Ötszáz német adta át a vagyon-visszaigénylési kérelmet

Összesen ötszáz német adta át a vagyon-visszaigénylési kérelmet azok közül, akiknek családját a második világháború után elűzték Vajdaságból, vagyonukat pedig elkobozták.
Aleksandra Krsmanović, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség szóvivője a Dnevnik újvidéki napilapnak elmondta, az ügynökség címére eddig 350 kérelem érkezett Ausztriából, mintegy 150 Németországból, a magyarok több mint száz kérelmet adtak át, Izraelből pedig 45 ilyen megkeresés érkezett.
Andreas Bürgermayer, az újvidéki Donau Német Egyesület elnöke azt mondta, meglepte, hogy ilyen kisszámú német adta át a restitúciós kérelmet.
„A jelenlegi adatok, miszerint ötszáz igénylés érkezett, azt is jelenthetik, hogy sokan nem értesültek róla, de majd meglátjuk, meg lehet-e hosszabbítani a határidőt. Úgy vélem, a kétéves határidő nem volt elegendő, sőt, nem kellene ezt korlátozni, mert biztos vannak olyanok, akik nem tudtak róla, s akiknek vannak követeléseik Szerbiában” – szögezte le Birgermeier.
Rudolf Weiss, a szabadkai Német Népi Szövetség elnöke úgy értékelte, az ötszáz kérelem „reális szám”.
„Ez az igénylések teljes számához viszonyítva kis százalék, s arra számítok, Szerbia gyorsan visszaadja az elkobzott ingatlant a németeknek. Ezzel a lépéssel Szerbia lenne az első európai ország, amely visszaszármaztatja az összes elkobzott vagyont a németeknek” – mondta Weiss. (Beta)

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16970/Otszaz-nemet-adta-at-a-vagyon-visszaigenylesi-kerelmet.html

2014. március 30. [19:04]

Nem lehet Újvidéket a Vajdaság fővárosának nevezni

Elkészült a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum módosításának javaslata, amelyet az újvidéki és a belgrádi parlamentnek június 6-áig el kell fogadnia – írta a hétvégén a Dnevnik című újvidéki napilap.
A módosításra azért volt szükség, mert a szerb alkotmánybíróság decemberben az ország alaptörvényével összeegyeztethetetlennek minősítette a statútum szövegének kétharmadát. Szerbia északi tartománya fél évet kapott arra, hogy módosítsa a dokumentumot, mert az alkotmánybírák úgy vélték, ha azonnal hatályon kívül helyezik a statútumot, azzal jogi űr keletkezne a Vajdaságban. A bírói testület ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem kérdőjelezhető meg az a szerep, amelyet a Vajdaság betölt és a vajdasági lakosok autonómiához való joga sem.
A Dnevnikben megjelent információk szerint a jövőben Újvidéket nem lehet a tartomány fővárosának nevezni, csak közigazgatási központjának, és a Vajdaságnak nem kormánya, hanem végrehajtó tanácsa lesz. Ezt a megnevezést használták egyébként 2010. január 1., a statútum életbe lépése előtt is.
Az új alapdokumentumban az is szerepel majd, hogy a Vajdaság nem vehet részt nemzetközi együttműködésekben, csupán “a megfelelő területi közösségekkel és más államok egyéb, autonómiát élvező egységeivel létesíthet együttműködést a Szerb Köztársaság külpolitikájának keretében, az ország területi egységének és jogrendjének tiszteletben tartásával”.
Slobodan Orlovic, a szöveg módosítását végző munkacsoport elnöke a Vajdasági Rádió és Televíziónak elmondta, hogy az új szöveg már minden szempontból összeegyeztethető Szerbia alaptörvényével. Maradt néhány kérdéses pont, de hétfőn ezekről is döntenek – tette hozzá. Magyarázata szerint kétféle módosításra volt szükség: egyrészt az alkotmányellenesnek minősülő szövegrészeket kellett átírni, másrészt pedig olyan módosításokat végrehajtani, amelyek javítanak az egész szövegen.
A tervezet várhatóan rövid időn belül a vajdasági parlament elé kerül.

http://www.magyartudat.com/nem-lehet-ujvideket-a-vajdasag-fovarosanak-nevezni/, 2014. március 30., 17:31

Március 31.

Árpád napja.

Régi magyar név, az árpa szó-d kicsinyítőképzős származéka

1732 – Megszületett Franz Joseph Haydn osztrák zeneszerző.

1809 – Megszületett Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író.

1811 – Megszületett Robert Wilhelm von Bunsen német vegyész, akiről a Bunsen-égőt elnevezték.

1865 – Megszületett Bécsben Zsigmondy Richárd magyar származású, Nobel-díjas kémikus.

1889 – Elkészült az Eiffel-torony Párizsban.

1900 – Megszületett Szabó Lőrinc költő.

1914 – Megszületett Octavio Paz Nobel-díjas mexikói költő, esszéíró.

1948 – Meghalt Egon Erwin Kisch németül alkotó cseh író, újságíró, a „száguldó riporter”.

1951 – Megalapították a magyar Állami Népi együttest.

1999. március 31., szerda

* Jugoszlávia szerte zúgtak a szirénék. Újvidéken szinte egész nap légiriadó volt.

* A NATO Jugoszlávia elleni agressziójában teljesen megsemmisült a čačaki Sloboda háztartási berendezések gyára.

* Živadin Jovanović  szövetségi külügyminiszter felszólította az ENSZ-et, hogy tegyen sürgős lépéseket a Jugoszlávia ellen irányuló NATO-támadások leállítása érdekében.

* Ibrahim Rugova kosovói albán vezető az AFP, valamint a görög Mega és Antena tévéállomások újságíróit prištinai otthonában fogadta, hogy megmondja nekik, hogy él és, hogy „meg kell állítani a Jugoszlávia elleni bombázást”.

* A Jugoszláv Katonaság vezérkara közölte, hogy a hadiállapot kihirdetése után a honvédelem ügyeinek védelme érdekében megalakultak a hadbíróságok és a katonai ügyészségek.

*  A balkáni válság megoldásában nem lehet áttörést elérni, csak kis előrelépések lehetségesek – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter.

* Alekszandr Avgyejev első orosz külügyminiszter-helyettes az orosz felsőházban bírálta Slobodan Milošević jugoszláv államfőt: „Nemcsak a NATO-t, hanem Miloševićet is felelősség terheli. 1989-ben megvonta az autonómiát Kosovótól, ahol addig különféle etnikai csoportok békében éltek... – mondta Avgyejev.

* A nyugati közösség célja nem lehet más, minthogy a rambouillet-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt békés rendezést valósítson meg – jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter.

* Martonyi János, Magyarország külügyminisztere kijelentette, nincs semmi akadálya annak, hogy az emberbaráti segélyt szállító kamionok Oroszországból Jugoszláviába tartva áthaladjanak magyar területen.

* Mintegy ötvenfős csoport megtámadta a belgrádi magyar nagykövetség épületét, kövekkel bezúzták az épület ablakait, megrongálták a homlokzatot és megfenyegették a nagykövetségen tartózkodó személyzetet.

* Az Egyesült Államok lefoglalta az országban lévő jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és javakat.

* Kasza József, Szabadka polgármestere, a VMSZ elnöke a bánáti Káptalanfalván járt, ahol március 27-én ismeretlen tettesek felrobbantották a 150 éves helyi templomot.

* A VMDK elnöksége Óbecsén megtartott ülésén megismételte álláspontját, hogy „minden politikai konfliktust csak tárgyalásokkal lehet rendezni”.

*  A volt jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszék vádeljárást folytat Željko Ražnatović, az Arkan kapitány néven ismert szerb katonai parancsnok ellen – jelentette be Louise Arbour főügyész.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. március 31-április 6. - Kronológia
Magyarországi változások:
1989. március 31. - A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában munkásgyűlésen tiltakoztak a vállalat tervezett részvénytársasággá alakítása és a gyár eladása ellen.
1989. március 31. - Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, ezután a magánkereskedők akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.
1989. március 31. – Megtartották Budapesten a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának (KISZ KB) székházában a Magyar Dolgozók Ifjúsági Szervezete (MADISZ) alakuló közgyűlését. Az új szervezetet üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalok alapították, és a szövetségi elven felépülő országos baloldali ifjúsági mozgalom tagszervezeteként kívánt tevékenykedni.
1989. március 31. – Az Ellenzéki Kerekasztal válaszolt az MSZMP tárgyalási javaslatára: a Kerekasztal minden tagjának (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége) tárgyalófélként, a független szakszervezetek képviselőinek pedig megfigyelőként kell a megbeszélésen részt vennie.
1989. április 1. - A Minisztertanács határozatot hozott, hogy május 1-jétől bevezetik az autópálya-használati díjat, és 1990. január 1-től létrehozzák az útalapot. A döntés ellen számos szakmai és társadalmi szervezet tiltakozott.
1989. április 1. - A Minisztertanács kormánybiztossá nevezte ki Somogyi Lászlót, akit a Budapest-Bécs Világkiállítás Előkészítő Bizottságának vezetésével bíztak meg.
1989. április 1. - Először találkoztak a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselői, akik a párbeszéd folyamatossá tételében állapodtak meg.
1989. április 2. – A Jurta Színházban tartott nagygyűléssel újjászerveződött az 1947-ben alakult, majd 1948-ban tevékenységét felfüggesztő Magyar Függetlenségi Párt.
1989. április 2. - Grósz Károly pártfőtitkár egy rádióműsorban a hallgatók kérdéseire válaszolva azt mondta: a többpártrendszert alkalmasabb formának tartja a szocialista demokratizmus kiépítésére, mint az egypárti konstrukciót. Az 1956-os események népfelkelésnek minősítését leegyszerűsítő megközelítésnek nevezte, szerinte egy diákmegmozdulás, egy felkelés ellenforradalomba átcsapó folyamata zajlott akkor. Nagy Imre politikai rehabilitálását nem tartotta elképzelhetőnek, jogi rehabilitálásáról pedig azt mondta, hogy az a szakemberek dolga. A Budapest –Bécs Világkiállítást az ország gazdasági felemelkedése egyik lehetőségének nevezte.
1989. április 3. - Grósz Károly, az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kárpátaljára látogatott, személyében először kereste föl magyar kommunista vezető a Szovjetunióban élő magyar kisebbséget. Útja során várossá avatta a szovjet határon fekvő Záhonyt, itt kijelentette: új nemzeti közmegegyezésre van szükség, az MSZMP-nek el kell magát határolnia az elmúlt másfél évtized hibáitól.
1989. április 3. - Az április 8-tól életbe lépő vámszigorítások miatt több százezres turistaáradat indult el az április 4-i nemzeti ünnep előtt, hogy tartós fogyasztási cikkeket vásároljon Ausztriában. A statisztika szerint egyedül ezen a napon 120 ezren, április első hetében összesen 800 ezren léptek át a nyugati határállomásokon.
1989. április 3. - A Fidesz budapesti nagygyűlésén bejelentették, hogy a szervezet indulni kíván a parlamenti választásokon.
1989. április 3. - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédő csoportja, a Duna Mozgalmak és más független szervezetek Nagymaroson tiltakozó tüntetést tartottak, követelve a bős-nagymarosi vízlépcső építésének azonnali leállítását.
1989. április 4. - Országos egyesületté alakult és alapítvány formájában működött tovább a Szegényeket Támogató Alap (SZETA), amely 1979 óta képviselte a legelesettebb társadalmi csoportok érdekeit.
1989. április 5. - Az MSZMP Politikai Bizottsága az egyházpolitikával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a párt az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani, nem kíván beavatkozni az egyházak belső ügyeibe.
1989. április 5-6. - Első alkalommal rendezték meg az egyetemek közgyűlését, az Országos Egyetemi Fórumot, amelynek részvevői követelték az egyetemi autonómia megteremtését és szerepet kértek a tudományos minősítésben és az alapkutatásban.
1989. április 6. - Az MSZMP KB közlése szerint a párt tagsága 1987 őszén közel 880 ezer, 1988 végén 801 ezer, 1989 áprilisának elején mintegy 780 ezer fő volt.
1989. április 6. - A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek elnöke Pozsgay Imre államminiszter lett. A Minisztertanács megtárgyalta a népszavazásról szóló törvénytervezet is, mely szerint népszavazás elrendelése akkor kötelező, ha az alkotmányt az Országgyűlés módosítani kívánja, továbbá ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri.
1989. április 6. - A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy befejeződött az 1956-os forradalom 1958-ban kivégzett miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. április 1. LENGYELORSZÁG: Nyugalomra intette a lázongó lengyel parasztokat Mieczyslaw Rakowski kormányfő, aki szerint a mezőgazdasági és élelmiszerárakat nem lehet azonnal felszabadítani, mert ez beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel járna.
1989. április 1. SZOVJETUNIÓ: 1989 első negyedévében 9647 zsidó kapott kivándorlási engedélyt Izraelbe.
1989. április 1. NDK: Könnyítések léptek életbe az NDK-állampolgárok NSZK-ba tett rokoni látogatásait illetően.
1989. április 1-8. SZOVJETUNIÓ: Béremelést és jobb munkakörülményeket követelő, sikeres sztrájk zajlott le a szibériai Norilszk színesérc-bányáiban.
1989. április 2. JUGOSZLÁVIA: Megkezdődtek a tagköztársasági választások. Az egyes tagköztársaságokban első ízben választottak többes jelöléssel, közvetlen és titkos szavazással tagokat a nyolctagú kollektív államfői testületbe.
1989. április 3. SZOVJETUNIÓ: Dél-Korea fővárosában, Szöulban nem hivatalos képviseletet nyitott a Szovjet Kereskedelmi- és Iparkamara.
1989. április 4. CSEHSZLOVÁKIA: Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök népszerűtlen intézkedések bejelentését előlegezte meg, hogy megakadályozzák az életkörülmények rosszabbodását.
1989. április 5. BULGÁRIA: A bolgár belpolitika társadalmi alapjainak pluralizmusát demonstrálva Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke fogadta Makszim pátriárkát.
1989. április 5. CSEHSZLOVÁKIA: Tizenhárom hónapi, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Tomas Hradileket, a Charta '77 emberi jogi mozgalom szóvivőjét "lázadásra való felbujtás" miatt. (Hradilek két nyílt levelet intézett a párt- és állami vezetőkhöz a prágai Vencel téri tüntetések feloszlatása miatt.)
1989. április 5. JUGOSZLÁVIA: Lemondott tisztségéről Remzi Kolgeci, a forrongó albán többségű, de Szerbiához tartozó Koszovó autonóm tartomány elnökségének elnöke.
1989. április 5. LENGYELORSZÁG: A Szovjetunióban, a Szmolenszk melletti Katynban ünnepélyes gyászszertartás keretében jelképesen átadták Lengyelország képviselőinek az 1940 tavaszán a szovjet hatóságok által elkövetett népirtás áldozatául esett lengyel tisztek hamvait.
1989. április 5. LENGYELORSZÁG: Radikális reformcsomag elfogadásával értek véget a kormány és az ellenzék két hónapja tartó kerekasztal-megbeszélései, a megállapodások három fő területe a szakszervezeti pluralizmus, a politikai reform és a gazdasági reform volt.
1989. április 5. ROMÁNIA: Románia konzultációra hazarendelte londoni nagykövetét, tiltakozásul Nagy-Britannia "románellenes, revizionista és reakciós" politikája ellen. Ugyanezen a napon az NSZK bukaresti nagykövetét rendelte haza, akit a román hatóságok megakadályoztak abban, hogy román ellenzékiekkel találkozzon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Március 30.

Zalán napja.

A név mai formája XIX. Századi téves olvasat alapján, Vörösmarty Mihály Zalán futása című hőskölteménye nyomán vált ismertté.

1746 – Fuendebodosban megszületett Francisco José de Goya y Lucientes spanyol festő, metsző és litográfus, aki realista ábrázolásmódjával vált híressé.
1853 – Megszületett Vincent van Gogh, holland festő (Napraforgók).
1867 – Az Amerikai Egyesült Államok megvá­sárol­ta Oroszországtól Alaszkát 7 200 000 dollárért.
1912 – Meghalt Karl May német ifjúsági regényíró.
1937 – Megszületett Warren Beatty amerikai színész és rendező (Bonnie & Clyde, Dick Tracy).
1945 – Megszületett Eric Clapton brit rockgitáros, énekes és zeneszerző.
1945 – Meghalt Balogh Béla filmrendező.
1968 – Megszületett Céline Dion énekesnő.

1983 – Meghalt Kadosa Pál zongoraművész, zenepedagógus, Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész.
2002 – A windsori kastélyban 101 éves korában meghalt Erzsébet brit anyakirályné (eredeti nevén: Elizabeth Angela Marguerite Bowes-Lyon), aki a királyi család tagjaként VI. György, Nagy-Britannia és Észak-Írország királyának felesége és II. Erzsébet királynő édesanyja volt.

1999. március 30., kedd

* Vannak eredmények. Így nyilatkozott Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök, aki Ivanov külügyminiszterrel és Szergejev véderőminiszterrel együtt több mint hatórás tárgyalást folytatott Slobodan Milošević jugoszláv elnökkel. Primakovék Belgádból Bonnba utaztak, hogy találkozzanak Schröder kancellárral, az Európai Unió soros elnökével.

* Gerhard Schröder német kancellár Primakov orosz miniszterelnökkel folytatott egyórás tárgyalásai után kijelentette: a Primakov által közvetített jugoszláv javaslatok nem nyújtottak elégséges alapot a kosovói válság megoldásához. A NATO változatlan erővel folytatja a jugoszláv célpontok elleni légitámadásait – mondta Schröder újságírók előtt.

* A jugoszláviai válság újólag bebizonyította annak megalapozottságát, hogy Oroszország következetesen elutasítja a NATO keleti irányú bővítését – hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz elnök a szövetségi gyűléshez intézett éves üzenetében.

* Életbe lépett a jugoszláv kormány rendelete hadiállapot ideje alatti áruforgalomról. A rendelet az ésszerűsített eljárásra jogosult polgárokat öt csoportba osztja.

* Pancsova északi részét érte bombatalálat. A bombázások kezdete óta ez volt a harmadik támadás a város ellen.

* Belgrádban megtartották a Pesma nas je održala (A dal tartott fenn bennünket) elnevezésű koncertsorozat harmadik rendezvényét. Újvidéken a Szabadság téren óriási tömeg tiltakozott a NATO-agresszió ellen.

* Újvidéken a kábeltévék levették műsorról a Duna Televízió és az MTV 2 műsorát.

* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Március 29.

Auguszta napja.

Az Augusztus férfinév női párja, amely latin eredetű név. Jelentése: magasztos, fennkölt.

1464 – Királlyá koronázták Székesfehérvárott az 1458. óta uralkodó Hunyadi Mátyást.
1848 – Egy napra teljesen megfagyott a Niagara vízesés.
1885 – Megszületett Kosztolányi Dezső költő, író, publicista.
1905 – Megszületett Rejtő Jenő, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.
1940 – Velencében megszületett Terence Hill (eredeti nevén: Mario Girotti) olasz színész és filmrendező (Különben dühbe jövünk!, Nincs kettő négy nélkül).

1999. március 29., hétfő

* Borisz Jelcin orosz elnök utasította Jevgenyij Primakov kormányfőt, hogy március 30-án utazzon Belgrádba: Moszkva megpróbál még egy lépést tenni, hogy megtörje az események kedvezőtlen irányzatát, elérje az agresszió azonnali beszüntetését és a tárgyalások felújítását.

* „Reméljük, hogy az oroszoknak sikerül elérniük azt, amit a korábbi tárgyalóknak nem”  – jelentette ki James Rubin amerikai külügyi szóvívó washingtoni sajtótájékoztatóján.

* Életbe lépett a jugoszláv rendelet, mely szerint 18 és 60 életév közötti férfiak nem utazhatnak külföldre a hadiállapot idején.  

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve, 1989. március 29-én megkezdődött Nagy Imre, az 1958-ban kivégzett miniszterelnök és mártírtársai holttestének kihantolása a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.
Nagy Imrét, a forradalmi kormány miniszterelnökét, Maléter Pált, a kabinet honvédelmi

miniszterét, Gimes Miklós újságírót, a forradalom egyik vezéralakját 1958. június 15-én a Legfelsőbb Bíróság koncepciós perben szervezkedés kezdeményezése, vezetése, zendülés és hazaárulás vádjával a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélte. Másnap az ítéletet végrehajtották a Kozma utcai börtön udvarán, a halottakat helyben elhantolták. Nagy Imre vádlott-társai közül Losonczy Géza újságíró, kormányának sajtó- és propagandaügyi államminisztere tisztázatlan körülmények között 1957. december 21-én börtönben halt meg, Szilágyi József jogászt, a forradalmi kabinet miniszterelnöki titkárságának vezetőjét pedig külön perben hozott ítélet nyomán 1958. április 24-én végezték ki. A perek, a kivégzések a nyilvánosság teljes kizárásával történtek, erről közleményt csak 1958. június 17-én adtak ki. A hír villámcsapásként hatott azok számára, akik amnesztiát vártak. A szovjet rendszerű országok sajtója "szigorú, de igazságos" ítéletről beszélt.
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét 1961 februárjában a legnagyobb titokban a Rákoskeresztúri új köztemető egy elvadult részébe, a 301-es parcellába szállították, és jeltelen sírokba temették el. Losonczy Gézát és Szilágyi Imrét a feltételezések szerint már haláluk napján odavitték. A parcella az 56-os megtorlások sok áldozatának volt nyughelye, majd az évtizedek során a nemzeti harc, bukás és feltámadás jelképe lett, ma az 56-os forradalmi megemlékezések egyik legfontosabb helyszíne.
A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) legfelsőbb szerve, a Politikai Bizottság (PB) határozatában már 1988 novemberében engedélyezte a hozzátartozóknak Nagy Imre és mártírtársai újratemetését. Ezt 1989. január 26-án a Németh Miklós vezette kormány is jóváhagyta "kegyeleti intézkedésként". Különleges nyomozócsoportot állítottak fel a földi maradványok felkutatására, majd ennek eredményeként indulhatott meg 1989. március 29-én a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában a sírok feltárása, a holttestek azonosítása. Először Nagy Imrét, majd március 30-31-én Gimes Miklóst és Maléter Pált, április 1-jén pedig Szilágyi Józsefet hantolták ki a szakemberek és a családtagok jelenlétében, de a nyilvánosság kizárásával. A testek arcukra fordítva feküdtek a sírban, kezük drótkötéllel volt átkötve.
Az exhumálás április 6-ra befejeződött, ezt követően az ellenzék és a kormány szervezésében kerülhetett sor még abban az évben, a kivégzés napjának évfordulóján, június 16-án a Hősök terén több tízezer ember jelenlétében az ünnepélyes gyászszertartásra, majd a mártírok újratemetésére. Ez a nap, az újratemetés a rendszerváltozás szimbolikus eseménye lett, a nemzeti gyász és megemlékezés napjának nevezték el, és 2007 óta az ötvenhatos vértanúk emléknapjaként ünnepeljük. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án Nagy Imrét és társait felmentette az ellenük 1958-ban emelt vádak alól. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

550 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári Országgyűlésen királlyá koronázták a már hat év óta uralkodó I. (Hunyadi) Mátyást.

A pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen 1458. január 24-én a főpapok és a főurak megegyeztek Hunyadi Mátyás királlyá választásában, és - mivel csak 15 éves volt - anyja, Szilágyi Erzsébet testvérét, Szilágyi Mihályt választották mellé kormányzóvá. A döntést követően Mátyást hívei, a köznemesek királlyá kiáltották ki. 1458. február 14-én - miután prágai fogságából kiszabadult – az ifjú Mátyás bevonult Budára, ahol a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban trónra ültették. A fiatal, de határozott uralkodó, hogy hatalmát megerősítse, megfosztotta országos méltóságaiktól a bárókat, főurakat, és a magas tisztségekbe támogatóit, a köznemeseket és a családjához közel állókat helyezte. Így például legfontosabb tanácsadója apja, Hunyadi János barátja, Vitéz János váradi püspök lett.
A csalódott főurak III. (Habsburg) Frigyes német-római császárhoz fordultak segítségért, aki 1459 tavaszán betört Nyugat-Magyarországra, és a Mátyás-ellenes pártütő főnemesek támogatásával Németújváron (ma Güssing, Ausztria) magyar királlyá koronáztatta magát. A Szent Korona ekkor Frigyes birtokában volt, még korábban került hozzá V. László révén, aki a trónért folytatott belháború idején nála keresett menedéket.
Mátyás hadainak sikerült megállítani a császár csapatait, végül a két uralkodó feszült viszonyát az 1463-ban Bécsújhelyen megkötött szerződés rendezte. Ennek értelmében I. Mátyás 80 ezer aranyforintért "visszavásárolta" Frigyestől a koronát, de emellett abba is bele kellett egyeznie, hogy amennyiben örökös nélkül hal meg, a császár fia, Miksa, illetve a Habsburgok öröklik a magyar trónt (később ez lett hatalmi igényeik első jogalapja), valamint megállapodtak abban is, hogy Frigyes egész életében viselheti a magyar királyi címet. Azt is rögzítették, hogy közös céljuknak tekintik a török ellen vívott harcot.
A Szent Korona visszaszerzésével - királlyá választása után hat évvel - 1464. március 29-én Székesfehérvárott végre sor kerülhetett Mátyás hivatalos megkoronázására, amellyel lezárult uralkodásának első szakasza, a hatalom megszilárdításáért folytatott harc. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A tiszta lelkiismeret többet ér ezer tanúnál.

Latin mondás

Mondasz valami ostobaságot és élve maradsz. Ha valami okosat mondasz, elveszítheted a fejed.

Aleksandar Čotrić

A történelem a legjobb tanító, akinek a legrosszabb tanulói vannak.

Indira Gandhi (teljes nevén: Indira Prijadarsini Gándhi, Alláhábád, India, 1917. november 19. – 1984. október 31.) Indiai politikus, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (INC) tagja.

Szabadka: Kirabolták a Paulinum Gimnáziumot

(Fotó: http://www.suboticka-biskupija.info)

Ismeretlen tettesek betörtek a szabadkai Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium épületébe, ahonnan műszaki berendezést vittek el, értesült a Tanjug.
Miocs József, a gimnázium igazgatója újságíróknak elmondta, a lopás március 26-án, szerdán a kora reggeli órákban, 2 és 3 óra között történt, amikor ismeretlen tettesek behatoltak az épületbe, s elvittek négy laptopot, mobiltelefonokat és USB-kábeleket.
A lopást jelentették a rendőrségnek, amely kivonult a helyszínre, a Paulinum Gimnázium igazgatósága pedig kéri a polgárokat, ha tudnak vagy észlelnek valamit, jelentsék a rendőrségen.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16960/Szabadka-Kiraboltak-a-Paulinum-Gimnaziumot.html

, 2014. március 28. [10:40]

Március 28.

Gedeon napja.

Héber eredetű bibliai név. Jelentése: kétélű kard, kardforgató, sebzett kezű, romboló, pusztító, harcos, vágó.

1515 – Megszületett Avilai Szent Teréz kar­me­lita apáca, egyháztanító. Spanyolország, és a sarutlan karmeliták védőszentje.
1797 – Nathaniel Briggs szabadalmaztatta a mosógépet.
1857 – Megszületett Szendrei János archeológus és műtörténeti író, akinek legnevezetesebb régészeti felfedezése Muhi város romjainak feltárása.
1868 – Nyizsnyij Novgorodban megszületett Makszim Gorkij (eredeti nevén: Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, a szocialista realizmus egyik megalapítója, akinek fő művei: „Éjjeli menedékhely”, „Az anya”, „Az Artamonovok”.
1881 – Meghalt Modeszt Petrovics Muszorgszkij, orosz zeneszerző, akinek legismertebb operái a Borisz Godunov; a Hovanscsina és A szorocsinci vásár.
1914 – Brnoban megszületett Bohumil Hrabal cseh író (Sörgyári capriccio).
1929 – Megszületett Psota Irén Kossuth- és Jászai-díjas színésznő.
1958 – Megszületett Fehér Anna színésznő, a Szomszédok Almája.
1949 – Megszületett Reviczky Gábor színész.
1968 – Megszületett Melbourne-ben Kylie Minogue ausztrál énekesnő, színésznő. Ismertebb alkotásai: I should be so lucky; Loco-Motion; Ismertebb filmjei: Moulin Rouge; Street Fighter – Harc a végsőkig; A szerelem menekültjei; Kylie Fever 2002 In Concert – Live in Manchester (2002) – producer.

1999. március 28., vasárnap

* Sikertelenül végződött Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök belgrádi közvetítési kísérlete. A politikussal Belgrádban csak Vuk Drašković jugoszláv miniszterelnök helyettes tárgyalt.

* Óránként átlagban négyezren érkeztek Kosovóból albániai határátkelőhelyekre.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

75 éve, 1939. március 28-án Francisco Franco tábornok csapatai bevonultak Madridba, és ezzel véget ért az 1936-ban kitört spanyol polgárháború.
Spanyolországban Primo de Rivera tábornok XIII. Alfonz király támogatásával már 1923-ban megkísérelte egy fasiszta diktatúra bevezetését, de 1930-ban lemondásra kényszerült. Egy évvel később megdöntötték a királyságot, a köztársaság középbal kormánya demokratikus alkotmányt fogadott el, földreformot hajtott végre, és elválasztotta az államot és az egyházat. 1933-ban, a gazdasági válság csúcspontján a jobboldal került hatalomra, visszavonta elődei demokratikus intézkedéseit, és leverte a munkások megmozdulásait. 1936-ban az újabb választásokon a baloldali egységfront elsöprő győzelmet aratott, de a jobboldal ebbe nem nyugodott bele, az országon eluralkodott az erőszak.
1936. július 17-18-án katonai felkelés kezdődött a köztársasági kormány ellen. A szélsőjobboldali falangisták több városban megszállták a stratégiailag fontos pontokat, a marokkói lázadó csapatok partra szálltak Dél-Spanyolországban. A lázadók az ország egyharmadát foglalták el, a többi területen a kormánynak sikerült megszilárdítania hatalmát. 1936 őszén a baloldali erőket tömörítő kormány élére Largo Caballo került, míg a nacionalista erők 1936. október 1-jén Francót kiáltották ki főparancsnoknak és államfőnek, a tábornok később felvette a caudillo (vezér) címet is.

A nagyhatalmak szóban a be nem avatkozás mellett álltak ki, de a gyakorlatban mind a két szemben álló felet támogatták. Németország és Olaszország hadianyag-szállításokkal és önkéntesnek álcázott katonákkal segítette a falangista lázadókat, továbbá a spanyolországi hadműveleteket tapasztalatszerzésre használó német Wehrmacht repülőgépei bombázták le a baszk Guernicát. Moszkva fegyverrel, hitellel és tanácsadókkal segítette a baloldali erőket, a köztársaságiakat, a Komintern által toborzott nemzetközi brigádokban több tízezren (köztük magyarok is) harcoltak. Franciaország szerződésben garantálta a be nem avatkozást, de Léon Blum kormánya titokban eszközökkel támogatta a köztársaságiak légierejét.
A nacionalisták 1936 novemberében Madrid határáig jutottak, de itt megállították őket. 1937 első felében a baloldalon belül összecsapások robbantak ki a kommunisták, anarchisták és trockisták között. A nacionalista lázadók 1938 áprilisában kijutottak a Földközi-tengerhez, kettészakítva a köztársasági Spanyolországot, majd 1939 januárjában elfoglalták Barcelonát. 1939 tavaszán a madridi helyőrség fellázadt, átvette a hatalmat a kommunistáktól. A főváros március 28-án kapitulált, a caudillo április 1-jén befejezettnek nyilvánította a polgárháborút. Spanyolország azonnal barátsági szerződést kötött a hitleri Németországgal, és kilépett a Népszövetségből. Franco vezetésével fasiszta diktatúra jött létre, amely egészen haláláig, 1975-ig tartott.
A polgárháború az ország hatévnyi nemzeti jövedelmét emésztette fel, az áldozatok számát 600-800 ezerre, az emigránsokét 300-400 ezerre teszik. A harcok befejése után kemény megtorlás következett, több ezer embert bebörtönöztek, a kivégzettek száma elérte a 30 ezer főt. A gazdaság csak a hatvanas évekre heverte ki a veszteségeket. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Eltérő vélemények a magyar nyelv hivatalos használatáról

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), ahogyan arról korábban beszámoltunk, két eddig ismeretlen fiatalt bízott meg azzal a feladattal, hogy ún. nyelvrendőrség módjára az év végéig járja be Délvidéket, és térképezze fel, dokumentálja a hivatalos nyelvhasználat terén tapasztalt jogsértéseket és anomáliákat. Vizsgálat alá kerülnek a helyi önkormányzatok, a közvállalatok feliratai, a hivatalos formanyomtatványok, de a rendőrségen és az adóhivatalban történő szolgáltatások is.

Két szabadkai városi tanácsnokot, László Gyulát, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) képviselőjét és Gojko Radićot, a Szerb Haladó Párt (SNS) városi vezetőjét kérdezte a Subotica.com internetes portál a téma kapcsán.

László Gyula (MRM): ,,A törvényben lefektetett tételeket a gyakorlatban nem tisztelik, és a magyar közösség így nem tudja megvalósítani a jog adta lehetőségeit a nyelvhasználat terén. A szerbiai nyelvhasználat csak papíron létezik. A törvények jónak mondhatóak, de például, a tolóablaknál csak akkor élhetünk a szabad nyelvhasználattal, ha a túloldalon ülő személy beszéli a nemzeti közösség nyelvét. Sokan azonban nem tartják tiszteletben sem az alkotmányt, sem az országos szintű törvényeket, sem a község vagy város alapszabályát. Az, hogy egy nemzeti közösség nyelve hivatalos használatban van, azt kellene, jelentse, hogy a polgár az összes ügyét az önkormányzati, tartományi és köztársasági szerveknél a lakóhelyén belül a saját anyanyelvén intézhetné."

Gojko Radić (haladó): ,,A nemzeti tanácsoknak jogukban áll kivizsgálni és közbelépni, ha megalapozott annak a gyanúja, hogy a nyelvhasználati jogokat nem tartják be egyes esetekben. Ha valóban ilyen megtörténik, akkor azokat szankcionálni kell, mert a jogok megrövidítése megengedhetetlen. Teljesen normális, hogy az alkotmány és az állam ezt a kérdést törvényekkel szabályozza. Nem hiszem, hogy ilyen létezhet, de az lenne a normális, ha minden kisebbség egy országban a saját nyelvén intézhetné az ügyeit az állammal való kapcsolattartása során. Bár nem hiszem, hogy Magyarországon egy szerb, bunyevác vagy horvát polgár odafordulhat az állami szervekhez a saját anyanyelvén, ezért is beszélik az ország hivatalos nyelvét."

Délvidéken egyébként hivatalosan használatban van a szerb mellett a magyar, a szlovák, a ruszin, a román és a horvát nyelv is.

Subotica.com nyomán

Közzétette: Terhes Tamás 2014. március 26. [22:00]  

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/22657-2014-03-26-21-08-05

Március 27.

Hajnalka napja.

XIX. századi névalkotás a hajnal közszóból. Ez a kicsinyítőképzős név egyben virágnév is.

1962 – Színházi Világnap.
1472 – Meghalt Janus Pannonius (eredeti nevén: Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője.
1676 – Megszületett Bor­si­ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem, gróf Zrinyi Ilona fia.
1827 – Meghalt Ludwig von Beethoven német zeneszerző, zongoraművész.
1845 – Megszületett Wilhelm Konrad von Röntgen a röntgensugarak felfedezője.
1897 – Megszületett Gloria Swanson amerikai színésznő, producer, üzletasszony, aki az 1920-as években egyike volt a hollywoodi filmek első igézetet és luxust megjelenítő filmcsillagainak. 1950-ben a „Sunset Boulevard” főszerepében játszott.

1909 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a hydrokompresszorra.
1921 – IV. Károly volt magyar király Budapestre érkezett, hogy visszaszerezze a magyar trónt.

1968 – Meghalt vitatott repülőgép-szerencsétlenségben Jurij Gagarin az első űrhajós.
2002 – Meghalt Beverly Hillsen Billy Wilder lengyel származású amerikai Oscar-díjas rendező, író, producer. Ismertebb filmjei: Legénylakás – BAFTA-díj (1961) – Legjobb film, Oscar-díj (1961) – Legjobb rendező és Legjobb eredeti forgatókönyv; Van, aki forrón szereti; Sabrina – Golden Globe díj (1955) – Legjobb forgatókönyv; A 17-es fogolytábor; Alkony sugárút.

1999. március 27., szombat

* Éjjel a NATO mintegy 40 objektumot és települést támadott a JSZK területén.

* A szerémségi Buđanovci határában megtalálták egy F-117A típusú ügynevezett „fekete sas”, különleges technológiával kidolgozott lopakodó maradványait, amelyet a radarok is nehezen észlelnek. A jugoszláv sajtó jelentése szerint a jugoszláv hadsereg védelmi egységeinek sikerült első ízben lelőni a NATO-nak ezt a legkorszerűbb bombázóját.

* Az orosz törvényhozás alsóháza (a duma) élesen elítélte a Jugoszlávia elleni NATO-agressziót, de tartózkodott attól, hogy katonai jellegű lépésekre szólítsa fel a moszkvai vezetést.

* Olekszander Kuzmuk ukrán védelmi és Borisz Taraszjuk külügyminiszter Belgrádba érkezett, hogy Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízásából megpróbáljon közvetíteni a kosovói válságban.

* Többezer polgár részvételével nagyszabású NATO-ellenes tüntetés volt Athénban.

* Moszkvában kezdett tárgyalásokat Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.

* A Mont Blanc-alagútbeli katasztrófa kezdete után 72 órával  a francia és az olasz mentők 35 elszenesedett holttestet találtak. többségüket az alagút közepén kigyulladt és felrobbant gépkocsikban.

* A bánáti Káptalan faluban felrobbantották a katolikus templom egy részét.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Torontálvásárhely: Belőttek egy családi ház ablakán

 

Vasárnap reggel 7:45-kor fegyverdörrenés verte fel a dél-bánsági, magyar többségű Torontálvásárhely falucskát. A lövöldözésben senki sem sérült meg.

A tűzfegyvert egy magán ház udvarán sütötték el a Németh Péter utcában, melynek következtében a lövedék a szomszéd épület ablakán behatolva, a ház nappali szobájának falába ütközött, majd pedig az ülőgarnitúrára esett.

 

A házban a támadás idején egy ember volt otthon, aki a lövés idején egy másik szobában tartózkodott. Amikor meghallotta a robbanást azonnal az udvarra szaladt. A sértett ekkor tudta meg, hogy a szomszédja nyitott tűzet a családi házára. Ezután hívták a rendőrséget, akik Antalfalváról és a pancsovai kapitányságról is kivonultak a helyszínre.

 

A 64 éves P. K. a rendőrségnek beismerte a bűncselekményt, melyet a rossz szomszédi viszonnyal indokolt meg. P. K. 1999-ben háborús menekültként érkezett a faluba Szlavóniából, a nála talált lőfegyverre engedélye nem volt, azt a rendőrség elkobozta - írja az esetről beszámoló rtvok. Az utca lakosainak elmondása szerint a lövöldöző férfire jellemző volt az antiszociális viselkedés és sokszor a mentális zavarodottság jeleit is magán hordozta viselkedése.

 

 

A sértett szerint azonban semmi sem indokolta meg az ellene elkövetett támadást, mint mondja a férfivel korábban nem voltak komolyabb vitáik, leszámítva egy egy évvel ezelőtti kisebb összekülönbözést, amely azonban nem indokolta meg, hogy lőfegyverrel tüzeljenek a házára - mondta S. K.

 

A férfit a letartóztatás után orvosi vizsgálat alá vetették, melynek során dr. Kocsis Csilla megállapította a férfi szellemi zavarodottságát, ezért a közveszélyes lövöldözőt a kevevári neuropszichiátriára utalta be gyógykezelésre.
P.K. ellen illetéktelen fegyvertartás és fegyverhasználat, valamint életveszélyeztetése miatt indítanak eljárást miután befejeződik a férfi gyógykezelése.
Képek: rtvko

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2014. március 26. [07:42] 

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/22612-2014-03-25-11-44-29

Mi az igazság?

Az érdekvédelmi politikát új alapokra kell helyezni

Éhn József levele

Kedves Vajdasági Barátaim!                                                                

Segítsetek nekünk, Veletek együtt gondolkodó, érző magyarországiaknak megérteni, hogy lehet az alábbi, ellentmondásos tényeket összeegyeztetni:

1. Maglai Jenő, Szabadka Város polgármestere március 25-én közleményt adott ki, amelyben a legerélyesebben elítéli a hétvégén történt incidenst, amely során súlyosan bántalmaztak egy szabadkai házaspárt: CS. Z.-t (29) és C.H.-t (25). A bűncselekményt egy többtagú csoport követte el 2014. március 23-án, vasárnap hajnalban, a régi Zorka gyár közelében.

„Elítélem az ilyen és ehhez hasonló, a testi épség ellen irányuló erőszakot, amely egyben a személyiség és az emberi méltóság durva megsértését is eredményezi. Az ilyen támadás sérti minden szabadkai polgár önérzetét és egyben támadás az emberbaráti értékek ellen” – emelte ki Maglai Jenő.

„A polgármester elvárja az illetékes szervektől (a szerb hatóságoktól) a mielőbbi intézkedéseket és a bűncselekmény gyors kivizsgálását” – áll a sajtónak eljuttatott közleményben.

(Bozóki Antal kisebbségjogi szakértő kutatásai szerint a Vajdaságban nem szűnnek a nemzeti alapú kilengések. A 2012. júniusban közzétett Kisebbségjogi Jegyzetben szereplő összesítés szerint 2003. és 2012.  között ezernél több, Szerbia területén élő magyarok ellen elkövetett incidens történt, amelyek döntő többsége büntetlenül maradt).

2. Martonyi János magyar külügyminiszter 2014. március 14-én, Szabadkán, az 1848-49-es ünnepségeken ismételte meg (ismételten figyelmen kívül hagyva a megtorlás nélkül maradt, a magyar kisebbség rovására elkövetett etnikai incidenseket, magyar-veréseket, a szerbiai magyar kisebbséget megalázó, közel hét évtizede elmaradó intézkedéseket a kollektív bűnösség eltörlésére és a kommunista Jugoszlávia által a magyar tulajdonosoktól elkobzott vagyontárgyak visszaszolgáltatására), hogy „a szerb-magyar együttműködés jó példaként tekinthető a szomszédokkal való együttműködés, Európa építése és a magyar közösség érdekei védelmének politikája tekintetében”.

3. Pásztor István VMSZ elnök március 14-én, Szabadkán, a Martonyi János társaságában rendezett ünnepségen, Márai Sándor eredeti összefüggéséből kiragadott szavait sajátosan értelmezve, kijelentette: „a vajdasági magyarok számára a végzet és az élet nem alternatíva, magyarnak lenni, magyarnak megmaradni alternatíva nélküli végzet, de abban az államban kell ezt megtenni, amelyet a sors nekünk adott.  Itt kell megteremteni a feltételeit annak, hogy a végzetünk kiteljesedjen” – mutatott rá Pásztor István március 15-ei ünnepi beszédében.

Kedves Barátaim!

A fenti közlemények és nyilatkozatok közötti ellentmondások egyértelműek és eredőjük a szerbiai magyar közösség érdekvédelmének csődjére mutat. Ezért – a magyarországi választások után- a végzetes tévút felé vezető érdekvédelmi politikát új alapokra kell helyezni.

Éhn József elnök,

„Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért” egyesület

Budapest, 2014. 03. 26.

P. S.

A 2014. március 25-i, legújabb szabadkai incidensről (magyar házaspár elleni támadásról) hiába kerestem érdemi információt, a vajdasági és magyarországi sajtóban.

Ez az elképzelhetetlen és érthetetlen körülmény késztetett a csatolt levelem megírására.

Éhn József

Koszovói bűneink...

Másfél évtized távlatából visszatekintve úgy tűnik, hogy a Kis-Jugoszlávia, a maradék-ország akkori hadvezetése a teljes megsemmisítés, a brutális és erőszakos rombolás, a kő kövön nem maradás taktikáját választotta és azt alkalmazta a saját déli tartományával szemben. Úgy akart leszámolni a Koszovó területén élő albán (és más, nem szerb nemzetiségű) civil lakossággal és úgy akarta porrá zúzni a Koszovói Felszabadító Hadsereget, hogy maga előtt mindent lerombol. Hogy amihez csak hozzáér, az elpusztul.

Ha valóban ez volt a terve, akkor „sikeresnek” mondhatja magát. Legalábbis abban a vonatkozásban, ami a szkipetárok földjén véghezvitt barbár rombolást illeti…

Amikor ezekben a hetekben a NATO 78 napon át tartó légicsapásainak áldozatairól emlékezünk meg, akkor azokat a szakértői véleményeket is számba kell vennünk, amelyek szerint a nyugatiak túlságosan sokáig nézték tétlenül a hadsereg és a megtámogatására Koszovóba vezényelt rendőrség erősen etnikai jellegű, rém- és horrorfilmekbe illő tisztogatási akcióit. Amikor a katonai szövetségi rendszer főparancsnoka formálisan kimondta a balkáni beavatkozásra vonatkozó, jóváhagyó áment, akkor már késő volt. Addigra ugyanis – pontosabban 1998 őszén – a szerbek már mintegy 350 ezer albánt módszeresen elüldöztek a szülőföldjéről.

Pokoli tervük megvalósítása érdekében szinte minden háborúban használatos eszközt bevetettek – emberi, humanitárius, erkölcsi szempontok a számukra nem léteztek. Válogatott kegyetlenkedéseiket még lajstromba venni is borzalmas és rengeteg, nemhogy elszenvedni.     

Az albán lakossággal szemben elkövetett erőszakos cselekményekben a katonaság és a rendőrség egységei mellett szabadcsapatokba tömörült önkéntes harcosok is részt vettek, meg az ország más területeiről érkezett bűnözők csoportjai és olyan börtönből szabadult rabok, akiket azzal a feltétellel engedtek ki, hogy Koszovóban beállnak önkéntesnek.

Az ottani összecsapásokban csatlósként megjelentek Arkan frontedzett Tigrisei, a Šešelj-féle Fehér sasok és a szintúgy kisegítőkként feltűnt, Szerb Köztársaságban verbuválódott Delta Különítmény is.

A koszovói vérontás legtöbb albán nemzetiségű áldozatot követelt. Két évvel a légicsapások után összesen 11 334 személy (főként civil) halálát jelentették be a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken. A rémtettek elkövetői gondosan ügyeltek a fogolytáborok, a kínzások, a kivégzések és a tömegsírok árulkodó nyomainak elrejtésére. Az áldozatok holttestét igyekeztek végérvényesen eltüntetni, erre pedig a legbrutálisabb fizikai megsemmisítés bizonyult a legcélravezetőbbnek. A Sremska Mitrovica közelében lévő óriási Trepča bányába szinte menetrendszerűen szállították a hullákat, hogy azokat ott elégessék. Egyes adatok szerint akár 1500 holttestet is elhamvaszthattak a bánya területén.

A szerb kormány 2001-ben ismerte el, hogy a déli tartományból egészen a Duna vizéig (is) szállítottak hűtőkocsiban holttesteket, egy alkalommal például 86 tetemtől szabadultak meg ily módon. De emberi maradványokat semmisítettek meg Nišben, Smederevóban, az obilići hőerőműben és a Surdulica községhez tartozó parányi falu, Mačkatica öntödéjében is.

Időközben újabb albán áldozatokra bukkantak: 2001 derekáig 4300 holttestet exhumálták, a következő 3 évben pedig – a szűkebb Szerbia (a fővároshoz közeli Batajnica, Petrovo Selo és Bajina Bašta) területén lévő 4 titkos tömegsír feltárásakor – újabb 1000 holttest került elő. Szemtanúk elmondása szerint a Perućac-tó mélyére is jutott a kivégzett albánokból – eddig 48 holttest került elő a tóból, 60 pedig a környékéről.

  

A lakosság megfélemlítése és elűzése után igen gyakran az épületek kifosztása és lerombolása következett. Lakhatatlanná tették: rommá lőtték, felrobbantották vagy pedig felgyújtották a házakat. A felmérések szerint a déli tartományban található lakóépületeknek csaknem a 40 százaléka megrongálódott. Két koszovói várost (Glogovac és Peć) különös kegyetlenséggel szinte teljesen el is pusztítottak. Peć 5280 lakóépületéből 2774-et szó szerint megsemmisítettek, 1590-et pedig súlyosan megrongáltak. Ugyanúgy nem kímélték a középületeket és a szent helyeket sem. A térség mintegy 500 dzsámija közül 155-öt brutális módon ledöntöttek.

A kutakat – amelyekből pedig volt bőséggel – megmérgezték. Vegyszerrel, elhullott állattetemekkel, emberi holttestekkel.  A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint 10 ezer koszovói kútnak a vize vált használhatatlanná.

 

A földönfutóvá tett, ártatlan civil lakosságnak sok esetben az égvilágon semmije nem maradt, egyedül csak a puszta életét hagyták meg. Még a személyazonosságuktól is megfosztották a kényszermenekülőket. Ugyanis amint az albán vagy a macedón határra értek, elvették tőlük a személyi okmányaikat és még a gépkocsikról, a traktorokról a rendszámtáblákat is leszerelték. Hogy az elűzöttek a szülőföldjükre ne térhessenek olyan könnyen vissza, hogy teljes mértékben gyökértelenné váljanak, minden olyan dokumentációs központot megsemmisítettek, amelyekben nyilvántartást vezettek a lakosságról. Így eltűntek az anyakönyvek, a választói névjegyzékek meg az adóhivatali nyilvántartások is.

Az ideiglenes gyűjtőközpontokból, az átmeneti menekülttáborokból naponta ezresével szállították az albánokat a Macedónia irányába induló vonatok, Montenegro felé pedig tehergépkocsik és autóbuszok vitték a deportáltakat – mindannyiszor szigorú rendőri irányítással és kísérettel.

William Cohen akkori amerikai védelmi miniszter és David Scheffer amerikai nagykövet nem sokkal a konfliktus hivatalos, tárgyalásos lezárása után olyan nyilatkozatot tett, hogy a fegyveres összecsapások során eltűnt koszovói albánok száma akár a 100 ezret is elérheti. És ami igazán döbbenetes: akiknek nyoma veszett, valószínűleg már nincsenek is az élők sorában. Később cáfolatok egész sorozatával próbálták meg ennek az állításnak tompítani, elvenni az élét, de a kétely az mindvégig megmaradt.

Fogolytáborok létrehozásáról már a harcok folyamán is lehetett híreket hallani, ahogy több településen az áldozatok szervezett, csoportos kízásáról is beszámoltak. A Human Rights Watch adatai szerint 96 albán nőt erőszakoltak meg a szerb csapatokhoz tartozó katonák és rendőrök. A hadseregben azonban csak tessék-lássék módon foglalkoztak a bejelentett esetekkel, sem komoly és alapos kivizsgálás, sem pedig felelősségre vonás nem történt. Épp ellenkezőleg: a Koszovóban elkövetett válogatott embertelenségek és bűncselekmények ellenére, a háború lezárultával százal tüntették ki a sorkatonákat, a tartalékosként harcolókat, az önkénteseket, a katonatiszteket és a rendőrség kötelékébe tartozókat.

Szabó Angéla  

A felvételen elhagyott szerb tank Klina faluban.