Oldalak

▼

2018. október 20., szombat

Magyartalanítás Szabadkán?



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (144.)


Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (Belgrád,2018. július 27.) [2]

A Szerbia és Magyarország között kialakított rendkívül jó viszonynak köszönhetően a vajdasági magyarság helyzete egyre jobb.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (Tusványos, 2018. július 27.)[3]

Az MNT-nek köszönhetően példaértékű a Szerbiában élő magyarság helyzete

Deli Andor, a FIDESZ-KDNP-VMSZ/BMC Európai Parlamenti Képviselője, (Szabadka 2018. szeptember 28.)[4]


Szeptember 28.
Magyartalanítás Szabadkán?
A Mozgalom a Polgári Szabadkáért (MAPSZ) frakció sajtótájékoztatón reagált arra, hogy László Gyula tanácsnokot leváltották a szabadkai Városi Képviselő-testület káderügyi bizottságának tagságából. 
A képviselő leváltását a szeptember 26-i ülésen pótlólagosan vették napirendre, úgyhogy ő nem is volt jelen az ülésen. A bizottságba egyébként a MAPSZ frakció delegálta.

 
László Gyula

–  Nem ért meglepetésként, hogy leváltottak, de a módszerrel túlléptek minden határt – véli László Gyula. – Nem volt annyi merszük, hogy a szemembe nézzenek és az előző napi bizottsági ülésen az én leváltásomat felvessék. Arra sem adtak lehetőséget, hogy másnap a saját véleményemet három percben a képviselő-testületi ülésen elmondjam. Megvárták, hogy a képviselőcsoport tagjai elmenjenek az ülésről, majd utolsó napirendi pontként, a fű alatt próbálták ezt lerendezni. Én az ezt megelőző ülésen beszéltem arról, hogy Szabadkán magyartalanítás folyik. Ezt pedig bárki leellenőrizheti. Csak ki kell nyitni a cégjegyzéket és megnézni, hogy a szabadkai állami intézményeket, művelődési intézményeket kik vezetik és közülük mennyi a magyar. Ez az egyik probléma, a másik pedig az, hogy egyértelműen negatív szelekció folyik káderügyekben, például az igazgatók megválasztásakor. Az intézmények többnyelvű jellege közben megszűnik, átváltanak egy nyelv, a szerb kizárólagos használatára – állítja a leváltott bizottsági tag.
László Gyula szerint leváltásának oka ez volt, hisz amikor ezt szóvá tette, utána megüzenték neki, hogy ő lesz a következő magyar, akit eltávolítanak tisztségéből.[5]

Szabadka Város Képviselő-testületének 67 tanácsnoka van. Az új összetételű testületben 31 tanácsnoka van az Aleksandar Vučić – Szerbia győzedelmeskedik pártlistának, vagyis a Szerb Haladó Pártnak (SNS). A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) – Pásztor István lista 11 tanácsnoki helyet szerzett, és ugyancsak 11 tanácsnoka van a Mozgalom a polgári Szabadkáért – Maglai Jenő nevet viselő listának,[6] stb.
A 2016. évi választások óta, vagyis amióta a Szerb Haladó Párt (SNS) és a VMSZ/BMC gyakorolják a hatalmat számos probléma és botrány is történt a városban. Ezek közül talán a legismertebb Bogdan Laban polgármester botránya, „amelyből gyorsan országos ügy lett”.[7]
László Gyula szavai szerint „Szabadkán magyartalanítás folyik”: A magyarokat kiszorítják az intézményekből, „egyértelműen negatív szelekció folyik káderügyekben, például az igazgatók megválasztásakor”, miközben „az intézmények többnyelvű jellege közben megszűnik, átváltanak egy nyelv, a szerb kizárólagos használatára”. Ennek bizony a  következménye az eddig többnyelvű és több kultúrájú város jellegének a megváltoztatása, vagyis a további elszerbesítése lesz, ami a nemzeti viszonyok megromlásához vezet(het).
A Maglai Jenő által vezetett Mozgalom a polgári Szabadkáért szervezetnek, vagy a Magyar Mozgalomnak, amelynek Maglai ugyancsak alapító tagja,[8] átfogó összehasonlító elemzést kellene készíteni a nemzeti viszonyok alakulásáról és a nemzeti közösségek helyzetéről Szabadkán, a 2016-ot megelőző időszakhoz viszonyítva (amikor éppen Maglai volt a város polgármestere) – a „magyartalanítás” tényekkel és számadatokkal való bizonyítása érdekében. Ha erre egyáltalán fel vannak készülve.
Amennyiben az elemzés is alátámasztaná László súlyos állítását, értesíteni kell az Európa Tanácsot, az Európai Unió belgrádi képviseletét és a magyar kormányt is! A sajtókonferencia megtartása László Gyula leváltása kapcsán önmagában, ugyanis, még nem mozdítja előre a dolgokat, nem változtat azokon.


Október 1.

Napirenden a magyar autonómia törekvések
Megtartotta  első ülését ebben a ciklusban az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága Autonómia albizottsága.
Az ülésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Kulcsár-Terza József bukaresti parlamenti képviselőt, valamint Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi elnökét hallgatták meg.
Szili Katalin felszólalásában végigvette az autonómiaküzdelem helyzetét az egyes külhoni régiókban, és külön kitért a több létező székelyföldi koncepció összehangolásának szükségességére.
Ennek kapcsán „az előadók hangsúlyozták, hogy az önrendelkezés tervét nem Budapesten kell megírni. Délvidéken például a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) saját kidolgozott javaslattal rendelkezik, ám egyeztetések kizárólag a Fidesz fiókszervezeteként működő Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) történnek”.[9] A miniszterelnöki megbízott jelezte, hogy szívesen áll elébe a VMDK vezetőivel való találkozónak. A VMSZ/BMC – amióta hatalmi szövetségre lépett a Szerb Haladó Párttal – egyáltalán nem említi a délvidéki magyar autonómiát…


A Délvidék kapcsán elhangzott az is hogy „a Szili Katalin szerint a kulturális autonómia kiváló példájaként szolgáló Magyar Nemzeti Tanács jogköreit fontos egyetértési jogok megszüntetésével épp a közelmúltban szűkítették”.[10] Erre a megjegyzésre azonban semmilyen válasz nem érkezett.
Brenner Koloman és Szávay István jobbikos képviselők hangsúlyozták, hogy „miközben a magyar diplomácia folyamatosan vívja – többnyire öncélú, pártérdekek diktálta – harcait az európai és nemzetközi térben, aközben a külhoni magyar autonómia-törekvések kérdése valahogy soha nem merül fel ezeken a fórumokon. Időről időre előkerül az a panasz, hogy az EU-ban nem értik az őshonos nemzeti kisebbségek problémáját, és összekeverik őket a szexuális kisebbségekkel, vagy a migránsokkal. De akkor talán nem kéne tenni is ez ellen?”[11]
Az Autonómia albizottság léte kiemelten fontos a külhoni magyarság számára, „azonban fontos, hogy a hangzatos szavakat valós tettek is kövessék, mert ez szükséges a külhoni magyarság megmaradásához”.[12]
Mivel Szili Katalin hajlandóságot mutatott a VMDK vezetőivel való találkozóra, ezt az alkalmat nem lenne szabad kihagyni. Kérdés azonban, hogy a VMDK vezető emberei értesültek-e erről a lehetőségről? És, persze, hogy érdekeltek-e abban?

 


Október 4.
Az MPSZ nem vesz részt a magyar nemzeti tanácsi választásokon
Pontosan egy hónappal a nemzeti tanácsi választások előtt, a Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokban.
A DélHír portál megkereste a párt elnökét, aki egyben a zentai „Zenta a zentaiaké” képviselői frakció vezetője is, hogy mondja el „mit gondolnak a közelgő választásokról és mit javasolnak a szimpatizánsaiknak, kire voksoljanak november 4-én”.[13]

Rácz Szabó László


A portál által eljuttatott kérdésekre Rácz Szabó László a következő válaszokat adta:

Mi a véleményük a nemzeti tanácsok szerepéről az új törvények értelmében?

– Mindenek előtt leszögezzük, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény eredeti, az első változata is olyan, hogy az semmilyen döntési jogot nem szavatol a nemzeti kisebbségek – esetünkben a saját 1000 éves szülőföldjén él ő magyarok – számára. Az azóta eltelt időszakban a szerb politikum még ezt is kilúgozta, tönkretette, azaz a törvény csak üres propagandaanyag. A Magyar Polgári Szövetség kijelenti, hogy aki azt merészeli állítani, hogy az MNT törvény kisebbségi autonómia, akár kulturális autonómia lenne, az messze elkerüli az igazságot. Azért fogalmazunk ilyen körültekintően, mert a magyar miniszterelnök is tett már ilyen nem megalapozott kijelentést.
A kérdés az, hogy mindezek tudatában, mi értelme van, vagy lenne az MNT választásokon részt venni?

Önök szerint mi kellene, hogy a fő prioritása legyen a majd frissen felálló új Magyar Nemzeti Tanácsnak?

– Az MPSZ azt mondja, hogy az autonómia szemszögéből nézve az MNT létezése rossz, valójában akadálya annak, hogy valódi autonómiát kérhetnénk. Így azon részt venni nemzetellenesnek is mondható. Ez az oka annak, hogy az MPSZ eleve nem vesz részt a választási bohóckodásban.
Másrészt, mégiscsak egy szerb jogi szemszögből létező intézmény a civil szervezetek jogosultságaival, amelyen keresztül pénzek érkezhetnek (nem vicces, de meg kell jegyezni: zsinagóga felújításra, vagy más ellátásra)  a „közösségünk” számára.
Következésképpen az MNT nem több mint egy pénzügyi elosztóhely, amelyet eleddig – szerintünk – a Vajdasági Magyar Szövetség a saját érdeki szolgálatában birtokolt, és birtokol a jelenben is, miközben  a VMSZ a szerb hatalom csicska pártja lett.
Azon a véleményen vagyunk, hogy éppen ezért a pénzek felhasználása önkényesen folyt és folyik, aminek következtében csak szűk kör jutott támogatáshoz, elsősorban párt alapon és a nemzeti ügyeink háttérbe szorultak.
Amennyiben ebből a szemszögből nézzük az MNT ügyét, akkor van értelme részt venni az MNT szavazáson a magyarság érdekében, hogy a pénz elosztása becsületes legyen.
Természetesen ez az elvárás nem motiválja eléggé a lista felállítására az MPSZ-t, mert mi nem vagyunk anyagiasak. Nekünk megfelel az is, ha kívülről tehetünk azért, hogy ne lopjon senki.

Az Önök szervezete mit javasol a délvidéki magyar polgároknak, kinek adják le támogatói aláírásukat, ha még nem tették meg és kire szavazzanak a nemsokára esedékes Magyar Nemzeti Tanács választásokon?

– Mindent összevetve, az MPSZ hajlandó lett volna önzetlenül támogatni egy a nemzetáruló VMSZ-el szembeni összefogást, ám sajnos ez nem jött létre, amit hibának tartunk.
Meggyőződésünk, hogy a VMSZ nemzetellenes, káros politikájával szemben minden magán- és pártérdeket félre kell tenni, hiszen az ördögi erőknek megszámlálhatatlan az anyagi forrása a magyarországi adófizetők zsebéből, embereket befolyásolnak munkahelyekkel és minden mással. Ma már takarítónő sem lehet valakiből olyan helyen, ahol a VMSZ-nek befolyása van, és az a személy nem pártkatona.
Egyetlen esély velük szemben az Összefogás.
Az MPSZ felvetette, hogy segítene annak a listának, amely esetleg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – Magyart Mozgalom (MM) alapkoalíciót jelentené. Be kell ismernünk azt is, hogy az MPSZ nem igazán akart részt venni ebben az MNT cirkuszban, de annak ékedében, hogy legyen ellenfele a szerb kormány csicska VMSZ-ének, hajlandóak lettünk volna elvárások nélkül közös listát létrehozni, vagy a két párt listáját támogatni. Nekünk nem kell képviselet a kilúgozott, jogok nélküli MNT-ben, mert az hosszútávon nagymértékben káros a nemzeti jogaink kivívása terén. A szerb állam az MNT-vel kérkedik a külföld előtt, miközben láncra verte a magyarokat. A magyar nemzeti autonómia egyik komoly akadálya éppen az MNT létezése.
Mindent figyelembe véve, az MPSZ nem ad tanácsot, mindenkinek a saját belátására bízza az MNT választásokkal kapcsolatos hozzáállását – válaszolta Rácz Szabó László a DélHír portál kérdéseire.


Október 5.

„Teljes a káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában”[14]

Teljes a káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában, hiszen azokat felülírja az alkotmány, így nem tudni, hogy melyik az érvényes. Szabadkán kerekasztal beszélgetés keretében hívták fel a figyelmet az alkotmány megváltoztatásának fontosságára, tudósít a Vajdasági RTV.
Komoly változtatásokra lenne szükség az alkotmányban, amikor a kisebbségi jogokról beszélünk, mondja dr. Dušan Janjić a belgrádi Etnikai Kapcsolatok Fóruma (Forum za etničke odnose  –  FER)[15] igazgató bizottságának elnöke. A kisebbségi törvényt mondja ő, annak idején alkotmánytörvényként hozták létre, majd a politikai vezetők megegyeztek és azt egyszerű törvénnyé minősítették át.

Dr. Dušan Janjić

– A legjobb megoldás az lenne, ha módosítanánk az alkotmányt. Mert mint tudjuk, az alkotmányt hat évvel a törvény után fogadták el, az alkotmány 29 cikkelyét felülírja a törvénynek. Ez nincs rendben, sőt, egyes részeket rosszul írt felül. Így most azzal az objektív problémával szembesülünk, hogy mi érvényes ebben az országban, az, amit a törvény ír elő, és kisebb erejű, vagy pedig az, amit az alkotmány – nyilatkozta dr. Dušan Janjić.
A szakértő azt mondja, a jelenlegi alkotmány nem a jövőbe, hanem a múltba tekint, vagyis még nem szakad el a kilencvenes évektől.
– Az alkotmány nem támogatja a kisebbségi önkormányzatot, ahogyan azt a törvény előírja. Az alkotmány azt kulturális és nyelvi autonómiára szűkíti, amelyet később az alkotmánybíróság elvetett, mint megoldást. Tehát teljes a káosz – hangoztatta Janjić. Hozzátette: A fórum célja, hogy meggyőzze a kormányon lévőket, hogy lépésenként, de változtassák meg és hangolják össze az alkotmányt és a kisebbségekre vonatkozó törvényeket, ne pedig az éj leple alatt változtassanak, ahogyan azt a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel tették.

Október 5.

Döbbenet[16]  



Egy délvidéki magyar szülő töltötte fel a legnagyobb közösségi portálra azt a képet, amely egy, a Szerbiában magyar anyanyelven tanuló diákoknak szánt tankönyvből származik.

Az ötödikes diákok számára kiadott matematika könyvben a magyar nyelvet cirill írásmóddal és a magyar ábécé ékezetes betűivel vegyítették össze, úgy hogy néhol még a cirill betűk is kaptak ékezetet – közölte a DélHír portál.[17]

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. október 20.

[2] Vučić az európai integrációról és a migránsokról tárgyalt Szijjártó Péterrel. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26108/Vucic-az-europai-integraciorol-es-a-migransokrol-targyalt-Szijjarto-Peterrel.html, 2018. július 27. [16:16]
[3] TUSVÁNYOS: Példaértékű a magyarság helyzete Szerbiában.
[5] Németh Ernő: László Gyula: „Leváltottak, mert szóvá tettem, hogy magyartalanítás folyik Szabadkán”. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22812/Laszlo-Gyula-Levaltottak-mert-szova-tettem-hogy-magyartalanitas-folyik-Szabadkan.html és Tóth Imre: Szabadka: Magyartalanítják az önkormányzatot? Leváltották László Gyulát. https://szabadmagyarszo.com/2018/09/28/szabadka-magyartalanitjak-az-onkormanyzatot/. 2018. szeptember 28. [20:10] 
[6] A teljes összetételt lásd: Megtartotta alakuló ülését a Városi Képviselő-testület. http://www.subotica.rs/index/page/lg/hu/id/10188, 2016. június 2.
2017. augusztus 30. [13:03]
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.

[13] Sz. A.: Kiket támogat az MPSZ és a Zenta a zentaiaké frakció vezetője az MNT választásokon?

http://delhir.info/2018/10/04/kiket-tamogat-az-mpsz-es-a-zenta-a-zentaiake-frakcio-vezetoje-az-mnt-valasztasokon/, 2018. október 4.

[14] https://szabadmagyarszo.com/2018/10/05/teljes-a-kaosz-a-kisebbsegi-torvenyek-alkalmazasaban/, 2018. október 5. [16:48]. Lásd még: Káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában. Vajdasági Rtv: https://www.youtube.com/watch?v=31m35sJ-7Dc. 2018. október 5. Lásd még: Okrugli sto Foruma za etničke odnose u Subotici [Az Etnikai Kapcsolatok Fórumának kerekasztala Szabadkán]. http://fer.org.rs/okrugli-sto-foruma-za-etnicke-odnose-u-subotici/

[16] H. Á.:  Így fest egy magyar nyelvű 5-es matematika tankönyv Délvidéken. http://delhir.info/2018/10/05/dobbenet-igy-fest-egy-magyar-nyelvu-5-es-matematika-tankonyv-delvideken/, 2018. október 5.
[17] Uo.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése