Oldalak

2021. május 12., szerda

A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (238.)

 
Április 20.
A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?
Kovács Elvira képviselte a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az Európai Parlament (EP) képviselőivel folytatott online-párbeszédben, a szerbiai pártok közti párbeszéd előkészítő fázisának keretében.

 

Kovács Elvira (Ótos András felvétele)

Erről szól(na) mh (?) Euróintegráció és kisebbségi jogok című írása. Nem sok köze van azonban a cikknek az „euróintegrációhoz”, a nemzeti kisebbségi jogokhoz pedig még annyi se.
– A beszélgetés során örültek (bizonyára az EP képviselők – B. A.) annak, hogy a részletes válaszaimnak köszönhetően megismerhették a VMSZ-t, nemcsak mint a hatalmi koalíció részét, hanem mint a legnagyobb kisebbségi pártot – számolt be Kovács a beszélgetés nyilvános (sic!) részleteiről.[1]
Az idézetből arra lehet következtetni, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét)[2] a feladata az volt, hogy az EP képviselőknek bemutassa a VMSZ-t, „a legnagyobb kisebbségi pártot”! Azt azonban bizonyára elhallgatta, hogy a Délvidéken/Vajdaságban vannak más magyar pártok, szervezetek is.
A folytatásában Kovács nem a pártok közötti párbeszéd alakulásáról, hanem ismételten az általa az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett, a Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című jelentésről beszélt, aminek nem sok köze van a témához.
– Érdekelt bennünket, hogy az ezekben az országokban (amelyek becikkelyezték Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt – B. A.) élő nemzeti kisebbségek érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket, és hogyan lehetne ezen javítani, vagyis az Európa Tanács ezen testülete hogyan tudja segíteni az ellenőrző szervek munkáját – mondta Kovács. Egy szóval nem említve azonban, hogy mit írt a jelentésben a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről, azok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”, és ez a jelentés mivel járul hozzá annak javításhoz?
Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára szavaztak, de nem a teljes vajdasági magyarságot!
A magyar közösség helyzetével, kollektív és egyéni jogainak érvényesítésével kapcsolatos bárminemű tárgyalásokon minimum jelen kell, hogy legyen a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) és a Magyar Mozgalomnak (MM) a képviselője is! Egyébként fabatkát sem érnek!


Április 22.
Alkotmányos színjáték

– A magyar közösség számára is lényeges, hogy a tartományi képviselőház törvényjavaslatot továbbít a köztársasági képviselőház elé, melynek célja a karlócai történelmi és kulturális hagyaték ápolása, a gondozás biztos kezekben tudása, hiszen a karlócai műemlékek fontos civilizációs vívmányoknak is számítanak amellett, hogy jelentősek a szerbség történelme szempontjából – jelentette ki a tartományi képviselőház csütörtöki ülésén tett felszólalásában és az újságíróknak nyilatkozva Pásztor István házelnök. Rámutatott arra, szeretné, ha ismét bevett szokás lehetne, hogy a tartományi szervek törvényjavaslatokat fogalmaznak meg a köztársasági parlament számára olyan témakörökben, amelyek jelentősek a tartomány szempontjából. A mostani mindenképp egy ilyen jogszabály javaslatának számít – húzta alá Pásztor. [3]
A házelnök azt azonban már nem részletezte, hogy „a karlócai történelmi és kulturális hagyaték ápolása” milyen szempontból „lényeges” a magyar közösség számára. (A 2011-es népszámlálás adatai szerint Karlócán 215 magyar élt, ami a lakosság 2,43 százaléka volt.)[4]

 

Pásztor István (Ótos András felvétele)


Karlócáról 1991-ben fogadtak el jogszabályt, melyet, „egyik hatalom sem alkalmazott”.
A most megalkotott törvényjavaslatnak az a célja, hogy „a mintegy 120 hektárnyi, védelem alatt álló területnek” a jövőre vonatkozóan „biztos anyagi keretet és intézményes hátteret szavatoljon a helység fejlődése és történelmi, valamint kulturális hagyatékának megőrzésére”.[5]
A gond nem is a mostani tartományi képviselőházi törvényjavaslattal van, hanem azzal, hogy ez az „első (törvény)javaslat 2016 óta”. Az elmúlt két évtizedben a tartományi képviselőház „negyvenszer tett javaslatot a szerb parlamentnek.” 2012 és 2016 között a tartományi parlament mindössze három javaslatot terjesztett a köztársasági képviselőház elé, 2016 és 2020 között pedig egyet sem.[6] (Pásztor Istvánt 2021. június 21-én választották a Tartományi Képviselőház elnökévé!)[7]

Mindez jól mutatja nem csak a Tisztelt Ház, de a tartomány alárendeltségét, autonómiájának a degradáltságát is.
Egyébként sem valami nagy horderejű törvényjavaslatról van szó, amit előzőleg nem egyeztettek volna a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetésével. Alkotmányos színjáték! Vajdaság javasolja Szerbiának Karlóca fejlesztését, műemlékeinek védelmét, amit egyébként is folyamatosan tesz.
 
Persze hogy a szerbek számára fontos karlócai történelmi és kulturális hagyatékot is meg kell őrizni. Mi van azonban a magyar és a többi délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbség történelmi és kulturális (mű)emlékeinek a megőrzésével?
Lépten-nyomon annak vagyunk tanúi, hogy a magyar jelentőségű létesítmények, műemlékek állagának javítása, megőrzése és restaurálása Vajdaság szerte – évekre visszamenőleg – a magyar kormány eszközeiből történik!
Készülhetne, például – a Magyar Nemzeti Tanács által – egy áttekintés, melyek azok a létesítmények, amelyek megóvását az utóbbi tíz évben Magyarország pénzelte, és milyen összeggel. Ez is nem Szerbia kötelezettsége lenne? Az itteni magyarok nem Szerbiának fizetik az adót?

Akkor lenne hírértéke annak, hogy „alkotmányos jogával él Vajdaság”, ha a szerb parlament elé az itt élő nemzeti kisebbségek számára fontos történelmi és művelődési emlékek megőrzésére készítene törvényjavaslatot! Házelnök úr, éljen  az alkotmányos jogokkal!

BOZÓKI Antal
Torda, 2021. május 12.


[1] mh: Eurointegráció és kisebbségi jogok Magyar Szó, 2021. április 21. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4595/kozelet/240823/Eurointegr%C3%A1ci%C3%B3-%C3%A9s-kisebbs%C3%A9gi-jogok-nemzeti-kisebbs%C3%A9g-kisebbs%C3%A9gi-jogok-Kov%C3%A1cs-Elvira-nemzeti-kisebbs%C3%A9gek-Eur%C3%B3pa-Tan%C3%A1cs-eurointegr%C3%A1ci%C3%B3s-folyamat.htm, 2021. április 21., 07:02 >> 2021. április 21., 21:07
[2] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[3] v-ár Alkotmányos jogával él Vajdaság. Magyar Szó, 2023. április 23. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4596/kozelet/240972/Alkotm%C3%A1nyos-jog%C3%A1val-%C3%A9l-Vajdas%C3%A1g.htm, 2021. április 22. 20:03
[4] Karlóca https://hu.wikipedia.org/wiki/Karl%C3%B3ca
[5] Lásd a 3-as alatti írást.
[6] Uo.
[7] Pásztor István https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése