25 éves az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezménye
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásával Foglalkozó Bizottságának szervezésében, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) belgrádi irodájával együttműködésben október 7-én kerekasztal-beszélgetést tartottak Belgrádban.
A tanácskozás témája „A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény[1] 25 éve: európai normák, alkalmazásuk és a szerbiai kisebbségvédelem legfontosabb kihívásai” volt.
Jogilag kötelező erejű nemzetközi jogi dokumentum.
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény az első olyan, jogilag kötelező erejű nemzetközi jogi dokumentum, amely teljes egészében a kisebbségi közösségek jogainak védelmével foglalkozik.
Az aláíró államok az egyezmény 4. cikkében kötelezettséget vállaltak arra, hogy „minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény előtti egyenlőséget és a törvény általi egyenlő védelem jogát”. Elfogadták, hogy „minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilos”. Kötelezték magukat arra, hogy „megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és hatékony egyenlőség előmozdítása érdekében”, valamint arra, hogy „kellő figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos körülményeire”.
A Szerb Köztársaság 2001. május 11-én csatlakozott a keretegyezményhez, amely az ország vonatkozásában 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba[2].
Az egyezményhez való csatlakozás 25. évfordulója jelentős jubileum, amely alkalmat kínált a szerbiai nemzeti kisebbségek védelme terén elért eredmények, a fennálló kihívások és a jövőbeli fejlődés lehetséges irányainak átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzésére.
Vajon megtörtént-e ez az október 7-i belgrádi kerekasztal-beszélgetésen?
SANU-bizottság
A SANU Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásával Foglalkozó Bizottságának összesen 24 tagja van[3]. Közülük hárman akadémikusok, a többiek nem tagjai a SANU-nak.
Az akadémiai bizottságnak magyar elnöke és további két magyar tagja is van.
A testület elnöke Várady Tibor akadémikus[4], aki – a sajtójelentések szerint – nem volt jelen a beszélgetésen.
A másik tag Losoncz Alpár akadémikus[5], akit a Szabad Magyar Szó névtelen tudósítója a bizottság alelnökének nevezett, a SANU viszont a hivatalos honlapján a bizottság tagjaként tüntet fel[6].
A harmadik magyar, a SANU-n kívüli tag dr. Korhecz Tamás[7] volt alkotmánybíró, egyetemi tanár.
A beszélgetésen egy negyedik magyar résztvevő is volt, Beretka Katinka rendkívüli egyetemi tanár személyében.
A bizottságot 1989-ben a szerbiai multikulturalizmus politikájának tudományos nyomon követésével foglalkozó vezető testületként alapították.
A közösségi hálón elérhető információk szerint azonban nem fejtett ki jelentősebb tevékenységet, és ritkán ülésezett. Legutóbb 2025. szeptember 26-án tanácskozott, amikor a szerbiai nemzeti kisebbségek jelenkori elvándorlásáról[8] volt szó.
A SANU 2005. november 24–26. között rendezte meg Belgrádban a Nemzeti kisebbségek helyzete Szerbiában című nemzetközi tudományos tanácskozást, amelyen magam is részt vettem.
A vajdasági magyarok helyzetének időszerű kérdései és problémái című felszólalásomat a Magyar Szó napilap 2005. december 10-i számának Kilátó melléklete közölte a VIII–IX. oldalon[9].
A napilap akkori főszerkesztője – akit később menesztettek a laptól[10] – lábjegyzetet fűzött az írásomhoz, amelyben „tudomásul vette” állításomat, „ha nem is értett egyet vele”, miszerint „a Magyar Szót a Vajdasági Magyar Szövetség párt-bulletinjévé züllesztették”[11]. Már akkor…
A felszólalásom vagy más okok miatt többé nem hívtak meg a SANU-ba.
A kisebbségek védelme szorosan összefügg a demokrácia minőségével
Az október 7-i tanácskozást Losoncz Alpár akadémikus és Maciej Janczak, az Európa Tanács belgrádi missziójának vezetője nyitotta meg üdvözlőbeszédével.
Losoncz – a sajtójelentések szerint – a jubileum jelentőségére, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy tudományos alapokon nyugvó elemzés révén, az európai normák figyelembevételével kell meghatározni a kisebbségvédelem jövőbeli irányait.
Ebből az derül ki, hogy Losoncz általános, szokványos nyitóbeszédet mondott. Egyébként sem a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítéséért való kiállásáról ismert. Főként a nemzeti kisebbségi lét elméleti kérdéseivel foglalkozott.
Maciej Janczak hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelme szorosan összefügg a demokrácia minőségével, az egyenlő bánásmóddal, a közéletben való részvétellel és a társadalmi kohézióval.
Emlékeztetett a szerbiai jogszabályi és intézményi keretek fejlesztése terén elért előrelépésekre, kiemelve, hogy a legfontosabb kihívás annak biztosítása, hogy a jogok ténylegesen érvényesüljenek, és a polgárok mindennapi életében is valódi jelentőséggel bírjanak[12].
Felszólalásában az Európa Tanács irodájának vezetője a megbízható adatok és a független kutatások jelentőségére is rámutatott a hatékony közpolitikák kialakításában. Hangsúlyozta a közhatalmi szervek, a kisebbségek képviselői, a tudományos élet szereplői és a civil társadalom közötti szoros együttműködés fontosságát. Kiemelte a következő évtized prioritásait: a formális garanciákról a jogok tényleges érvényesítésére való áttérést, a részvétel és az intézményi párbeszéd erősítését, a kisebbségi nyelvekbe és az oktatásba történő beruházásokat, valamint a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés visszaszorítását[13].
A résztvevők megvitatták a jogi és intézményi kereteket, a politikai részvételt, a kisebbségi nyelvek használatát és az oktatást, valamint a többszörös megkülönböztetés, a demográfiai változások és a kisebbségekhez tartozók új tapasztalatainak kérdéseit. Megvizsgálták a nemzeti kisebbségi tanácsok és a közintézmények közötti együttműködés javításának lehetőségeit, továbbá a kisebbségi nyelvek megőrzésének és használatának támogatását is[14].
A jogszabályok értelmüket vesztik, ha nem alkalmazzák azokat
A tanácskozás felszólalói között volt Brankica Janković, az Egyenjogúsági és Biztonsági Központ (BRB) elnöke, valamint Korhecz Tamás és Beretka Katinka is.
Brankica Janković arra emlékeztetett, hogy „a nemzeti kisebbségek védelme a demokrácia minőségét, a jogállamiságot és minden ember biztonságát érinti”[15]. Hangsúlyozta, hogy e jubileum megünneplése alkalmat ad az elért eredmények áttekintésére, de egyúttal a kulcsfontosságú kérdés felvetésére is: a törvények által garantált jogok mennyire érvényesülnek ténylegesen az emberek mindennapi életében?
Megállapította, hogy az egyenjogúság az iskolában, a munkahelyen, az egészségügyi rendelőben és a tárgyalóteremben mérhető le, az állam számára pedig a polgárok intézményekbe vetett bizalma jelenti a legfontosabb próbatételt.
– Szerbia jelentős jogi és intézményi keretrendszert épített ki, ám annak értékét a következetes alkalmazással és a konkrét akadályok felszámolásával kell igazolnia – tette hozzá[16].
Korhecz Tamás alkotmánybíróként kilenc évig Aleksandar Vučić rendszerét építette és élvezte annak minden előnyét, most pedig ellenzékiként próbálja magát feltüntetni[17].
A rendezvényen a nemzeti kisebbségek iránt vállalt állami kötelezettségek Európa Tanács által végzett felügyeletéről beszélt.
Szerinte „azokat a kisebbségvédelmi törvényes vállalásokat, amelyeket Szerbia aránylag magas szinten megvalósít, nem követi hatékony gyakorlati végrehajtás: az egyik ilyen terület a nemzeti kisebbségeknek a társadalmi életben való hatékony részvétele”[18].
Felszólalásából azonban kimaradt például az is, hogy a tartományi szervek 1387 foglalkoztatottja között 2024-ben – újabb adatokat nem közöltek – már csak 18 magyar volt, ami 1,30 százalékos[19] arányt jelent. A helyi önkormányzati hivatalokban dolgozó 5881 személy közül mindössze 417 volt magyar (7,09 százalék[20]), miközben a magyarok a lakosság 13 százalékát teszik ki.
Beretka Katinka a nemzeti kisebbségek részvételi jogairól tartott előadást, ezen belül is a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét vizsgálta behatóbban.
A kisebbségi parlamenti képviselők 2020 óta elhangzott beszédeit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy nagyon kevés kisebbségnek van valós parlamenti jelenléte.
Felvetette a kérdést, „mi is a dolga a kisebbségi képviselőnek, és hogy egyáltalán szükség van-e rájuk, ha nem a kisebbségi jogokkal és érdekekkel foglalkoznak. Kiemelte, az alkotmány és a szerbiai törvények garantálják a kisebbségi jogokat, azonban a gyakorlatban a valós szándék a törvények végrehajtására nem mindig volt jelen: elfogadták ugyan a jogszabályt, de nem teremtették meg hozzá azt a technikai, emberi, szervezési, adminisztrációs vagy pénzügyi hátteret, amivel a jog ténylegesen érvényesülni tudna”[21].
Beretka több éve Korhecz közeli munkatársa, jelenleg mindketten az Union Egyetemen dolgoznak.
Jubileumi alkalmi rendezvény
A SANU bizottsága és az Európa Tanács 2026. október 7-i kerekasztal-beszélgetése inkább zártkörű, szigorúan szakmai és akadémiai jellegű, jubileumi alkalmi rendezvény volt. Emiatt a fősodorbeli szerb sajtó nem közölt róla tudósításokat vagy nyilvánosan hozzáférhető hírügynökségi cikkeket, magyar nyelven pedig csak a Szabad Magyar Szó írt róla[22]. Így a magyar nyilvánosság csak részben, felületesen és hiányosan tájékozódhatott az eseményről. Mintha azon csak Korhecz és Beretka vettek volna részt.
A rendezvény hivatalos és tényleges szakmai lenyomata a közvetlen szervezők és résztvevők saját intézményi felületein jelent meg. A SANU, a BRB és az Európa Tanács belgrádi küldöttségének honlapján részletesen közzétették a konferencián elhangzott felszólalások szakmai kivonatait és főbb üzeneteit.
Az akadémiai tanácskozások anyagait általában késéssel, elsősorban a tudományos nyilvánosság számára, könyv formájában publikálják, és ezeket rendszerint nem követi semmilyen konkrét tevékenység.
Tájékoztatási kötelezettség
A keretegyezmény 24. cikke alapján az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága figyelemmel kíséri annak végrehajtását a szerződő felek részéről.
A keretegyezmény 25. cikke szerint minden szerződő fél köteles rendszeresen, illetve minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság erre felkéri, tájékoztatni a főtitkárt az egyezmény végrehajtását érintő valamennyi lényeges intézkedésről.
Az Európa Tanács belgrádi küldöttségének közleménye szerint a kerekasztal-megbeszélésre a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának Szerbiáról szóló, 2024-ben elfogadott ötödik véleményével[23] összefüggésben került sor.
A közlemény hangsúlyozza az egyezmény hatékony végrehajtásának jelentőségét, beleértve a közügyekben való érdemi részvételt, az oktatáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést kisebbségi nyelveken, valamint a diszkrimináció és a társadalmi-gazdasági kirekesztettség elleni küzdelem folytatását[24].
A tanácskozás a 2026–2036 közötti időszakra vonatkozó ajánlások megvitatásával zárult. A résztvevők kiemelték a keretegyezmény tartós jelentőségét, valamint a folyamatos együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy biztosítsák a sokszínűség tiszteletben tartását és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű érvényesülését[25].
Az ajánlások szövege azonban a közösségi hálón nem található meg. Lehet, hogy csak később hozzák nyilvánosságra.
Hol tart Szerbia a nemzeti kisebbségi keretegyezmény alkalmazásával?
A magyar közösség szemszögéből mindeddig nem készült átfogó felmérés arról, hogy Szerbia hol tart a nemzeti kisebbségi keretegyezmény alkalmazásában. Ilyen felmérést a jubileumi tanácskozásra sem dolgozott ki senki. Maga a rendezvény is inkább üres akadémiai beszélgetés volt, mintsem a keretegyezmény alkalmazásáról szóló komoly vita.
A felszólalók előadásai részlegesek voltak, egy-egy témakörre terjedtek ki, és többnyire kerülték a közélet egyes területeinek konkrét elemzését. Ezért nem alkalmasak arra, hogy azok alapján átfogó mérleget lehessen készíteni a keretegyezmény 25 éves alkalmazásáról, vagy le lehessen vonni a konferencia egészére vonatkozó záró következtetéseket.
Az MNT-t különösebben nem érdekli
A Magyar Nemzeti Tanács vezetősége eddig sem arról volt ismert, hogy számon kérte volna a nemzetközi egyezményekben garantált nemzeti közösségi jogok érvényesítését. Gyorsan kiderültek volna ugyanis a jogalkalmazási hiányosságok
és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével való összehangolatlanság.
Az elérhető információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de nem lenne meglepő, ha az MNT részéről senki sem lett volna jelen a rendezvényen.
Ismereteim szerint az MNT vezetői legutóbb 2024. június 27-én találkoztak az Európa Tanács nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának küldöttségével Szabadkán, amikor az ET képviselői kilenc nemzeti tanács képviselőivel találkoztak[26].
Arról sem találni információt, hogy az MNT valaha is megvitatta volna, illetve állást foglalt volna az Emberi és Kisebbségi Jogi és Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztérium által a keretegyezmény végrehajtásáról készített időszakos jelentések bármelyikével kapcsolatban.
Hja, el voltak foglalva a főleg (magyarországi) pénzosztással és a káderkinevezésekkel.
A jogok gyakorlati érvényesítésére kell helyezni a hangsúlyt!
Azt is lehetne mondani, hogy a magyar közösség a SANU Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásával Foglalkozó Bizottságában jelentős képviselettel rendelkezik. De mi haszna származott eddig a nemzeti közösségnek a bizottság munkájából?
Szerbiának az elkövetkező időszakban a „papíron meglévő” jogokról a mindennapi, gyakorlati jogérvényesítés technikai és adminisztratív hátterének biztosítására kell áthelyeznie a hangsúlyt.
Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács egyik első feladata kellene, hogy legyen a folyamat figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint egy átfogó elemzés elkészítése.
Bozóki Antal
__________
[1] 1999. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.tv
[2] Concil of Europe. Trity Office. Chart of signatures and ratifications of Treaty 157. https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=signatures-by-treaty&treatynum=157
[3] Одбори и пројекти одељења друштвених наука [A társadalomtudományi osztály bizottságai és projektjei].. https://www.sanu.ac.rs/organizacija/odeljenja/odeljenje-drustvenih-nauka/odbori-i-projekti/
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd a 3. jegyzetben.
[7] Lásd az 5. jegyzetben.
[8] Научни скуп „Савремене миграције мањина из Србије” [Tudományos tanácskozás „A nemzeti kisebbségek jelenkori elvándorlása Szerbiából”]. https://www.sanu.ac.rs/naucni-skup-savremene-migracije-manjina-iz-srbije/
[9] https://vamadia.rs/pdf/d03c23e9-dedf-4e34-b618-81eb01492711. Lásd még: A főszerkesztő lábjegyzete. Uo. IX. o.
[10] (Beta) A Magyar Szó elbocsátotta Kókai Pétert. https://www.vajma.info/cikk/media/1289/A-Magyar-Szo-elbocsatotta-Kokai-Petert.html, 2016. július 1.
[11] Lábjegyzet a főszerkesztő lábjegyzetéhez. Magyar Szó, 2005. december 23., 18. o.
[12] Канцеларија Савета Европе у Београду. 25 godina Okvirne konvencije o zaštiti nacionalnih manjina u Srbiji: evropski standardi, primena i ključni izazovi [Az Európa Tanács belgrádi irodája. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 25 éve Szerbiában: európai normák, alkalmazás és főbb kihívások]. https://www.coe.int/sr/web/belgrade/home, 2026. október 7.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] (BRB) 25 godina Okvirne konvencije za zaštitu nacionalnih manjina – Ravnopravnost se meri ostvarivanjem prava u svakodnevnom životu [A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 25 éve – Az egyenjogúság mércéje a jogok mindennapi életben való érvényesülése]. https://ravnopravnostibezbednost.rs/25-godina-okvirne-konvencije-za-zastitu-nacionalnih-manjina-ravnopravnost-se-meri-ostvarivanjem-prava-u-svakodnevnom-zivotu/, 2026. október 8.
[16] Uo.
[17] Lásd a Korhecz Tamást érdekli a politika – de vajon a közösséget érdekli-e még Korhecz Tamás? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18079, 2026. július 2.
[18] Lásd az 6. bejegyzésben.
[19] Службена употреба језика у АП Војводини [Hivatalos nyelvhasználat Vajdaság AT-ban]. 2024.
https://www.puma.vojvodina.gov.rs/sluzbeno_jezik/glavnalist.php?cmd=search&t=glavna&z_godina=%3D&x_godina=2017&z_idVrste=%3D&x_idVrste=1&z_id=%3D&x_id=46
[20] Uo.
[21] Uo.
[22] Lásd az 6. bejegyzésben.
[23] Пети периодични извештај о спровођењу Оквирне конвенције за заштиту националних мањина српски [Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének végrehajtásáról szóló ötödik időszakos jelentés – szerb nyelven]. https://minljmpdd.gov.rs/sektori/nacionalne-manjine/multilateralni-ugovori/okvirna-konvencija-za-zastitu-nacionalnih-manjina/
[24] Lásd az 13. bejegyzésben.
[25] Lásd az 13. bejegyzésben.
[26] BEM: A kisebbségvédelem kérdéseiről. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/szabadka/a.310906/A-kisebbsegvedelem-kerdeseirol, 2024. június 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése