2014. december 31., szerda
Maglai végleg "eltemette és megsiratta" a Szabadkai Rádiót?
A
Vajdasági Magyar Szövetség és az őt kiszolgáló médiumok vezetői
meglehetősen nagy cinizmussal nyilatkozgatnak a délvidéki magyarság
szempontjából katasztrofális év végén.
A VMSZ-es tisztségviselők és képviselők
legkisebb megbánást, lelkiismeret-furdalást sem tanúsítanak, amiért
politikájukkal, magatartásukkal jelentősen hozzájárultak az itteni
magyarság tragikus méretű elvándorlásához. Mint ismeretes, a szerb
kormány részeként több olyan döntéshez asszisztáltak, amelyek
kifejezetten hátrányosak, károsak voltak magyarjaink számára (is), és
amelyek sajnos tömeges távozásukhoz vezettek.
Ennek ellenére a csetnikekkel
összepaktált magyar párt "nagyágyúi" önelégülten beszélnek
"eredményeikről", a lakájmédia pedig büszke, hogy népszerűsítheti őket.
Ha a fentiek ellenére esetleg valaki még
reménykedett, hogy a semlegességre törekvő Szabadkai Rádió az utolsó
pillanatban megmenthető lesz, végleg feladhatja a reményt. Pedig sokak
meggyőződése, hogy a VMSZ játszi könnyedséggel kieszközölhette volna,
hogy az említett nagy hagyományú médium megőrizze közszolgálati jellegét
és ne kerüljön a Harmadik Szerbia soviniszta párt vagy más sötét erő
karmai közé.
A VMSZ-nek azonban szemmelláthatóan nem kellenek semleges tájékoztatási eszközök, csak pártmédiára van szüksége.
Maglai Jenő, Szabadka VMSZ-es
polgármestere az újságírók számára rendezett évvégi fogadáson
gyakorlatilag "eltemette" a Szabadkai Rádiót, arra utalva, hogy jövő év
júniusától nehezen pótolható veszteség éri a helyi médiamezőnyt,
valamint, hogy ez hatással lesz a polgárok tájékoztatásának minőségére.
Miközben "sajnálatának" adott hangott, szemrebbenés nélkül közölte, hogy ez a veszteség elkerülhetetlen.
K. P.
Hajnal Jenő: „Sem vitát, sem állásfoglalást nem lehet elfogadni” (a szerb kormány 3877-es számú határozatáról)
– Ha megengedik, akkor
röviden indokolnám, tisztelet testület, hogy miért nem tűztem napirendre Tari
István napirend módosítási javaslatát, hiszen ő már december 21-én, mielőtt a
napirendi javaslat kiment volna, elküldte ezt nekem, és ezért valamennyi tanácstagnak
eljuttattam az indoklásomat.
Amit a tanácstag úr elmondott,
az látszólag úgy tűnik, hogy minden ide tartozik és az igazság szerint az, hogy
a napirendi pont javaslat nem tartozik a nemzeti tanácsok hatáskörébe. Ezt
részletesen indokoltam, elmondtam.
Ami erről a leglényegesebb
az az, hogy a szerb kormány által elfogadott 3877-es számú határozat, amely megjelent
az Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében 2014. november 5-én, nem általános
jellegű jogi aktus, hanem egyedi jellegű, amelyet csak fellebbezéssel,
közigazgatási perrel lehet elvitatni, orvosolni.
Tehát, sem vitát, sem
állásfoglalást ezzel kapcsolatban nem lehet elfogadni, és ezért javasolom, hogy
ne vegyük napirendre a javaslatot.
Vita a napirenddel
kapcsolatban nincs, az ügyrendünk szerint – mondta Hajnal Jenő az MNT elnöke,
azzal kapcsolatban, hogy miért nem tűzte a Magyar Nemzeti Tanács december 29-i ülésének
napirendjére Tari István tanácsnok javaslatát, hogy a testület foglaljon állást
a kollektív bűnösség eltörlése tárgyában.
Hajnal Jenő végül
mégis szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit az MNT tagjai szavazattöbbséggel
(26 ellenszavazattal, 2 támogatás ellenében) elutasítottak.
Hajnal Jenő: „Nincs vita és nem engedhetek meg”
Elhúzódó háborús bűnösségünkről
2014. december 30.Napirendet módosító javaslataink elvetése!
A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén.
2014. december 29.
2014. december 29.
Tari István
tanácsnok
Óbecse,2014. december 21-én
Magyar Nemzeti Tanács
Hajnal Jenő
elnök részére
Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 3. rendes üléséreHajnal Jenő
elnök részére
A MNT ügyrendjének 29. és 30. szakasza alapján a MNT soron következő 3. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javasolom:
Állásfoglalás a Szerb Kormány 3877-es számú határozatáról, amely megjelent a Szerb Hivatalos Közlönyben 2014. november 5-én.
A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendet érintő határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya 14. szakaszának a (j) ,(p) és (s) pontjai:
(j) a magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel kapcsolatban
fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a kérdésekben állást
foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati
szervekhez fordulhat;
(p) képviseli a Szerbiában élő magyarság autonómiatörekvéseit és érdekeit a hazai, az
anyaországi és a nemzetközi szervezetek előtt a törvénnyel összhangban;
(s) eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes szervek előtt,
amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogai;
Határozatjavaslat:
1. A Magyar Nemzeti Tanács követeli, hogy a szerb kormány módosítsa 2014. október 30-i ülésén hozott határozatát, olyan módon, hogy a két − 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai − ominózus határozatot keltezésük napjától fogva semmisítse meg, éspedig mindazon sérelmet szenvedett személyek tekintetében, akik ellen nem hoztak jogerős közigazgatási határozatot, vagy bírósági ítéletet, illetve szabályos bírósági vagy közigazgatási eljárás során nem állapították meg, hogy háborús bűnt követtek el;
2. A Magyar Nemzeti Tanács követeli, hogy a szerb kormány javasolja az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény módosítását, olyan módon, hogy nyisson új határidőt a visszaszármaztatási kérvények benyújtására, valamint a törvény 5. szakasza, 3. bekezdésének 3. pontjából ugyancsak törölje a kollektív bűnösség elvét, úgy pontosítva, hogy a vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra csak a háborús bűnök elkövetéséért elítélt személyek, illetve örököseik nem jogosultak.
3. A Magyar Nemzeti Tanács a Határozatot eljuttatja Aleksandar Vučićnak, a Szerb Kormány elnökének és Maja Gojkovićnak, a Szerb Képviselőház elnök asszonyának.
4. A Határozat meghozatalát indokolttá teszi:
A szerb Hivatalos Közlönyben 2014. november 5-én, a 3877-es szám alatt közétett kormányhatározat hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik a Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-i határozatát, amellyel háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát, valamint a Megszállók és Segítőtársaik a Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján való háborús bűnössé nyilvánításáról.
A magyar közösség elvárásai és az ígéretek ellenére, a határozat szerint az egykori zsablyai járás magyar lakosaira – koholt vádak alapján – kimondott ún. kollektív bűnösség vonatkozásában „csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény". Más szóval, az 1944−45-ben ártatlanul kivégzett vagy elhurcolt magyarok, németek és más nemzetiségű lakosok esetében Szerbia jogrendje 2014. október 30-ig továbbra is fenntartja kollektív bűnösség elvét. Ez nem csupán a szerb alkotmánnyal, de a nemzetközi jog alapelveivel is ellenkezik.
A több ezer életétől, anyagi, valamint emberi jogaitól megfosztott ártatlan magyar és német áldozat és hozzátartozóik valamint egész közösségünk érdekében szükséges az ún. kollektív bűnösség elvének végleges kiiktatása a szerb jogrendszerből. Ehhez a folyamathoz kellene a Magyar Nemzeti Tanácsnak is hozzájárulnia.
Napirendipont javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 3. rendes ülésére
A MNT ügyrendjének 29. és 30. szakasza alapján a MNT soron következő 3. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javaslom:
Állásfoglalás a kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok magánosítása ügyében
A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendet érintő határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályának 4. szakasza:
A Tanács alapvető céljai:
………
(b) a
Szerbiában élő magyar nemzeti közösség teljes és valós
egyenrangúságának, valamint esélyegyenlőségének a biztosítása
szülőföldjén,
(c) a
magyar önazonosság megőrzését és erősítését szolgáló kulturális,
oktatási és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztése, támogatása és
bővítése,
………
illetve a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályának 14. szakasza:
A Tanács:
………..
(g) a
magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és
íráshasználatot érintő kérdésekben képviseli a magyar nemzeti
közösséget,
(h) a
törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban dönt, illetve részt vesz a
döntések meghozatalában a magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a
hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben,
(i) a
kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat
területén intézményeket alapít vagy társalapítói jogokat gyakorol,
alapítványokat hoz létre, továbbá a törvénnyel összhangban átveheti a
köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok által alapított
kulturális és oktatási intézmények alapítói jogait,
(j) a
magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel
kapcsolatban fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a
kérdésekben állást foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági,
tartományi és helyi önkormányzati szervekhez fordulhat,
(l) részt
vesz a magyar nemzeti közösséget érintő, a kultúra, az oktatás, a
tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén
elfogadásra kerülő, illetve hatályos előírások meghozatalának, illetve
módosításának az előkészítésében,
(o) a kölcsönös érdekek mentén együttműködik a kisebbségi és helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és szervekkel,
(s) eljárást
indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az
állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes
szervek előtt, amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és
kollektív jogai,
Határozat javaslat:A Magyar Nemzeti Tanács megbízza az MNT elnökét, hogy 30 napos határidőn belül kezdeményezze egy tanácskozás megtartását, melyen − minden érdekelt féllel párbeszédet folytatva − ki lehetne vizsgálni, milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi, illetve regionális jellegű médiumok megmentésére
Tari István
Tari István (VMDK − Csonka Áron)
2014. december 30."A Magyar Szó valamikor jobb lap volt. Az emberek nem akarnak pártlapokat olvasni. A megfelelési kényszert a magyar emberek irányába kellene mozdítani. És akkor fog csak emelkedni a példányszám."
A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén.
2014. december 29.
Forrás: Pannon RTV
December 31.
Szilveszter napja.
Latin eredetű név, jelentése erdei, erdőben élő
(férfi)
335 – Szilveszter,
az év utolsó napja
1500 – Hejtegetés napja, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
1385 – Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt), miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról.
1659 – Meghalt Apácai Csere János filozófiai és pedagógiai író.
1695 – Bevezették Angliában az ablakadót, aminek az lett a következménye, hogy az emberek befalazták az ablakokat.
1895 – Éjfélkor országszerte megkondultak a harangok és kezdetét vette az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel az ország a magyar állam fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte.
1869 – Megszületett Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.
1898 – Ószőnyben megszületett Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.
1927 – Budapesten megszületett Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1937 – Port Talbot-ban (Wales, Anglia) megszületett Anthony Hopkins Oscar-díjas színész (Bárányok hallgatnak).
1500 – Hejtegetés napja, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
1385 – Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt), miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról.
1659 – Meghalt Apácai Csere János filozófiai és pedagógiai író.
1695 – Bevezették Angliában az ablakadót, aminek az lett a következménye, hogy az emberek befalazták az ablakokat.
1895 – Éjfélkor országszerte megkondultak a harangok és kezdetét vette az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel az ország a magyar állam fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte.
1869 – Megszületett Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.
1898 – Ószőnyben megszületett Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.
1927 – Budapesten megszületett Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1937 – Port Talbot-ban (Wales, Anglia) megszületett Anthony Hopkins Oscar-díjas színész (Bárányok hallgatnak).
2014. december 30., kedd
A Szabadkai Rádiót végleg eladták!
Tegnap (2014. december 29.) tartották az MNT 3. rendes
ülését. Az MNT elnökének megkeresését követően, napirendre szerettük volna
tűzni a Szabadkai Rádió és egyéb magyar médiák helyzetének megvitatását. Tettük
ezt annak érdekében, hogy megmentsük őket az utókornak.
Az MNT hatalmi többség leszavazta kezdeményezésünket. Pedig van közöttük
érintett személy is. Ezennel az erre vonatkozó levelezést, dokumentumokat,
véleményeket a nyilvánosság elé bocsájtom:
Botrányos. Az MNT nem akar foglalkozni a Szabadkai Rádió (és más magyar
rádiók, tv) esetével? A holdudvarukhoz tartozó újgazdagok kezére
játsszák őket? Épül a párt média birodalom? Nem elég a Pannon meg a
Magyar Szó? Jenő! Rendjén van ez így?
Iványi István
December 30.
Dávid napja.
Héber eredetű bibliai név, jelentése kedvelt,
szeretett, egyesítő.
39 – Megszületett Titus római császár († 81).
274 – Meghalt I. Félix pápa.
1566 – Megszületett Alessandro Piccinini olasz
zeneszerző
(† 1638).
1591 – Meghalt IX. Ince pápa
(1519).
1679 – Meghalt Bethlen Farkas Erdély
kancellárja,
történetíró
(1639).
1691 – Meghalt Robert Boyle
angol
fizikus, kémikus,
matematikus,
a gázokra vonatkozó Boyle-Mariotte-törvény
egyik névadója (1627).
1703 – Tokióban
földrengés
pusztít, 37 000-en halnak meg.
1796 – Megszületett Ifjabb
Báró Wesselényi Miklós író,
az „árvízi hajós”, a magyar reformellenzék egyik vezére († 1850).
1848 – Mór mellett Perczel Mór
hadteste vereséget szenved Josip Jelačić horvát bán hadtestétől.
1865 – Megszületett Rudyard
Kipling angol író († 1936).
1880 – Megszületett Földes Dezső
kétszeres olimpiai bajnok
magyar vívó
(† 1950).
1916 – Az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita magyar királyné koronázása Budapesten,
a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
1922 – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen
bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak
megalakulását.
1939 – Megszületett Kajdi János
magyar ökölvívó († 1992).
1944 – Meghalt Romain
Rolland Nobel-díjas francia
író
(1866).
1947 – Lemond Mihály román király, kikiáltják a Román
Szocialista Köztársaságot.
1950 – Vietnam,
Laosz
és Kambodzsa
függetlenné válik Franciaországtól.
1953 – Először kezdik
árusítani a boltokban a színes televíziót. (ára: 1175 dollár).
1961 – Megszületett Ben Johnson
kanadai
sprinter.
1962 – Meghalt Remenyik
Zsigmond magyar író (1900).
1969 – Megszületett Jay Kay énekes, a
Jamiroquai együttes tagja.
1978 – Meghalt Honthy Hanna
Kossuth-díjas
színésznő, operettprimadonna (1893)
1985 – Megjelenik az IBM-PC
DOS 3.2 verziója.
1986 – Amerikai invázió kezdődik Hondurasban.
1987 – Robert
Mugabet választják meg Zimbabwe
elnökének.
1999 – George
Harrisont és feleségét egy betörő megtámadja otthonukban, Harrisont
négyszer mellkason szúrja.
2006 – Meghalt Szaddám
Huszein iraki
elnök, diktátor (1937).
175 éve, 1839. december 30-án alakult meg a Pesti Hazai Első
Takarékpénztár Egyesület.
Magyarországon a 19. század első felében nem működött bank, szerepüket a káptalanok (katolikus egyházigazgatási szervek), uradalmak pénztárai, árvapénztárak és alapítványok töltötték be. A legnagyobb birtokokkal rendelkező nemesek a bécsi bankoktól kérhettek hitelt, de kedvezőtlen feltételek mellett.
A reformkori önállósulási törekvések jegyében Fáy András író, politikus kezdeményezte a pénzügyi szervezet létrehozását. Indítványát 1839. március 19-én tette meg Pest vármegye gyűlésén. Az előkészítő munkák után a vármegye védnökségével 1840. január 11-én kezdte meg működését az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A pénzintézet alaptőkéjét magyar földbirtokosok, megyei és állami tisztviselők, kereskedők, több mint 300 részvényes jegyezte, akik segédigazgatóvá Fáy Andrást választották, aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. A takarékpénztár célul tűzte ki a "kisemberek" gazdálkodásra nevelését, takarékosságra buzdítását, az uzsora megszüntetését, a közügyek támogatását. Elsősorban szegény nemeseknek, jobbágyoknak és gazdasági cselédeknek kívánta lehetővé tenni a tőkegyűjtést, számukra 20 pengő krajcártól maximum 100 forintig terjedő kisbetéteket engedélyezett. A betétkamatokon kívül váltókölcsönöket és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönöket is folyósított.
A pénztár nem remélt virágzásának indult, vidéken is sorra alakultak a takarékpénztárak, mérlegük nyereséget mutatott, a részvényesek száma 1844-re meghaladta a 650-et, 1845-ben Kossuth Lajos indítványára a takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult, és teljes körű kereskedelmi bankként működött tovább. 1847-ben Fáy indítványozta, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki életbiztosítási feladattal is, de az idő erre már nem volt alkalmas. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a bank fejlősét, a zivataros időszakban megrendült a bizalom a hitelintézetben (többen kivették betétjeiket), az adósságokat nem tudták behajtani, az üzleti élet pangott.
Az 1867-es kiegyezés, után azonban sikerült talpra állnia a pénzintézetnek, alaptőkéjét emelte, üzletmenete élénkült, a 19. század vége felé jelentős szerepet játszott a budapesti házépítések finanszírozásában. 1894-ben alakult leányintézete a Hazai Bank Rt. számos, főként élelmiszer- és villamosenergia-ipari vállalatban szerzett érdekeltséget.
A második világháború előtt Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja volt, 1948. január 1-jén állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. 1993 óta működik az OTP Fáy András Alapítványa, amely számos programmal veszt részt Magyarországon az oktatás támogatásában, elsősorban a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Magyarországon a 19. század első felében nem működött bank, szerepüket a káptalanok (katolikus egyházigazgatási szervek), uradalmak pénztárai, árvapénztárak és alapítványok töltötték be. A legnagyobb birtokokkal rendelkező nemesek a bécsi bankoktól kérhettek hitelt, de kedvezőtlen feltételek mellett.
A reformkori önállósulási törekvések jegyében Fáy András író, politikus kezdeményezte a pénzügyi szervezet létrehozását. Indítványát 1839. március 19-én tette meg Pest vármegye gyűlésén. Az előkészítő munkák után a vármegye védnökségével 1840. január 11-én kezdte meg működését az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A pénzintézet alaptőkéjét magyar földbirtokosok, megyei és állami tisztviselők, kereskedők, több mint 300 részvényes jegyezte, akik segédigazgatóvá Fáy Andrást választották, aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. A takarékpénztár célul tűzte ki a "kisemberek" gazdálkodásra nevelését, takarékosságra buzdítását, az uzsora megszüntetését, a közügyek támogatását. Elsősorban szegény nemeseknek, jobbágyoknak és gazdasági cselédeknek kívánta lehetővé tenni a tőkegyűjtést, számukra 20 pengő krajcártól maximum 100 forintig terjedő kisbetéteket engedélyezett. A betétkamatokon kívül váltókölcsönöket és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönöket is folyósított.
A pénztár nem remélt virágzásának indult, vidéken is sorra alakultak a takarékpénztárak, mérlegük nyereséget mutatott, a részvényesek száma 1844-re meghaladta a 650-et, 1845-ben Kossuth Lajos indítványára a takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult, és teljes körű kereskedelmi bankként működött tovább. 1847-ben Fáy indítványozta, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki életbiztosítási feladattal is, de az idő erre már nem volt alkalmas. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a bank fejlősét, a zivataros időszakban megrendült a bizalom a hitelintézetben (többen kivették betétjeiket), az adósságokat nem tudták behajtani, az üzleti élet pangott.
Az 1867-es kiegyezés, után azonban sikerült talpra állnia a pénzintézetnek, alaptőkéjét emelte, üzletmenete élénkült, a 19. század vége felé jelentős szerepet játszott a budapesti házépítések finanszírozásában. 1894-ben alakult leányintézete a Hazai Bank Rt. számos, főként élelmiszer- és villamosenergia-ipari vállalatban szerzett érdekeltséget.
A második világháború előtt Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja volt, 1948. január 1-jén állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. 1993 óta működik az OTP Fáy András Alapítványa, amely számos programmal veszt részt Magyarországon az oktatás támogatásában, elsősorban a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
2014. december 29., hétfő
Ugyanabban az ügyben
nem lehet kétszer perelni.
Latin mondás
Minden emberi
erőfeszítés a reális realitása elleni erőfeszítés.
Vladan Desnica, író (1905-1967)
Nem az a baj ha gazdasági
miniszter nélkül maradunk, hanem az, hogy a gazdasági miniszter tárca nélkül
maradt.
Aleksadar Čotrić
Nem mentem a tengerre,
nem mentem telelni… – sorolja a miniszterelnök az újévi üzenetében. Az összes
destináció közül egyedül az idegekre ment.
Draža
A határon túli magyarságnak jár az autonómia
Semjén Zsolt: Teljesíthető cél az egymillió új magyar állampolgár(Részlet) |
|
A nemzetpolitikáért felelős
miniszterelnök-helyettes szerint teljesíthető az a cél, hogy a ciklus
végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Az év végére
meglesz a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt
tett polgár. Kitért arra is, hogy a honosításnál további szigorítás nem
indokolt, kisebb korrekciók lehetnek. Semjén Zsolt szerint a három
nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes
magyarországi párt és a társadalom körében. Egyetértés van abban, hogy a
határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az
autonómia.
Semjén Zsolt kormányfőhelyettes az MTI-nek adott interjúban kifejtette: kezdetben a külhoni kérelmezők mentek intézni a honosítást Magyarországra, később a konzulátusokra, most már kihelyezett konzuli napokat tartanak, a diaszpórában pedig konzulok járják a magyarlakta városokat. A kérelmek száma számottevően nem csökkent – hangsúlyozta. Szerinte annyira egyszerű az eljárás, amennyire a teljes biztonság mellett lehet.
Az esetleges visszaélésekről azt mondta: egyes
államoknak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül
„a félig-meddig asszimilációs állapotból” visszahozni, és identitását
megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati
eszközökkel él, dezinformál, de ezzel együtt sokkal kevesebb a
visszaélés, mint amennyire ennek figyelembevételével számolni lehetett.
Kiemelte: akinek tudomása van visszaélésekről, annak feljelentési
kötelezettsége van, ha ezt elmulasztja, ő is bűncselekményt követ el.
Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három
nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes
magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak
jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia.
2014-ben a környező országokban tartott választásokon
mindenütt megerősödött a magyarság – mondta. A legnagyobb sikert a
vajdasági magyarok érték el, gyakorlatilag megvalósult a kulturális
autonómia, a nehézségek anyagi jellegűek, ami a szerb költségvetés
állapotából következik. A vajdasági magyarság egységes és a Belgrádban
is megkerülhetetlen – tette hozzá.
(MTI)
Magyar Szó, 2014. december 29., 3. o., vagy
December 29.
Tamás napja.
Héber eredetű bibliai név, a Teomo névből
származik. Jelentése: iker. A görögök Thomasz formában vették ált, jelentése
csodálatos.
1170 – A canterbury-i katedrálisban II. Henrik
angol király hívei meggyilkolták Thomas Becketet, Canterbury érsekét, a pápai
párt fejét.
1709 – Megszületett Erzsébet orosz cárnő (Elizabeta Petrovna), aki az Anna Ivanovna halála utáni viszályban, I. (Nagy) Péter leányaként 1741-ben szerezte meg az orosz trónt.
1709 – Megszületett Erzsébet orosz cárnő (Elizabeta Petrovna), aki az Anna Ivanovna halála utáni viszályban, I. (Nagy) Péter leányaként 1741-ben szerezte meg az orosz trónt.
1721 – Megszületett Jeanne Antoinette Poisson
Marquise de Pompadour, aki XV. Lajos francia király leghíresebb és
legbefolyásosabb szeretője volt.
1800 – Megszületett Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1808 – Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
1828 – Megszületett Szendrey Júlia író, költő, Petőfi Sándor felesége.
1845 – Texast az Amerikai Egyesült Államok 28. tagállamának nyilvánították.
1891 – Budapesten megszületett Imrédy Béla miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság kötél általi halálra ítélt.
1916 – Pétervárott – pravoszláv időszámítás szerint december 16-án – meggyilkolták Grigorij Jefimovics Raszputyint (eredeti nevén: Novih) az udvarnál folyó intrikák, a cárné feletti döntő befolyása és botrányos életmódja miatt.
1947 – Megszületett Cozy Powell dobos, aki többek között a Jeff Beck, a Rainbow és a Whitesnake együttesekben játszott.
1800 – Megszületett Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1808 – Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
1828 – Megszületett Szendrey Júlia író, költő, Petőfi Sándor felesége.
1845 – Texast az Amerikai Egyesült Államok 28. tagállamának nyilvánították.
1891 – Budapesten megszületett Imrédy Béla miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság kötél általi halálra ítélt.
1916 – Pétervárott – pravoszláv időszámítás szerint december 16-án – meggyilkolták Grigorij Jefimovics Raszputyint (eredeti nevén: Novih) az udvarnál folyó intrikák, a cárné feletti döntő befolyása és botrányos életmódja miatt.
1947 – Megszületett Cozy Powell dobos, aki többek között a Jeff Beck, a Rainbow és a Whitesnake együttesekben játszott.
2014. december 28., vasárnap
Bódis Gábor nyílt levele Hajnal Jenőhöz, az MNT elnökéhez
Nyílt levéllel fordult a Magyar
Nemzeti Tanács újonnan megválasztott elnökéhez, Hajnal Jenőhöz a Napló
Kör kezdeményezője és alapító tagja, Bódis Gábor, amelyben az MNT
elnökének közbenjárását kéri az asztaltársaság januári zentai
közönségtalálkozójának lebonyolításához, miután több helyen, lehetséges
politikai kockázatra hivatkozva elutasították, hogy otthont adjanak a
rendezvénynek. A levél teljes szövegét az alábbiakban közöljük.
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jenő!
Először is engedd meg, hogy a Napló Kör asztaltársaság nevében gratuláljak megválasztásodhoz. Remélem, sikeres lesz elnöki tevékenységed, és hozzájárulsz az egyre fogyatkozó vajdasági magyarság életének jobbá tételéhez.
Eddigi munkásságod alapján bizton következtetek arra, hogy Te is a demokratikus, sokszínű, toleráns társadalmi modell következetes híve vagy, és ilyennek képzeled a vajdasági magyarok közösségét is.
Őszintén hiszem, hogy Te is elvetsz és elítélsz minden olyan gyakorlatot, amely kirekesztene személyeket vagy csoportokat csupán másságuk miatt – legyen ez a másság akár eszmei is.
Ezen előzmények tudatában vettem a bátorságot, Elnök úr, hogy segítségért forduljak Hozzád. Asztaltársaságunk január elején példás művelődésszervezői munkásságod városában, Zentán szeretne egy közönségtalálkozót szervezni. Ez azonban nem kis nehézségekbe ütközik: a számunkra ismerős és elérhető helyszínek tulajdonosai/működtetői ódzkodnak vendégül látni bennünket. Négyszemközti beszélgetéseinkben fellépésünk politikai kockázatára hivatkoztak.
A magam részéről hihetetlennek tartanám, hogy a 21. században, a demokratikus hagyományokkal joggal büszkélkedhető Zentán egyeseknek esetleges politikai alapú megtorlás miatt kellene szoronganiuk.
Kedves Jenő, kérlek, oszlasd el ezeket az alaptalan tévhiteket, és nyugtasd meg a zentaiakat (is), hogy ilyesmiről szó sincs, és a városban bárki tarthat közönségtalálkozót, a félelmek alaptalanok. Egyúttal arra kérnélek, hogy segíts nekünk megfelelő helyszínt találni az estünkhöz, amelyen az irodalom, a színház, a filozófia, a képzőművészet, a média ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapna, mint a közéleti kérdések és a politika.
Előre is köszönöm a válaszodat!
A Napló Kör nevében maradok tisztelettel:
Bódis Gábor
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2486/Bodis-Gabor-nyilt-levele-Hajnal-Jenohoz--az-MNT-elnokehez.html, 2014. december 27. [12:12]
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jenő!
Először is engedd meg, hogy a Napló Kör asztaltársaság nevében gratuláljak megválasztásodhoz. Remélem, sikeres lesz elnöki tevékenységed, és hozzájárulsz az egyre fogyatkozó vajdasági magyarság életének jobbá tételéhez.
Eddigi munkásságod alapján bizton következtetek arra, hogy Te is a demokratikus, sokszínű, toleráns társadalmi modell következetes híve vagy, és ilyennek képzeled a vajdasági magyarok közösségét is.
Őszintén hiszem, hogy Te is elvetsz és elítélsz minden olyan gyakorlatot, amely kirekesztene személyeket vagy csoportokat csupán másságuk miatt – legyen ez a másság akár eszmei is.
Ezen előzmények tudatában vettem a bátorságot, Elnök úr, hogy segítségért forduljak Hozzád. Asztaltársaságunk január elején példás művelődésszervezői munkásságod városában, Zentán szeretne egy közönségtalálkozót szervezni. Ez azonban nem kis nehézségekbe ütközik: a számunkra ismerős és elérhető helyszínek tulajdonosai/működtetői ódzkodnak vendégül látni bennünket. Négyszemközti beszélgetéseinkben fellépésünk politikai kockázatára hivatkoztak.
A magam részéről hihetetlennek tartanám, hogy a 21. században, a demokratikus hagyományokkal joggal büszkélkedhető Zentán egyeseknek esetleges politikai alapú megtorlás miatt kellene szoronganiuk.
Kedves Jenő, kérlek, oszlasd el ezeket az alaptalan tévhiteket, és nyugtasd meg a zentaiakat (is), hogy ilyesmiről szó sincs, és a városban bárki tarthat közönségtalálkozót, a félelmek alaptalanok. Egyúttal arra kérnélek, hogy segíts nekünk megfelelő helyszínt találni az estünkhöz, amelyen az irodalom, a színház, a filozófia, a képzőművészet, a média ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapna, mint a közéleti kérdések és a politika.
Előre is köszönöm a válaszodat!
A Napló Kör nevében maradok tisztelettel:
Bódis Gábor
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2486/Bodis-Gabor-nyilt-levele-Hajnal-Jenohoz--az-MNT-elnokehez.html, 2014. december 27. [12:12]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)