Megszűnt a magyar oktatás Udvarnokon

Akár egyetlen tanuló miatt is nyílhat magyar osztály a faluban – ígéri Staniša Banjanin, az Oktatásügyi Minisztérium bánáti tanügyi felelőse

Miután a tavasszal az egyetlen negyedikes udvarnoki alsós is befejezte a tanévet, magyar elsőst pedig nem írattak be (volt ugyan két jelentkező, de ők szerb osztályba kerültek), megszűnt az osztatlan magyar tagozat a helybeli iskolában. Ez gyakorlatilag a magyar tannyelvű oktatás végét jelenti a bégaszentgyörgyi (Žitište) község falvában. A tanítónő (ideiglenesen) a szomszédos tordai iskolában kapott munkát. Ha pedig a következő években lesz igény a magyar tannyelvű oktatásra a településen, akkor valószínűleg visszahelyezik. Ezt tegnap megerősítette Staniša Banjanin, az Oktatásügyi Minisztérium bánáti tanügyi felelőse is.

Az udvarnoki iskola (Kecskés István felvétele)

Udvarnok (Banatski Dvor) azon vajdasági kistelepülések közé tartozik, amelyekben a lakosság összetétele az elmúlt két évtized alatt lényegesen megváltozott. A kilencvenes évek elején még magyarok éltek itt többségben, de a menekülthullám(ok) miatt megváltozott az arány. Módosult a falu képe is: lakótelep és ortodox templom épült az elmúlt húsz évben.

A helybeli általános iskolában a kilencvenes évek elejétől derekáig (öt éven keresztül) nem volt magyar oktatás. Elsősorban az akkori VMDK kilincselésének köszönhetően  1996-ban (nyolc tanulóval) megnyílt a magyar alsós összevont tagozat. Volt időszak, amikor két magyar tagozaton is folyt az oktatás. Időközben az iskola új épületbe költözött, amelyben helyet szorítottak a magyar kisdiákoknak is. De a magyar nyelvű oktatás megszakítása megtette a hatását: ettől kezdve a magyar szülők mind nagyobb számban kezdték a gyerekeiket szerb osztályba íratni. Akadt olyan tanév, amikor 25 alsós magyar gyerek járt szerb tagozatokra. Az egyik legkirívóbb negatív példa pedig az volt, amikor (öt évvel ezelőtt) a szerb első osztályban többségben voltak a magyar szülők gyermekei. Nyolc magyar tanuló járt szerb első osztályba. Valójában tehát a magyar diákok „mentették meg” a szerb osztályt az összevonástól.

Miután az utóbbi években megváltozott a társadalmi légkör, és immár közös érdekként emlegetik a kisebbségi osztályok megőrzésének fontosságát, több esetben a szerb pedagógusok próbálták meggyőzni a magyar szülőket az anyanyelven való iskoláztatás fontosságáról. Nem nagy sikerrel.

Lehet, hogy két-három év múlva lesznek olyan udvarnoki szülők, akik majd az anyanyelvükön szeretnék taníttatni a gyermeküket. De félő, hogy számukra – és minden további korosztály számára – ez már nem lesz lehetséges.

Staniša Banjanin: „Ilyen nincs Európában”

Staniša Banjanin szerint Európában sehol sem viszonyulnak korrektebben a nemzeti közösségekhez, mint nálunk, s ezt az idén is bebizonyította az illetékes miniszter.

– Két évvel ezelőtt csak Bánátban 58 magyar osztály nem lett összevonva, annak ellenére, hogy a törvény megkövetelte volna azt. Az idén is több mint harminc ilyen eset volt. Ha pedig a közeljövőben a törzsudvarnoki iskolába beíratnak akár egy gyereket is, aki magyarul szeretne tanulni, akkor mi ezt lehetővé tesszük neki – nyilatkozta a bánáti tanügyi felelős, aki szerint viszont az oktatási rendszer ésszerűsítése folyamán nem lenne szabad különbséget tenni a diákok között. Azt is kifogásolja, amiért egyesek a tanulók érdekeit hangoztatva, valójában a munkahelyekért kardoskodnak.

Kecskés István

Magyar Szó, 2012. szeptember 11., 1. és 9. o.