Oldalak

▼

2018. június 8., péntek

„Két megoldás” a magyar vezetők előtt:


Küzdelem a közösségi jogokért vagy távozás!
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (117.)

Május 31.
Hajnal Jenő mondjon le!
Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter kijelentette, hogy a köztársasági kormány megerősítette a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási javaslatát.[1]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, május 10-én nyilatkozta: „Hatalmas sikerként élte meg, hogy a kormányfő elfogadta a felkérést”, miszerint „a május 21-e utáni napokban” sor kerül a nemzeti tanácsok koordinációs testületének „egy utolsó, közös érdekeket szem előtt tartó megbeszélésére”, „a közvetett kommunikációból adódó félreértések elkerülése végett”, amelynek „vezetője a kormányfő lesz”.[2]

 
Branko Ružić és Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozik a sajtónak
a szabadkai találkozót követően (Gergely Árpád felvétele)

Szabadkán, május 23-án, a Magyar Nemzeti Tanács székházában tárgyalt a szabadkai székhelyű nemzeti tanácsok képviselőivel Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. A találkozón „ismét kitértek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetére, illetve a nemzeti tanácsok koordinációjának utóbbival kapcsolatban megfogalmazott és a tervezet közvitája során bemutatott hétpontos javaslatára”.[3] „Megerősítették, hogy az előttünk álló napok valamelyikén Ana Brnabić kormányfő részvételével a szóban forgó javaslat kapcsán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a nemzeti tanácsok és a Branko Ružić vezette tárca vezetői.”[4]
Amit Hajnal Jenő „hatalmas sikerként élt meg”, abból – vagyis az kormányfővel való tárgyalásból, a nemzeti tanácsok „hétpontos javaslatáról” való egyeztetésből – nem lett semmi. A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításai úgy kerültek a szerb parlament elé, ahogy azt előre lehetett látni:  Branko Ružić (1975, a Milošević-féle szocialista párti)  miniszter  figyelemre sem méltatta/lesöpörte a tárgyaló asztalról a nemzeti tanácsok javaslatait!
Az MNT elnökének most le kellene vonni a következményeket az eddigi, huzamos sikertelen munkája alapján, aminek a következménye most egy rossz, még a kulturális autonómiát sem biztosító törvényjavaslat. Az egyedüli lehetősége még, hogy azonnal lemondjon! Ezt követelné a tisztesség és a becsület.

Június 1.
Törvények – kisebbségi támogatás nélkül
A szerb kormány öt olyan törvényt is a köztársasági parlament elé terjesztett, amelyek lényegesen meghatározzák a nemzeti kisebbségi jogokat és szabadságokat:
1.      az anyakönyvekről szóló törvény módosítási javaslatát (május 15-én);
2.      a hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény módosítási javaslatát (május 29-én);
3.      a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítási javaslatát (május 29-én);
4.      a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási javaslatát (június 1-jén) és
5.      Az aláírások kéziratok és átiratok hitelesítéséről szóló törvény módosítási javaslatát (június 1-jén).[5]
Elfogadhatatlan és felfoghatatlan, hogy ezekről a jogszabályokról a Magyart Nemzeti Tanács semmilyen vitát nem nyitott,  álláspontot nem fogadott el. 
A testület tagjai, de legfőképpen az elnöke fogja viselni az erkölcsi és politikai felelősséget, amennyiben ezek a törvények nem felelnek meg a magyar közösségnek, illetve szembe mennek a szerzett jogaival!
Mélyen hallgat a magyar-szerb tagságú Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a parlamenti képviselői is!
Alkalmazni kell végre az elvet, hogy a nemzeti tanács tagjainak és vezetőinek tisztsége, valamint  a képviselői mandátum nem csak nagy fizetéssel, előnyökkel, hanem felelősséggel is jár.
A törvények, ha elfogadásra is kerülnek, nem élvezik a magyar közösség támogatását. A közösségre erőszakolt törvényekként lesznek megélve.
Minden jogi eszköz latba kell vetni, hogy a szerzett jogok ne csorbuljanak. Ideértve az alkotmánybírósághoz és a nemzetközi fórumokhoz, szervezetekhez való fordulás jogát is. 

Június 6.
„Nem felel meg a délvidéki magyarság igényeinek”
A délvidéki magyar pártok közül csak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) hallatta a hangját a szerb parlament elé terjesztett, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatával kapcsolatban. (A többi magyar párt mintha nem is létezne, vagy a VMSZ szatellitje lett és hallgat.)
A VMDK „elhibázottnak, diszkriminatívnak, valamint komoly hátralépésnek tartja”[6] a törvénymódosítási javaslatot és úgy értékeli, hogy az „nem felel meg a délvidéki magyarság igényének”.[7]  


– A VMDK ilyen formában nem tudja elfogadni a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény módosítását mert az nem biztosítja a kulturális autonómiát, nem biztosítja a nemzeti tanács közjogi illetékességét, hogy feltárja, kifejezze, és legitimen képviselje a délvidéki magyarság önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit, csökkenti a szerzett jogokat, diszkriminatív módon korlátozza a kisebbségi pártokban politizáló egyének részvételét a nemzeti tanács irányításában, diszkriminál a hivatalos nyelvhasználat területén, a választási névjegyzékre tett módosítások pedig nem teszik lehetővé a legitimen megválasztott és demokratikus kapacitással rendelkező nemzeti tanácsok létrejöttét – közölte a párt sajtószolgálata.
A VMDK szerint „a tervezet szövege egyben a szerbiai hatalomba beépült politikai párt politikusainak a tükre, hiszen végig részt vettek a kidolgozásában közösségi felhatalmazás nélkül. Mint kiderült a szerbiai hatalomba beépült politikusok félrevezették a délvidéki magyar közvéleményt, amikor azt állították a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása megfelel a délvidéki magyarság igényeinek” – olvasható a párt közleményében.
A VMDK „ezért felszólítja a szerbiai hatalomba beépült magyar parlamenti képviselőket ne szavazzák meg a törvénytervezetet. Ne járuljanak hozzá a nemzeti tanácsok leépítéséhez és a szerzett jogok csökkentéséhez!”
A módosítási javaslat, nem csak, hogy nem felel meg a magyar közösség érdekeinek, de – a 2a szakasza – megalázó rendelkezést is tartalmaz, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése kötelezően szerb nyelvű és cirill betűs írással van kiírva. A nemzeti tanács elnevezése, ha ez az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is lehetséges”.[8]
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV/VHDSZ) elnöke is nyilatkozatában – egyebek között – rámutatott, hogy „a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításai nem felelnek meg és eltérnek a kulcsfontosságú európai intézmények, mindenekelőtt az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szabványaitól”.[9]
A VMDK közleménye sajnos nem elegendő: Akkor éri el a célját, ha  el lesz juttatva az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai jelentéstevőjéhez, illetve irodájához, az Európai Parlament magyar képviselőihez, a magyarországi pártokhoz és a kisebbségvédelemmel foglalkozó szerbiai civil szervezetekhez is.

Június 6.
Nyilas „két megoldása”
Továbbra se nincsen biztosítva a magyar nyelvű felvételizés az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán
A Jogi Kar lehetővé tette ugyan a hivatalos használatban álló kisebbségi nyelveken történő felvételizést a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a kisebbségieknek. Az érdekvédelmi szervezetek ezt diszkriminációnak ítélik meg a többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva.
Nyilas Mihály tartományi kormányfő-helyettes, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár erről az alábbiakat nyilatkozta:
– Több lépés is történt már annak érdekében, hogy ez a probléma rendeződjön, részünkről is, a civil szféra, a Vajdasági Magyar Diákszövetség, a Magyar Nemzeti Tanács részéről is, de köztársasági szinten is léptünk, a Vajdasági Magyar Szövetség oktatásügyi minisztériumi államtitkára intézkedett. Két megoldást tudok elképzelni jelenleg. Az első szerint a Jogtudományi Kar megváltoztatja az álláspontját, figyelembe véve, hogy mégiscsak az egységes oktatási rendszernek a része. A hatalmi szervek nyomására megszünteti tehát a pótfelvételit, ami diszkriminatív jellegű. Ennek megvan az esélye, de az eddigi megnyilvánulások alapján nem tarthatjuk különösebben valószínűnek. A döntéseket mégiscsak a kar hozza meg, s az eddigiek alapján úgy tűnik, nemigen hajlik a korábbi döntésének a módosítására. A második megoldás a kényszerítés, ennek a legkézenfekvőbb lehetősége egy bírósági határozat (a bíróság végzést hoz, s nem „határozatot” – B. A.), amely egy gyors döntés, ideiglenes intézkedés is lehet még a felvételi vizsga előtt. Erre vonatkozó javaslat létezik, a VaMaDiSz új pert indított a diszkrimináció kiküszöbölése, megakadályozása érdekében, s úgy gondolom, ez reális lehetőséget jelent. Optimista vagyok, a legújabb diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a korábbi, vagyis a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása – hangoztatta Nyilas.[10]
A tartományi titkár arról is szólt, hogy „meglehetősen nehéz ma tanácsot adni azoknak, akik a Jogtudományi Karra készülnek felvételizni, mégis arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal” .[11]
– A leendő hallgatók bizonyára már korábban meghozták a döntésüket, s erős az elhatározásuk. Függetlenül attól, hogy most pontosan mi történik majd – reméljük, a szerb pótfelvételi eltörlése következik majd be, ahogyan arra számítunk –, arra tudom őket buzdítani, kérjék a kisebbségi, magyar diákok esetében magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségét, éljenek azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha nem élünk vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat – mondta Nyilas. [12]

Nyilas Mihály

Mit lehet ennek a – zavarosnak is mondható – nyilatkozatnak az alapján mondani, gondolni?
Először: A nyilatkozatból arra a megállapításra lehet jutni, hogy Nyilasnak esze ágában se nincsen érvényt szerezni a Tartományi Képviselőház 2015. április 8-ai határozatának, melynek a 2. szakasza kimondja:

„Az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy olyan nyelvről van szó, amely Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő önkormányzatban hivatalos használatban van.”[13] A magyar nyelv pedig közismerten e nyelvek közé tartozik.

Члан 2.
Високошколска установа је дужна да кандидатима омогући полагање пријемног испита на језику националне мањине – националне заједнице, под условом да је то један од језика који је у службеној употреби у локалној самоуправи на територији Аутономне покрајине Војводинe.
8. април 2015. С ЛУЖБЕНИ ЛИСТ АПВ Број 14 – Странa 207

Másodszor:  Hiába mondja Nyilas (még feltételes módban is), hogy „a legújabb diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a korábbi, vagyis a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása”. A Vajdaság Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) által indított új per, amire vélhetően a „partnerei” buzdították – ismerve a bíróság munkáját –, ismét el fog húzódni. Amennyiben Nyilas tenné a dolgát/végezné a munkáját, a perre nem is lenne/lett volna szükség!
Harmadszor: Nyilas „arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal”. Illetve, hogy „éljenek azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha nem élünk vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat” – mondta Nyilas.
A „kiharcolt jog” az anyanyelven való felvételizés. Hogyan éljenek ezzel a joggal a hallgató-jelöltek, ha azt a Jogi Kar nem teszi lehetővé? Nyilas nem azt mondja, hogy márpedig a Jogi Karnak (is) tiszteletben kell tartani a jogszabályokat és a nemzeti kisebbségi jogokat, hanem azt, hogy ha „nem élünk vele”, vagyis a jelöltek nem fogadják el „a kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát”, akkor „megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat”.
Nonszensz! Érhetetlen és elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségi ügyekben is felelős titkárnak, a Tartományi Kormány alelnökének és a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségi tagjának a hátrányos megkülönböztetést támogató nyilatkozata! Közben egyre kevesebb a magyar jogász, az esetleges hallgatók pedig messze elkerülik a Jogi Kart!
Negyedszer? Nyilas előtt is „két megoldás” van. Az egyik, érvényt szerez a nemzeti kisebbségi jogoknak, a másik pedig, hogy távozik a tisztségeiről!
Miért fogadnak el az emberek olyan funkciókat, amit nem tudnak, amit képtelenek, vagy nem akarnak ellátni? A pénzért, a privilégiumokért?...

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. június 8.

[1] Tanjug-RTV.   A kormány megerősítette a nemzeti tanácsi törvény módosítási javaslatát. http://www.rtv.rs/hu/politika/ 2018. június 01.  [14:31]
[2] P. E.: A kormányfő elfogadta Hajnal Jenő felkérését. Magyar Szó, 2018. május 11. 4.
[3] P. E.: Továbbra is nyitott néhány kérdés. Magyar Szó, 2018. május 24. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3686/kozelet_politika/183731/Tov%C3%A1bbra-is-nyitott-n%C3%A9h%C3%A1ny-k%C3%A9rd%C3%A9s.htm, 2018. május 24. [08:03] >> 2018. május 24. [20:36]
[4] Uo.
[7] Uo.
[9] Izjava predsjednika DSHV-a o Izvješću Europske komisije o napretku Srbije za 2018 [VHDSZ elnökének nyilatkozata az Európai Bizottság Szerbia csatlakozásának haladásáról szóló 2018. jelentéséről]
https://www.subotica.info/2018/04/27/izjava-predsjednika-dshv-o-izvjescu-europske-komisije-o-napretku-srbije-za-2018, 2018. április 27.

[10] Virág Árpád : A tanulók érdekei a legfontosabbak.

Magyar Szó, 2018. június 7. 1. és 8., vagy  https://www.magyarszo.rs/hu/3698/kozelet_oktatas/184422/A-tanul%C3%B3k-%C3%A9rdekei-a-legfontosabbak.htm, 2018. június 7. [10:41] >> 2018. június 7. [10:58]
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] 269 Pokrajinska skupštinska odluka o polaganju prijemnog ispita odnosno ispita za proveru sklonosti i sposobnosti za upis a visokoškolsku ustanovu čiji je osnivač Autonomna Pokrajina Vojvodina na jezicima nacionalnih manjina–nacionalnih zajednica. Službeni list APV. [Tartományi képviselőházi rendelet a Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított felsőoktatási intézményekbe való beiratkozásra jogosító felvételi, valamint hajlam- és képesség-ellenőrző vizsga nemzeti kisebbségi – közösségi nyelven való megtartásáról. Vajdaság AT Hivatalos Lapja], 14/2015 szám, vagy  http://www.puma.vojvodina.gov.rs/sllist.php.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése