Oldalak

2020. december 20., vasárnap

Online élőújsággal ünnepelt a 30 éves a Családi Kör

A hetilap volt és jelenlegi munkatársai Zoom konferencián találkoztak a lap olvasóival

Szombaton délután videokonferencia keretében ünnepelte meg fennállásának 30. évfordulóját a Családi Kör hetilap. Az internetes közvetítésben egyebek közt megszólaltak a lap alapítói, főszerkesztői, valamint az egykori Forum kiadóház néhány vezetője, továbbá az adai Török Testvérek (Török Tilla, Flóra és Ádám) zenekara Budapestről.

1990. december 20-án indult útjára a hirtelen megszüntetett Dolgozók szakszervezeti lap utódjaként a Családi Kör. Az újság első és alapító főszerkesztője Purger Tibor volt, az első címoldalon Kossuth Tivadar festőművész egyik alkotása jelent meg, az első szám ára 15 dinár volt.

A régi-új hetilap küldetését az újság neve határozta meg a legjobban: elsősorban olyan tartalmakat kínálni az olvasónak, amelyek mentesek a napi politikai torzsalkodásoktól, ugyanakkor hasznos és szórakoztató időtöltést jelentenek a család minden tagja számára. Az alapító főszerkesztő ezt így fogalmazta meg egyik, a lapindítás kapcsán adott interjújában: „Változatosságra törekszünk. A 68 oldalon mindenről írunk, a családi élettől kezdve a kisriportig. A divat, a főzőcske, a jó tanács, a színes olvasni való, a fejtörő, az óriás keresztrejtvény sem fog hiányozni belőle”.

Az élőújság házigazdája Purger Tibor, a Családi Kör alapító-főszerkesztője, a műsorvezető pedig Tómó Margaréta volt.

– Nagyon sok, számomra példaképül szolgáló személlyel beszélgethetek, mondta bevezetőjében Tómó, és rámutatott, hogy a műsor témája nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő.

Purger Tibor emlékeztetett, hogy 1990 karácsonya nem ígérkezett boldognak, sőt, 1988 karácsonyától a vajdasági magyarság egy teljesen új helyzetben találta magát, miután Milošević csatlósai átvették a hatalmat Vajdaság felett és néhány hónap alatt körülbelül 15 ezer ember vesztette el munkáját.

– Közöttük néhányan olyanok is, aki most itt megjelentek, jómagam háromszor egy év alatt. Többek között megszűnt a Dolgozók szakszervezeti hetilap. Ott állt a szerkesztőség minden tagja munka nélkül. (…) Mivel senki nem próbált nekünk segíteni, úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk segíteni magunkon. (…) Elhatároztuk, hogy új lapot indítunk, méghozzá olyat, ami meg tudja szólítani az embereket – mondta Purger, és visszaemlékezett a szerkesztőség azon tagjaira, akik már nincsenek az élők sorában: Kántor Oszkár, a Családi Kör névadója, Torok Csaba, Fehér István… Purger hozzátette:

Roppant büszkék vagyunk, hogy ez a lap fennmaradt harminc éven keresztül, ezért köszönet jár Habram Máriának, aki ott volt az első szerkesztőségben, később férje és fia is csatlakozott. A legnehezebb háborús időket nem tudta volna a lap átélni Habram Mari áldozatos munkája nélkül

– húzta alá az alapító.

Kossuth Tivadar festőművész, akinek alkotása az első szám borítóján volt látható, azóta világszerte ismertté vált. Kossuth úgy fogalmazott, nagyon jó, hogy a Családi Kör ünnepi videokonferenciáján is igazi családi hangulat alakult ki.

– Örülök, hogy az elsők között ott voltam, és részese lehetek a Családi Körnek, ami nem másról, mint magunkról szól – mondta Kossuth Tivadar.

Bozóki Antal szerint csodával egyenlő, hogy a lap és vele együtt mi megértük ezt az időt.

– Harminc év nem kevés egy ember, hát még egy nemzeti közösségi lap életében. Különösen nem az ilyen turbulens társadalmi körülmények között, amelyekben folyamatosan élünk. Most sem, de harminc évvel ezelőtt sem volt kevésbé veszélytelen az újságírás, a független lapkiadás, és természetesen a felelősség sem volt kisebb a tájékoztatásban – mondta Bozóki, aki azt hangsúlyozta, hogy

A Családi Kör az első sikeresen privatizált újság.

Fazekas András, a lap valamikori szerkesztője órákat töltött el Purger Tiborral egy rozoga százegyesben, hogy széthordják a Családi Kör ajándékait.

– Már az első évtől kezdődően kapcsolatot tartottunk az olvasókkal. Évente jó néhány tárgysorsjátékot szerveztünk, volt húsvéti, nyári és karácsonyi. Ezerszám érkeztek a borítékok a szelvényekkel. A nyeremények kisorsolását élőújságokon végeztük. A nagyobb, értékesebb ajándékokat, televíziókat, műszaki cikkeket maguk a szerkesztőségi tagok vitték a nyertesekhez. Még a legeldugottabb tanyavilágba is eljutottunk – emlékezett vissza Fazekas és elmondta, a társkereső rovat valamikor nagyon erős volt, és egyszer szerveztek egy rendezvényt, ahová több mint száz fiatal jött össze, melynek során több kapcsolat is kialakult.

Friedrich Anna a 2010-es években volt a lap főszerkesztője, ma Budapesten él. Szerinte a lapot az tartja életben, hogy közel volt, és közel van az emberekhez.

A Családi Kör nagy értéke, hogy nagy riportokat készít „kisemberekről”. A kisembereket idézőjelbe teszem, mert ezekben a nagy riportokban pontosan arra derül fény, hogy milyen nagy emberek élnek közöttünk

– mondta Friedrich Anna.

Kókai Péter, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója emlékeztetett, hogy a Családi Kör témája egy szaktestületi ülésen merült fel, mivel időről időre felröppent a hír, hogy az akkori tulajdonos, Habram Mária belefáradt a sokéves munkába, szeretné valakinek átadni, vagy megszüntetni az újságot.

– Valahol 2016 tavaszán a Mária egyszer csak nagyvonalúan azt mondta az időközben a Magyar Szóból inkorrekt módon eltávolított fiatalok újságírók egy csapatának, hogy „hozzatok létre egy gazdasági társaságot és én nektek átadom a lapot”. Azt gondolom, egy dicsérő mondatot megérdemel Mária, aki abban a pillanatban teljhatalmú tulajdonosa volt az újságnak, nyugodtan dönthetett volna úgy, hogy megszünteti, vagy másnak adja át a lapot. Úgy gondolom, ez egy a közösség iránt is felelősségteljes döntés volt részéről – mondta Kókai, majd ismertette, hogy időközben bebizonyosodott, a Családi Kör számára az alapítványi forma előnyösebb, mintha gazdasági társaságként működne, ezért jött létre a Sajtószabadság Alapítvány.

Az alapítvány igazgatóbizottságának ügyvezetője Józsa László azt hangoztatta, amikor a nyomtatott sajtóról beszélünk, akkor tudomásul kell venni, hogy azok, akik az elektromos médiumba való konvertálódásról nem gondolkodnak időben, elveszítik a futamot.

– Természetesen szó nincs arról, hogy bárki épeszű, magát felelősnek tartó ember az újságkiadás megszüntetésén gondolkozna. De aki viszont nem veszi észre, hogy igenis az elektronikus térbe, a cyber-médiába történő átlépés egy nélkülözhetetlen dolog, az nagy tévedésben van. Ez a felismerés nem az alapítvány igazgató bizottságának tagjai között született meg, hanem az újságírók, a Családi Kör készítői között. Ezért tartom borzasztó fontosnak, hogy alapítványunk ma más médiumokat is gondoz. Ez a gondozás a benne tevékenykedő újságíróknak, és nem utolsó sorban Purger Tibornak köszönhető – hangsúlyozta Józsa László és rámutatott, a médiacsalád másik fontos tagja, a Szabad Magyar Szó, kattintások számát illetően éllovasa a vajdasági magyar portál-médiának.

Messmann István az alapítvány egyik tagja elmondta, különös jelentőségű számára ez az ünnepség, hiszen szülőföldjét, Vajdaságot már több mint hatvan éve elhagyta, azóta Németországban, Svájcban és Kínában dolgozott, jelenleg pedig Budapesten él. Messmann rámutatott, hogy mielőtt külföldre került, nem volt semmilyen kapcsolata a vajdasági magyar kultúrával.

– Egy kis kivétel volt az 1960-as évek végén, amikor Genfben jártam egyetemre, egy gyerekkori barátom, Várady Tibor megkért, hogy a svájci nemzetiségek viszonyáról írjak egy cikket az Új Symposionba, melynek akkor ő volt a főszerkesztője. Ötven évvel később ismét Várady Tibor hozott kapcsolatba a vajdasági magyar irodalommal, amikor egy interjúra hozott össze Zsaklinával. Akkor hallottam először a Családi Körről, a lap nagy hatással volt rám – emlékezett vissza Messmann István.

Vígi Zsoldos Zsaklina a Családi Kör egyik mostani szerkesztője elmondta, számára is meghatározó élmény volt Messmann Istvánnal találkozni, és biztos volt abban, hogy a vele való együttműködés csakis sikeres lehet.

– Öt éve dolgozok a Családi Körben, és azt érzem, hogy teljesen más a viszony az olvasóval, mint amilyen a Magyar Szóban, például. Amikor felhívok embereket, hogy nyilatkozzanak a lapnak, mindannyian elmondják, milyen a viszonyuk a Családi Körrel. Az elmúlt kilenc hónapban, főleg, amikor bezárták a 65 évnél idősebbeket, akkor kitaláltuk, hogy azokat a munkatársainkat – jegyzetírókat lapkihordókat – szólaltatjuk meg, akik szintén elmúltak 65 évesek. Szerettük volna bemutatni, hogy ők hogyan élik, meg, hogyha otthonról kell dolgozni, hogyan élik meg a helyzetet. Több mint egy hónapig csináltuk folyamatosan, fantasztikus volt! De ugyanúgy a szerkesztőségen belül is napi szinten támogattuk egymást, tartottuk egymásban a lelket, ha valaki megbetegedett, kisegítettük. Azóta érzem azt, hogy a Családi Kör tényleg családi kör! – fogalmazott Vígi Zsoldos Zsaklina.

Tőke János, a Családi Kör főszerkesztője korábban a Magyar Szó sportszerkesztője volt. Kollégáival ellentétben, akiket a napilapból eltávolítottak, Tőke a Magyar Szóból önként távozott. A műsorvezető kérdésére, hogy ezt megbánta-e, a főszerkesztő következőt válaszolta:

Az első hónapokban tíz százalékkal volt kisebb a fizetésem, mint az előző munkahelyen, ötször annyit dolgoztam, egy csomó várt és nem várt problémával szembesültem. És tudom, a nagy többségnek a pénz van az első helyen, amikor átjöttem akkor az egyik véleményportál azt írta, van ott pénz, ha már a Tőke is odaigazolt.

– Sajnálom, hogy emberek magukból indulnak ki, és általánosítanak. Az, hogy a kisebbik fiam, amikor elindult óvodába, az első félévben egy napot hiányzott, hogy a család kiegyensúlyozott, boldog, minden pénznél többet ér, ugyanúgy ahogy az is, hogy minden este nyugodtan és büszkén alszom el, mert hétről hétre sikerül maradandót alkotni a vajdasági magyar közéletben, és most itt szeretném megköszönni mindenkinek azt, amit az elmúlt harminc évben tett ezért a lapért, legyen az olvasó vagy munkatárs – fogalmazott Tőke János, a Családi Kör főszerkesztője.

A konferencián továbbá felszólalt Ábel István keresztrejtvény-szerkesztő, aki azt hangsúlyozta, szerinte a nyomtatott sajtó egyik fontos pillére a keresztrejtvény, ezt az elektronikus sajtó nem tudja átvenni. Mladin Imre arról beszélt, hogy valamikor milyen műszaki körülmények között készült a lap. Az adai származású Török testvérek pedig arról számoltak be, hogy ők a Családi Kör mellett nőttek fel, de a lap ma is, amikor már külföldön élnek, kapcsot jelent a szülőfölddel.

A műsor színvonalának emeléséhez a Török Testvérek videoklippjei nagymértékben járultak hozzá.

Tóth Imre  

https://szabadmagyarszo.com/2020/12/20/online-eloujsaggal-unnepelt-a-30-eves-a-csaladi-kor/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése