Oldalak

2022. január 9., vasárnap

Két malomkerék között

Két malomkerék között

 2022. január 9.

Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami eszme nevében kikényszerített centralizmus alapvetően csökkentette, valójában jelképessé tette Vajdaság autonómiáját. A vajdasági magyarság tehát két malomkerék között őrlődik. A jelenlegi magyar politika a nemzetállami szuverenitás brüsszeli élharcosa, s a kisebbségi polgár nemzeti érzése nyilván azt diktálja, hogy ezt helyeselje. Szerbia ugyanazt a politikát folytatja, mint Magyarország. Ha a kisebbségi az előbbit helyesli, az utóbbit is helyeselni kell. Ez többé nem az erőszakos, hanem az önként vállalt „puha elnyomás”. Sorolhatók a további hrabali motívumok, ami nem meglepő, hiszen manapság a „kisebbségi helyzet” nem Kafka, hanem Hašek vagy Hrabal tollával írható le. A kisebbségi polgár egyszerre ünnepli a trianoni gyásznapot, pár hónap múlva pedig kénytelen ünnepelni november 25-ét, a vajdasági polgárok KÖZÖS ünnepét. A szerb hadsereg ugyanis ezen a napon vonult be a Vajdaságba, s ezzel végleg elszakította a térséget Magyarországtól. Az egyik ellentmondás a másikból következik, ami növeli a rossz közérzetet, elbizonytalanítja az identitást és terjeszti a kishitűséget. Végel László:

A magyar diplomaták szerint Szerbiát mielőbb fel kell venni az EU-ba. Az Orbán-Vučić találkozók rendszeressé váltak. A két ország kormánya együttes üléseket tart. A magyar befektetők egyre inkább jelen vannak Szerbiában. Az OTP és a MOL kiterjedt hálózattal rendelkezik. Számos külpolitikai kérdésben Magyarország Szerbia álláspontjával rokonszenvez. Ilyen például a Putyin-rendszer megítélése. Nagy meglepetésre a magyar kormány rendkívül jó viszonyt épített ki Milorad Dodikkal, Putyin legkedvesebb balkáni politikusával, a srebrenicai genocídiumot tagadó boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. Orbán bejelentette, hogy a magyar diplomácia mindent megtesz, hogy az EU ne vezessen be szankciót ellene. Legutóbb a kormányinfón így nyilatkozott: „…mindent megteszek, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy lehet, a Balkán tőlük távolabb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.” Ezt a bosnyákok nagy felháborodással fogadták. Husein Kavazović főmufti nyomban közleményben tiltakozott. Szerinte „ha ilyen ideológiák válnak az egyesült Európa politikájának az alapjává, akkor az visszavet bennünket azokba az időkbe, amikor az európai egységet hasonló fasiszta, náci, erőszakos és népirtó ideológiákra építették, amelyek a holokauszthoz és egyéb szörnyű bűncselekményekhez vezettek.” Számos bosnyák politikus elvárja, hogy mondják le a Orbán szarajevói látogatását. Az igencsak európai irányultságú bosnyák értelmiségiek növekvő gyanakvással kommentálják az eseményeket. A magyar kormány szerb-központú politikája máshol is gyanakvást szül, elsősorban Horvátországban. A zágrábi sajtó egyre kritikusabban ítéli meg Magyarországot. Ezzel felborul az egyenlő távolságtartásra törekvő magyar Balkán-politika. Gruevszki volt macedón miniszterelnök politikai menedékjoga Magyarországon, valamint a szlovén ellenzék panasza, miszerint Magyarország beavatkozik a szlovén választásokba ezt a felborulást bizonyítja. Magyarország tehát új Balkán-politikát folytat.

Végel László

https://naplo.org/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése