Oldalak

2022. június 25., szombat

Szerbia: Se parlament, se kormány

Albán képviselő(k) nélkül a szerb parlament?

 

Fotó: N1

 

A Veliki Trnovacban a 6-os számú szavazóhelyen június 23-án negyedik alkalommal kellett volna megismételni a parlamenti választásokat, szavazásra azonban nem került sor, „mert a választási bizottság nem tudott megegyezni abban, hogy ki felügyeli a választási névjegyzéket” – jelentette az N1 TV riportere.[1]
A Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (Centar za istraživanje, transparentnost i odgovornost – CRTA) szerint az új szavazásról a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) dönt. Egyelőre nem tudni mikor.

Az egyik oka, hogy a szavazásra sor sem került, mert állítólag a szavazóhelyen elhelyezett bombáról érkezett bejelentés. A választási bizottság tagjai azonban elutasították a felszólítást, hogy hagyják el a helyet. A másik ok pedig, hogy „mivel többnemzetiségű környezetről van szó, a kollégák a másik (albán – B.A.) oldalról nem egyeztek bele, hogy a választási névjegyzékbe egy szerbnek és egy albánnak legyen betekintése, azt követelték, hogy két albánnak legyen és mi ezt nem engedhettük meg és ez miatt meg sem nyílt a szavazóhely – mondta Dejan Milenković, a választási bizottság elnöke az N1-nek.
– A választási névjegyzékbe és annak ellenőrzésébe egy albánnak és egy szerbnek kell, hogy betekintése legyen. Az albánok nem engedélyezik, hogy a szerbek közül bárkinek betekintése legyen a választási névjegyzékbe. Ők ide leültek, nem engednek be senkit és ez miatt a szavazás el sem kezdődött – magyarázta Milenković.

Ragmi Mustafa, a községi választási bizottság (bizonyára albán nemzetiségű – B.A.) tagja az N1-nek elmondta, „követelték a kézikönyv (vélhetően választási – B.A.) tiszteletben tartását, hogy az egész folyamat olyan legyen, amilyen kell”, és hogy „fenyegetéseket kaptak egyes bizottsági tagoktól, hogy olyanok jönnek, akik megakadályozzák a szabad választásokat”. Hozzátette: „Nem érti, hogy a választási bizottság elnökének miért nincs bizalma iránta, hogy őrizze a választói névjegyzéket?”.
– Hogyan lehetséges, hogy a választási bizottságban 30-an legyenek, akik Belgrádból, Kraljevóból és Koszovóról jönnek, de nincs bizalma azokban, akik itt élnek, akik akarják, hogy képviselőjük legyen, és hogy a képviselőjük által követeljék a jogaikat. Nekik ez nem fontos, ránk akarják erőszakolni azt, ami nincs a kézikönyvben és a törvényben, meg akarják alázni a trnovaci albánokat – mondta Mustafa.
Elmondta, „gyanítják, hogy a választási bizottság úgy van felállítva, hogy Veliki Trnovacon szabotálja a választásokat”. – Úgy gondolom, hogy el akarják venni a képviselőnket a képviselőházban – tette hozzá.
Közben Veliki Trnovacba érkezett Veljko Odalović, a Szerb Szocialista Párt tisztségviselője (és a szerb képviselőház főtitkára, a RIK tagja – B.A.) is, aki a választási bizottság tagjaival zárt körű megbeszélést tartott.[2]

Shaip Kamberi, a Demokratikus Akció Párt elnöke (PDP), a Völgy Albánjai Koalíció [Koalicija Albanaca doline] listavezetője a JUGpress Regionális Tájékoztatási Ügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy „a szavazás a Muharem Kadriju Általános iskolában a Szerb Szocialista Párt embereinek provokációja miatt nem kezdődött meg, akik vidékről jöttek, és világos, hogy a hatalmi koalíció (Szerb Haladó Párt-Szerb Szocialista Párt-Vajdasági Magyar Szövetség – B.A.) minden lehetséges módon megkísérli megakadályozni, hogy az albánoknak képviselője legyen Szerbia Népképviselőházában”.[3]
– A SPS Szabadkáról jött tisztségviselője a választási bizottság albán tagjainak azt mondta, hogy „ez királyság”, és hogy ők azt tehetnek, amit akarnak. Az egyik közülük azt üzente, hogy nektek itt semmi keresnivalótok, lopjátok a szavazatokat és ez miatt letartóztatások lesznek. A provokálás mellett megsértette Szerbia alkotmányát is és ez miatt következményeket kellene viselnie – mondta Kamberi.[4]  
A bombariadó Kamberi szerint arra szolgál, hogy ezeket az eljárásokat és fenyegetéseket elkendőzze. – A bombáról szóló bejelentés 10 órakor érkezett, a szavazásnak pedig még hét órakor meg kellett volna kezdődni, amire nem került sor – mondta.[5]

Az albánok és szerbek Veliki Trnovacban egy köztársasági képviselői helyért küzdenek, ahol 1089 polgárnak van szavazati joga. Ennek a választásnak a kimenetelétől függ, hogy a Shaip Kamberi vezette albán koalíció, amely jelenleg a választási cenzus alatt van, szerez-e egy mandátumot. Ehhez 610 szavazatra lenne szüksége. Amennyiben nem szerzi meg ennyi szavazó bizalmát, a Szerb Szocialista Párt (SPS), megtartja a 32 mandátumát, ellenkező esetben viszont elveszít egyet.
Nyolcvankét nappal a szerbiai parlamenti választások után még mindig nem alakult meg a parlament, sem az új kormány. Meddig lehet ezt halasztani? (Az új kabinet létrehozásának abszolút rekordját Mirko Marjanović második kormányának 1998 megalakulása tartja, amire 184 napot kellett várni.)
A parlament mindaddig nem alakulhat meg, amíg a Köztársasági Választási Bizottság nem hirdeti ki az április 3-ai választások végeredményét. Erre pedig addig nem kerül(het) sor, amíg Veliki Trnovacban nem fejeződik be a voksolás. Ez viszont akkor fejeződhet be, ha politikai megállapodás születik a SPS, valamint az albánokat tömörítő Koalicija Albanaca Doline, vagyis ha valamelyik fél nem fellebbez a (következő) szavazás után.
– Elméletileg a választási eljárás a végtelenségig elhúzható és ismételgethető mindaddig, amíg valakinek a politikai érdeke ezt diktálja” – jelentette ki az ügy kapcsán Raša Nedeljkov, a CRTA programigazgatója.[6] Ördögi kör.

Đorđe Vukadinović politikai elemző szerint a képviselői mandátumért folytatott ádáz küzdelem mellett más is motiválja a pártokat, hogy ne zárják le a választási eljárást. – Az egyik ilyen motiváció Aleksandar Vučić vágya, aki szeretné megmutatni, hogy az államfői az egyetlen intézmény az országban. […] Az államfő mindig érvelhet azzal, hogy az intézmények még nem működnek, nem alakult meg a kormány, nem alakult meg a parlament – magyarázta az elemző.[7]
Így lehetséges, hogy Vučić külpolitikai és belpolitikai kérdésekben jóformán egyedül dönthet, önkényuralmat gyakorolhat. Ennek pedig semmi köze a demokráciához és parlamentarizmushoz.
Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) elnökének véleménye szerint „a Veliki Trnovaci cirkusz nem csak az állam szégyene, de ténylegesen a rendkívüli állapot bevezetése és fenntartása is. A törvényhozási hatalom teljesen paralizált, a végrehajtó hatalom pedig egy ember kezében van”.[8]
A Magyar Szó nevű véemeszes pártlap minderről csak olyan szempontból ír, hogy Veliki Trnovacban „bombariadó miatt nem voksoltak”.[9] Az eset többi vonatkozását meg sem említi.

A szerb választási rendszer a nemzeti kisebbségek számára nem biztosítja a részarányos képviselet/képviselői helyet. (Az ország térségei se nincsenek arányosan képviselve, de olyanok is vannak, amelyek egyáltalán nincsenek képviselve.)
Így lehetséges, hogy – amennyiben Veliki Trnovacban az albán koalíció nem szerez mandátumot – az albán kisebbségnek nem lesz képviselője a szerb parlamentben. (Bujanovac, Preševo és Medveđa község bojkottálta a 2011. évi népszámlálást, így csak feltételezések vannak az albán lakosság számáról, miszerint „valamivel kevesebb mint 30 ezer albán él ebben a három községben”.[10])
Az albánokat a képviselőház előző összetételében éppen Shaip Kamberi képviselte, aki agilisan kiállt a kisebbségi jogok érvényesítéséért. Vagy éppen azt akarják megakadályozni, hogy mandátumhoz jusson?[11]
Vukašin Obradović, a Danas napilap kommentátora szerint  „ez még csak szimbolikus szinten sem járul hozzá egy demokratikus állam arculatához, amilyenre Szerbia talán törekszik”.[12] A nemzeti kisebbségeknek a döntéshozatali szervekben való hatékony részvételére vonatkozó nemzetközi szabályokat nem is említve. Szerbia albán képviselők nélkül „nagyobb vesztes lesz, mint a Presevó-völgy”.[13]
A Danas egy másik írása szerint „a beavatottak úgy vélik, hogy a szavazásnak egy helyen való végtelen ismételgetése valójában jó kifogás, hogy a jelenleg ügyvivő szerb kormány tovább folytassa a döntéshozatalt, de fontos döntések az Oroszország elleni szankciókról ne szülessenek, mivel nincsen sem új parlament sem új kormány”.[14]

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament alakuló ülését, innentől számítva a kormányalakítás határideje további 90 nap. Ha ez alatt sem kerül sor a kormányalakításra, új parlamenti választásokat kell kiírni.
Szerbiában mélyül nem csak az intézmények válsága, de a politikai is.

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. június 25.
__________
[1] Gordana Bjeletić: Četvrti put – ništa: Nema glasanja u Velikom Trnovcu danas [Negyedik alkalommal – semmi: Veliki Trnovcon ma nincs szavazás] https://rs.n1info.com/izbori-2022/parlamentarni-izbori/jos-nije-pocelo-glasanje-u-velikom-trnovcu/, 2022. június 23. 10:02 > 15:56
[2] Uo.
[3] (Beta) Kamberi: SPS provocirao u Velikom Trnovcu, vlast ne želi Albance u skupštini [Kamberi: Veliki Trnovacon a SPS provokált, a hatalom nem kívánja az albánokat a képviselőházban] https://rs.n1info.com/izbori-2022/parlamentarni-izbori/kamberi-sps-provocirao-u-velikom-trnovcu-vlast-ne-zeli-albance-u-skupstini/, 2022. június 23. 12:15
[4] P.D.: Izbori u velikom Trnovcu ni blizu kraja, biće i petog glasanja [A szavazásnak Veliki Trnovacban még közel se nincs vége, ötödik szavazás is lesz]. Danas, 2022. június 24. 11.
[5] Uo.
[6] Még mindig nem alakult meg a szerb kormány https://szmsz.press/2022/06/18/meg-mindig-nem-alakult-meg-a-szerb-kormany/, 2022. június 18. 22:28
[7] Uo.
[8] Tviter lend: Pavle Grbović. Danas, 2022. június 24. 5.
[9] mh: Bombariadó miatt nem voksoltak. Magyar Szó, 2022. június 24. 4.
[10] Miroslav Zdravković: Koliki je broj Albanaca na jugu Srbije? [Mekkora az albánok száma Szerbia déli részén?] https://www.makroekonomija.org/0-miroslav-zdravkovic/koliki-je-broj-albanaca-na-jugu-srbije/, 2019. május 23.
[11] Bozóki Antal: és Képviselők és „képviselők” https://bozokiantal.blogspot.com/2020/11/kepviselok-es-kepviselok.html, és Lehet-e, szabad-e kisebbségi nyelven a szerb parlamentben? https://delhir.info/2021/02/20/lehet-e-szabad-e-kisebbsegi-nyelven-a-szerb-parlamentben/
[12] Vukašin Obradović: Cirkulus vitiosus [Körben forgás]. Danas, 2022. május 30. 5.
[13] Nedžat Behljulji: Ko treba da žali što u novoj skupštini neće biti Albanaca [Kinek kell sajnálni, hogy az új képviselőházban nem lesznek albánok]. Danas, 2022. jđnius 1. 9.
[14] Lásd P.D. írását a 4-es jegyzetben.

Kapcsolódó írások:
Sofija Popović. Glasanje u Velikom Trnovcu: Pobeda Koalicije Albanaca Doline https://www.vreme.com/vesti/glasanje-u-velikom-trnovcu-izborima-se-nazire-kraj/, 2022. május 27. 23.34
P.E: Az eredmény még várat magára. Magyar Szó, 2022. június 2. 4.
V. Ristić: Beograd ignoriše zahtev da UN raspravlja o Preševskoj dolini [Belgréd ignorálja a követelést, hogy az ENSZ tárgyaljon a Presevó-völgyről]. Danas, 2022. június 8. 6.
P.E: A RIK elutasította az albánok panaszát. Magyar Szó, 2022. június 11. 5.
Čeka se odluka Upravnog suda [A Közigazgatási bíróság döntésére várva]. Danas, 2022. június 15. 2.
(Beta) RIK: Ponovljeni izbori u Velikom Trnovcu biće održani 23. juna [KVB: Veliki Trnovacon a megismételt választások június 23-én lesznek] https://www.danas.rs/vesti/politika/rik-ponavljeni-izbori-u-velikom-trnovcu-bice-odrzani-23-juna/, 2022. június 17. 21:17
Vojkan Ristić: Selo od 6.000 stanovnika čiju volju građana čeka cela Srbija: Šta znamo o Velikom Trnovcu https://www.danas.rs/vesti/drustvo/selo-od-6-000-stanovnika-ciju-volju-gradjana-ceka-cela-srbija-sta-znamo-o-velikom-trnovcu/, 2022. június 18. 10:19
v-ár: Veliki Trnovacon Szerbia Szeme. Magyar Szó, 2022. június 21. 4.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése