Oldalak

2021. május 2., vasárnap

„BÚCSÚ ELŐTT”

Egy falu csendes kihalása?

A Pannon RTV április 20-án közölte Kecskés István, a Magyar Szó bánáti tudósítójának „búcsú előtti” riportját a bánsági (Torontál)tordáról,[1] aminek a nyomtatott változata a Magyar Szó április 27-ei számában jelent meg.[2]
A riport apropója, hogy a faluban május 16-án tartják a hagyományos falunapot és a templombúcsút is, amikor a 245. évfordulója lesz a helység újratelepítésének.


Sehol senki… (Fotó: B.A.) 

Kecskés István „életműdíjas újságírónak”,[3] a (falu)riport szerzőjének egyik megállapítása, hogy Torda is „osztozik a bánáti falvak sorsában”. A helybeliek szerint viszont „a bezártság, a kilátástalanság az, ami jellemzi az egész falut”. Ez bizony egy eléggé lesújtó megállapítás.
– Azelőtt nem nagyon kellett zsebbe tenni a kezét az embernek, amikor az utcán ment, mert inteni kellett a jó barátnak vagy az ismerősnek. Most nem kell szólni senkihez. Azért, mert nincs is kihez szólni. Üres az utca. A falu el van néptelenedve. Persze, amúgy is megfogytunk. De nagyon. Nem tudom, hogy nyolcszázan alszanak-e a faluban mostanában. Nem tudom, hogy mi lesz a búcsúnak a „túlsó vége” – mondta a Pannon RTV-nek a helybeli Matyis József.[4]

A riport szerint „a járvány rányomta a bélyegét a tordaiak hétköznapjára”. Ebben is van bizonyára igazság, de súlyos tévedés lenne Torda elnéptelenedését csupán a járvánnyal összekötni. Ennek elsősorban társadalmi, politikai, gazdasági, stb., de a helyi vezetőséghez köthető okai is vannak, amelyekről hosszan lehetni cikkezni.
A falu csendes kihalása sokkal korábban kezdődött, az utóbbi években pedig csak felgyorsult. Erről azonban a helyi vezetőség nem akart/akar tudomást venni, még kevesebbet pedig az elnéptelenedés megakadályozza ellen tenni. Ha netán akart is fellépni, az eredmény,  de a felelősség kérdésének a felvetése is
elmaradt. Ez, természetesen, a Vajdasági Magyar Szövetség  (VMSZ) politikáját is minősíti. 

A helyi viszonyokra jellemző, hogy pontosan még azt sem tudni, hogy a falunak pontosan mennyi lakosa van.
Az 1948. évi népszámláskor még 4172 lakosból 2011-re már csak 1462 maradt.[5] Vannak olyan vélemények is, hogy „faluban a 800-nál sokkal kevesebben 
alszanak – talán 570 körül van ezeknek a száma. Ezek túlnyomó többsége is az idős(ebb) korúak közé tartozik.  Olyanok is külföldre távoztak, akikről ezt elképzelni sem lehetett”. A falu hivatalos honlapján most is az elavult/megtévesztő adat szerepel, miszerint a helységnek „1791 lakója van”![6]
A helyi vezetőségnek tudnia kellene legalább az állandó lakosok számát, hogy mennyi üres/lakatlan ház van a faluban! A helybeliek ugyanis pontosan tudják, hogy melyik háznak van lakója, és melyiknek nincsen. Ez, egyébként, az utcákat járva, a lakatlan házak elhagyatottságából, rendezetlenségéből, az utcán elburjánzó, a járdát eltakaró gaz által is könnyen megállapítható. Egyáltalán, hogyan lehet egy falu életét megszervezni, megtervezni, fejleszteni, ha még azt sem tudják, mennyi a lakosok száma?

A szerző másik megállapítása, hogy „Torda elsősorban a rendezvényeiről híres”. Ezek közé tartozik a falunap és a templombúcsú, a Tordai Művelődési Napok, a Kukoricafesztivált, az Aracsi Emléknap és a karácsonyi rendezvények. Ezeken rendre megjelentek Pásztor István, VMSZ és a Tartományi Képviselőház elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke (is), stb.
A rendezvények azonban hozzájárultak a faluról alkotott megtévesztő, rózsaszín kép kialakításához is. Az ókori Rómához hasonlóan: Panem et circenses (kenyeret és cirkuszt – a népnek). A tordaiaknak azonban jószerivel csak az utóbbiból jutott bőven. Vagy „vígan megyünk tönkre”?
Hiába voltak a Dobai János által irányított helyi vezetőséghez intézett figyelmeztetések, hogy csupán a rendezvényekből nem lehet megélni, hogy elsősorban új munkahelyeket kell teremteni!
 
Kecskés riportjának most valósabb a hangvétele, a korábbi, a falu állapotát rózsaszínben bemutató és a helyi vezetőség – legfőképpen a rendezvények szervezésében elért – sikereit bemutató írásokhoz viszonyítva. Nem-e elkésett azonban a hangvétel megváltoztatásával? A Magyar Szóban, de a Tordai Újságban továbbra se nincsenek a falu életét meghatározó problémákról, a lakosság valós helyzetével foglalkozó írások.
A 101. (2021. március 26-i) számtól új „szerkesztője” van a Tordai Újságnak. Az új szerkesztő – valamilyen oknál fogva nem „felelős” szerkesztő, mint a korábbi – által készített lap legújabb számában nem észlelni semmilyen változást.  
Csak ennek a számnak az alapján azonban korai lenne ítélni, mégis nagy kérdés, hogy a fiatal újságíró képes lesz-e önálló szerkesztéspolitikát folytatni, és végre elkezdeni tárgyilagosan bemutatni a falu, valamint a lakosság helyzetét, vagy az újság továbbra is a helyi (vémeszes) vezetőség – önreklámozó – hivatalos lapja lesz. Az év elejétől még a Tordaiak Klubjának is „a legnagyobb magyar párthoz” tartozó elnöke lett...

A helyi közösség véemeszes elnöke, az egyébként nyugdíjas „polgármester” által „kinevezett” tanácstagoknak[7] kellene törődni a lakosság életét hosszú évek óta keserítő problémák rendezésével, a községi központban (Begaszentgyörgyön), tartományi és egyéb szinten felvetni azokat, a lakosság érdekeit erélyesen és hatékonyan képviselni. Ez lenne az alapvető feladat! Ennek ellenére a falu elnéptelenedik, lepusztul.
A lakosság elvándorlásához nagyban hozzájárult az is, hogy a faluban szinte nincsen semmilyen munkalehetőség, az életkörülmények is alig változtak. A születések elenyésző száma miatt néhány éven belül az általános iskolában nem lesznek tanulók, sokan panaszkodnak az ivóvíz minőségére is (laboratóriumban kellene kivizsgálni), a vezetőség nem tart falugyűlést, gyakoriak az áramszünetek („még akkor is kikapcsolják az áramot, amikor még bárányfelhő se nincsen az égen”), ami miatt károsodnak a háztartási és egyéb gépek, megszűnt a helyi anyakönyvi hivatal, autóbusz-közlekedés is csak akkor van, „amikor a tanulók járnak az iskolába”, a helyi postán csak az a személy vehet fel pénzt, akinek ennél a közvállalatnál (JP „Pošta Srbije”) van számlája, így, bankkártyával számlá(ka)t sem lehet fizetni,[8] a Tordai Újság a helyi tisztségviselők lapja...
A faluban – a Tartományi Ombudsman néhány évvel ezelőtti ajánlása ellenére – továbbra se nincsen a magyar nyelvet is beszélő orvos. A (Törzs)udvarnokon élő, a magyar anyanyelvű orvost pedig szerb lakosságú faluba utaztatják dolgozni…  
Szükséges lenne azt is tudni, hogy a begaszentgyörgyi közigazgatásban hogyan alakul a foglalkoztatottak nemzetiségi aránya, hogyan valósul meg a magyarok „részarányos foglalkoztatása” és a magyar nyelv hivatalos használata? Tudja-e ezt valaki? A média is minderről hallgat!

A kiút egy új összetételű helyi közösségi tanács és „polgármester” választása lehetne, amelyik – a művelődési és egyéb szórakozási programokon túl – elkezdeni végre foglalkozni a falu és a helyi lakosság érdemi problémáival is. Erre, mivel a jelenlegi vezetőség – a falu honlapja szerint – 2017-ben lett megválasztva, ebben az évben kellene, hogy sor kerüljön.
Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok[9] helyett), amelyek munkahelyeket biztosítanának a helybelieknek és élhetőbbé tennék a falut, serkentenék az itthon maradást! (Ebben a „falugazdásznak” is komoly szerepe kellene, hogy legyen – nem csak a Prosperitati Alapítvány pályázatainak a lehívásában). Lehetséges, hogy minderre már késő?
A riport címe („Búcsú előtt”) akár szimbolikus is lehet…

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. május 2.

__________
[1] Búcsú előtt, Tordán https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/bucsu-elott-tordan, 2021.04.20. 21:28 és 21:53
[2] Kecskés István: Búcsú előtt. Magyar Szó, 2021. április 27. 5.
[3] v-ár, lau, trk: Az írott szó ünnepe.
https://www.magyarszo.rs/hu/3558/kozelet_media/176189/Az-%C3%ADrott-sz%C3%B3-%C3%BCnnepe.htm
2017. december 21. 08:02 >> 2017. december 21. [10:11]
[4] Uo. és az 1-es alatt, 43:10-
[5] Torontáltorda https://hu.wikipedia.org/wiki/Toront%C3%A1ltorda
[6] Torda http://www.torda.rs/o_nama.html
[7] A Helyi Közösség Tanácsának összetétele (2017-2021). http://www.torda.rs/mesnazajednica.html
[8] Lásd a Tordai „történések” (2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11902, 2019. július 26. Lásd még a Veszélyben a falu! – Hogyan „tájékoztat” a Tordai Újság? https://delhir.info/2017/09/25/veszelyben-falu-hogyan-tajekoztat-tordai-ujsag/; „Így pusztul ki a bánsági magyarság”! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12123, 2019. november 13., és
az Egy magyar közösség leépítése. Gondolatok a (torontál)tordai „történésekről” c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search?updated-max=2019-07-23T08:06:00%2B02:00&max-results=7
[9] Dobai János: Helyi közösségünk életéből. Tordai Újság, 2019. október 20. 14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése