(Más) napló 68.

A megújulás kezdete? 
Kisebbségjogi témák

Október 17.
Mikor fejezik be a Népszínházat? 

A város fejlesztése, a Népszínház épületének befejezése elsődleges fontosságú, akárcsak Palicsfürdő idegenforgalmának fejlesztése, hangsúlyozta Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke szabadkai látogatása alkalmával.

Ami a Népszínház kiépítését illeti, Mirović újságírói kérdésre elmondta, abban állapodtak meg, hogy a hatodik fázis alatt befejezik az épület lezárását, s mielőtt a hetedik fázisnak nekikezdenének, szükség lenne a projektum revíziójára, amelyet a városnak kell elvégezni.
– Ami a belső munkálatokat illeti, a jelenlegi projektum elég sokat követel, szeretnénk a költségeket csökkenteni. Reméljük, hogy ez gyorsan elkészül, hogy tudjunk tervezni a költségekkel. Nem a minőségen akarunk takarékoskodni, de vissza kell venni az igényekből. Szabadka megérdemli a Népszínházat, és annak kiépítését be kell fejezni – mondta Mirović.[1] 
Ebből az érthető ki, hogy szabadkai Népszínház építésére az eddig tervezettnél is kevesebb pénzt fognak fordítani és szerényebb lesz az eredeti terveknél. Az viszont továbbra sem világos, hogy mikor is lesz befejezve. 

Október 19.

Kevesebb pénz a nemzeti tanácsoknak 
A tartományi kormány legfontosabb feladatának, prioritásának számítanak és a vajdasági stabilitás megőrzésének az előfeltételét jelentik a nemzetiségek közötti jó viszonyok, melyek általánosabb értelemben Szerbia egészének mindennapjait meghatározzák, és egy megfelelőbb életminőséget szavatolnak – hangsúlyozta Igor Mirović tartományi kormányfő Újvidéken, a nemzeti tanácsoknak jóváhagyott közel
13,8 millió dináros tartományi támogatásról szóló szerződések aláírása során.
A Mirović nyilatkozatából kitűnt az is, hogy „az idén a nemzeti tanácsoknak – nem a jelenlegi kormány hibájából – kevesebb pénz jutott, mint a korábbi években”.
Az idén 60 millió dinárral támogatja a tartományi kormány a nemzeti tanácsok munkáját. A Magyar Nemzeti Tanács most 5,5 millió dinárt kapott, ebből 4,4 milliót működési költségeinek fedezésére, 1,1 milliót pedig fejlesztési kiadásokra fordít. Az MNT tartományi kormánytól kapott idei támogatása így 23,5 millió dinárt jelent, ez kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben.[2] 
A Szerb Haladó Párti (SNS) hatalom csökkentette a nemzeti tanácsoknak utalt támogatást, „mert számos már prioritás is létezik”.[3] Az elsőségeket viszont a jelenlegi kormány határozza meg. Ezért alaptalan a hivatkozás, hogy a juttatások csökkentése „nem a jelenlegi kormány hibájából” történt.

Október 21.

Ismeretlen miniszter
Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter a szerbiai nemzeti tanácsok elnökeit fogadta Belgrádban. A találkozó elsősorban ismerkedő jellegű volt, tekintettel arra, hogy Brnabić néhány hónappal ezelőtt került a szóban forgó minisztérium élére. A miniszter asszony felvázolta, hogy miként látja a nemzeti tanácsokkal való együttműködés jövőjét. Megerősítette azt, amit a nemzeti tanácsok legtöbbje fontosnak tart: a kisebbségvédelem terén a kisebbségi akciótervnek[4] meghatározó szerepet kell játszania a következő években.[5] 
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata szerint a fogadáson „a Bosnyák Nemzeti Tanács azon kezdeményezéséről is szó volt, hogy a kisebbségi akciótervet indokolt lenne felülvizsgálni, vagy esetleg új dokumentumot kidolgozni. A kezdeményezés nem nyerte el sem a koordinációs testület, sem a miniszter asszony támogatását”.[6]

Ana Brnabić és mentora (DélHír portál)

A szerb kormányban a nemzeti kisebbségi ügyekkel is foglalkozó reszortot ismét egy olyan személy kapta, akiről eddig ebben a témában éppen semmit sem lehetett hallani. Azon kívül, hogy a leszbikusságát nyíltan vállalta.[7] Aleksandar Vučić szerb kormányfő erre azt mondta, hogy „mindez őt nem érdekli”, „szakértői munkájára van szükség, és csak az eredmények számolnak”.[8]  De hát, szakmai körökben ki hallott a miniszter-asszonyról?   
Nem kell ezért csodálkozni azon, hogy nem kapkodta el a nemzeti tanácsok elnökeivel való találkozását. Erre ugyanis a szerb kormány (2016. augusztus 11-i, csaknem négy hónappal a választások utáni) megalakulását követő 71. napon került sor. Az sem titok, hogy szerb kormány által 2016. március 3-án elfogadott a kisebbségi cselekvési terv megvalósításával nem törődött senki. Ennyire tartják fontosnak.
Apropó: Hogyan fog együttműködni a miniszter asszony a Bosnyák Nemzeti Tanáccsal, ha ilyen határozottan elutasította a javaslatainak még a megvitatását is?  

Október 23.

A megújulás kezdete? 
Az interneten Szabad Magyar Szó néven, „független közéleti fórumot”[9] alapítottak Kókai Péter, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője (2002-2009) és Purger Tibor, a lap washingtoni tudósítója.[10] Purger, a magyarszo.com domain tulajdonosa, úgy döntött, megszakítja az együttműködést a Magyar Szóval, megvonja a név használati jogát és helyette a Szabad Magyar Szó rendelkezésére bocsátja a tárhelyet.

Purger Tibor

A Szabad Magyar Szóban zömében azok a médiamunkatársak kezdtek el dolgozni, akikkel a Magyar Szó (VMSZ) az utóbbi hónapokban szerződést bontott.
Purger Tibor 12 pontban indokolta meg, hogy szerinte „miért kell a Szabad Magyar Szó” és „miért nem tudja folytatni a jelenlegi Magyar Szó hasábjain 25 év odaadó munkáját az Olvasó szolgálatában”.[11] 
Kókai Péter és Pressburger Csaba, a Magyar Szó szintén korábbi (2009–2011) főszerkesztője, közösen fejtették ki nézetüket, miszerint, „napjaink Magyar Szója mára teljesen elvesztette az irányérzékét, és letért arról az útról, ami az eredeti küldetése”.[12] 
– Minden vajdasági magyarnak joga van megismerni a teljes valóságot, és nem csupán annak egy kikozmetikázott részét. A világ minden részén szétszórt nemzettársainknak ugyanúgy jogában áll tudnia mindenről, ami itthon történik, és nem csupán egy mesterségesen létrehozott, rózsaszín (látszat)valóságról. Önmagunk és nemzetünk áltatása sehová sem vezet, csak a biztos pusztulásba – olvasható a két volt főszerkesztő írásában. 
Vígi Zoltán (Magyar Szó augusztus 1-jével menesztett újságírója), most a Szabad Magyar Szó főszerkesztője, újságírói kérdésre, hogy „mik a távlati céljaik a Szabad Magyar Szóval, a következőket válaszolta: „Az, hogy meglássuk, hogy ha ki tudunk alakítani egy normális kommunikációs csatornát, amely nem egyoldalú, akkor annak milyen hatása lesz a helyi közbeszédre, vagy akár, hogy milyen felszabadító hatása lehet. Az az első és talán legfontosabb célkitűzésünk, hogy kiderüljön, képesek vagyunk-e még normálisan kommunikálni.”[13] 
A Szabad Magyar Szó létrehozásával – jelképesen a magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján – a vajdasági magyar médiában végre talán elindult a tárgyilagos, a sokoldalú, a kiegyensúlyozott, a megbízható és a felelősséggel való tájékoztatás és az újságírói szakma becsülete visszaállításának folyamata.
A Magyar Szó (VMSZ) helyzetének a megoldása bizonyára felgyorsulna, ha az néhány – ma már nyugdíjas – újságíró, akik a kilencvenes években kiálltak a sajtószabadság mellett, példát mutatna a fiataloknak és felmondaná az együttműködést a lapnak. Nem pedig apró pénzért a jelenlegi hatalom és a VMSZ szekerét tolná. És persze szükség lenne a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének kiállására is.      

Október 25.

Strasbourgban (le)vizsgázott a kisebbségi cselekvési terv 
– A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoport Strasbourgban megvitatta a szerbiai kisebbségek helyzetét, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervét[14] – írja a Magyar Szó (VMSZ).
Az írás a félretájékoztatás (egyik) iskolapéldája. Az olvasóban ugyanis azt téves a benyomást kelti, hogy az Európai Parlamentben (EP) valamiféle vita volt a szerbiai nemzeti kisebbségek státusáról.
Az EP hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) strasbourgi ülésén semmilyen vita nem volt a nemzeti kisebbségek helyzetéről Szerbiában. Ilyet nem is terveztek! A cikk szövegéből is kitűnik, hogy a meghívott szerbiai vendégek „előadást tartottak, s mutatták be ezt a cselekvési tervet”. Ezt általában monologizálásnak szokták nevezni.
Az összejövetellel kapcsolatban ez a kérdés is felvetődik: Hol voltak, miért nem hívták meg a többi szerbiai nemzeti kisebbség képviselőit is?
Az Inergroup kétórányira (10 órától 12-ig, vagyis a fordítással együtt nettó egy órára) szabott ülésén minden az előre megírt forgatókönyv szerint, az elnöklő Gál Kinga Fideszes EP-képviselő asszony vezényletével történt.
Lényegi vita, de még csak párbeszéd sem alakulhatott ki a szerbiai nemzetiségek helyzetéről, mivel az ülésen csak a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és a hatalomban kollaboráló Vajdasági Magyar Szövetség képviselői vettek részt.

Gondban a vajdasági magyar troika (Deli, Hajnal és Nyilas) Strasbourgban
(Fotó: Christian CREUTZ/EP)

A sajtó meg sem említi, hogy az ülésen részvevő Balczó Zoltán, a független képviselők csoportjához tartózó (NI) EP-képviselő mindössze két (kettő!!) percet kapott a felszólalásra.
Balczó felszólalásában elmondta, „úgy érzi, hogy kellően plurális a határon túli magyar közösség a Vajdaságban is”. Feltette a kérdést, miért nincsenek itt a többi vajdasági magyar párt és civil szervezet képviselői, hogy „elmondják, ők hogyan látják a kisebbségek helyzetét, a magyar kisebbség helyzetét”.  
– Miniszter asszony azt mondta, hogy a kisebbségekkel való foglalkozás és a cselekvési terv az egy sikertörténet. Ez a valóságban fog kiderülni, ha az őshonos magyar népesség úgy érzi majd a lakóhelyén, hogy otthon van, hogyha arányos részvételük lesz tartományi, közösségi, közigazgatási, közvállalatokban, s a magyar nyelvet hivatalos használhatják.
És már csak egyetlen fölvetésem van. Amikor a 2015. évi eredményjelentést tárgyaltuk Szerbia csatlakozása kapcsán, már akkor fölmerült, hogy a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályt alkotmányosan már 2014-ben létre kellet volna hozni, és ha jól tudom, most már 2017-re van kitolva, vajon mi ennek az oka? – kérdezte Balczó EP-képviselő. Válasz persze nem kapott.  
A három vajdasági képviselőnek az dicstelen szerep jutott, hogy magasztalják a szerb kisebbségi cselekvési programot. Annak ellenére, hogy nem tartalmazza az itteni magyarok helyzete rendezésének legtöbb követelményét![15]

A strasbourgi út csak arra volt alkalmas, hogy „objektíve hozzájáruljon a szerbiai kisebbségi politika alapvetően beolvasztás párti irányvonalának nemzetközi elfogadtatásához”.[16] Ehhez kellett a magyar troika is.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. október 30.

---

[1] tm: Csökkenteni kell a költségeket. Magyar Szó, 2016. október 18. 11., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3188/vajdasag_szabadka/154552/Cs%C3%B6kkenteni-kell-a-k%C3%B6lts%C3%A9geket.htm, 2016. október 18. [08:27]

[2] v-ár: Tartományi támogatás a nemzeti tanácsoknak. Magyar Szó, 2016. október 20. 1. és 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3191/kozelet/154700/Tartom%C3%A1nyi-t%C3%A1mogat%C3%A1s-a-nemzeti-tan%C3%A1csoknak.htm, 2016. október 20., 08:17 >> 2016. október 20., 15:54

[3] Uo.

[4] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi%20cselekvesi%20terv.pdf

[5] P. E.: Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/kozelet/154814/Nem-m%C3%B3dosul-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm, 2016. október 22., 13:26 >> 2016. október 23., 19:06

[6] Uo.

[7] Leszbikus miniszter az új szerb kormányban. http://www.hirstart.hu/hk/20160808_bemutattak_az_uj_szerb_kormanyt, 2016. augusztus 9. [12:18] 

[8] Leszbikus miniszter az új szerb kormányban. http://vs.hu/kozelet/osszes/leszbikus-miniszter-az-uj-szerb-kormanyban-0809, 2016. augusztus 9. [12:18]. Lásd még: Leleplezés? Hogyan lett miniszter a leszbikus Ana Brnabić? Miért tették lapátra az elődjét?,   2016. augusztus 10. [12:00]

[9] Mi történt a Magyar Szóval? http://nepszava.hu/cikk/1109749-mi-tortent-a-magyar-szoval

2016. október 24. [9:4]

[10] http://szabadmagyarszo.com/

[11] Miért – és miért nem. Kétszer 12 pont a vajdasági magyar közbeszédről. http://szabadmagyarszo.com/2016/10/23/miert-es-miert-nem/, 2016. október 23.

[12] Ahol a hír szent és a vélemény szabad. http://szabadmagyarszo.com/2016/10/22/ahol-a-hir-szent-es-a-velemeny-szabad/, 2016. október 22.

[13] Vígi Zoltán: Csak azzal szeretnék foglalkozni, ami jön majd. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/58963-vigi-zoltan-csak-azzal-szeretnek-foglalkozni-ami-joen-majd, 2016. október 26. [19:51]. Lásd még Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ c. írását. http://szabadmagyarszo.com/2016/10/22/valodi-kerdesre-oszinte-valaszt/

2016. október 22. 

[14] v-ár: Strasbourgban vizsgázott a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó. 2016. október 28. 1. és 4. o., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3198/kozelet/155132/Strasbourgban-vizsg%C3%A1zott-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm#, 2016. október 28., 08:46 >> 2016. október 28., 09:46

[15] Lásd: A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI – Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert, 2012. szeptember 27.

[16] Ágoston András: Alibilátogatás. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 281. szám, 2016. október 28.

NKPRESS (ÁL)HÍRPORTÁL

Változó médiapiac: A Magyar Szó Szabad Hét Nap lesz, a Hét Nap pedig Új Családi Kör néven jelenik meg!

A Szabad Magyar Szó nevű portál megjelenése igencsak felkavarta a vajdasági magyar nyelvű média állóvizét, a két nyomtatott igazmondó lap olvasottsága megrengett, ezért az MNT létrehozta ad hoc MM (médiamegmentő) csoportját, amelynek feladata volt a Magyar Szó és a Hét Nap hosszú távú megmentési stratégiájának kidolgozása. A 174 tagú, jó nevű és főként 80 év feletti újságírás közeli emberekből (portás, takarító, buszsofőr, autodidakta traktorista) bizottságnak mindössze két nap kellett rá, hogy elkészítsék a 874 oldalas stratégiát, amelyet titkosítottak, de elérhető az MNT honlapján is.
A dokumentum értelmében a Szabad Magyar Szó megjelenése egy zavart keltett az olvasókban, akik most nem tudják melyik az igazi újság, melyikkel a legjobb ablakot mosni és most melyikben is van az elnök fotója. Ezért aztán, a Szabad Magyar Szót úgy tudják leverni és visszaszorítani, ha még inkább összezavarják az olvasókat, így a Magyar Szó ezentúl Szabad Hét Nap néven jelenik meg, azzal, hogy a Tarka Világ melléklet neve 2x7 Nap lesz és 19 naponta jelenik meg, a Hétvége pedig Nem Dolgozók néven szerdán kerül a lapba, ha sikerül betördelni. A Hét Nap is nevet változtat, a jövőben Új Családi Kör lesz, amivel a stratégiát megalkotó bölcs értelmiségi gárda arra számít, hogy nem csak a jelenlegi Családi Kör olvasótáborát tudják megszerezni, hanem a lap nevének rövidítése miatt – ÚCSK – esetleg az albán populációt is megnyerik maguknak így a lap akár egymillió példányban is elkel.
A stratégiát sürgősségi indítvánnyal az MNT egyhangúan el is fogadta, ráadásul az ügy fontossága miatt a képviselőket össze se hívták.

http://nkpress.blog.hu/2016/10/30/valtozo_mediapiac_a_magyar_szo_szabad_het_nap_lesz, 2016. október 30.

Alibilátogatás

Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter valamint néhány tartományi magyar illetékes tisztségviselő Strasbourgban bemutatta a kisebbségi cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoportnak. Mint tudjuk, ez a dokumentum – amely természetesen nem tartalmaz autonómiát – alapul szolgált Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.

Annak idején szóltunk róla, a dokumentum maga nem ígér lényegi változásokat a szerb kormány kisebbségekkel kapcsolatos politikájába.

Tény, hogy bemutatkozása során, maga a miniszter asszony sem jutott tovább, mint elődjei az elmúlt évtizedekben. Nevezetesen, hogy Szerbia multikulturális ország, melyben 26 nemzeti közösség keresi helyét a nap alatt.

Nem hiányzott a lelkendezés, de egy szó nem sok, de annyi sem hangzott el magáról a nemzeti tanácsok intézményének jogi természetéről, s arról, el kívánja-e hárítani a szerb állam a károkat, amelyeket lassan négy éve Szerbia Alkotmánybírósága (USS) a nemzeti tanácsokról szóló törvény megcsonkításával okozott. Emlékezetes, hogy az USS kimondottan nacionalista indíttatású döntéseit még a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) akkori elnöke, immanens önbírálattal politikai intervenciónak minősítette. Ezt a véleményét Korhecz Tamás – ma a Magyar Mozgalom (MM) egyik vezetője – ha nem is hangoztatja azt lépten-nyomon, máig nem változtatta meg.

Így az alibilátogatás – megengedve, hogy szervezők célja nemesebb lehetett – objektíve hozzájárult a szerbiai kisebbségi politika alapvetően beolvasztás párti irányvonalának nemzetközi elfogadtatásához. Tipikus példa ez a látogatás arra, hogy miközben Magyarország és Szerbia vállvetve küzdenek a migránsválság mindkét nemzet szempontjából elfogadható megoldásáért, a vajdasági magyar tisztségviselők, ahelyett, hogy udvariasan, de határozottan szóvá tennék a szerb kisebbségpolitika hiányosságait, odaállnak asszisztálni a szerb miniszternek.

Mondjuk ki, nem helyes, ha a fizetett magyar tisztségviselők, akik Szerbiában részesei a kisebbségpolitikai ügyek intézésének, valamiféle nem igényelt politikai szolidaritásból nem végzik a dolgukat. Természetes, hogy a vajdasági magyarok meggyőződésből támogatják az Orbán-kormány migránsügyben kifejtett emberfeletti erőfeszítéseit, de éppen ezért, tisztségviselőik akkor látják el tisztességesen feladataikat, ha a nemzetközi politikai színtéren nem hallgatják el kisebbségi közösségünk égető problémáit.

Ugyanakkor, az sem helyes, ha elhamarkodottan pálcát törünk a kissé kényelmes, de talán mégsem rosszindulatú kisebbségi magyar tisztségviselőink feje felett. Mivel a gyakorlatban más kisebbségi közösségekben is jelentkezik az országok közötti jó együttműködés és a kisebbségi politikusok túlságosan is simulékony, akár megalkuvónak is minősíthető tevékenységének látszólagos ellentéte, magyar-magyar viszonylatban is elvi egyetértésre kellene jutnunk. Talán egy olyan megoldást preferálva, hogy mindkét szint végezze a saját „munkaköri” feladatait. Kisebbségi részről az autonómia ügyét nem mellőzve, nem vagdalkozva, de az egyenes szókimondás előnyeiről semmiképpen le nem mondva. Mert a kisebbségi politikai elit a demokratikus társadalmakban csak akkor teszi a dolgát, ha feltárja, kifejezi és bátran képviseli a kisebbségi közösség önazonosságának megőrzése szempontjából fontos érdekeket. Az autonómiára vonatkozó igényt elsősorban.

Ágoston András

Kisebbségi Fórum – Temerin 
KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 281. szám

2016. október 28.

Bemutatták a szerbiai Kisebbségi Akciótervet Strasbourgban

A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó frakcióközi munkacsoport ma Strasbourgban a szerbiai kisebbségek helyzetével, valamint a szerbiai Kisebbségi Akcióterv bemutatásával foglalkozott. Deli Andor vajdasági EP-képviselő meghívására az ülésen magas rangú szerbiai vendégek tartottak előadást, áll Deli Andor és Gál Kinga szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.

Eszerint Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, az Európai Néppárt alelnöke üdvözölte a szerb kormány pozitív hozzáállását a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítéséhez. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontosak a Nemzeti Tanácsok e közösségek érdekérvényesítésében. Ugyanakkor nagyok az elvárások mind a Vajdaságban, mind Brüsszelben, hogy a pozitív jogszabályok gyakorlatban is érvényesüljenek.
Az ülésen jelen volt Ana Brnabić, Szerbia kisebbségekkel foglalkozó minisztériumának tárcavezetője és Čedomir Backović, a 23-as tárgyalási fejezettel megbízott csoport vezetője. Ők az akcióterv rövid ismertetése után arra tettek ígéretet, hogy Szerbia mindent el fog követni annak érdekében, hogy minél előbb elfogadják azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségek helyzetének további javulását fogják eredményezni, fejtik ki.
A közlés szerint Nyilas Mihály, a vajdasági kormány nemzeti közösségekkel megbízott titkára kiemelte annak fontosságát, hogy a vajdasági szervek aktív részesei legyenek ezen jogszabályok megalkotásának, mivel a tartomány területén nagy számú nemzeti közösség él. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pedig elmondta: a magyar nemzeti közösség, mely a legnépesebb kisebbségi közösség a Vajdaságban, annak az iránynak az elkötelezettje, amely Szerbiát az EU-ba kívánja vezetni.

Deli Andor felszólalásában kiemelte: fontosnak tartja a bemutatott dokumentumot, mely pontos ütemtervet tartalmaz a szerbiai kisebbségügyi jogszabályok módosításáról és gyakorlati intézkedésekről, egyben reményét fejezte ki, hogy ezek a kisebbségek helyzetének további javulásához vezetnek. „Kifejezett örömmel tölt el, hogy meghívásomat ilyen magas rangú vendégek fogadták el, hiszen ez annak a jele, hogy a szerbiai kormányzat kiemelten kezeli az akcióterv pontos és gyors végrehajtását” - hívta fel a figyelmet Deli.

Az ülésen a szerbiai előadókon és parlamenti képviselőkön kívül jelen volt még Ana Hrustanović nagykövet, a Szerbiai Uniós Képviselet vezetője és Tanja Misčević európai uniós főtárgyaló, áll Deli Andor és Gál Kinga közleményében.

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24190/Bemutattak-a-szerbiai-Kisebbsegi-Akciotervet-Strasbourgban.html,
2016. október 27. [12:55]

Bemutatták a kisebbségi cselekvési tervet

A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoportot tájékoztatták Strasbourgban

A szerbiai kisebbségek helyzetével, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervvel foglalkozott az Európai Parlament frakcióközi munkatestülete. Deli Andor vajdasági EP-képviselő meghívására az ülésen magas rangú szerbiai vendégek tartottak előadást, s mutatták be ezt a cselekvési tervet. A köztársaság, a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselője is ott volt.

A frakcióközi munkacsoportnak számoltak be a részletekről a hazai tisztségviselők (Fotó: Christian CREUTZ/EP)

Lapunknak adott nyilatkozatában Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter rendkívül jelentősnek nevezte a megbeszélést, melyen az akcióterv részleteit ismertették, elsősorban abból a szempontból, hogy Szerbia bemutathatta, milyen a nemzeti közösségekkel kapcsolatos politikája.
– Szerbia, 26 nemzeti közösségével, egy olyan európai államnak számít, amelyik a leginkább multietnikumú és multikulturálisnak nevezhető országok közé tartozik. Összesen 42 helyi önkormányzatban 11 különféle nemzeti kisebbségi nyelv is hivatalosnak számít. A multietnikumú régiók legjobb példája éppen Vajdaság, itt található ezen önkormányzatok java része is. Meg vagyok győződve arról, hogy ma egy jó példát mutattunk be Strasbourgban, annak példáját, hogyan tud sikeresen egymással együttműködni a köztársasági kormány, a tartományi adminisztráció és egy-egy nemzeti közösség kisebbségi önkormányzata – értékelte a Magyar Szónak összegezve a találkozót Brnabić.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke egy rövid beszámolóban értekezett arról, milyen hiányosságok merültek fel a kisebbségi akcióterv megvalósításában a Szerbiai Alkotmánybíróság azon döntését követően, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte.
– A nemzeti tanácsi törvény rendelkezéseinek alkotmánybíróság általi felfüggesztésénél elsősorban az oktatás, a kultúra és tájékoztatás problémáját hangsúlyoztam. A megoldást az új nemzeti tanácsi törvény jelentheti, annál is inkább, hogy a bíróság nem kérdőjelezte meg azokat a jogköröket, amelyeket a szerbiai alkotmány is szavatol, hanem azok kritériumrendszerét kérte számon, annak hiányára mutatott rá – mondta el Hajnal.

Deli, Hajnal és Nyilas (Fotó: Christian CREUTZ/EP)

Arról, hogy mi valósult meg a kisebbségi jogok érvényesítése területén vajdasági szinten, Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár számolt be Strasbourgban. Az akciótervről nyilatkozva elmondta, nem minden dokumentum valósul meg, ezt láthattunk a múltban. Véleményének adott hangot, hogy a megvalósulás a szervezettségünktől és az EU hozzáállásától is függ.
– Ha az EU kitartóan számon kéri a cselekvési terv megvalósítását a csatlakozási tárgyalások során, s a tárgyalási fejezetet nem zárhatja le Szerbia, amíg nem történik meg a realizáció, akkor az biztos sokat segít majd a cél elérésében – állapította meg lapunknak beszámolva Nyilas.
Deli Andor, az Európai Néppárt vajdasági származású fideszes európai parlamenti képviselője szerint a meghallgatás kiváló alkalom volt arra, hogy a szerbiai kormányzat bemutassa eltökéltségét az akcióterv végrehajtását illetően.v-ár

Magyar Szó,

http://www.magyarszo.rs/hu/3197/kozelet/155106/Bemutatt%C3%A1k-a-kisebbs%C3%A9gi-cselekv%C3%A9si-tervet.htm, 2016. október 27., 16:33 >> 2016. október 27., 21:15

Szerbia a felelős a koszovói cigányok délvidéki betelepítéséért

Martonosnak csak egy kocsmája van, azért isznak az emberek a bolt előtt! Utána pedig – mint ha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne – úgy kapatosan, szégyenérzetet nem ismerve, időnként át-átimbolyognak az épp csak hajításnyira lévő parkba, hogy ott elvégezhessék a legsürgősebb dolgukat. Néha a kicsit is, néha a nagyot is, attól függően, mikor mit diktál a szükség. Ez itt így szokás. Elsőre ezt lehet megtudni arról a magyarkanizsai faluról, amelynek címeres „totemállata” kétségkívül/csakis a piros-fehér-zöld fűszerpaprika lehetne.

Az 1700 lakost számláló település elöljárója Horváth Gergely tanácselnök. Minden hájjal megkent, csavaros észjárású, jól tájékozott, sokat látott ember. Az a fajta, aki ritkán szokott megijedni a saját árnyékától. Akinek a módla meg a csantra szó jelentéséért nem kell felütnie az értelmező szótárt, mert sok éven át mászta a háztetőket ácsmesterként a néhai, a szép emlékű szabadkai Integralban. De saját bevallása szerint volt nyakkendős sofőr is egy magyarkanizsai cégnél, meg bennfentes a katonai ügyosztályon a vérzivataros időkben, sőt a hadurakat is furikáztatta a néphadseregünk által megszállt horvátországi harctereken. Most meg multifunkciós politikusként csatározik az önkormányzatban, perlekedik sorstársaival a saját falujában.  

Eddigi élete során pártot is választott magának, méghozzá kettőt: először a Vajdasági Szociáldemokrata Liga harsány, hangzatos propagandája vonzotta be az úri huncutság ipari tanodájába, másodjára pedig a Vajdasági Magyar Szövetség szép szavára adta be a derekát. Természetszerűleg már lejjebb csavart lánggal, halványabb lelkesedéssel, a korábban elröppent illúziók mellőzésével –, de kétségkívül rafináltabban és harcedzettebben. 

 Horváth Gergely tanácselnök 

Rosszul mentek, sehogy sem haladtak a falubeliek dolgai, amiből neki elege lett. Gondolta, hátha tud ezen változtatni, ezért ártotta magát bele a napi politikába. Úgy lett tanácselnök, hogy még bősz ligásként felkérték a tisztségre, a VMSZ pedig támogatta. Visszatekintve: nem a legszélcsendesebb időszakot választotta. Az állástalanság, az elvándorlás, a falun átcsörtető migránsáradat, meg az ország déli fertályából érkező szerbiai idegenek alaposan próbára tették a helybeliek szociális érzékenységét, türelmét és idegrendszerét. A Belgrádból befutó taxik és meg a szabadkai autóbuszok csak úgy ontották magukból a nyugati jólétről ábrándozó vándorlókat. A szöktetés izgalmas folyamatában néhányan a helybeliek közül is megtalálták a helyüket meg a számításukat.

Miután a vándorlók elvonultak, a falubeliek fellélegeztek, megnyugodtak. Mostanában már csak az elhagyatott, üresen álló régi martonosi házakba beköltöző cigányok nyugtalanítják őket, akik szívósan ellenállnak mindenféle új, számukra szokatlan megregulázásnak, és szemlátomást semmi kedvük a martonosi életformára való ráhangolódásra.    

Mikor érkeztek az első cigány családok a faluba?

Nyolc évvel ezelőtt, és azóta folyamatosan jönnek. Nem tömegesen, egyszerre nem sokan, de szinte megállás nélkül. Nem tudom megmondani pontosan, hogy éppen most hányan vannak, mert a számuk állandóan változik. Úgy gondolom, hogy 150-nél nincsenek többen. Náluk családonként 6-7 gyerekkel kell számolni.

Lehet-e azt sejteni, hogy mit csinálnak, mivel foglalkoznak?

Csak azt látjuk, hogy szüntelenül mozgásban vannak. Jönnek-mennek, utazgatnak, leginkább taxi hozza-viszi őket, dolgozni nem dolgoznak. Se az itteni paprikafeldolgozókban, se idénymunkások között nem látni őket.

A gyerekeik járnak-e iskolába?

Az itteni óvodába csak egy-két gyereket írattak be, és iskolába is nagyon kevés jár közülük. Megpróbáljuk majd a Szociálisvédelmi Központtal karöltve elérni azt, hogy bekerüljenek a rendszerbe. Az elvándorlás ellenére egyelőre még sikerült megőriznünk a nyolcosztályos színmagyar iskolánkat, ezt a tanévet 120 diákkal kezdtük. A martonosi szerb gyerekek Magyarkanizsán, a cigány gyerekek pedig Horgoson tanulnak. A beletelepültek dokumentumait látva, a legtöbb családban az apa ismeretlen. Vannak közöttük montenegrói állampolgárok is, akik nyilván ott is felveszik a különféle segélyeket, juttatásokat.  

Nálunk akad bőven lakatlan ház, a tulajdonosaik nem itt élnek, 3-4 ezer euróért már lehet házat venni. A kint összegyűjtött pénzen simán vásárolhatnak maguknak azok, akiket Nyugatról visszatoloncoltak. Azonban se a birtokba vett épülettel, se az udvarukkal nem törődnek, az utcát sem tartják rendben, emiatt aztán gyakran fordulnak hozzánk panasszal a szomszédok, az utcabeliek. Érdekes, hogy leginkább a mi cigányaink zúgolódnak, nem nézik jó szemmel az újonnan érkezetteket. És úgy látom, nem is keresik egymás társaságát.

Ezek szerint volt már néhány vitája a falu új lakosaival…

Tavaly föl is jelentettek, azt mondták, hogy nacionalista vagyok, hogy gyűlölöm a cigányokat. Nem gyűlölök én senkit sem, csak megkövetelem, hogy rend legyen a faluban, és addig nem is hagyom őket békén, amíg az életmódjukon meg a szokásaikon nem változtatnak.  Aztán megesett az is, hogy Magyarországon tettem egy olyan kijelentést, ami miatt itthon megrángattak. Az ottani sajtónak azt nyilatkoztam, hogy egyértelműen Szerbia a felelős az egyre erősödő délvidéki betelepítésért. Ha elismerte volna Koszovó függetlenségét, akkor Vajdaság magyar falvaiba nem költözhetnének be a koszovói cigányok. Emiatt beidéztek a nagykikindai rendőrségre.

Száz meg száz egyéb bajunk is van, amit évtizedeken át elhanyagoltunk, azt most nem lehet pár év alatt helyrehozni. A faluban alig van betonút, megoldatlan a lecsapolás meg a szennyvízelvezetés. Ötmillió dinárt fizettünk nemrég egy 650 méteres aszfaltútért, tavaly kétszer ennyibe került a valamikor községháza felújítása. Költhető saját pénzünk meg csak úgy lesz, ha mi magunk összeadjuk, ha megint bevezetjük a helyi járulékot. A munkaviszonyban lévők béréből ezt levonják, a földművesek azonban nem iparkodnak a befizetéssel. Évi 7 millió dinárra számítottunk ebből a forrásból, de csak a fele folyt be. Sok pénzünket elvisz a város, és ez 1960 óta így van, mióta Martonos már nem önálló község, hanem más keze-lába.

Szabó Angéla  

Betörés – fényes nappal

Nyugtalanságot keltett Tordán a legújabb bűncselekmény

Szombaton (október 15-én – B. A.) a szokásos bevásárlásból hazatérve a tordai Csonti Katalin feldúlva találta a Petőfi Sándor utcában levő házát. Pár óra alatt – amíg távol volt – a tolvajok lyukat törve a ház udvari ajtaján bejutottak a házba, ahonnan pénzt és ékszert loptak el.

Ezen az ajtón jutottak be a házba (Fotó: Kecskés István)

A ház belsejét teljesen feldúlták: kiforgatták a szekrényeket, az ágyat és a többi bútort. Még a mosógép és a tűzhely ajtaját is kinyitották, míg nem találták meg azt, amit kerestek. A betörőknek nyilván kedvezett a tény, hogy az asszony egyedül él, és, hogy a két szomszédos ház egyikének sincs lakója.
A ház a falu Basahíd felőli kijáratánál van. Az eset érthetően nagy felháborodást keltett a faluban, ahol időnként – rendszerint ilyenkor ősszel – elszaporodnak a lopások.
A faluban rablótámadás is volt már, de a legutóbbihoz hasonló vakmerő betörésre kevés példa volt. Mert szombati napon itt is több a mozgás, az emberek többet járnak-kelnek a faluban, az őszi betakarítás is javában zajlik, úgyhogy nehéz pontosan megmagyarázni a történteket.
– Mindössze három óra hosszat voltam távol, előtte a nagykaput és a ház bejárati ajtaját is bezártam. Hazaérve észrevettem, hogy a kapu nyitva áll, a bejárati ajtó alsó részén pedig rés tátongott. A házban nagy felfordulás fogadott. Megijedtem, hívtam a családomat, kijött a rendőrség is. Eltűnt az összes megtakarított pénzem, az utolsó nyugdíjam, az arany- és ezüstláncom. A rendőrség elvégezte a helyszínelést, jegyzőkönyvet írt. Azóta semmi sem történt. Tegnap újabb nyilatkozatot adtam, több papírt aláírtam. Hogy mi lesz a vége, nem tudom – meséli Csonti Katalin, akit igencsak megviselt az eset, mivel eddig hívatlan vendégek nem jártak a házában. Egy-két este nála aludt a lánya, de mint mondja, nem maradhat mindig vele.

Torda központja (Fotó: Kecskés István)

Az utcában a közelmúltban is volt hasonló eset. Az emberek, különösen pedig az idős, egyedül élő személyek körében aggodalmat keltett a legújabb eset, ami arról tanúskodik, hogy a betörők egyre vakmerőbbek.
Tordán időnként elszaporodnak a vagyon elleni bűncselekmények, elsősorban a mezei lopások és a betörések. A korábbi években (többször is) betörtek a katolikus plébánia épületébe, volt már rablótámadás, sőt gyilkosság is. Az emberek félelme jogos.
– Amikor lopásról hall az ember, akkor mindig azt hiszi, hogy az más utcájában történik meg. Viszont, amikor a mi utcánkban kerül erre sor, itt a közvetlen közelünkben, mindenki nagyon megdöbbent. Ugyanis szombati napról volt szó, amikor mindannyian piacra megyünk, itt állandó mozgás van, a mezőgazdasági munkálatok még tartanak, traktorok, autók járnak az utcán. Ez az utca a legnépesebbek között van, majdnem minden ház lakott. Ezért tényleg döbbenettel vettük tudomásul a történteket. Előtte is zárkóztunk, de most különösen odafigyelünk. Ha elmegyünk, szólunk egymásnak. Bezárjuk a kaput. A kutyákat kieresztjük nappal is, nemcsak éjszaka. Félünk. Ez van – mondja Rontó Bozóki Judit.
Torda Helyi Közösség Tanácsa elsősorban azt reméli, hogy a rendőrség elvégzi azt, amit a polgárok elvárnak tőlük, és a tetteseket minél előbb kézre kerítik. Dobai János, a helyi közösség elnöke elmondta, hogy a legújabb eset nagy felháborodást keltett a bánáti faluban, ahol az embereknek amúgy is megvannak a mindennapos megélhetési gondjaik. Az ilyen esetek pedig elszomorítóak, amikor idős személyektől lopják el az évtizedek alatt összegyűjtött vagyonukat. Szerinte szembetűnő, hogy időnként a faluban sok idegen személy jelenik meg, akiknek a szándékairól nem tudni.

K. I.

Magyar Szó, 2016. október 26. 1. és 6., vagy

http://www.magyarszo.rs/hu/3196/vajdasag_nagybecskerek/155052/Bet%C3%B6r%C3%A9s-%E2%80%93-f%C3%A9nyes-nappal.htm, 2016. október 26. [17:25]

A Délvidékre telepített koszovói cigányok segélyezése (Videó)

Október 3-án kezdődött és jelenleg is tart a Koszovóról széttelepített roma családoknak az épületanyaggal történő segélyezése.

Az idén Szabadkán és környékén 33 koszovói roma családot, Kishegyesen pedig 7-et támogat ilyen módon az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Dán Menekültügyi Tanács.

A Vajdasági Rádió és Televízió riportja:

https://www.youtube.com/watch?v=wDnTo4oij30

Közzétette: Szerkesztő 3. 2016. október 27. [21:42]

Világvándor – Hazavárunk

Mintegy kétszázezren kivándoroltak Magyarországról az ’56-os események kapcsán,

ennek emlékére készült el a

Világvándor  – Hazavárunk

című dal és videoklipje:

https://www.youtube.com/watch?v=5WYxfYCDP7A

angol nyelvű felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=bCcSmByOMXg

(Más) napló 67.

Szerbia nem teljesít!

Kisebbségjogi témák

 

Október 14.

Diszkriminálják a magyarokat

A temerini községi képviselő testület  ülése szempontból is felkeltette a figyelmem:

Robert Karan ellenzéki képviselő, kezdeményezte, hogy „a testület hozzon határozatot a csapvíz háztartási fogyasztásra való alkalmatlanságáról, mivel az ügyben illetékes köztársasági intézet a legrosszabbnak ítélte a temerinit”. A hatalmi koalíció nem fogadta el az indítványt.

A tudósításból nem világos, hogy mit jelent az idézett megfogalmazás. Amennyiben ebből az következik, hogy a csapvíz fogyasztása ártalmas az egészségre, akkor bizony a temerini képviselő testület tisztségviselőit felelősség terheli a lakosság egészségének lehetséges megrontása miatt. Tudatában vannak-e ennek?

Csorba Béla, a hatalmi koalícióhoz tartozó Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselője azt rótta fel (helyesen) az ülésen, hogy a Veljko Vlahović Gyermekintézményben „nem tisztelik a foglalkoztatottak nemzetiségi arányainak védelméről szóló törvényt. Számításai szerint ugyanis a 106 foglalkoztatott közül mindössze 23 a magyar (21,69%% – B. A.), hogy legalább 5 magyar káderral van kevesebb az óvodában a keletinél. A helyzet azonban nem most alakult ki, hosszú időn át tartó folyamat következménye, amit kötelesség megoldani. Erre vonatkozóan azonban semmilyen elképzelés sincs az óvoda részéről. Reményét fejezte ki, hogy a gyermekintézmény munkájára vonatkozó jövő évi jelentés már jobb lesz.”
Csorba azt is nehezményezte az, hogy „a Közművesítési Közvállalatban a 38 nem állandó munkaviszonyban alkalmazott személyből csupán 4  magyar nemzetiségű (10,52% – B. A.), a Gázszolgáltató Közvállalat 21 dolgozója közül pedig csak egyetlenegy magyar nemzetiségű (4,76% – B. A.). Mindkét esetben azt kérdezte, hogy mit terveznek a közvállalatok vezetői tenni a magyarokkal szembeni diszkrimináció felszámolásáért.”[1]

Temerinnek egyébként – a legutóbbi (2011. évi) népszámlálási adatok szerint[2] – 28 287 lakosa volt, akik közül 19 112-en (67,56% – B. A.) vallották magukat szerbnek, magyarnak pedig 7460-an (26,37% – B. A.).

Szavaznak a képviselők: Gusztony András és Csorba Béla (Góbor Béla felvétele)

A tudósításból nem derül ki, hogy a magyaroknak a temerini a közvállalatokban való megkülönböztetésével kapcsolatos kérdésekre mikor esedékesek a válaszok.

Az eset furcsasága viszont, hogy Csorba annak a pártnak az elnöke, amelyiket – a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) együtt – a Szerb Haladó Párt (SZHP) „a magasabb szinten kötött, korábbi egyezség eredményeként a községet vezető koalícióba bevett”.[3] Most a saját koalíciós partnereinek olyan problémákról tesz fel kérdéseket, amelyek megoldását a koalíciós szerződésbe kellett volna foglalni. Úgy látszik azonban, hogy csak a képviselői helyek voltak a fontosak.

További probléma, hogy a magyarokat nem csak a temerini közvállalatokban diszkriminálják, hanem szerte a tartományban. Hasznos lenne egy ilyen kutatást végezni, akkor talán választ kapnánk a kérdésre, hogyan is állunk valójában a részarányos foglalkoztatással?

Október 17.

Szerbia nem teljesít!

Olvasom a Danas c. belgrádi napilapban, hogy Deli Andor, VMSZ/Fideszes európai parlamenti képviselő javaslatára az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) október 27-i ülésén bemutatják a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére hozott szerb cselekvési tervet.

A napirend szövege szerint, az ülésen „a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzete és a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos cselekvési terv megvalósításáról” lesz szó.

Az eseményre meghívták Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter asszonyt, Čedomir Backović, az igazságügyi miniszter helyettest, a 23. csatlakozási fejezetről tárgyaló csoport vezetőjét (akinek az ügyvédi nyilvántartásba való bejegyzését az Vajdasági Ügyvédi Kamara 2015-ben elutasította, úgy értékelve, hogy „nem méltó” az ügyvédi hivatás gyakorlására),[4] Nyilas Mihály, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárt, valamint Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. (És, természetesen ott lesz Deli Andor is.)

Ennek a három magyarnak jutott az a hálátlan szerep, hogy az akciótervet magasztalják, hogy elmondják, milyen jó az nekünk. Holott a magyar közösség érdekeinek nem felel meg, nem is fejezi azt ki. (El)várható-e egyáltalán ezektől a pártemberektől a tárgyilagos viszonyulás, a nemzeti kisebbségi jogokért való kiállás?

A meghívóban szerepel az adat, miszerint a magyarok „Szerbia lakosságában 3,5%-al vesznek részt”, nem pedig az, hogy a Vajdaság Autonóm tartomány lakosságának a 13%-a magyar nemzetiségű. Ez már eleve téves képet ad az őshonos magyarok helyzetéről. Ki foglalkozik egy 3,5%-os lélekszámú kisebbséggel? Vagyis azt sugallja, hogy Szerbia még ilyen kevés számú kisebbséginek is „önkormányzatot biztosít”!

A cselekvési tervet a Magyar Nemzeti Tanács – Hajnal Jenő irányításával – még csak napirendre sem volt hajlandó tűzni. Ez azt is jelenti, hogy a vajdasági magyarok szempontjából nem tekinthető hivatalos és támogatott dokumentumnak. Az MNT, tehát, az alapvető feladatának nem tett eleget, amikor nem foglalt állás a cselekvési tervről.[5] Kinek a nevében beszél majd Strasbourgban a troika?

Hogyan lehetséges az, hogy a március 3-án elfogadott dokumentum három hónap alatt már 82 százalékban megvalósult, miközben a nemzeti kisebbségek helyzete egy jottányit sem javult?[6]

A cselekvési program elfogadása óta éppen semmi nem történt a gyakorlati megvalósítása érdekében. A szerb kormány a választásokkal volt elfoglalva. Ana Brnabić miniszter asszony is csak most ismerkedik a feladatokkal.[7]

A cselekvési tervben – a figyelmeztetések ellenére – nem kaptak helyet a magyar közösség nyílt kérdései, mint például a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítése a választási törvénybe, az arányos részvétel biztosítása a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten; Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatása és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérése; a betelepítések leállítása és a lakosság etnikai összetétele megváltoztatása tilalmának betartása; a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítása a tartományi és községi közigazgatási, valamint igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítása ezekben a szervekben, továbbá egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatala, stb.[8]  

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „módosítása vagy új meghozatala” előbb 2014 második felében volt esedékes (az Alkotmánybíróság 576-os számú, 2014. január 16-i döntése értelmében), majd 2015. negyedik negyedévére, 2016 első negyedévére. A cselekvési terv most 2017 első negyedévére látja elő.[9] Kétlem, hogy ekkor is sor került erre.

Az új tartományi szerb haladó párti hatalom (amelynek a VMSZ is része) az idén tovább csökkenti a nemzeti tanácsoknak juttatott pénzt. (Erről a Magyar Szó „Támogatás a nemzeti tanácsoknak címmel ír![10] Milyen támogatás?)

Szerbia, tehát, nem teljesíti a vállalt nemzeti kisebbségügyi kötelezettségeket!

Jellemző, hogy az ülésre nem hívták meg a többi nemzeti tanács képviselőit. Így a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) képviselőit sem. Közismert, hogy a BNV az Aleksandar Vučić szerb kormányfőhöz intézett március 8-i levelében „erélyesen tiltakozott a Szerb Köztársaság kormányának döntése ellen, hogy nem teljes és nem legitim nemzeti kisebbségi akciótervet fogadott el a 2016. március 3-i ülésén”.

– A Bosnyák Nemzeti Tanács úgy tartja, hogy egy ilyen nemzeti kisebbségi akcióterv elfogadása veszélyezteti a Szerb Köztársaságban élő bosnyákok vitális érdekeit, ami ékesen mutatja, hogy a szerb kormány és a többi állami szerv a bosnyákokkal szemben nyílt nem toleráns politikát folytat – olvasható a Dr. Sulejman Ugljanin, a BNV elnöke által aláírt levélben.[11]

A BNV követelte a Szerb Köztársaság kormányától, kötelezze az akcióterv kidolgozásával megbízott munkacsoportot, hogy a nemzeti kisebbségi akciótervbe sorolja be a Bosnyák Nemzeti Tanács javaslatait és követeléseit,[12] ami az MNT elnökének eszébe nem jutott. 

Akkor, miről is lesz szó Strasbourgban?

 

 

Október 18.

Magyar óvodai csoport Nezsényben

– A közép-bánáti Nezsényben az idén nyílt először magyar óvodai csoport. A szülők kezdeményezésére Ábel Kornélia foglalkozik a magyar gyerekekkel. Az ezer lakosú településen élőknek egyharmada magyar, de már nem mindenki beszél anyanyelvén.
A közép-bánáti település iskolájának alsó tagozatán van még magyar tannyelvű oktatás, viszont magyar óvodai csoport eddig még nem volt.

A nezsényi óvodások és a vendégek (Kecskés István felvétele)

– Már ezelőtt három évvel igényt tartottak a szülők magyar óvodai oktatásra, de mindeddig nem sikerült beindítani. Az idén valahogy beindult, ha egy kicsit késve is. Három iskoláskor előtti kislánnyal foglalkozom. Ők iskola-előkészítős programot hallgatnak. Nagyon reméljük, hogy jövőre, őszre magyar nyelvű iskolába fognak iratkozni, mondja Ábel Kornélia óvónő, aki 2012 óta vezeti az anyanyelvápolást a faluban. Két korosztályban, 3,5–6 éves korig, mintegy harminc gyerek tanul magyarul. Ez is azt mutatja, hogy sok magyar szülő nem él a lehetőséggel és nem íratja magyar iskolába a gyerekét.[13]

A titeli Magyar Művelődési Központ október 1-jei megnyitása[14] és a nezsényi magyar óvodai csoport indulása is azt igazolják, hogy a nemzeti kisebbségi jogokét folytatott küzdelem nem reménytelen.

Újvidék, 2016. október 26.

BOZÓKI Antal

---

[1] G. B.: A temerini községi képviselő-testület ülésén. A magyarokkal szembeni diszkrimináció a közvállalatokban.  

Magyar Szó, 2016. október 15. 9, vagy http://www.magyarszo.com/hu/3186/vajdasag_temerin/154468/Magyarokkal-szembeni-diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3-a-k%C3%B6zv%C3%A1llalatokban.htm, 2016. október 15. [16:38]

[2] Republički zavod za statistiku [Köztársasági Statisztikai Hivatal]: Popis stanovništva, domaćinstava i stanova u 2011. u Republici Srbiji [A Szerb Köztársaság lakosságának, háztatásainak és lakóépületeinek 2011. évi összeírása. ISBN 978-86-6161-023-3, http://media.popis2011.stat.rs/2012/Nacionalna%20pripadnost-Ethnicity.pdf, 40.

[3] G. B.: Választási végkifejlet Temerinben. Magyar Szó, 2016. június 9. 12.

[4] Beta. Pomoćnik ministra pravde osuđivan zbog tuče pivskom flašom u kafani [A miniszterhelyettest sörös üveggel való kocsmai verekedésért ítélték el]. Blic. 2012. szeptember 11 [13:27]. http://www.blic.rs/vesti/politika/pomocnik-ministra-pravde-osudivan-zbog-tuce-pivskom-flasom-u-kafani/6ttn0ze

[5] Lásd az erről szóló írásaimat:

–         A JELENLEGI TARTALOMMAL) NEM FOGADHATÓ EL. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 291. szám, 2015. november 8. és http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/47702-2015-11-08-18-52-59, 2015. november 08. [20:48]

–         Ami provokálhatja a közösségünket”. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03, 2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3.

–         AZ EP ÁLLÁSFOGLALÁSA SZERBIÁRÓL. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51239-2016-02-13-19-55-34, 2016. február 13. [20:02] és JOGI-INFO, 2016. február 14.

–         Hajnal Jenő mondjon le! http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/52015-hajnal-jen-mondjon-le, 2016. március 06. [21:07]

–         Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!? http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/56357-bozoki-antal-masnaplo-kisebbsegjogi-temak, 2016. július 22. [21:31] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8161, 2016. július 25.

[6] Lásd Bozóki Antal: „Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!?

[7] P.E.: Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/kozelet/154814/Nem-m%C3%B3dosul-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm, 2016. október 22. [13:26] >> 2016. október 23. [20:06]

[8] Lásd: http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert)

[9] Cselekvési terv. 9.1., P.E.: Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/kozelet/154814/Nem-m%C3%B3dosul-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm, 2016. október 22., 13:26 >> 2016. október 23., 20:06)

[10] v-ár. Magyar Szó, 2016. október 20. 1. és 6..

[11] PREDSJEDNIK BOŠNJAČKOG NACIONALNOG VIJEĆA UPUTIO PISMO PREDSJEDNIKU VLADE REPUBLIKE SRBIJE [A BOSNYÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKE LEVELET INTÉZETT A SZER KORMÁNYFŐHÖZ]

http://www.bnv.org.rs/predsjednik-bosnjackog-nacionalnog-vijeca-uputio-pismo-predsjedniku-vlade-republike-srbije/, 2016. március 8.

Lásd még Bozóki Antal: NINCS SZERENCSÉNK A VEZETŐKKEL. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/52273-2016-03-13-07-53-16, 2016. március 13. [08:43] és Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március 12.

[12] Uo. „A kezdeményezés nem nyerte el sem a koordinációs testület, sem a miniszter asszony támogatását” – nyilatkozat Hajnal Jenő az Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszterrel tartott 2016. október 21. ülés után. P. E. Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6.   

[13] K. I.: Magyar óvodai csoport indult Nezsényben. Magyar Szó, 2016. október 18. 1. és 8., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3188/kozelet_oktatas/154564/Magyar-%C3%B3vodai-csoport-indult-Nezs%C3%A9nyben.htm, 2016. október 18. [09:45]

[14] K. I.: Megnyílt a Magyar Művelődési Központ. Magyar Szó, 2016. október 3. 1. és 5., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/3175/vajdasag_nagybecskerek/153848/Megny%C3%ADlt-a-Magyar-M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si-K%C3%B6zpont.htm#, 2016. október 3. [08:21]