A
Magyar Nemzeti Tanács (MNT), ahogyan arról korábban beszámoltunk, két
eddig ismeretlen fiatalt bízott meg azzal a feladattal, hogy ún.
nyelvrendőrség módjára az év végéig járja be Délvidéket, és térképezze
fel, dokumentálja a hivatalos nyelvhasználat terén tapasztalt
jogsértéseket és anomáliákat. Vizsgálat alá kerülnek a helyi
önkormányzatok, a közvállalatok feliratai, a hivatalos
formanyomtatványok, de a rendőrségen és az adóhivatalban történő
szolgáltatások is.
Két szabadkai városi tanácsnokot, László Gyulát, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) képviselőjét és Gojko Radićot, a Szerb Haladó Párt (SNS) városi vezetőjét kérdezte a Subotica.com internetes portál a téma kapcsán.
László Gyula (MRM):
,,A törvényben lefektetett tételeket a gyakorlatban nem tisztelik, és a
magyar közösség így nem tudja megvalósítani a jog adta lehetőségeit a
nyelvhasználat terén. A szerbiai nyelvhasználat csak papíron létezik. A
törvények jónak mondhatóak, de például, a tolóablaknál csak akkor
élhetünk a szabad nyelvhasználattal, ha a túloldalon ülő személy beszéli
a nemzeti közösség nyelvét. Sokan azonban nem tartják tiszteletben sem
az alkotmányt, sem az országos szintű törvényeket, sem a község vagy
város alapszabályát. Az, hogy egy nemzeti közösség nyelve hivatalos
használatban van, azt kellene, jelentse, hogy a polgár az összes ügyét
az önkormányzati, tartományi és köztársasági szerveknél a lakóhelyén
belül a saját anyanyelvén intézhetné."
Gojko Radić (haladó):
,,A nemzeti tanácsoknak jogukban áll kivizsgálni és közbelépni, ha
megalapozott annak a gyanúja, hogy a nyelvhasználati jogokat nem tartják
be egyes esetekben. Ha valóban ilyen megtörténik, akkor azokat
szankcionálni kell, mert a jogok megrövidítése megengedhetetlen.
Teljesen normális, hogy az alkotmány és az állam ezt a kérdést
törvényekkel szabályozza. Nem hiszem, hogy ilyen létezhet, de az lenne a
normális, ha minden kisebbség egy országban a saját nyelvén intézhetné
az ügyeit az állammal való kapcsolattartása során. Bár nem hiszem, hogy
Magyarországon egy szerb, bunyevác vagy horvát polgár odafordulhat az
állami szervekhez a saját anyanyelvén, ezért is beszélik az ország
hivatalos nyelvét."
Délvidéken egyébként hivatalosan használatban van a szerb mellett a magyar, a szlovák, a ruszin, a román és a horvát nyelv is.
Subotica.com nyomán
Közzétette: Terhes Tamás
2014. március 26. [22:00]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése