogyan azt Belgrádban megfogalmazták. Ennek Hajnal Jenő és – az emlékezetem szerint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár is a tagja volt. A szabadkai ülésen pedig Deli Andor, a Fidesz/VMSZ EP-képviselő is a munkaelnökségben szerepelt.
A Cselekvési tervre tett javaslatok és megjegyzések semmibe vétele komoly politikai hiba volt, első sorban Hajnal Jenő részéről.  Talán vissza nem térő alkalom is a magyar közösség helyzetének legális rendezésére. Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő – egyebek között – ezt próbálta tudatosítani az MNT 2018. szeptember 14-ei 36. „rendes” ülésén, csak éppen nem talált semmilyen megértésre.
Hajnal úr ezen az ülésen még azt is sugalmazta, hogy „a lényeg csak arról szólt, hogyan lehet, hogyan tudjuk valamilyen módon félrevezetni közösségünket”.
Most látszik, ki vezette és vezeti félre a közösséget, és hogy abból milyen károk keletkeztek/keletkeznek. Akkor még nem tudhattuk, hogy ez is egy megalkuvó és megalázó politikának lesz a része.

Hajnal idézett szavai szerint valaki, vagy valakik el akarja/akarják hitetni velünk, hogy „ha mi valami nagyot mondunk, akkor abban a pillanatban megváltozik minden. Ilyen nagyotmondás az, hogy a szerb nyelvet, a szerb nyelv használókat arra kényszerítsük, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is írjanak”.
Lehet, hogy mondta ezt valaki, de személyesen csak Hajnal Jenőnek az ülésen elhangzott felszólalásában hallottam először.
Ez egy képtelen mondat, mivel a magyar közösségnek nincsen sem jogi, sem más eszköze arra, hogy „a szerb nyelv használóit arra kényszerítse, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is írjanak”. Egyébként se nincs erre semmi szükség.
Elnök úrnak tudnia kellene, hogy a helyzet éppen fordított: A Délvidéken/Vajdaságban is most már mindenhol a cirill betűs írásmód van hivatalos használatban. A latin betűs írásmódot szinte kiiktatták a hivatalos eljárásokból. Ha ezt az Elnök úr nem tudja, akkor még nagyobb a baj, hiszen neki kellett volna kiállnia a két írásmód párhuzamos hivatalos használatáért azokban a községekben, ahol a nemzeti kisebbségi nyelvek is hivatalos használatban vannak. 
Nem arról lehetett szó, tehát, hogy „a szerb nyelv használóit arra kényszerítsük, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is írjanak”, hanem arról, hogy a hatalmi szervek – amelyekkel egyébként a VMSZ is koalíciós partner – a többnemzetiségű környezetekben tegyék  lehetővé a latin betűs írásmód hivatalos használatát a gyakorlatban. Ne erőszakolják ránk a cirill írást! Nem gondolja Elnök úr, hogy ezeket a fogalmakat önmagával tisztáznia kellene?
Aki politikával foglalkozik, annak az ezzel járó felelősséget is vállalnia kell!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. szeptember 30.


[1] A Magyar Nemzeti Tanács 36. rendes ülése, 2018. szeptember 14.

[2] Uo.
[3] Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 291. szám, 2015. november 8. és http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/47702-2015-11-08-18-52-59, 2015. november 08. [20:48]
Kapcsolódó írások:
Bozóki Antal: Cselekvési terv és felelősség. 2015. április 13. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/38972-2015-04-13-20-52-37, 2015. április 13. [22:46]

Bozóki Antal: Szerzett jogok, halasztott határidők. 2015. június 25. http://vmdk.org.rs/hirek/465-szerzett-jogok-halasztott-hataridok, 2015. június 26.

Bozóki Antal: Hajnal Jenő ködösít! http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/42491-2015-07-02-10-41-49, 2015. július 02. [12:37

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése