Oldalak

2019. november 7., csütörtök

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (190.)


Október 24.
„Szerbia hozzon létre stabil demokratikus rendszert”
Vladimir Bilčik (Pozsony, 1975), az Európai Parlament új szerbiai jelentéstevője (aki David McAlister helyébe lépet), a Danas c. napilapnak nyilatkozva elmondta:
– A fő feladatom az lesz, hogy figyelmesen kövessem a szerbiai eseményeket és elkészítsem az éves jelentést az EU-hoz való csatlakozási folyamatról, amelyet majd az Európai Parlament megvitat és elfogad.  Úgyszintén felelős leszek az aktív kommunikációért Szerbia útjáról és tevékenységéről az Európai Uniós csatlakozás felé. […]
– A legnagyobb kihívás, amelyekkel Szerbia szembe néz, azok a reformok, amelyeket az országnak el kell végeznie. Szerbi az uniós csatlakozásra készül és ez világosan magába foglalja a jog uralmának elvét és a tényleges szabadságok iránti elkötelezettségét, valamint azok gyakorlati alkalmazását. Mindez része a „híres” 23. és 24. tárgyalási fejezetnek. […]
  A hiteles választások a modern demokrácia alapját képezik és, ez miatt, kötelező, hogy a (hatalmi szervek és az ellenzék közötti – B.A.) párbeszéd megfogható eredményeket és reformokat hozzon még a 2020. évi választások előtt. […] Kulcsfontosságú reformokra van szükség, hogy Szerbiában stabil demokratikus rendszer jöjjön létre, és szükséges, hogy a reformokat elfogadja az ellenzék és a hatalmi politikai pártok is – nyilatkozta Bilčik.[1]
Az EP új jelentéstevője a Szerbia uniós felvételének határidejével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, „erről inkább nem beszél, hanem a lényegről, mivel csak a hiteles eredmények teszik a dátumokról szóló vitát valóssá és »megfoghatóvá«”.


Október 26. – november 4.
„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!
Az idei, az 1944/45-ös délvidéki ártatlan áldozatokra emlékezés legalább három eseményre hívta fel a figyelmet:
Az első: Teleki Júlia, a járeki tábor túlélője, a Csúrogon (2019. november 27-én) tartott megemlékezésen az 1944/45-ös délvidéki ártatlan áldozatokra, az Újvidéki Rádiónak nyilatkozva elmondta: „Annyit elértünk, hogy 19 körösztöt állítottunk. Mindég tönkretették, végül megmaradt ez az emlékmű. Nekünk ez sokat jelent, nem megyünk a szeméten keresztül, de nekem ez nem elég, nem csak nekem, a túlélőknek. Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”.[2]
Teleki Júlia, tehát kimondta azt, amiről a politikusok mélyen hallgatnak: „Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”. A nyilatkozata azonban – ismereteim szerint – a nyomtatott sajtóban nem jelent meg. Verba volant, scripta manent (a szó elrepül/elszáll, az írás megmarad)? Struccpolitika?
A második: A járeki (tiszaistvánfalvi) láger emlékhelyén felállított emléktáblára nem került fel az, hogy ott magyarok (köztük csúrogiak – B.A.) is meghaltak.
– Nagyon hosszú utat jártunk be, amíg idáig eljutottunk. Innen 300-400 méterre kaptak először a németek engedélyt arra, hogy keresztet állítsanak. Mi az első naptól kezdve velük emlékeztünk. Később az út mellett mi magunk állítottunk le egy fakeresztet, majd amikor polgármester voltam, akkor kapták meg a németek a lehetőséget arra, hogy ide állítsák a fakeresztjüket, és azonnal mellé tettük mi is a miénket. Sajnos nem viszonozták a lojalitásunkat, pedig mi mindenben segítettünk nekik. Amikor a német emlékmű idekerült, ellenezték azt, hogy arra felkerüljön – legalább egy szó erejéig is –, hogy itt magyarok is haltak meg. Magyar felirat ugyan van az emlékmű falán, de az az itt életüket vesztett Duna menti svábokra emlékeztet. Arra kényszerültünk, hogy egy kis fakeresztet állítsunk fel" – elevenítette fel a történteket Gusztony András,[3] a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) temerini körzeti szervezetének elnöke a 2019. november 3-ai megemlékezésen.[4]
A járeki lágerban elhunyt magyaroknak nem jár az emlékezés joga?   
A harmadik: Az újvidéki városi képviselő-testület döntése alapján, a tervek szerint, 2020-ban „egy olyan emlékművet emelnek, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett, ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet majd”.[5]
A VMSZ tehát „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”.[6]

November 6.
Mit mondott Hajnal Jenő?
Vajdaságban nem számít ritkaságnak a helységnévtáblák összefirkálása, megrongálása sem. Legutóbb „a dél-bánsági mély szórványnak számító Fehértemplom helységnévtábláján firkálták le a helység magyar és román nevét, „sőt még a latin betűknek sem volt kegyelem”.[7]
Az MTI arról számol be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Társadalmi szervezetek munkacsoportjának ülésén „meghallgatták Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, a délvidéki magyarság képviselőjét is azokról az eredményekről, amelyeket a magyar helységnevek újbóli használata területén elértek”.[8]
Az írás szerint, Pánczél Károly levezető elnök rámutatott, hogy a Délvidéken „egy közel két évtizedes folyamat”[9] során „240 településen sikerült visszaállítani a magyar helységneveket, a latin betűs feliratokat, és az utcák, terek régi hagyományos nevei is megjelenhettek”.[10] Bencsik János, az ülés társelnöke, hozzátette, hogy „az örömteli események mellett sajnálatos tendencia, hogy ezeket a táblákat rendszeresen megrongálják”.[11] – Hiába rendelkezik a törvény, hogy záros határidőn belül állítsák vissza őket, ez sokszor mégsem történik meg – jegyezte meg.[12]    
Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a vajdasági magyar választópolgárokat és az MNT tanácsnokait is bizonyára érdekelte volna, ki is milyen „eredményeket ért el „a magyar helységnevek újbóli használata területén”? Legyenek szívesek, tegyék fel az elnök beszédét legalább az MNT honlapjára! Vagy ez nem a nyilvánosságra tartozik?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. november 7.


[1] Bilčik: Srbija da uspotavi stabilan demokratki sistem [„Szerbia hozzon létre stabil demokratikus rendszert”. Danas, 2019. október 24. 3.
[2] Hangadó Szerda. http://media.rtv.rs/hu/hangado/51190, 2019. október 30. [08,55-]
[3] Másutt: Guszton András. Ádám Csilla: Járekon is megemlékeztek az ártatlan áldozatokról. 2019. november 3. [17:29]
[4] Uo. és G.B.: Fakeresztek árnyékéban c. írását. Magyar Szó, 2019. november 4. 5.
[5] szb: Készülhet az emlékmű! Magyar Szó, 2019. október 26. 9.
[6] A VMDP és Csorba Béla szerint a délvidéki magyarságnak olyan elnök kell, mint Vučić. https://delhir.info/2017/02/19/a-vmdp-es-csorba-bela-szerint-a-delvideki-magyarsagnak-olyan-elnok-kell-mint-vucic/
Lásd még a Nemzetközi segédlettel (Se nem magyar, se nem Makovecz) c. írásom. A VMSZ újabb megalkuvása – Újvidéken se nem magyar, se nem Makovecz emlékművet nem kapnak a 44-es áldozatok
https://delhir.info/2019/07/10/a-vmsz-ujabb-megalkuvasa-ujvideken-se-nem-magyar-se-nem-makovecz-emlekmuvet-nem-kapnak-a-44-es-aldozatok/, 2019. július 10.
[7] Újabb helységnévtáblát gyaláztak meg. https://delhir.info/2019/10/28/sosem-volt-ilyen-jo-szerbiaban-magyarnak-lenni-ujabb-helysegnevtablat-gyalaztak-meg/
Lásd még az Amíg Bácskában ki se rakják, addig Bánátban rongálják a magyar helységnévtáblákat. c. írást.
https://delhir.info/2018/08/28/amig-bacskaban-ki-se-rakjak-addig-banatban-rongaljak-magyar-helysegnevtablakat/
[8] MTI. KMKF: Napirenden a délvidéki magyar helységnévtáblák visszaállítása. https://www.vajma.info/cikk/karpat/13452/KMKF-Napirenden-a-delvideki-magyar-helysegnevtablak-visszaallitasa.html, 2019. november 6. [17:18]
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése