Oldalak

2022. június 10., péntek

„HIHETETLEN VILÁGBAN ÉLÜNK”


Vajdaságban a magyar közösség tagjai félelemben élnek – Josip Lepeš a választásokról, a
vajdasági magyarok érzéseiről, a Magyar mozgalom lehetséges szerepéről


Josip Lepeš (Fotó: magán archívum)

A Magyar Mozgalomról (MM) a választások óta egyáltalán nem hallani. A szervezet hivatalos honlapján az utolsó bejegyzés március 7-ei,[1] a Facebook oldalán pedig április 16-ai keltezésű.[2]
Talán ideje lenne, ha a vezetőség közölné a nyilvánossággal, tekintettel a közelgő nemzeti tanácsi választásokra is, hogy működik-e, él-e még a mozgalom?
Tómó Margaréta, a Slobodna reč, azaz a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) független közéleti fórum számára szerb nyelvű (??) interjút készített dr.
Josip Lepešel (1954, Magyarkanizsa), az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának nyugalmazott tanárával, dékánjával, az MM egyik alapító tagjával.
A Hitetlen világban élünk – Vajdaságban a magyar közösség tagjai félelemben élnek [„Živimo u neverovatnom svetu” – Pripadnici mađarske zajednice u Vojvodini žive u strahu][3] című, május 16-án közölt (alábbi) interjúban dr. Lepeš „a választásokról, a vajdasági magyarok érzéseiről és a Magyar Mozgalom lehetséges szerepéről” nyilatkozott, számos, a közösség egészére fontos kérdésről fejtette ki álláspontját, véleményét, javaslatát.
A vajdmagyar sajtóban – a közszolgálatiban, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által uralt, az MNT „alapítású” és a független médiában egyaránt – ritkán, vagy csak elvétve lehet olvasni független értelmiségiek meglátásait a vajdasági magyar közösség helyzetéről, a jogérvényesítés mindennapos akadályairól, problémáiról. Olyan írásokat, interjúkat, elemzéseket amelyek eltérnek a hatalmi párt(ok) hivatalos nézeteitől és a párbeszédre, változásokra ösztönöznek. Ezért érthetetlen, az SZMSZ miért nem közölte magyar nyelven is a dr. Lepeš interjút? Így visszhangot sem kelt(het)ett.
 
Ott volt az MM alapításánál, mindig nyíltan és bátran elmondta a véleményét. Éles a hatalom iránt, de az ellenzék iránt is. Josip Lepeš a magyar nyelvű Tanítóképző Karának dékánja volt. Azt mondja, a hatalom csak a saját hosszú távú egzisztenciájával foglalkozik, kerüli azokat a témákat, amelyek kellemetlenek lehetnek. Az MM hibát követett el, hogy egy elitréteg megnyilvánulása maradt, a cél csak a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőségének a leváltása volt, de nem alulról építkezett – írja Tómó Margaréta az interjú bevezetőjében.

Már kezdetben sem az volt, aminek lenne kellett volna.

A Magyar Mozgalom megalakulása óta eltelt hét év. A beiktatási ülés után a szervezet több helyégben tevékeny volt, egyebek mellet Magyarkanizsán is. Máig ebből nem maradt semmi. Mit gondol mi ennek az oka?
– Még a polgármester tanácsosa voltam, ami egyébként szép időszak volt, de nem tetszett a pártirányzatú vezetőség. Ezért nagyon örültem, amikor 2015-ben megalakult az MM. Kezdettől fogva azonban az a vélemény alakult ki bennem, hogy ez talán nem az amire a vajdasági magyar közösségnek szüksége lenne. A kezdettől fogva mondtam, hogy nincsen rendben, hogy az emberek, akiket kidobtak a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) bábok legyenek az MM fölött. Ezeket az embereket nagy tisztelet övezte a VMSZ korszakban és arra törekedtek, hogy az MM fejlődését és erősödését a saját ragyogásukra építsék. Nem történt meg a kollektivizálás, mi egymás között beszélgettünk, de ez valójában nem érintette a magyar közösség alapjait. Úgy gondolom, hogy később a vezetők csoportja nem fogadta el a hosszú távú fejlődést, körbe forogtak, nem ástak mélyebbre. A VMSZ látta, hogy egy hógolyót dobtak a hegy lejtőjére, de csak egyet, amelyre nem ragadt hó és nem növekedett amíg leért és ezt ők határozottan kihasználták. Így, az MM egy szűk csoport megnyilvánulása maradt, az emberek nem értették mi van, de a helyzet az óta sem javult. Időközben a VMSZ maximálisan kihasználta a
római „oszd meg és uralkodj”  elvet, a vajdasági magyarok egyetlen megmentőjének és fenntartójának nyilvánította magát.

Hogyan látja a választások eredményeit? Aleksandar Vučić Magyarkanizsán a szavazatok több mint hetven százalékét kapta.
– A legutóbbi választásokkal kapcsolatosan el kell mondani, hogy a vajdasági magyar közösség számos tagja fél a változásoktól, néhány nemzedék bizonytalanságban élési tapasztalata miatt, és inkább a már kipróbáltat választják, hiába nem elégé jó az vagy éppen rossz, az újtól eltérően, ami jót ígér, de még mindig nem ismert. Napjainkban a VMSZ rendszere elsősorban a változásoktól való félelemre épül, sőt azok elképzelhetetlenségére. Végül is, a rendszer már régen nem innovatív, csak különböző ügyességgel variálja a saját kampányát és a szavazatok megszerzésének módját. Mégis, minél tovább vannak hatalmon, annál nehezebb elképzelni, hogy másként is lehet, hogy másként is tudunk élni.

A munkásosztály helyzete kilátástalan.
– Manapság az átlagos magyar munkás Vajdaságban a többszörösét fekteti be annak, mint ahogy megfizetik, és ez egy alapvető problémája az ún. vadkapitalizmusnak, amelyet a hatalomtartók évtizedek óta fenntartanak. Az ilyen megalázásnak kettős szerepe van: egyrészt növeli a munkáltatók jövedelmét, másrészt a fizikai túlélés állandó nyomása alatt tartja a foglalkoztatottakat – a munkás számára fontos, hogy minden áron megtartsa a munkáját és a nyomorúságos fizetését, és ezért elfogadja a megalázó és a törvényes minimum alatti feltételeket. A VMSZ, mint a vajdasági magyarok egyetlen képviselője Szerbia képviselő-házában, az utóbbi időben nem hallatta a hangját a fizetések és a szociális juttatások kapcsán, esetleg a Szerb Haladó Párt (SNS) javaslataira szavaztak, a tűzoltás céljából. Hiszem, hogy a vajdasági magyar munkásoknak van saját véleményük és ideje volna meghallgatnunk őket, mivel ők a szüleink, a házastársaink, gyerekeink, rokonaik, ismerőseink, akikkel együtt kellene építenünk a jövőt, hogy ne egy távoli országban lássuk őket viszont! A hihetetlen világ nyilatkozatai szerint, a magyar közösség minden tagja jólétben él az anyaország hatalmas pénzügyi támogatása által, ami Vajdaságba befolyik. Az euró milliók beáramlása mellett, a vajdasági magyarok mégis tömegesen elhagyják Vajdaságot. Miért?

Az intézmények eredményei
Hogyan látja a számos intézményt, amelyek a vajdasági magyar egyetemi hallgatóknak segítenek a továbbtanulásban és a reményeik megvalósításában?
– Vajdaságban a magyar nyelvű oktatásról való gondoskodást az utóbbi időben a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vette át, nagy terveket és reményeket keltve. Időközben az iskoláinkban a magyar anyanyelvű diákok, illetve azoknak a száma, akik magyar nyelven tanulnak, megcsappant, a sorvadás folyamata pedig tovább tart és fokozódik. A tanulók számának csökkenése jogilag is az általános és középiskolák osztályaiban a tanárok számának csökkenéséhez vezet, ami különösen a szaktantárgyak magyar nyelvű előadóira vonatkozik. A magyar nyelvű tankönyveknek a minősége, a kísérletek ellenére, kérdéses, a megfelelő állami támogatás pedig nem ritkán késik vagy elmarad, s ez a magyar nyelvű oktatás lemaradásához vezethet, ami a szülőket Magyarország vagy a szerb nyelven való tanulás felé irányíthatja. Nyíltan ki kell mondani, hogy Vajdaságban a magyar nyelvű oktatás vagy iskoláztatás rendkívül nehéz helyzetben van és félő, hogy úgy harminc év múlva teljesen leszűkül. Erre fel kell készülni és joggal kérdezhetjük, milyen tervei vannak a VMSZ-nek és az MNT-nek és milyen szakemberekkel.

Ezen kívül mit lát még a legnagyobb hibának?
A szerb nyelv nem elég jó ismerete már hosszú évtizedek óta nagy akadályt jelent, mivel a magyar gyerekek, rajtuk kívül álló okokból, nem tanulnak meg szerbül, mivel a szerb nyelvet az általános- és középiskolákban nem megfelelően adják elő. Ahhoz, hogy megnövekedjenek a vajdasági magyar gyerekek esélyei, fontos lenne a szerb nyelvet olyan szinten tartani, hogy az egyén szerb nyelven ki tudja fejezni a gondolatait, az életfeltételeivel összhangban, és hogy folyékonyan olvasson, írjon és számoljon szerb nyelven. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar programjának további bővítési feladata lehetne a megfelelő tanári program akkreditálása, amihez megfelelő segítséget kellene nyújtani. A magyar nyelvű tanítóképző egyetem 2006-ban alakult és kitűnő lehetősége volt a magyar nyelvű egyetemi képzés fejlesztésére Vajdaságban. Az előadók már érezhető hiánya elhárításának egyik módja a tanárok kétszakú képzésének bevezetése lehetne. Az esetlen adminisztráció és a vajdasági magyar nyelvű egyetemi képzés jól kidolgozott stratégiája kidolgozásának hiánya hosszú évekre lehetetlenné tették a tanárok kétszakú képzési folyamatának tervezését. Az előző időszakban, sajnos, a VMSZ és az MNT vezetői szűk csoportja egymás közti küzdelmének egyik áldozata a vajdasági magyar nyelvű egyetemi képzés, az annyit emlegetett és meg is tervezett Szabadkai Tudományegyetem. A Szabadkai Tudományegyetem hiányában, nagy teher nehezedett a Magyar Tannyelvű Tanítóképzőre, de tudni kell, hogy az intézmény a rendkívül nehéz küldetését az egyetemi hallgatók helyének a meglévő irányzatokon egyre nagyobb nehézségekkel való betöltésével és a tanári személyzet állandó igényes helyettesítésével valósítja meg.

Az Európa Kollégiumnak köszönve nem kaptunk több okleveles szaktanárt?

– Igen, Újvidéken megnyílt az Európa Kollégium, amely kétség kívül jelentősen hozzájárult a magyar egyetemi hallgatók képzése újvidéki feltételeinek javításához. Keveset tudunk azonban az egyetemi hallgatók eredményeiről az egyes választott karokon, de első sorban nincsenek adataink a magyar közösség oklevelet szerzett hallatóinak elhelyezkedéséről, vagyis, hogy megtalálták-e helyüket a településeken, az intézményekben, hogy hozzájáruljanak a közösség megmaradásához és jólétéhez. Ezek a mutatók viszont nagyon hasznosak lehetnének a tervezés, az alkalmazkodás és az újratervezés szempontjából.

Nincsenek magyar nevek a karrierkezdők között.
Lepeš véleménye szerint, hihetetlen világnézetet mutat a testnevelési tevékenység és a sport területe is a magyar gyerekek és fiatalok életére a Vajdaságban. Az egyes sportágazatok fejlesztése érdekében akadémiákat építenek, nagy követelésekkel és szükségletekkel, ugyanakkor a magyar gyerekek és fiatalok részvételét a sportszervezetekben eddig nem tapasztalt alacsony részvétel jellemzi.
– Néhány település és a VMSZ-hez közeli klub kivételével, a gyerekek és a fiatalok, akik sporttal kívánnak foglalkozni, de az edzők tehetségtelennek bélyegzik őket, tömegesen kihagyják az edzési folyamatból és az miatt az egészségtelen élet hatása alá kerülnek. A magyarok által lakott településeken, szervezett sportkörülmények a gyerekek és a fiatalok számára csak papíron léteznek, amelyeket választási ígéretekként készítettek. Mondani sem kell, hogy ez az intézményesített passzivitás a leánygyermekek 95 százalékét érinti, a fiúk nagy száma mellett, és így feltételeket teremt az ún. nem ragályos betegségeknek: elhízás, cukorbetegség, szív- és keringési panaszok, csontritkulás, depresszió. Mindez a nagy ígéretek mellett történik, miközben elfelejtik a tényt, hogy a ma még gondozatlan gyerekek és a fiatalok holnap felnőtt tagjai lesznek a magyar közösségnek, akik korán elveszítik az egészségüket és a munkaképességüket. Tény, hogy az akadémia-rendszer lassan fejlődik – vagy már ki is fejlődött – de a gyerekek bázisát, akik az alapsportokra készülnek, megfelelő professzionalizmussal kell felmérni, hogy melyik akadémiából tudnak folyamatosan gyerekekhez, új tehetségekhez jutni, akik már alapvető felkészülésben részesültek. Ez még mindig nem létezik és a halasztás eredményeként egyre több magyar gyerek sodródik a sportlehetőségek szélére, amelyek javítanák az egészségüket és a közösségben való életet. Elgondolkodtató, hogy még nyoma sincs a vajdasági magyar gyerekek sporttevékenysége intézményesített tervezésének, szervezésének és fejlesztésének (miközben a kulturális szükségletekre és lehetőségekre való összpontosítás már elkezdődött).

Sokszor hallottuk, hogy a sportban mindenki egyenlő és, hogy nincs helye a megosztásnak.
– Igen, mint ahogy azt is, hogy ebben a tevékenységben csak a tehetség, a kitartás és a részvételi akarat érvényes és ezt úgy is kell (kellene) értelmezni. Az egyedüli probléma, hogy a mi térségünkben a hagyományos és a legnépszerűbb csapatsportokban alig vagy egyáltalán nem olvashatunk magyar neveket azoknak a játékosoknak a listáján, akik a pályára futnak. Jellemző ez a legfiatalabb korosztályoktól kezdve a felnőtt csapatokig és a településeken, amelyek csaknem teljes lakossága magyar. Nagyon elgondolkodtató és a jövőre nézve rossz előrejelzés, hogy kevés lehetőség van a sportolásra a falvainkban és a településeinkben, amelyekbe bekapcsolódhatnak az alsóbb osztályos tanulók, különösen a diáklányok, habár az egészséges fiatalok minden tekintetben a közösség megmaradásának feltételei.

Megoldás – Következtetés
Sokat beszéltünk a tényekről, a hiányosságokról. Hogy elmozdulni a holtpontról? Mi lehetne a megoldás?
– A változások törvényessége céljából, minden településen találni kellene valakit, aki látja, tudja, hogy ez, ami most van nincs rendben. Csak az alulról építkezés lehet sikeres. Az semmi képen, hogy küldünk valakit a parlamentbe a szerb koalíció listáján. Itt a polgároknak kell megszólalni. Ehhez erőfeszítésre, határozott és maglapozott munkára van szükség. Nem a VMSZ-el van baj, hanem azzal, hogy a megkövült vezetői réteg a párt létezését fegyverként használja a saját jólétére. Hiszem, hogy ha Vajdaságban egy tömeges, jól szervezett, erős nem kormányzati szervezet indulna, tárgyalni lehetne a VMSZ-el. A tagság ott is jó, lenne kivel tárgyalni. Polgári hatalmat kell teremteni. Ahhoz, hogy a változásokra időben sor
kerüljön, meg kell erősíteni a pozíciókat a vajdasági magyar közösségen belül, hogy ebben a közösségben ne legyenek első és másodrangú polgárok, mert a közösség mindenkié. A hatalmi pártnak és az alakuló ellenzéknek el kell fogadnia, hogy a közösség vezetőinek nem az üzleti és a párt érdekeit kell szolgálniuk, hanem a közösség minden tagjának az érdekeit. Ahhoz, hogy a közösség megmaradjon, azt kell erősíteni, hogy bárki legyen hatalmon, őrizni fogja a hagyományt és ösztönözni a magyar közösséget a kultúra teremtésében. Az önkényuralom bármely oldalon való elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy bármilyen nagyobb döntés meghozatala előtt tanácskozni kell azokkal, akiket az érint, a vajdasági magyarokkal, a helynek pedig a pártatlan, független Magyar Nemzeti Tanácsnak kell lenni. Az érdekszervezetnek, amelyik a mostani magyar közösséget vezeti, nyíltan, átláthatóan és korrupciómentesen kell működni, hogy minden közérdekű adat nyilvános és könnyen hozzáférhető legyen – foglalta össze nézeteit és javaslatait Josip Lepeš a Tómó Margarétának adott nyilatkozatában.

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. június 10.
__________
[1] Magyar Mozgalom. A Magyar Mozgalom elítéli a diákok kampánycélokra történő felhasználását
http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-magyar-mozgalom-eliteli-a-diakok-kampanycelokra-torteno-felhasznalasat, 2022. március 7.
[2]Magyar Mozgalom https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs, 2022. április 16. 11:52.
[3] Margareta Tomo: „Živimo u neverovatnom svetu” https://slobodnarec.rs/2022/05/16/zivimo-u-neverovatnom-svetu/, 2022. május 16. 8:38

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése