Oldalak

2019. szeptember 29., vasárnap

Közös cselekvési tervről tárgyaltak az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői

Közös cselekvési tervről tárgyaltak az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői - A cikkhez tartozó kép
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott

Közös cselekvési tervről tárgyaltak pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői.
A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött kolozsvári autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat.
Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett.
A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román-magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette: hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is. (MTI)
2019. szeptember 27. [17:58]

 
Tovább formálódik az egységes felvidéki magyar érdekképviselet 
 
Tovább formálódik az egységes felvidéki magyar érdekképviselet - A cikkhez tartozó kép

Egyeztetéseket kezdtek a közös programalkotásról az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtésében érdekelt felvidéki magyar politikai és civil szervezetek Pozsonyban csütörtökön.
Az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtése leginkább a Szlovákiában jövő februárra kitűzött parlamenti választásokkal összefüggésben vált sürgetővé, és azután kapott új lendületet, hogy augusztusban nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd között a választási együttműködés lehetőségeiről indított tárgyalássorozat eredménytelen lett.
A tárgyalások első fordulóját a MKP meghívására a felvidéki magyar párt pozsonyi központjában tartották. Az egyeztetésen a vendéglátó MKP mellett többek között a belügyminisztériumban bejegyeztetését kérő Összefogás mozgalom, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok, a Magyar Fórum párt, az Új Egység, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet vett részt.
A tárgyalások résztvevőinek leginkább két kérdésre kell választ találniuk. Elsősorban arra, hogyan kivitelezhető a közös indulás a választásokon, és az egységes magyar érdekképviseletként milyen programban tudnak megegyezni.
Menyhárt József, az MKP elnöke a találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatón azt mondta, hogy bár a technikai feltételek a közös induláshoz még nem tisztázódtak, és több lehetőség is terítéken van, nagyon fontos, hogy a résztvevők érdekeltek a közös programalkotásban. A találkozó résztvevői megegyeztek abban is, hogy nem tesznek olyan kijelentéseket és lépéseket, amelyek a formálódó egység kárára lennének - tette hozzá.
"Hiszünk abban, hogy meg tud újulni a felvidéki magyar képviselet (...), és a választásokon egy közös programmal tudunk garanciákat vállalni a magyar közösség érdekeinek képviseletére" - jelentette ki Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
Az egyeztetések következő fordulóját a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum szervezésében a jövő hét keddre tervezik. (MTI)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése