Miért nincs magyar Kamberink?
Shaip Kamberi (Fotó: FoNet Ljiljana Stojanović)
Shaip Kamberi, a szerb parlament bujanovaci agilis képviselője, a Demokratikus Akció Párt [Partia për vertim demokratik PVD/Partija za demokratsko delovanje – PDD] elnöke[1] (a fotón) parlamenti felszólalásaiban és nyilatkozataiban következetesen és határozottan követeli az albán nemzeti közösség helyzetének rendezését, valamint egyéni és kollektív jogainak érvényesítését az ország szerb haladópárti vezetésétől – ellentétben a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ képviselőivel.
Shaip Kamberi tevékenységéről és az albán nemzeti közösség helyzetéről a vajdasági magyar nyelvű sajtó szinte csak elvétve tájékoztat – mintha nem ugyanaz lenne a sorsunk. Így csak a Danas nevű belgrádi napilap július 28-i számából értesülhettünk arról, hogy Kamberi már 2025. február 25-én levélben fordult António Costához, az Európa Tanács (ET) elnökéhez, amelyben „panaszt tett a szerbiai albán nemzeti kisebbség helyzete miatt”[2].
Shaip Kamberi levére António Costa kabinetfőnöke, Pedro Lourtie válaszolt:
– Legyen meggyőződve arról, hogy az Európai Unió (EU) tevékenyen figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek iránti bánásmódot – ideértve a szerbiai albán közösséget is. Ez különösen fontos Szerbia azon kötelezettségvállalásai fényében, amelyek az EU-csatlakozási folyamat keretében érvényesek. Az EU elvárása, hogy Szerbia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi keretét összhangba hozza az európai normákkal – áll Lourtie válaszlevelében[3].
Lourtie hangsúlyozza, hogy António Costa nevében válaszol, és kitért arra is, hogy amikor az albánok lakcímének „passzivizálásáról” van szó a Preševói völgyben, az ET elnöke „tudomásul vette Kamberi aggodalmát”[4]. (A Szerb Köztársaság hivatalosan nem ismeri el e terület „Preševói völgy” elnevezését[5].)
– Ez a kérdés szerepel az EU bővítési jelentéseiben. Ennek alapján az EU felszólítja a szerb hatóságokat, hogy a nyilvánosság számára adjanak világos magyarázatot arról, miként zajlik a tartózkodási helyek ellenőrzése. Továbbra is elkötelezettek vagyunk e kérdések nyomon követése mellett, és folytatjuk az együttműködést a szerb kormánnyal, párbeszéd útján, az EU-csatlakozási folyamat szélesebb összefüggésében is – írja Lourtie[6].
Az „albánok lakcímének passzivizálását” Kamberi már korábban is többször bírálta[7]. A gyakorlat lényege, hogy a rendőrség törölte számos albán állampolgár lakcímét arra hivatkozva, hogy nem a bejelentett címen élnek. Az érintettek hivatalosan Preševo, Bujanovac és Medveđa községekben vannak bejelentve, de hosszabb ideje Koszovóban vagy nyugati országokban tartózkodnak.
Safet Demirović és Teut Fazliu ügye eljutott Szerbia Alkotmánybíróságig. A Szabad Európa Rádió tudósítása szerint panaszukban azt állítják, hogy „megkülönböztetés áldozatai lettek, és hogy a rendőrség jogellenesen törölte őket a nyilvántartásból. Ennek következtében elvesztették alapvető jogaikat – például a személyi okmányokhoz, az egészségbiztosításhoz, valamint a választásokon való részvételhez való jogot”[8].
Kamberi július 24-én tette közzé a Pedro Lourtie által írt válaszlevelet Facebook-oldalán, azt hangsúlyozva, hogy ez „egy újabb lépés a preševói-völgyi albánok ügyének internacionalizálása felé” [9].
– Továbbra is elkötelezettek vagyunk az albán kisebbség helyzetének javítása iránt – az EU és a régió integrációja marad az egyetlen célunk – fűzte hozzá[10].
A szerb nyelvű sajtó azt is közölte, hogy Kamberi július 29-én határozattervezetet terjesztett a szerb képviselőház elé az albánok helyzetéről a Preševói völgyben. Ebben javasolja, hogy ez a kérdés képezze a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd részét mint „a fenntartható béke előmozdításának része”[11].
A Facebookon közölt bejegyzésében Kamberi kiemelte: a határozat célja, hogy „Szerbia elismerje és elfogadja az albánokkal szembeni megkülönböztető bánásmódot, továbbá intézményes elkötelezettséget vállaljon az albán közösség helyzetének javítására Preševo, Bujanovac és Medveđa községekben – összhangban nemzetközi és európai integrációs kötelezettségeivel, valamint saját törvényhozásával”[12].
Kamberi azzal is vádolja az államot, hogy nem tartotta be a korábbi – 2001-ben, 2009-ben és 2013-ban kötött – megállapodásokat.
A legnagyobb problémák között említi: a lakcímek önkényes passzivizálását, a Koszovó Köztársaság által kiadott diplomák el nem ismerését, a nemzeti alapon igazságos és arányos foglalkoztatás hiányát az állami intézményekben, az albán nyelv és szimbólumok hivatalos használatának akadályait, valamint a térség gazdasági elmaradottságát[13].
Kamberi eljárást követel mindazok ellen is, akik gyűlöletbeszédet terjesztenek az albán közösséggel szemben[14].
A Beta hírügynökség július 1-jén arról számolt be, hogy Kamberi csatlakozott az európai irányultságú parlamenti ellenzékhez, amely – az egyetemi hallgatók felhívására – a parlament bojkottját hirdette meg[15].
Kamberi ezt azzal indokolta, hogy „a parlament bojkottja válasz az ország mély politikai és intézményi válságára”[16].
– Az albánok képviselői évek óta hallatják hangjukat a jog, az egyenlőség és az európai jövő érdekében, követelve az alapvető emberi jogok betartását, valamint azt, hogy az EU biztosítsa a 2001-ben, 2009-ben és 2013-ban kötött egyezmények alkalmazását – sajnos eredmény nélkül – nyilatkozta Kamberi[17].
Kiemelte: az ilyen társadalmat nem lehet „a múlt mítoszaira, történelmi fantáziákra” és – ahogy fogalmazott – „a Nyugat-Balkáni hegemón törekvésekre alapozni”[18].
A vajdasági magyar közösségnek Shaip Kamberihez hasonló vezetőre lenne szüksége – nem pedig a megalkuvó, szolgalelkű, tehetségtelen és illetéktelen Pásztor Bálintra.
A VMSZ képviselői a Szerb Haladó Párti (SNS) hatalom részeseiként felelősek a magyar közösség helyzetének romlásáért és jogainak folyamatos csorbításáért.
A szerb parlamentben – amióta Pásztor Bálint frakcióvezető – egyetlen alkalommal sem kezdeményezték a vajdasági magyar közösség bármely lényeges ügyének rendezését. A SNS minden nemzeti közösséget érintő javaslatát támogatták, ellenvetés vagy észrevétel nélkül! Legutóbb a tankönyvtörvény[19] módosítását is megszavazták, amely a nacionalista „szerb világ” terjesztését szolgálja[20]. Ugyanez a kollaboráció figyelhető meg a tartományi képviselőházban is.
Szerbia EU-csatlakozása kapcsán az országban Kovács Elvira (VMSZ), az Európai Parlamentben pedig Vicsek Annamária (Fidesz/VMSZ) szajkózza az Orbán-féle álláspontot: „Szerbiát minél előbb, minden feltétel nélkül fel kell venni az EU-ba.” Ez azonban azt is jelenti, hogy a koppenhágai kritériumokat[21] – beleértve a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülését – figyelmen kívül hagyják. Ez pedig a magyar közösség érdekeinek nyílt elárulása!
Súlyos hiba, hogy a vajdasági magyar politikai pártok és civil szervezetek egyáltalán nem tartanak kapcsolatot az európai intézményekkel, amelyeknél ismertetni és követelni lehetne az őshonos vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítését.
Tudomásom szerint legutóbb 2017. július 3-án Tari István költővel, a Magyar Nemzeti Tanács volt tagjával fordultunk Johannes Hahnhoz, az EU akkori szomszédságpolitikai és bővítési biztosához, „a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéhez való viszonyulásban észlelt
kedvezőtlen jelek” miatt[22].
A biztos nevében Catherine Wendt, az Európai Bizottság Szerbiáért felelős osztályvezetője válaszolt: – Figyelembe vettük a levélben említett valamennyi konkrét kérdést – írta többek között Wendt[23].
Az EU-val való közvetlen kapcsolattartás elengedhetetlen a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítéséhez az európai csatlakozási folyamat során. Ez a pártok és civil szervezetek történelmi felelőssége!
A kollaboráns vajdasági magyar politikai képviselettel szemben más szerbiai kisebbségeket is felemlegethetünk.
Példát vehetnénk a szlovák polgártársainktól is, akik a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi megválasztásakor sikerült kivívniuk olyan összetételű képviseletet, amely nem a haladópártiak hóna alatt fog lakájkodni. Vagy tanulhatnánk a Novi Pazar-i muzulmán honfitársaktól, akik nyíltan kiállnak a Vučić-féle bűnöző rendszer ellen. Szemben a vajdasági magyar tyacikkal, akik a jogállam elárulásáért díjat vesznek át az államelnöktől (dr. Pintér Krekić Valéria, a szabadkai MTTK dékánja), akik miniszterséget vállalnak a Macut-kormányban (dr. Bálint Béla orvos), akik lelkes sztrájktörőkként elsőként szaladnak vizsgáztatni (dr. Dudás Attila, az Újvidéki Egyetem Jogi Kara tanára), akik buzgó pártszolgákként normalitást hazudnak a maffiaországban (dr. ifj. Bagi Ferenc, a Mezőgazdasági Kar tanára), vagy akik azon síránkoznak, hogy a blokád miatt nem tölthetik nyugdíjas napjaikat az egyetemen a kabinetjükben (Kastori Rudolf akadémikus).
Ha a vajdasági magyar értelmiség ilyen kimagasló eredményeket mutat árulásból, torz morális érzékből, haszonlesésből, hízelgésből, gyávaságból, akkor az egész közösség viseli a lesújtó következményeket. Ennyit már tudhatnánk a történelemből.
Bozóki Antal
Kapcsolódó írások:
– Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13339, 2021. február 20.
– Lehet-e, szabad-e kisebbségi nyelven a szerb parlamentben?
https://delhir.info/2021/02/20/lehet-e-szabad-e-kisebbsegi-nyelven-a-szerb-parlamentben/
– „Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15799, 2023. szeptember 21.
– „BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET”.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16550, 2024. augusztus 24.
__________
[1] Šaip Kamberi. https://www.istinomer.rs/akter/saip-kamberi/
[2] Vojin Radovanović: Brisel prati tretman nacionalnih manjina [Brüsszel figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódot]. Danas, 2025. július 28., és „EU s pažnjom primila k znanju”: Košta odgovorio na pismo Šaipu Kamberiju koje datira od 25. februara [„Az EU figyelemmel kíséri”: Costa válaszolt Shaip Kamberi február 25-i levelére] https://www.danas.rs/vesti/politika/eu-s-paznjom-primila-k-znanju-kosta-odgovorio-na-pismo-saipu-kamberiju-koje-datira-od-25-februara/, 2025. július 24. 17:14
[2] Šef Saveta Evrope pisao Kamberiju, put Srbije u EU zavisi i od politike prema Albancima [Az Európa Tanács főnöke írt Kamberinek, Szerbia útja az EU-ba az albánok iránti politikától is függ]-
https://bujanovacke.co.rs/2025/07/24/sef-saveta-evrope-pisao-kamberiju-put-srbije-u-eu-zavisi-i-od-politike-prema-albancim
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] „Pasivizacija adresa”: Šta pokazuje Koštin odgovor Šaipu Kamberiju, kakav je položaj Albanaca u Srbiji? [„A lakcímek passzivizálása”: Mit mutat Costa válasza Shaip Kamberinek, milyen az albánok helyzete Szerbiában?].
https://www.danas.rs/vesti/politika/antonio-kosta-saip-kamberi-albanci-u-srbiji/, 2025.július 25. 20:16
[6] Šef Saveta Evrope… a 2-es jegyzetben.
[7] Például a Preševói völgy albánjainak 2024. augusztus 12-i bujanovaci (Szerbia) tiltakozásán. Lásd a „BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16550, 2024. augusztus 24.
[8] Pasivizacija adresa [A lakcímek passzivizálása]. Danas, 2025. július 28., és „Pasivizacija adresa”…, az 5-ös jegyzetben.
https://www.danas.rs/vesti/politika/antonio-kosta-saip-kamberi-albanci-u-srbiji/, 2025.július 25. 20:16
[9] A 2-es alatti jegyzetben.
[10] Uo. [11] D. O.: Hoće da budu deo dijaloga Srbije i Kosova [Szerbia és Koszovó párbeszédének része kívánnak lenni]. Danas, 2025. július 30. 5., és Kamberi podneo Skupštini Srbije nacrt rezolucije o položaju Albanaca, traži da to bude deo dijaloga, reagovao Petković [Kamberi Szerbia Képviselőházának rezolúciót terjesztett be, követeli, hogy az legyen része a párbeszédnek, Petković reagált]. https://www.euronews.rs/srbija/politika/181270/albanski-poslanik-trazi-rezoluciju-o-presevskoj-dolini/vest, 2025. július 30. 10:11
[12] D. O.: Hoće da budu deo dijaloga Srbije i Kosova [Szerbia és Koszovó párbeszédének része kívánnak lenni]. Danas, 2025. július 30. 5., és Kamberi podneo Skupštini Srbije nacrt rezolucije o položaju Albanaca, traži da to bude deo dijaloga, reagovao Petković [Kamberi Szerbia Képviselőházának rezolúciót terjesztett be, követeli, hogy az legyen része a párbeszédnek, Petković reagált]. https://www.euronews.rs/srbija/politika/181270/albanski-poslanik-trazi-rezoluciju-o-presevskoj-dolini/vest, 2025. július 30. 10:11
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] I poslanik iz Bujanovca Šaip Kamberi bojkotuje rad Skupštine Srbije [Shaip Kamberi bujanovaci képviselő is bojkottálja Szerbia Képviselőházának munkáját].
https://n1info.rs/vesti/i-poslanik-iz-bujanovca-saip-kamberi-bojkotuje-rad-skupstine-srbije/, 2025. július 01. 19:07
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] ZAKON O UDŽBENICIMA [Törvény a tankönyvekről]. Sl. glasnik RS [Az SZK Hivatalos Közlönye, 27/2018 i és 92/2023 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-udzbenicima.html
[20] Bővebben lásd a NEMZETI TANKÖNYVCSOMAG – A „SZERB VILÁG” (TOVÁBB)ÉPÍTÉSE c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17295, 2055. július 28.
[21] Csatlakozási kritériumok (koppenhágai kritériumok). https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/accession-criteria-copenhagen-criteria.html
[22] Lásd a Lázongó Délvidék/Vajdaság c. könyvemben. Historiae, Óbecse 2022, 271-277.
[23] Uo., 278-279.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése