A vagyon-visszaszármaztatásból nem lesz semmi!
Most már nyilvánvaló, továbbra
sincs akarat, és félő, hogy nem is lesz. Politikai akaratról van szó, arról,
amely eddig sehogy nem akart megjönni, hogy Szerbia végre belekezdhessen egy
igazságos visszaszolgáltatásba – függetlenül attól, melyik garnitúra van
hatalmon.
Rossz jel, hogy a
vagyon-visszaszármaztatási ügynökség, amely tavaly februárban kezdett el
dolgozni, eddig még egyetlenegy végzést sem hozott. Egyetlenegy közleménnyel
nem fordult a nyilvánossághoz, egyetlenegy sajtótájékoztatót sem tartott arról,
hogy meddig jutott áldásos munkájában. Igaz, a kulisszák mögött mégis valami történik.
A napokban röppent ugyanis fel a hír, hogy a Tanurdžić családnak, melynek
tulajdonában több ezer hektár termőföld is volt, visszaadták szántóföldjeiket,
azaz csak azokat, amelyek a kulpini határban vannak. Ebben a kis bácskai
faluban ugyanis az emberek azt beszélik, hogy Tanurdzicéknak a kulpini határ
egyharmadát származtatták vissza az egykor elkobzott vagyon címén. Hogy mi lesz
az Újvidék központjában lévő Tanurdžić-palota sorsa, amely ugyancsak a családé
volt, erről egyelőre semmit se tudni...
További bizonyíték arra, hogy már nem
marad miből kártalanítani, visszaszármaztatni az, ami az arab sejk múlt heti
látogatásakor történt. Szerbiában úgy látszik, továbbra „sem lakik” a
demokrácia, a jogállamból még a szó kezdeti betűje sincs meg. Mert a politikusok
önkényesen, kiskirályokra, középkori viszonyokra jellemző módon ajándékozgatják
a termőföldet. Persze nem a saját földjüket, hanem azt, amelyet egykor
erőszakos úton kacsmart el az állam azoktól, akik tisztességes, kitartó
munkával szerezték meg. A múlt héten éppen az Egyesült Arab Emírségeknek, azaz
Mohammed bin Zayed Al Nahyan sejknek volt szerencséje, akit három hónappal
ezelőtt látogatott meg a legfelsőbb államvezetés. A sejk most viszonozta a
látogatást. Eljött azért, amit ígértek neki a szerb atyafiak. Mlađan Dinkić
gazdasági és pénzügyminiszter és Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes ugyanis
három hónappal ezelőtt „történelmi jelentőségű” szándéknyilatkozatot írt alá
birtokok eladásáról az arab Al Dahra kompániának. Hiába tiltakozott a hazai közvélemény,
a gazdaszervezetek, a tartományi szervek. Hiába volt a szóbeli ígéret, hogy
bizony az arabok nem vehetnek itt földet, mindennemű formaság, azaz előzetes
árverés nélkül, merthogy ezt az alkotmány tiltja.
A B92 hírportálja szerint
most már biztos, hogy a sejk tulajdonában lévő Al Dahra 100 millió eurós vételi
ár ellenében megvásárolja nyolc itteni mezőgazdasági birtok 80 százalékos
részvény-csomagját, azaz 9 000 hektár termőföldet. Emellett további 14 000
hektár földet fog bérelni, évente hektáronként 250 euróért. Szép ajándék, ha
tudjuk, hogy majd egy hónappal ezelőtt a hazai bérlők 94 000 dinárt is kínáltak
egy hektár állami tulajdonban lévő földért az ókéri határban. A valóságot most
már az sem szépítheti, hogy a szerb félnek állítólag megígérték az arab
látogatók, hogy kedvező kölcsönt vagy pénzbeli adományt kap majd tőlük a
DTD-csatorna tisztítására. Az itteni gazdáknak bizony még annak sincs
jelentősége, hogy virágzik a szerbiai fegyvergyártás, vagyis az arabok
fegyvert, lőszert vásároltak tőlünk.
Ámbár lehet, hogy a
fegyvervásárlást feltételhez kötötték, és föld nélkül fegyvert sem vettek
volna.
Magyar Szó (Magvető), 2013. január 15., 3. o.
VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁS
Zomborban folyamatos az érdeklődés
Közel egy éve segíti jogi tanácsokkal, beadványok megfogalmazásával Jagicza
Ferenc okleveles jogász és adószakértő a vagyon-visszaszármaztatás,
kárpótlás és felmenőik rehabilitálása ügyében érdekelteket a zombori CMH
információs irodában. Eddig kétszázötven ügyben járt el, zömmel a második
világháború után elkobzott vagyonnal kapcsolatosan, az ügyfelek egyharmada
folyamodott az egykori vagyonbirtokosok rehabilitálásáért. Ez utóbbiak esetében
számos kedvező döntést hoztak már a bíróságok.
Jagicza Ferenc: Jogsegélyért nemzeti hovatartozástól
függetlenül fordulhatnak
hozzánk a polgárok (Fotó: Fekete J. József)
– A rehabilitáció viszonylag gyors és egyszerű eljárás. A bíróságnak
hat hónapon belül kell döntést hoznia a kérelmezés után, és amennyiben nem
bizonyítható, hogy az érintett háborús bűnöket követett el, a döntés csak
kedvező lehet. Tekintve, hogy az 1944-től elhurcolt és megölt személyek
legalább 97 százaléka teljesen ártatlan volt, nem kétséges az eljárások
kimenetele. A vagyon visszaszármaztatásának igényléséhez viszont szükség van az
egykori tulajdonos holttá nyilvánítására és bírósági rehabilitálására –
magyarázza Jagicza Ferenc.
Elmondása szerint egyes esetekben igen tetemes elkobzott vagyont
követelnek vissza az örökösök. A zombori irodában nemcsak a város környékéről,
hanem Nyugat-Bácska területéről származó ügyfelek is fölkeresik. Legtöbben az
egykoron német tulajdonban volt ingatlanokat szeretnék visszaszerezni, ilyen ügyfelek
külföldről is érkeznek, zömmel Magyarországról.
– Nem tudom megmondani, meddig működteti az MNT és a CMH ezt a
jogsegélyszolgálatot. Beindulása után úgy volt, hogy vélhetően csak tavaly
őszig, de legfeljebb két évig, tehát talán még az idén megmarad. Ugyanakkor, ez
attól is függ, módosítják-e a vonatkozó törvényt, esetleg alkotnak-e új
jogszabályt, hoznak-e újabb rendeleteket. Maga a visszaszármaztatási eljárás
viszont hosszú lefolyású, ezért az ügyfeleket fölkészítem, hogy akár tíz évig
is elhúzódó procedúrára számítsanak – hallottuk a jogásztól.
A jogsegélyszolgálat tavaly február elsejétől működik, a rá következő
két hónapban tömeges volt az érdeklődés, majd valamelyest csökkent, és azóta
folyamatos. Jogsegélyért nemzeti hovatartozástól függetlenül lehet folyamodni a
zombori irodában, ahol a 025/442-910-es illetve a 062/18-66-269-es
telefonszámokon lehet időpontot egyeztetni.
Magyar Szó, 2013. január 12., 6. o.
Kedves Barátaim!
Szomorúan konstatálom, hogy ezek
az írások is minden tekintetben alátámasztják a 2011. őszi, kárpótlási és
rehabilitációs törvényekkel kapcsolatos kétségeinket és súlyos aggodalmainkat.
A kétfokozatú bírósági eljárás (a
vagyon-visszaszármaztatási igény benyújtásához a nyilvánvaló ártatlanságot bizonyító,
az egykor kifosztott, eredeti tulajdonost „rehabilitáló”, bírósági végzés
szükséges), legalább hat hónapos bírósági procedúra! Tehát mégsem a
szerb államnak kell bizonyítania a kárpótlásra jogosult személy bűnösségét
(ami esetén méltatlannak bizonyulna), hanem a büntetlen áldozatnak kell
bizonyítania az ártatlanságát, mégpedig bírósági végzéssel. Ez gyakorlatilag
kizárja az egykori tulajdonosok tömeges kárpótlási lehetőségét.
A számtalan jogorvoslati fórum,
fellebbezési lehetőség, mind-mind azt jelentik, hogy szinte alig lesz olyan,
egykori, magyar tulajdon, amit a szerb igazságszolgáltatás ténylegesen visszaszolgáltat
majd, a jogos tulajdonosának. Vagyis, politikai akarat hiányában, a
magyar családok közel 70 évvel ezelőtti kifosztásának látszat-megoldása egy
nyilvánvalóan teljesíthetetlen, évekig elhúzódó, jogi csűrés-csavarásba fullad,
ahol - szemben a törvény betűjével – az egyértelmű cél a kárpótlásra jogosult,
egykori tulajdonosok végleges kirekesztése, az elrabolt tulajdonuk
visszaperléséből.
A jogállami magatartás
tekintetében mintaszerűnek tekintett, most éppen Szerbiában zajló szemfényvesztésre,
délvidéki magyar közösségünk újabb megalázására, kötelességünk a magyar és a
nemzetközi közvélemény, a nemzetközi szervezetek, köztük a Szerbia uniós
tagságát szorgalmazók és az Európai Parlament figyelmének felhívása.
Éhn József, elnök
Társaság a Kárpát-medence
Magyarságáért
közhasznú, civil szervezet,
Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése