A repülősök napja (Dan avijatičara / Aviators Day)
A középkorban sok
vakmerő kísérletező csatolt szárnyszerű alkotmányt magára, azután leugrott egy
toronyból vagy ez szikla tetejéről – de mind lezuhant, és közülük sokan halálra
is zúzták magukat. A XV. századi Itália csodálatos művésze és gondolkodója,
Leonardo da Vinci is megpróbálta megfejteni a repülés rejtélyét. Szárnymozgató
gépezeteket, ornithoptereket tervezett, melyeknek rajzait évszázadokkal később
jegyzetei között találták meg.
Az 1700-as évek
közepén a franciaországi Annonay-ban a Montgolfier-fivérekként
ismert Josef és Etienne légballonnal kezdtek kísérletezni. Egy fiatal orvos,
Pilâtre de Rozier (ő lett később az első ember, aki légi balesetben meghalt) és
Francois d’Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába.
Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre
1783. október 19-én Párizs mellett. A hivatalos, több száz meghívott előtt
végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig
tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni.
A Wright fivérek
1903-ban
építették meg az első működőképes repülőgépet, a Wright Flyer-t. 1903.
december 17-én emelkedtek először a
levegőbe, mindketten kétszer.
Louis
Blériot
(1872. július 1. Cambrai, Franciaország – 1936. augusztus 2. Párizs) francia
mérnök, konstruktőr, a repülés egyik úttörője, 1909.
július 25-én Calais és Dover között
átrepülte a La
Manche-csatorna 37 km-es távolságát 36 perc alatt.
A két világháború
közötti időszak volt a repülés hőskora. J. Alcock és A. Brown elsőként szállt
át egyhuzamban az Atlanti-óceán felett Kingsfort Smith pedig a Csendes-óceánt
repülte át. Csakhamar megindult a rendszeres légi utasszállítás. A gyárak
elkezdték a modern utasszállító repülőgépek gyártását.
A sugárhajtású gépek
a negyvenes években jelentek meg, és azóta teljesen átformálták a légi
közlekedést. Addig csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak a repülést,
de ma már évente sok millió ember ül repülőgépre. A sugárhajtású gépeket nagy
átáramlású gázturbinák hajtják, ráadásul gyorsabbak és csöndesebbek elődeiknél.
A képen Ivan Sarićnak, a repülés szabadkai úttörőjének 1909 végén és 1910
elején készített archaikus gépe a belgrádi repüléstörténeti múzeumban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése