Maglai végleg "eltemette és megsiratta" a Szabadkai Rádiót?

A Vajdasági Magyar Szövetség és az őt kiszolgáló médiumok vezetői meglehetősen nagy cinizmussal nyilatkozgatnak a délvidéki magyarság szempontjából katasztrofális év végén.

A VMSZ-es tisztségviselők és képviselők legkisebb megbánást, lelkiismeret-furdalást sem tanúsítanak, amiért politikájukkal, magatartásukkal jelentősen hozzájárultak az itteni magyarság tragikus méretű elvándorlásához. Mint ismeretes, a szerb kormány részeként több olyan döntéshez asszisztáltak, amelyek kifejezetten hátrányosak, károsak voltak magyarjaink számára (is), és amelyek sajnos tömeges távozásukhoz vezettek.

Ennek ellenére a csetnikekkel összepaktált magyar párt "nagyágyúi" önelégülten beszélnek "eredményeikről", a lakájmédia pedig büszke, hogy népszerűsítheti őket.

Ha a fentiek ellenére esetleg valaki még reménykedett, hogy a semlegességre törekvő Szabadkai Rádió az utolsó pillanatban megmenthető lesz, végleg feladhatja a reményt. Pedig sokak meggyőződése, hogy a VMSZ játszi könnyedséggel kieszközölhette volna, hogy az említett nagy hagyományú médium megőrizze közszolgálati jellegét és ne kerüljön a Harmadik Szerbia soviniszta párt vagy más sötét erő karmai közé.

A VMSZ-nek azonban szemmelláthatóan nem kellenek semleges tájékoztatási eszközök, csak pártmédiára van szüksége.

Maglai Jenő, Szabadka VMSZ-es polgármestere az újságírók számára rendezett évvégi fogadáson gyakorlatilag "eltemette" a Szabadkai Rádiót, arra utalva, hogy jövő év júniusától nehezen pótolható veszteség éri a helyi médiamezőnyt, valamint, hogy ez hatással lesz a polgárok tájékoztatásának minőségére.

Miközben "sajnálatának" adott hangott, szemrebbenés nélkül közölte, hogy ez a veszteség elkerülhetetlen.

K. P.  

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/34420-2014-12-30-01-11-06

Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. december 31. [12:00]

Hajnal Jenő: „Sem vitát, sem állásfoglalást nem lehet elfogadni” (a szerb kormány 3877-es számú határozatáról)

– Ha megengedik, akkor röviden indokolnám, tisztelet testület, hogy miért nem tűztem napirendre Tari István napirend módosítási javaslatát, hiszen ő már december 21-én, mielőtt a napirendi javaslat kiment volna, elküldte ezt nekem, és ezért valamennyi tanácstagnak eljuttattam az indoklásomat.

Amit a tanácstag úr elmondott, az látszólag úgy tűnik, hogy minden ide tartozik és az igazság szerint az, hogy a napirendi pont javaslat nem tartozik a nemzeti tanácsok hatáskörébe. Ezt részletesen indokoltam, elmondtam.

Ami erről a leglényegesebb az az, hogy a szerb kormány által elfogadott 3877-es számú határozat, amely megjelent az Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében 2014. november 5-én, nem általános jellegű jogi aktus, hanem egyedi jellegű, amelyet csak fellebbezéssel, közigazgatási perrel lehet elvitatni, orvosolni.

Tehát, sem vitát, sem állásfoglalást ezzel kapcsolatban nem lehet elfogadni, és ezért javasolom, hogy ne vegyük napirendre a javaslatot.

Vita a napirenddel kapcsolatban nincs, az ügyrendünk szerint – mondta Hajnal Jenő az MNT elnöke, azzal kapcsolatban, hogy miért nem tűzte a Magyar Nemzeti Tanács december 29-i ülésének napirendjére Tari István tanácsnok javaslatát, hogy a testület foglaljon állást a kollektív bűnösség eltörlése tárgyában.

Hajnal Jenő végül mégis szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit az MNT tagjai szavazattöbbséggel (26 ellenszavazattal, 2 támogatás ellenében) elutasítottak.  

http://vmdk.org.rs/hirek/358-elhuzodo-haborus-bunossegunkrol

Hajnal Jenő: „Nincs vita és nem engedhetek meg”

Elhúzódó háborús bűnösségünkről

2014. december 30.
Napirendet módosító javaslataink elvetése!

  https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=31ukaB47gsM

A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén.
2014. december 29.  

Tari István
tanácsnok
Óbecse,2014. december 21-én

Magyar Nemzeti Tanács
Hajnal Jenő
elnök részére

Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 3. rendes ülésére
A MNT ügyrendjének 29. és 30. szakasza alapján a MNT soron következő 3. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javasolom:

Állásfoglalás a Szerb Kormány 3877-es számú határozatáról, amely megjelent a Szerb Hivatalos Közlönyben 2014. november 5-én.

A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendet érintő határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya 14. szakaszának a (j) ,(p) és (s) pontjai:
(j) a magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel kapcsolatban
fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a kérdésekben állást
foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati
szervekhez fordulhat;
(p) képviseli a Szerbiában élő magyarság autonómiatörekvéseit és érdekeit a hazai, az
anyaországi és a nemzetközi szervezetek előtt a törvénnyel összhangban;
(s) eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes szervek előtt,
amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogai;
Határozatjavaslat:
1. A Magyar Nemzeti Tanács követeli, hogy a szerb kormány módosítsa 2014. október 30-i ülésén hozott határozatát, olyan módon, hogy a két − 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai − ominózus határozatot keltezésük napjától fogva semmisítse meg, éspedig mindazon sérelmet szenvedett személyek tekintetében, akik ellen nem hoztak jogerős közigazgatási határozatot, vagy bírósági ítéletet, illetve szabályos bírósági vagy közigazgatási eljárás során nem állapították meg, hogy háborús bűnt követtek el;
2. A Magyar Nemzeti Tanács követeli, hogy a szerb kormány javasolja az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény módosítását, olyan módon, hogy nyisson új határidőt a visszaszármaztatási kérvények benyújtására, valamint a törvény 5. szakasza, 3. bekezdésének 3. pontjából ugyancsak törölje a kollektív bűnösség elvét, úgy pontosítva, hogy a vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra csak a háborús bűnök elkövetéséért elítélt személyek, illetve örököseik nem jogosultak.
3. A Magyar Nemzeti Tanács a Határozatot eljuttatja Aleksandar Vučićnak, a Szerb Kormány elnökének és Maja Gojkovićnak, a Szerb Képviselőház elnök asszonyának.
4. A Határozat meghozatalát indokolttá teszi:
A szerb Hivatalos Közlönyben 2014. november 5-én, a 3877-es szám alatt közétett kormányhatározat hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik a Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-i határozatát, amellyel háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát, valamint a Megszállók és Segítőtársaik a Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján való háborús bűnössé nyilvánításáról.
A magyar közösség elvárásai és az ígéretek ellenére, a határozat szerint az egykori zsablyai járás magyar lakosaira – koholt vádak alapján – kimondott ún. kollektív bűnösség vonatkozásában „csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény". Más szóval, az 1944−45-ben ártatlanul kivégzett vagy elhurcolt magyarok, németek és más nemzetiségű lakosok esetében Szerbia jogrendje 2014. október 30-ig továbbra is fenntartja kollektív bűnösség elvét. Ez nem csupán a szerb alkotmánnyal, de a nemzetközi jog alapelveivel is ellenkezik.
A több ezer életétől, anyagi, valamint emberi jogaitól megfosztott ártatlan magyar és német áldozat és hozzátartozóik valamint egész közösségünk érdekében szükséges az ún. kollektív bűnösség elvének végleges kiiktatása a szerb jogrendszerből. Ehhez a folyamathoz kellene a Magyar Nemzeti Tanácsnak is hozzájárulnia.

Napirendipont javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 3. rendes ülésére
A  MNT ügyrendjének 29. és 30. szakasza alapján a MNT soron következő 3. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javaslom:

Állásfoglalás a kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok magánosítása ügyében

A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendet érintő határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a Magyar Nemzeti Tanács  Alapszabályának  4. szakasza:

A Tanács alapvető céljai:

             ………

(b) a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség teljes és valós egyenrangúságának, valamint esélyegyenlőségének a biztosítása szülőföldjén,

(c) a magyar önazonosság megőrzését és erősítését szolgáló kulturális, oktatási és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztése, támogatása és bővítése,

      ………

illetve a Magyar Nemzeti Tanács  Alapszabályának 14. szakasza:

A Tanács:

    ………..

(g) a magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben képviseli a magyar nemzeti közösséget,

(h) a törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban dönt, illetve részt vesz a döntések meghozatalában a magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben,

(i) a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat területén intézményeket alapít vagy társalapítói jogokat gyakorol, alapítványokat hoz létre, továbbá a törvénnyel összhangban átveheti a köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok által alapított kulturális és oktatási intézmények alapítói jogait,

(j) a magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel kapcsolatban fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a kérdésekben állást foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szervekhez fordulhat,

(l) részt vesz a magyar nemzeti közösséget érintő, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén elfogadásra kerülő, illetve hatályos előírások meghozatalának, illetve módosításának az előkészítésében,

(o) a kölcsönös érdekek mentén együttműködik a kisebbségi és helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és szervekkel,

(s) eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes szervek előtt, amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogai,

Határozat javaslat:
A Magyar Nemzeti Tanács megbízza az MNT elnökét, hogy 30 napos határidőn belül kezdeményezze egy tanácskozás megtartását, melyen − minden érdekelt féllel párbeszédet folytatva − ki lehetne vizsgálni, milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi, illetve regionális jellegű médiumok megmentésére                                                                     

                                                                           Tari István

Tari István (VMDK − Csonka Áron)

2014. december 30.
"A Magyar Szó valamikor jobb lap volt. Az emberek nem akarnak pártlapokat olvasni. A megfelelési kényszert a magyar emberek irányába kellene mozdítani. És akkor fog csak emelkedni a példányszám."

http://vmdk.org.rs/hirek/357-tari-istvan-vmdk-csonka-aron

A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén.
2014. december 29.
Forrás: Pannon RTV

December 31.

Szilveszter napja.

Latin eredetű név, jelentése erdei, erdőben élő (férfi)

335 – Szilveszter, az év utolsó napja
1500 – Hejtegetés napja, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
1385 – Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt), miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról.
1659 – Meghalt Apácai Csere János filozófiai és pedagógiai író.
1695 – Bevezették Angliában az ablakadót, aminek az lett a következménye, hogy az emberek befalazták az ablakokat.
1895 – Éjfélkor országszerte megkondultak a harangok és kezdetét vette az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel az ország a magyar állam fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte.
1869 – Megszületett Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.
1898 – Ószőnyben megszületett Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.
1927 – Budapesten megszületett Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1937 – Port Talbot-ban (Wales, Anglia) megszületett Anthony Hopkins Oscar-díjas színész (Bárányok hallgatnak).

A Szabadkai Rádiót végleg eladták!

Tegnap (2014. december 29.) tartották az MNT 3. rendes ülését. Az MNT elnökének megkeresését követően, napirendre szerettük volna tűzni a Szabadkai Rádió és egyéb magyar médiák helyzetének megvitatását. Tettük ezt annak érdekében, hogy megmentsük őket az utókornak. Az MNT hatalmi többség leszavazta kezdeményezésünket. Pedig van közöttük érintett személy is. Ezennel az erre vonatkozó levelezést, dokumentumokat, véleményeket a nyilvánosság elé bocsájtom:

 

Csonka Áron blogja: http://csonkaaron.blogspot.com/2014/12/a-szabadkai-radiot-vegleg-eladtak.html

Botrányos. Az MNT nem akar foglalkozni a Szabadkai Rádió (és más magyar rádiók, tv) esetével? A holdudvarukhoz tartozó újgazdagok kezére játsszák őket? Épül a párt média birodalom? Nem elég a Pannon meg a Magyar Szó? Jenő! Rendjén van ez így?

Iványi István

https://www.facebook.com/groups/513771592064098/permalink/694357697338819/

 

December 30.

Dávid  napja.

Héber eredetű bibliai név, jelentése kedvelt, szeretett, egyesítő.

39 – Megszületett Titus római császár († 81).

274 – Meghalt I. Félix pápa.

1566 – Megszületett Alessandro Piccinini olasz zeneszerző († 1638).

1591 – Meghalt IX. Ince pápa (1519).

1679 – Meghalt Bethlen Farkas Erdély kancellárja, történetíró (1639).

1691 – Meghalt Robert Boyle angol fizikus, kémikus, matematikus, a gázokra vonatkozó Boyle-Mariotte-törvény egyik névadója (1627).

1703 – Tokióban földrengés pusztít, 37 000-en halnak meg.

1796 – Megszületett Ifjabb Báró Wesselényi Miklós író, az „árvízi hajós”, a magyar reformellenzék egyik vezére († 1850).

1848 – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić horvát bán hadtestétől.

1865 – Megszületett Rudyard Kipling angol író († 1936).

1880 – Megszületett Földes Dezső kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó († 1950).

1916 – Az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita magyar királyné koronázása Budapesten, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.

1922 – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.

1939 – Megszületett Kajdi János magyar ökölvívó († 1992).

1944 – Meghalt Romain Rolland Nobel-díjas francia író (1866).

1947 – Lemond Mihály román király, kikiáltják a Román Szocialista Köztársaságot.

1950 – Vietnam, Laosz és Kambodzsa függetlenné válik Franciaországtól.

1953 – Először kezdik árusítani a boltokban a színes televíziót. (ára: 1175 dollár).

1961 – Megszületett Ben Johnson kanadai sprinter.

1962 – Meghalt Remenyik Zsigmond magyar író (1900).

1969 – Megszületett Jay Kay énekes, a Jamiroquai együttes tagja.

1978 – Meghalt Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna (1893)

1985 – Megjelenik az IBM-PC DOS 3.2 verziója.

1986 – Amerikai invázió kezdődik Hondurasban.

1987 – Robert Mugabet választják meg Zimbabwe elnökének.

1988 – Lemond a jugoszláv kormány.

1993 – Izrael és a Vatikán megegyeztek abban, hogy kölcsönösen elismerik egymást.

1999 – George Harrisont és feleségét egy betörő megtámadja otthonukban, Harrisont négyszer mellkason szúrja.

2006 – Meghalt Szaddám Huszein iraki elnök, diktátor (1937). 

175 éve, 1839. december 30-án alakult meg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.
Magyarországon a 19. század első felében nem működött bank, szerepüket a káptalanok (katolikus egyházigazgatási szervek), uradalmak pénztárai, árvapénztárak és alapítványok töltötték be. A legnagyobb birtokokkal rendelkező nemesek a bécsi bankoktól kérhettek hitelt, de kedvezőtlen feltételek mellett.
A reformkori önállósulási törekvések jegyében Fáy András író, politikus kezdeményezte a pénzügyi szervezet létrehozását. Indítványát 1839. március 19-én tette meg Pest vármegye gyűlésén. Az előkészítő munkák után a vármegye védnökségével 1840. január 11-én kezdte meg működését az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A pénzintézet alaptőkéjét magyar földbirtokosok, megyei és állami tisztviselők, kereskedők, több mint 300 részvényes jegyezte, akik segédigazgatóvá Fáy Andrást választották, aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. A takarékpénztár célul tűzte ki a "kisemberek" gazdálkodásra nevelését, takarékosságra buzdítását, az uzsora megszüntetését, a közügyek támogatását. Elsősorban szegény nemeseknek, jobbágyoknak és gazdasági cselédeknek kívánta lehetővé tenni a tőkegyűjtést, számukra 20 pengő krajcártól maximum 100 forintig terjedő kisbetéteket engedélyezett. A betétkamatokon kívül váltókölcsönöket és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönöket is folyósított.
A pénztár nem remélt virágzásának indult, vidéken is sorra alakultak a takarékpénztárak, mérlegük nyereséget mutatott, a részvényesek száma 1844-re meghaladta a 650-et, 1845-ben Kossuth Lajos indítványára a takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult, és teljes körű kereskedelmi bankként működött tovább. 1847-ben Fáy indítványozta, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki életbiztosítási feladattal is, de az idő erre már nem volt alkalmas. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a bank fejlősét, a zivataros időszakban megrendült a bizalom a hitelintézetben (többen kivették betétjeiket), az adósságokat nem tudták behajtani, az üzleti élet pangott.
Az 1867-es kiegyezés, után azonban sikerült talpra állnia a pénzintézetnek, alaptőkéjét emelte, üzletmenete élénkült, a 19. század vége felé jelentős szerepet játszott a budapesti házépítések finanszírozásában. 1894-ben alakult leányintézete a Hazai Bank Rt. számos, főként élelmiszer- és villamosenergia-ipari vállalatban szerzett érdekeltséget.
A második világháború előtt Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja volt, 1948. január 1-jén állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. 1993 óta működik az OTP Fáy András Alapítványa, amely számos programmal veszt részt Magyarországon az oktatás támogatásában, elsősorban a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Danas, 2014. december 29., 9. o.

Ugyanabban az ügyben nem lehet kétszer perelni.

Latin mondás

Minden emberi erőfeszítés a reális realitása elleni erőfeszítés.

Vladan Desnica, író (1905-1967)

Nem az a baj ha gazdasági miniszter nélkül maradunk, hanem az, hogy a gazdasági miniszter tárca nélkül maradt.

Aleksadar Čotrić

Nem mentem a tengerre, nem mentem telelni… – sorolja a miniszterelnök az újévi üzenetében. Az összes destináció közül egyedül az idegekre ment.

Draža

A határon túli magyarságnak jár az autonómia

Semjén Zsolt: Teljesíthető cél az egymillió új magyar állampolgár (Részlet)

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint teljesíthető az a cél, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Az év végére meglesz a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt tett polgár. Kitért arra is, hogy a honosításnál további szigorítás nem indokolt, kisebb korrekciók lehetnek. Semjén Zsolt szerint a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében. Egyetértés van abban, hogy a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia.

Semjén Zsolt (Fotó: MTI)

Semjén Zsolt kormányfőhelyettes az MTI-nek adott interjúban kifejtette: kezdetben a külhoni kérelmezők mentek intézni a honosítást Magyarországra, később a konzulátusokra, most már kihelyezett konzuli napokat tartanak, a diaszpórában pedig konzulok járják a magyarlakta városokat. A kérelmek száma számottevően nem csökkent – hangsúlyozta. Szerinte annyira egyszerű az eljárás, amennyire a teljes biztonság mellett lehet.

Az esetleges visszaélésekről azt mondta: egyes államoknak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül „a félig-meddig asszimilációs állapotból” visszahozni, és identitását megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati eszközökkel él, dezinformál, de ezzel együtt sokkal kevesebb a visszaélés, mint amennyire ennek figyelembevételével számolni lehetett. Kiemelte: akinek tudomása van visszaélésekről, annak feljelentési kötelezettsége van, ha ezt elmulasztja, ő is bűncselekményt követ el.

Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia.

2014-ben a környező országokban tartott választásokon mindenütt megerősödött a magyarság – mondta. A legnagyobb sikert a vajdasági magyarok érték el, gyakorlatilag megvalósult a kulturális autonómia, a nehézségek anyagi jellegűek, ami a szerb költségvetés állapotából következik. A vajdasági magyarság egységes és a Belgrádban is megkerülhetetlen – tette hozzá.

(MTI)

Magyar Szó, 2014. december 29., 3. o., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/2568/kulfold_magyarsag/120145/A-hat%C3%A1ron-t%C3%BAli-magyars%C3%A1gnak-j%C3%A1r-az-auton%C3%B3mia.htm, 2014. december 29. [08:58]

December 29.

Tamás napja.

Héber eredetű bibliai név, a Teomo névből származik. Jelentése: iker. A görögök Thomasz formában vették ált, jelentése csodálatos.

1170 – A canterbury-i katedrálisban II. Henrik angol király hívei meggyilkolták Thomas Becketet, Canterbury érsekét, a pápai párt fejét.
1709 – Megszületett Erzsébet orosz cárnő (Elizabeta Petrovna), aki az Anna Ivanovna halála utáni viszályban, I. (Nagy) Péter leányaként 1741-ben szerezte meg az orosz trónt.

1721 – Megszületett Jeanne Antoinette Poisson Marquise de Pompadour, aki XV. Lajos francia király leghíresebb és legbefolyásosabb szeretője volt.
1800 – Megszületett Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1808 – Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
1828 – Megszületett Szendrey Júlia író, költő, Petőfi Sándor felesége.
1845 – Texast az Amerikai Egyesült Államok 28. tagállamának nyilvánították.
1891 – Budapesten megszületett Imrédy Béla miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság kötél általi halálra ítélt.
1916 – Pétervárott – pravoszláv időszámítás szerint december 16-án – meggyilkolták Grigorij Jefimovics Raszputyint (eredeti nevén: Novih) az udvarnál folyó intrikák, a cárné feletti döntő befolyása és botrányos életmódja miatt.
1947 – Megszületett Cozy Powell dobos, aki többek között a Jeff Beck, a Rainbow és a Whitesnake együttesekben játszott.

Danas, 2014. december 27., 2. o.

A parlament nem cirkusz. A cirkuszban van mit látni.

Ilija Marković

Bódis Gábor nyílt levele Hajnal Jenőhöz, az MNT elnökéhez

Nyílt levéllel fordult a Magyar Nemzeti Tanács újonnan megválasztott elnökéhez, Hajnal Jenőhöz a Napló Kör kezdeményezője és alapító tagja, Bódis Gábor, amelyben az MNT elnökének közbenjárását kéri az asztaltársaság januári zentai közönségtalálkozójának lebonyolításához, miután több helyen, lehetséges politikai kockázatra hivatkozva elutasították, hogy otthont adjanak a rendezvénynek. A levél teljes szövegét az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jenő!
Először is engedd meg, hogy a Napló Kör asztaltársaság nevében gratuláljak megválasztásodhoz. Remélem, sikeres lesz elnöki tevékenységed, és hozzájárulsz az egyre fogyatkozó vajdasági magyarság életének jobbá tételéhez.
Eddigi munkásságod alapján bizton következtetek arra, hogy Te is a demokratikus, sokszínű, toleráns társadalmi modell következetes híve vagy, és ilyennek képzeled a vajdasági magyarok közösségét is.
Őszintén hiszem, hogy Te is elvetsz és elítélsz minden olyan gyakorlatot, amely kirekesztene személyeket vagy csoportokat csupán másságuk miatt – legyen ez a másság akár eszmei is.
Ezen előzmények tudatában vettem a bátorságot, Elnök úr, hogy segítségért forduljak Hozzád. Asztaltársaságunk január elején példás művelődésszervezői munkásságod városában, Zentán szeretne egy közönségtalálkozót szervezni. Ez azonban nem kis nehézségekbe ütközik: a számunkra ismerős és elérhető helyszínek tulajdonosai/működtetői ódzkodnak vendégül látni bennünket. Négyszemközti beszélgetéseinkben fellépésünk politikai kockázatára hivatkoztak.
A magam részéről hihetetlennek tartanám, hogy a 21. században, a demokratikus hagyományokkal joggal büszkélkedhető Zentán egyeseknek esetleges politikai alapú megtorlás miatt kellene szoronganiuk.
Kedves Jenő, kérlek, oszlasd el ezeket az alaptalan tévhiteket, és nyugtasd meg a zentaiakat (is), hogy ilyesmiről szó sincs, és a városban bárki tarthat közönségtalálkozót, a félelmek alaptalanok. Egyúttal arra kérnélek, hogy segíts nekünk megfelelő helyszínt találni az estünkhöz, amelyen az irodalom, a színház, a filozófia, a képzőművészet, a média ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapna, mint a közéleti kérdések és a politika.
Előre is köszönöm a válaszodat!
A Napló Kör nevében maradok tisztelettel:
Bódis Gábor

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2486/Bodis-Gabor-nyilt-levele-Hajnal-Jenohoz--az-MNT-elnokehez.html, 2014. december 27. [12:12]