Oldalak

2019. március 21., csütörtök

A Tara-hegységről hoztak igazgatót a horgosi vízművekbe (4.)

A bajina baštai titokzatos idegen

A horgosi Tisza Menti Vízművek korábbi vezetője, Bálint Frigyes tíz évvel ezelőtt vonult nyugdíjba, kereken negyven esztendőt töltött el a vállalatban, és mind a mai napig figyelemmel kíséri a sorsának alakulását. Úgy gondoltam, a mostani botrányos igazgatóválasztás kapcsán érdemes őt is megszólítani, kikérni a véleményét. 

– Amikor fiatalon a vízművekhez kerültem, egy horvát ember volt az igazgató, akivel aztán sok-sok éven át együtt dolgoztunk. Fokozatosan fejlesztettük a céget, objektumokat építettünk, komoly gépeket vásároltunk, és miután megismerték a vállalatunkat, Vajdaságnak szinte minden szegletében dolgoztunk, de másutt is az országban. Kétmillió kilométert autóztam, ezt onnan tudom, hogy sosem volt szolgálati sofőröm, mindig én vezettem. A céget az életművemnek tekintem – mondta a nyugalmazott igazgató. 

Vannak egyetemi végzettségű emberek a cégben

A horgosi vízművek soha nem a vízszolgáltatásból élt, tevékenységének 75 százalékát a vízépítést tette ki, és ezt nagyon fontosnak tartom kiemelni. Az én felettesem mindig a főmérnökökkel tartott szoros kapcsolatot – és ezt én is átvettem tőle –, ugyanis a cégvezetők jönnek-mennek, a politikusok leváltják őket, és másokat ültetnek a helyükre, de a komoly szakembergárda általában kitart és megmarad.

Vesna Markotić, a nemrég lemondott igazgatónő, akiről most szó van, nálunk kezdett gyakornokoskodni, és kiváló szakember lett belőle, ő volt a jobb kezem. Mindig lehetett rá számítani, csak jót tudok róla mondani. Ahogy az imént már említettem, a vízművekre mint az életművemre, úgy tekintek, ezért érint érzékenyen mindaz, ami most körülötte történik. Úgy érzem, hogy az életművemet megsértették. Sajnos nem vagyok olyan helyzetben, hogy bármit is tehetnék az ügyben. Elmúltam 75 éves, az egészségi állapotom nem a régi, ráadásul a családomban is történtek tragédiák, amelyek eléggé megviseltek. Egyvalamit azonban biztosan tudok: az igazgatónő távozása után is maradt olyan kitűnő szakember a vállalatban, akire nyugodt lélekkel rá lehetett volna bízni a cég irányítását, nem kellett volna idegen kezébe adni. Ő a mi dolgozónk, ismeri a cég működését és a foglalkoztatottakat, komoly helyismerettel is rendelkezik. Nem felel meg a valóságnak, hogy (csak) főiskolát végzett szakemberekből áll a vízműveket irányító csapat, Vesnán kívül még két okleveles vízépítő-mérnök dolgozik a vállalatban. Oszlopos tagjai a vízműveknek, olyannyira, hogy nélkülük az üzem nem is működhetne. És rajtuk kívül is van még egyetemi végzettségű a cégben. Ami pedig az eljárást, az igazgató megválasztását illető, úgy gondolom, hogy talán nem is volt a támogatóinak a kezében semmiféle dokumentáció, mert két nap alatt szinte képtelenség az összes dokumentumot összegyűjteni. Itt meg ugye, arról volt szó, hogy Vesna március 4-én benyújtotta a lemondását, de már 6-án a bajina baštai új jelölt kinevezéséről tárgyaltak. Ha helybeli vagy martonosi az illető, akkor sem lehetett volna mindezt egy-két nap alatt lebonyolítani. Ha viszont mégis rendelkeztek a teljes és megfelelő anyaggal, akkor az egész ügy már jóval régebbi keletű, és akkor újabb kérdéseket vet fel. 

Mivel a közszférában dolgozók fizetését nem lehetett növelni, a foglalkoztatottak egy része elment, a határ közelsége miatt leginkább Magyarországra, jövőre viszont még két-három kulcsfontosságú szakember távozik, akik nyugdíjba vonulnak, s az majd újabb érvágást jelent a cégnek.

A vízművek legnagyobb gondja a szakemberhiány

A Tisza Menti Vízművek eddigi 57 éves igazgatónője Vesna Markotić családi és egészségügyi okokra hivatkozva nyújtotta be e hónap 4-én a lemondását. A jól értesültek véleménye szerint nem csupán ezek az okok játszottak közre a kényszerű távozásában, szerepe volt ebben a ránehezedő nyomásnak is.  

Jó egy évvel ezelőtt (2018. január 24-én) a helyi Info Televízió Nézőpont című műsorának a vendége volt. A vele készült beszélgetésből kiderült, hogy a vízművek egy jól működő közvállalat, éppen tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Elmondta, hogy a községhez tartozó 11 település mindegyik utcája rendelkezik kiépített vízvezetékkel (összesítve a hálózat körülbelül 260 kilométert tesz ki.) 2007-ben kezdték el a hálózat felújítását, a korszerűtlen, az egészségre káros beton-azbeszt csövek cseréjét. A község területén 28 kútból nyerik a vizet, ezek mintegy 11 500 fogyasztót látnak el ivóvízzel.

A létszámstop rájuk is vonatkozik, új munkaerőt csak kivételes esetekben alkalmazhatnak. Márpedig a nyugdíjba vonult dolgozók helye megüresedett, a munkaerő-vándorlás is érezteti a hatását, meg a szakemberhiány is sújtja őket. A foglalkoztatottak száma folyamatosan, látványosan apad. Tíz évvel ezelőtt még 120 ember kereste a kenyerét a vízművekben, hat évvel ezelőtt 99, tavaly ősszel pedig csupán 73-an maradtak. A bérezés hosszabb ideje nem változhatott, így a felszabadult munkahelyekre – hiába hirdettek pályázatot több alkalommal is – nem sikerült megfelelő szakembereket találni. Gépjárművezetőket és szakképzett vízvezeték-szerelőket kerestek leginkább.

Megint igazgató

A Horgoson most debütáló igazgatóról nem rendelkeznek bőséges információáradattal a helyiek, némi túlzással: jóformán csak annyit tudnak róla, amennyit pár évvel ezelőtt a szerbiai sajtóban olvashattak. A fővárosi lapok 2017 júniusában arról cikkeztek, hogy a bajina baštai illetőségű 52 éves Dušan Glišićet, az egyik közvállalat igazgatóját, a helyi önkormányzat 44 esztendős polgármesterével egyetemben – hivatali helyzettel való visszaélés gyanújával – letartóztatták. Méghozzá annak az összehangolt és nagyszabású akciónak a keretében, amelyet a szerbiai rendőrség 2017. június 6-ának éjszakáján hajtott végre az ország 19 városában. A Signal fedőnevű rajtaütés során 74 személyt tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy összesen mintegy 2 milliárd dinárral megrövidítették a köztársasági és a tartományi államkasszát, megkárosítottak egyes önkormányzatokat és gazdasági személyeket. Az előállítottak bűnlajstroma igen színes és változatos volt.

Dušan Glišićet a Bajina Bašta-i képviselő-testület a 2013. november 7-én megtartott ülésén nevezte ki annak a közvállalatnak az élére, amelyben ő (akkori sajtóinformációk szerint) veszteségesen gazdálkodott és nem kis adósságot halmozott fel. Őrizetbe vételére azonban nem a céges ügyei miatt került sor, hanem a 2014 tavaszán (az esőzés és hóolvadás miatt) bekövetkezett szerbiai árvízhelyzet rendezésében vállalt szerepe miatt.

A község teljes területén, vagyis mind a 30 helyi közösségben 10 napra szóló rendkívüli állapotot hirdettek, május16-án rendelték el és 25-én oldották fel. Tizenkét helységben azonban egy teljes éven át megszakítás nélkül érvényben volt érvényben, méghozzá – akkor már – indokolatlanul, legalábbis ezt állítják az ellenzéki politikusok. Ez idő alatt folyamatosan érkeztek a kirendelt segélyszállítmányok és a felajánlott adományok a községbe – a köztársasági szervekből, leginkább az árutartalékokból, de az adományozóktól is. A legfőképpen üzemanyag és építőanyag formájában érkezett segély fogadását és szétosztását a községi válságtörzs végezte. A munkájára eleinte nem is volt panasz, de az említett 10 nap után a befutott adományok feletti irányítást – a község polgármesterével történt (csupán) szóbeli megállapodás alapján – átvette Dušan Glišić közvállalata, és ekkor kezdődtek a bonyodalmak, a visszaélések. Ezekre azért nyílt lehetőség, mert a válságstáb vezetője maga a polgármester volt, a helyettese pedig Glišić. Nem haladó párti politikusok azzal vádolták meg a válsághelyzetet kezelőket, hogy nem tudtak elszámolni igen nagy mennyiségű üzemanyaggal, fiktív számlázást végeztek (136 000 liter gázolajat és 5 000 liter benzint, valamint építőanyagot – cementet, meszet, téglát és csöveket követeltek rajtuk).

A két személyt a rajtaütéses rendőri akció nyomán őrizetbe vették, és nem egészen 12 tonna (140 000 dinár értékű) cement átadásával gyanúsították. A cement a Bajina Baštától 10 kilométerre levő Rogačicára került, egy magánszemély halastavának felújítására szánták. Az október 7-én történt átadást azonban nem tudták igazolni, mert csak egy hónappal később, november 7-én állították ki az erről szóló dokumentumot.   

A két gyanúsítottat az užicei bíróságon meghallgatták, ők ártatlannak vallották magukat. A polgármester védőügyvédje mindvégig a rendkívüli árvízhelyzetre apellált, és jelentéktelen mennyiségűnek nevezte a 11,7 tonna cementet, továbbá azzal takarózott, hogy védence akkoriban nem ülhetett az irodájában, mert állandóan a terepet járta, ezért nem jutott ideje arra, hogy a cement kiutalásáról szóló papírt aláírja, így került rá sor egy hónapos késéssel. A meghallgatás után mindkettejüket kiengedték és szabadlábon védekezhettek. A Dveri mozgalom tagjai azonban a visszaéléses esetek teljes körű, azaz minden gyanúsítottra kiterjedő kivizsgálását követelték, mert szerintük az árvízhelyzetet kihasználva több száz millió dináros csalások történtek, jó néhány személy bevonásával. A helyreállításban részt vevő munkagépek használatát, üzemanyag-felhasználását, és az ezzel járó számlázást is erősen kifogásolták, ahogyan azt is megkérdőjelezték, hogy a Dušan Glišić által irányított közvállalatnak akkoriban „csupán” 236 millió dinár volt a vesztesége. Szerintük ennél lényegesen nagyobb.

Dušan Glišićet, a Szerb Haladó Párt káderét, polgármester cimborájának segédletével 2017 szeptemberében ismét igazgatóvá választották, akkor a BB Term nevű közművállalat élére került megbízott cégvezetőként. A képviselő-testület ellenzéki tagjai igencsak hadakoztak a kinevezése ellen, éppen a korábbi vállalatában folytatott veszteséges gazdálkodás miatt.
Visszakanyarodva az eredeti témához: Horgoson mindezt nem tudhatjuk, Bajina Bašta pedig messze van, csak az akkori cégvezető, válságtörzs-tag jött hozzánk közel, ugyanis mostantól ő lesz a Tisza Menti vízművek igazgatója. 

Szabó Angéla

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése