Akár egyetlen tanuló miatt is nyílhat magyar
osztály a faluban – ígéri Staniša Banjanin, az Oktatásügyi Minisztérium bánáti
tanügyi felelőse
Miután a tavasszal az egyetlen negyedikes
udvarnoki alsós is befejezte a tanévet, magyar elsőst pedig nem írattak be (volt
ugyan két jelentkező, de ők szerb osztályba kerültek), megszűnt az osztatlan
magyar tagozat a helybeli iskolában. Ez gyakorlatilag a magyar tannyelvű
oktatás végét jelenti a bégaszentgyörgyi (Žitište) község falvában. A tanítónő
(ideiglenesen) a szomszédos tordai iskolában kapott munkát. Ha pedig a
következő években lesz igény a magyar tannyelvű oktatásra a településen, akkor
valószínűleg visszahelyezik. Ezt tegnap megerősítette Staniša Banjanin, az
Oktatásügyi Minisztérium bánáti tanügyi felelőse is.
Az udvarnoki
iskola (Kecskés István felvétele)
Udvarnok (Banatski Dvor) azon vajdasági
kistelepülések közé tartozik, amelyekben a lakosság összetétele az elmúlt két
évtized alatt lényegesen megváltozott. A kilencvenes évek elején még magyarok
éltek itt többségben, de a menekülthullám(ok) miatt megváltozott az arány.
Módosult a falu képe is: lakótelep és ortodox templom épült az elmúlt húsz
évben.
A
helybeli általános iskolában a kilencvenes évek elejétől derekáig (öt éven
keresztül) nem volt magyar oktatás. Elsősorban az akkori VMDK kilincselésének
köszönhetően 1996-ban (nyolc tanulóval)
megnyílt a magyar alsós összevont tagozat. Volt időszak, amikor két magyar
tagozaton is folyt az oktatás. Időközben az iskola új épületbe költözött,
amelyben helyet szorítottak a magyar kisdiákoknak is. De a magyar nyelvű
oktatás megszakítása megtette a hatását: ettől kezdve a magyar szülők mind
nagyobb számban kezdték a gyerekeiket szerb osztályba íratni. Akadt olyan
tanév, amikor 25 alsós magyar gyerek járt szerb tagozatokra. Az egyik
legkirívóbb negatív példa pedig az volt, amikor (öt évvel ezelőtt) a szerb első
osztályban többségben voltak a magyar szülők gyermekei. Nyolc magyar tanuló
járt szerb első osztályba. Valójában tehát a magyar diákok „mentették meg” a
szerb osztályt az összevonástól.
Miután az utóbbi években megváltozott a társadalmi
légkör, és immár közös érdekként emlegetik a kisebbségi osztályok megőrzésének
fontosságát, több esetben a szerb pedagógusok próbálták meggyőzni a magyar
szülőket az anyanyelven való iskoláztatás fontosságáról. Nem nagy sikerrel.
Lehet, hogy két-három év múlva lesznek olyan
udvarnoki szülők, akik majd az anyanyelvükön szeretnék taníttatni a
gyermeküket. De félő, hogy számukra – és minden további korosztály számára – ez
már nem lesz lehetséges.
Staniša Banjanin: „Ilyen nincs Európában”
Staniša Banjanin szerint Európában sehol sem
viszonyulnak korrektebben a nemzeti közösségekhez, mint nálunk, s ezt az idén
is bebizonyította az illetékes miniszter.
– Két évvel ezelőtt csak Bánátban 58 magyar
osztály nem lett összevonva, annak ellenére, hogy a törvény megkövetelte volna
azt. Az idén is több mint harminc ilyen eset volt. Ha pedig a közeljövőben a
törzsudvarnoki iskolába beíratnak akár egy gyereket is, aki magyarul szeretne
tanulni, akkor mi ezt lehetővé tesszük neki – nyilatkozta a bánáti tanügyi
felelős, aki szerint viszont az oktatási rendszer ésszerűsítése folyamán nem
lenne szabad különbséget tenni a diákok között. Azt is kifogásolja, amiért
egyesek a tanulók érdekeit hangoztatva, valójában a munkahelyekért
kardoskodnak.
Kecskés István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése