VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁS

A vagyon-visszaszármaztatásból nem lesz semmi!

 

Most már nyilvánvaló, továbbra sincs akarat, és félő, hogy nem is lesz. Politikai akaratról van szó, arról, amely eddig sehogy nem akart megjönni, hogy Szerbia végre belekezdhessen egy igazságos visszaszolgáltatásba – függetlenül attól, melyik garnitúra van hatalmon.

Rossz jel, hogy a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség, amely tavaly februárban kezdett el dolgozni, eddig még egyetlenegy végzést sem hozott. Egyetlenegy közleménnyel nem fordult a nyilvánossághoz, egyetlenegy sajtótájékoztatót sem tartott arról, hogy meddig jutott áldásos munkájában. Igaz, a kulisszák mögött mégis valami történik. A napokban röppent ugyanis fel a hír, hogy a Tanurdžić családnak, melynek tulajdonában több ezer hektár termőföld is volt, visszaadták szántóföldjeiket, azaz csak azokat, amelyek a kulpini határban vannak. Ebben a kis bácskai faluban ugyanis az emberek azt beszélik, hogy Tanurdzicéknak a kulpini határ egyharmadát származtatták vissza az egykor elkobzott vagyon címén. Hogy mi lesz az Újvidék központjában lévő Tanurdžić-palota sorsa, amely ugyancsak a családé volt, erről egyelőre semmit se tudni...

További bizonyíték arra, hogy már nem marad miből kártalanítani, visszaszármaztatni az, ami az arab sejk múlt heti látogatásakor történt. Szerbiában úgy látszik, továbbra „sem lakik” a demokrácia, a jogállamból még a szó kezdeti betűje sincs meg. Mert a politikusok önkényesen, kiskirályokra, középkori viszonyokra jellemző módon ajándékozgatják a termőföldet. Persze nem a saját földjüket, hanem azt, amelyet egykor erőszakos úton kacsmart el az állam azoktól, akik tisztességes, kitartó munkával szerezték meg. A múlt héten éppen az Egyesült Arab Emírségeknek, azaz Mohammed bin Zayed Al Nahyan sejknek volt szerencséje, akit három hónappal ezelőtt látogatott meg a legfelsőbb államvezetés. A sejk most viszonozta a látogatást. Eljött azért, amit ígértek neki a szerb atyafiak. Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter és Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes ugyanis három hónappal ezelőtt „történelmi jelentőségű” szándéknyilatkozatot írt alá birtokok eladásáról az arab Al Dahra kompániának. Hiába tiltakozott a hazai közvélemény, a gazdaszervezetek, a tartományi szervek. Hiába volt a szóbeli ígéret, hogy bizony az arabok nem vehetnek itt földet, mindennemű formaság, azaz előzetes árverés nélkül, merthogy ezt az alkotmány tiltja.

A B92 hírportálja szerint most már biztos, hogy a sejk tulajdonában lévő Al Dahra 100 millió eurós vételi ár ellenében megvásárolja nyolc itteni mezőgazdasági birtok 80 százalékos részvény-csomagját, azaz 9 000 hektár termőföldet. Emellett további 14 000 hektár földet fog bérelni, évente hektáronként 250 euróért. Szép ajándék, ha tudjuk, hogy majd egy hónappal ezelőtt a hazai bérlők 94 000 dinárt is kínáltak egy hektár állami tulajdonban lévő földért az ókéri határban. A valóságot most már az sem szépítheti, hogy a szerb félnek állítólag megígérték az arab látogatók, hogy kedvező kölcsönt vagy pénzbeli adományt kap majd tőlük a DTD-csatorna tisztítására. Az itteni gazdáknak bizony még annak sincs jelentősége, hogy virágzik a szerbiai fegyvergyártás, vagyis az arabok fegyvert, lőszert vásároltak tőlünk.

Ámbár lehet, hogy a fegyvervásárlást feltételhez kötötték, és föld nélkül fegyvert sem vettek volna.

VARGA Attila

Magyar Szó (Magvető), 2013. január 15., 3. o.

 

 

 

VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁS

                                   Zomborban folyamatos az érdeklődés

Közel egy éve segíti jogi tanácsokkal, beadványok megfogalmazásával Jagicza Ferenc okleveles jogász és adószakértő a vagyon-visszaszármaztatás, kárpótlás és felmenőik rehabilitálása ügyében érdekelteket a zombori CMH információs irodában. Eddig kétszázötven ügyben járt el, zömmel a második világháború után elkobzott vagyonnal kapcsolatosan, az ügyfelek egyharmada folyamodott az egykori vagyonbirtokosok rehabilitálásáért. Ez utóbbiak esetében számos kedvező döntést hoztak már a bíróságok.

Jagicza Ferenc: Jogsegélyért nemzeti hovatartozástól függetlenül fordulhatnak

hozzánk a polgárok (Fotó: Fekete J. József)

– A rehabilitáció viszonylag gyors és egyszerű eljárás. A bíróságnak hat hónapon belül kell döntést hoznia a kérelmezés után, és amennyiben nem bizonyítható, hogy az érintett háborús bűnöket követett el, a döntés csak kedvező lehet. Tekintve, hogy az 1944-től elhurcolt és megölt személyek legalább 97 százaléka teljesen ártatlan volt, nem kétséges az eljárások kimenetele. A vagyon visszaszármaztatásának igényléséhez viszont szükség van az egykori tulajdonos holttá nyilvánítására és bírósági rehabilitálására – magyarázza Jagicza Ferenc.

Elmondása szerint egyes esetekben igen tetemes elkobzott vagyont követelnek vissza az örökösök. A zombori irodában nemcsak a város környékéről, hanem Nyugat-Bácska területéről származó ügyfelek is fölkeresik. Legtöbben az egykoron német tulajdonban volt ingatlanokat szeretnék visszaszerezni, ilyen ügyfelek külföldről is érkeznek, zömmel Magyarországról.

– Nem tudom megmondani, meddig működteti az MNT és a CMH ezt a jogsegélyszolgálatot. Beindulása után úgy volt, hogy vélhetően csak tavaly őszig, de legfeljebb két évig, tehát talán még az idén megmarad. Ugyanakkor, ez attól is függ, módosítják-e a vonatkozó törvényt, esetleg alkotnak-e új jogszabályt, hoznak-e újabb rendeleteket. Maga a visszaszármaztatási eljárás viszont hosszú lefolyású, ezért az ügyfeleket fölkészítem, hogy akár tíz évig is elhúzódó procedúrára számítsanak – hallottuk a jogásztól.

A jogsegélyszolgálat tavaly február elsejétől működik, a rá következő két hónapban tömeges volt az érdeklődés, majd valamelyest csökkent, és azóta folyamatos. Jogsegélyért nemzeti hovatartozástól függetlenül lehet folyamodni a zombori irodában, ahol a 025/442-910-es illetve a 062/18-66-269-es telefonszámokon lehet időpontot egyeztetni.

Fekete J. József

Magyar Szó, 2013. január 12., 6. o. 

Kedves Barátaim!

Szomorúan konstatálom, hogy ezek az írások is minden tekintetben alátámasztják a 2011. őszi, kárpótlási és rehabilitációs törvényekkel kapcsolatos kétségeinket és súlyos aggodalmainkat.

A kétfokozatú bírósági eljárás (a vagyon-visszaszármaztatási igény benyújtásához a nyilvánvaló ártatlanságot bizonyító, az egykor kifosztott, eredeti tulajdonost  „rehabilitáló”, bírósági végzés szükséges), legalább hat  hónapos bírósági procedúra!  Tehát mégsem a szerb államnak kell bizonyítania a kárpótlásra jogosult  személy  bűnösségét (ami esetén méltatlannak bizonyulna), hanem a büntetlen áldozatnak kell bizonyítania az ártatlanságát, mégpedig bírósági végzéssel. Ez gyakorlatilag kizárja az egykori tulajdonosok tömeges kárpótlási lehetőségét.

A számtalan jogorvoslati fórum, fellebbezési lehetőség, mind-mind azt jelentik, hogy szinte alig lesz olyan, egykori, magyar tulajdon, amit a szerb igazságszolgáltatás ténylegesen visszaszolgáltat majd, a jogos tulajdonosának.  Vagyis, politikai akarat hiányában, a magyar családok közel 70 évvel ezelőtti kifosztásának látszat-megoldása egy nyilvánvalóan teljesíthetetlen, évekig elhúzódó, jogi csűrés-csavarásba fullad, ahol - szemben a törvény betűjével – az egyértelmű cél a kárpótlásra jogosult, egykori tulajdonosok végleges kirekesztése, az elrabolt tulajdonuk visszaperléséből.

A jogállami magatartás tekintetében mintaszerűnek tekintett, most éppen Szerbiában zajló szemfényvesztésre, délvidéki magyar közösségünk újabb megalázására, kötelességünk a magyar és a nemzetközi közvélemény, a nemzetközi szervezetek, köztük a Szerbia uniós tagságát szorgalmazók és az Európai Parlament figyelmének felhívása.

Éhn József, elnök

Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért

közhasznú, civil szervezet, Budapest