Küzdelem a
közösségi jogokért vagy távozás!
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (117.)
Május 31.
Hajnal Jenő mondjon le!
Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter
kijelentette, hogy a köztársasági kormány megerősítette a kisebbségek nemzeti
tanácsairól szóló törvény módosítási javaslatát.[1]
Hajnal Jenő, a
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, május 10-én nyilatkozta: „Hatalmas
sikerként élte meg, hogy a kormányfő elfogadta a felkérést”, miszerint „a május
21-e utáni napokban” sor kerül a nemzeti tanácsok koordinációs testületének
„egy utolsó, közös érdekeket szem előtt tartó megbeszélésére”, „a közvetett
kommunikációból adódó félreértések elkerülése végett”, amelynek „vezetője a
kormányfő lesz”.[2]
Szabadkán,
május 23-án, a Magyar Nemzeti Tanács
székházában tárgyalt a szabadkai székhelyű nemzeti tanácsok képviselőivel Branko Ružić államigazgatási és helyi
önkormányzati miniszter. A találkozón „ismét kitértek a nemzeti tanácsokról
szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetére, illetve a nemzeti
tanácsok koordinációjának utóbbival kapcsolatban megfogalmazott és a tervezet
közvitája során bemutatott hétpontos javaslatára”.[3]
„Megerősítették, hogy az előttünk álló napok valamelyikén Ana Brnabić kormányfő
részvételével a szóban forgó javaslat kapcsán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a
nemzeti tanácsok és a Branko Ružić vezette tárca vezetői.”[4]
Amit Hajnal Jenő „hatalmas sikerként élt meg”, abból – vagyis az
kormányfővel való tárgyalásból, a nemzeti tanácsok „hétpontos javaslatáról”
való egyeztetésből – nem lett semmi. A nemzeti tanácsokról szóló törvény
módosításai úgy kerültek a szerb parlament elé, ahogy azt előre lehetett látni: Branko Ružić (1975, a Milošević-féle szocialista párti) miniszter figyelemre sem méltatta/lesöpörte a tárgyaló asztalról a nemzeti
tanácsok javaslatait!
Az MNT elnökének most le kellene vonni a
következményeket az eddigi, huzamos sikertelen munkája alapján, aminek a
következménye most egy rossz, még a kulturális autonómiát sem biztosító
törvényjavaslat. Az egyedüli lehetősége még, hogy azonnal lemondjon! Ezt
követelné a tisztesség és a becsület.
Június
1.
Törvények – kisebbségi támogatás nélkül
A szerb kormány öt olyan törvényt is a köztársasági parlament elé terjesztett, amelyek lényegesen meghatározzák a nemzeti kisebbségi jogokat és szabadságokat:
A szerb kormány öt olyan törvényt is a köztársasági parlament elé terjesztett, amelyek lényegesen meghatározzák a nemzeti kisebbségi jogokat és szabadságokat:
1. az anyakönyvekről szóló törvény módosítási javaslatát
(május 15-én);
2. a hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény
módosítási javaslatát (május 29-én);
3.
a nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítási
javaslatát (május 29-én);
4. a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény
módosítási javaslatát (június 1-jén) és
5. Az aláírások kéziratok és átiratok hitelesítéséről szóló
törvény módosítási javaslatát (június 1-jén).[5]
Elfogadhatatlan
és felfoghatatlan, hogy ezekről a jogszabályokról a Magyart Nemzeti Tanács semmilyen
vitát nem nyitott, álláspontot nem fogadott el.
A
testület tagjai, de legfőképpen az elnöke fogja viselni az erkölcsi és politikai
felelősséget, amennyiben ezek a törvények nem felelnek meg a magyar közösségnek,
illetve szembe mennek a szerzett jogaival!
Mélyen
hallgat a magyar-szerb tagságú Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a
parlamenti képviselői is!
Alkalmazni
kell végre az elvet, hogy a nemzeti tanács tagjainak és vezetőinek tisztsége,
valamint a képviselői mandátum nem csak nagy fizetéssel, előnyökkel,
hanem felelősséggel is jár.
A
törvények, ha elfogadásra is kerülnek, nem élvezik a magyar közösség
támogatását. A közösségre erőszakolt törvényekként lesznek megélve.
Minden
jogi eszköz latba kell vetni, hogy a szerzett jogok ne csorbuljanak. Ideértve
az alkotmánybírósághoz és a nemzetközi fórumokhoz, szervezetekhez való fordulás
jogát is.
Június 6.
„Nem felel meg a délvidéki magyarság igényeinek”
A
délvidéki magyar pártok közül csak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
(VMDK) hallatta a hangját a szerb parlament elé terjesztett, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatával kapcsolatban. (A többi magyar párt mintha nem is létezne, vagy a VMSZ szatellitje lett és hallgat.)
A VMDK
„elhibázottnak, diszkriminatívnak, valamint komoly hátralépésnek tartja”[6] a
törvénymódosítási javaslatot és úgy értékeli, hogy az „nem felel meg a
délvidéki magyarság igényének”.[7]
– A VMDK ilyen formában nem tudja elfogadni a Nemzeti
Tanácsokról szóló törvény módosítását mert az nem biztosítja a kulturális
autonómiát, nem biztosítja a nemzeti tanács közjogi illetékességét,
hogy feltárja, kifejezze, és legitimen képviselje a délvidéki magyarság
önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit, csökkenti a szerzett
jogokat, diszkriminatív módon korlátozza a kisebbségi pártokban politizáló
egyének részvételét a nemzeti tanács irányításában, diszkriminál a hivatalos
nyelvhasználat területén, a választási névjegyzékre tett módosítások pedig nem
teszik lehetővé a legitimen megválasztott és demokratikus kapacitással rendelkező
nemzeti tanácsok létrejöttét – közölte a párt sajtószolgálata.
A VMDK szerint „a tervezet szövege egyben a szerbiai
hatalomba beépült politikai párt politikusainak a tükre, hiszen végig
részt vettek a kidolgozásában közösségi felhatalmazás nélkül. Mint kiderült a
szerbiai hatalomba beépült politikusok félrevezették a délvidéki magyar
közvéleményt, amikor azt állították a nemzeti tanácsokról szóló törvény
módosítása megfelel a délvidéki magyarság igényeinek” – olvasható a párt közleményében.
A VMDK „ezért felszólítja a szerbiai hatalomba beépült
magyar parlamenti képviselőket ne szavazzák meg a törvénytervezetet.
Ne járuljanak hozzá a nemzeti tanácsok leépítéséhez és a szerzett jogok
csökkentéséhez!”
A módosítási javaslat, nem csak, hogy nem felel meg a magyar
közösség érdekeinek, de – a 2a szakasza – megalázó rendelkezést is tartalmaz,
miszerint „a nemzeti tanács elnevezése kötelezően szerb nyelvű és cirill betűs
írással van kiírva. A nemzeti tanács elnevezése, ha ez az alapszabállyal elő
van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is lehetséges”.[8]
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének
(DSHV/VHDSZ) elnöke is nyilatkozatában – egyebek között – rámutatott, hogy „a
nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről és a nemzeti
kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításai nem felelnek meg és
eltérnek a kulcsfontosságú európai intézmények, mindenekelőtt az Európa Tanács
és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szabványaitól”.[9]
A
VMDK közleménye sajnos nem elegendő: Akkor éri el a célját, ha el lesz juttatva az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai jelentéstevőjéhez, illetve
irodájához, az Európai Parlament magyar képviselőihez, a magyarországi
pártokhoz és a kisebbségvédelemmel foglalkozó szerbiai civil szervezetekhez is.
Június 6.
Nyilas „két megoldása”
Továbbra se nincsen biztosítva
a magyar nyelvű felvételizés az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán
A
Jogi Kar lehetővé tette ugyan a hivatalos használatban álló kisebbségi
nyelveken történő felvételizést a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám
kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a
kisebbségieknek. Az érdekvédelmi szervezetek ezt diszkriminációnak ítélik meg a
többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva.
Nyilas Mihály tartományi
kormányfő-helyettes, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi
titkár erről az alábbiakat nyilatkozta:
– Több
lépés is történt már annak érdekében, hogy ez a probléma rendeződjön,
részünkről is, a civil szféra, a Vajdasági Magyar Diákszövetség, a Magyar
Nemzeti Tanács részéről is, de köztársasági szinten is léptünk, a Vajdasági
Magyar Szövetség oktatásügyi minisztériumi államtitkára intézkedett. Két
megoldást tudok elképzelni jelenleg. Az első szerint a Jogtudományi Kar
megváltoztatja az álláspontját, figyelembe véve, hogy mégiscsak az egységes
oktatási rendszernek a része. A hatalmi szervek nyomására megszünteti tehát a
pótfelvételit, ami diszkriminatív jellegű. Ennek megvan az esélye, de az eddigi
megnyilvánulások alapján nem tarthatjuk különösebben valószínűnek. A döntéseket
mégiscsak a kar hozza meg, s az eddigiek alapján úgy tűnik, nemigen hajlik a
korábbi döntésének a módosítására. A második megoldás a kényszerítés, ennek a
legkézenfekvőbb lehetősége egy bírósági határozat (a bíróság végzést hoz, s nem
„határozatot” – B. A.), amely egy gyors döntés, ideiglenes intézkedés is lehet
még a felvételi vizsga előtt. Erre vonatkozó javaslat létezik, a VaMaDiSz új
pert indított a diszkrimináció kiküszöbölése, megakadályozása érdekében, s úgy
gondolom, ez reális lehetőséget jelent. Optimista vagyok, a legújabb
diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a korábbi, vagyis
a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása – hangoztatta Nyilas.[10]
A tartományi titkár arról is szólt, hogy „meglehetősen
nehéz ma tanácsot adni azoknak, akik a Jogtudományi Karra készülnek
felvételizni, mégis arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal”
.[11]
– A leendő hallgatók bizonyára már korábban meghozták
a döntésüket, s erős az elhatározásuk. Függetlenül attól, hogy most pontosan mi
történik majd – reméljük, a szerb pótfelvételi eltörlése következik majd be,
ahogyan arra számítunk –, arra tudom őket buzdítani, kérjék a kisebbségi,
magyar diákok esetében magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségét, éljenek
azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha nem élünk
vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni
a jogainkat – mondta Nyilas. [12]
Nyilas Mihály
Mit lehet ennek a – zavarosnak is mondható –
nyilatkozatnak az alapján mondani, gondolni?
Először: A nyilatkozatból arra a megállapításra lehet jutni,
hogy Nyilasnak esze ágában se nincsen érvényt szerezni a Tartományi
Képviselőház 2015. április 8-ai határozatának, melynek a 2. szakasza kimondja:
„Az egyetemi
intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi –
nemzeti közösségi nyelven való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy
olyan nyelvről van szó, amely Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő
önkormányzatban hivatalos használatban van.”[13]
A magyar nyelv pedig közismerten e
nyelvek közé tartozik.
Члан 2.
Високошколска
установа је дужна да кандидатима омогући полагање пријемног испита на језику
националне мањине – националне заједнице, под условом да је то један од језика
који је у службеној употреби у локалној самоуправи на територији Аутономне
покрајине Војводинe.
8. април 2015. С ЛУЖБЕНИ ЛИСТ АПВ Број 14 – Странa 207
Másodszor: Hiába mondja Nyilas (még feltételes módban is), hogy „a
legújabb diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a
korábbi, vagyis a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása”. A Vajdaság Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) által indított új per, amire
vélhetően a „partnerei” buzdították – ismerve a bíróság munkáját –, ismét el fog
húzódni. Amennyiben
Nyilas tenné a dolgát/végezné a munkáját, a perre nem is lenne/lett volna
szükség!
Harmadszor:
Nyilas „arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal”. Illetve,
hogy „éljenek azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha
nem élünk vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán
gyakorolni a jogainkat” – mondta Nyilas.
A „kiharcolt
jog” az anyanyelven való felvételizés. Hogyan éljenek ezzel a joggal a
hallgató-jelöltek, ha azt a Jogi Kar nem teszi lehetővé? Nyilas nem azt mondja,
hogy márpedig a Jogi Karnak (is) tiszteletben kell tartani a jogszabályokat és
a nemzeti kisebbségi jogokat, hanem azt, hogy ha „nem élünk vele”, vagyis a
jelöltek nem fogadják el „a kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát”, akkor „megkérdőjelezhetővé
válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat”.
Nonszensz! Érhetetlen
és elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségi ügyekben is felelős titkárnak, a Tartományi
Kormány alelnökének és a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségi tagjának a hátrányos
megkülönböztetést támogató nyilatkozata! Közben egyre kevesebb a magyar jogász,
az esetleges hallgatók pedig messze elkerülik a Jogi Kart!
Negyedszer?
Nyilas előtt is „két megoldás” van. Az egyik, érvényt szerez a nemzeti
kisebbségi jogoknak, a másik pedig, hogy távozik a tisztségeiről!
Miért
fogadnak el az emberek olyan funkciókat, amit nem tudnak, amit képtelenek, vagy
nem akarnak ellátni? A pénzért, a privilégiumokért?...
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. június 8.
[1] Tanjug-RTV. A kormány megerősítette a
nemzeti tanácsi törvény módosítási javaslatát. http://www.rtv.rs/hu/politika/
2018. június 01. [14:31]
[2]
P. E.: A kormányfő elfogadta Hajnal Jenő felkérését. Magyar Szó, 2018. május
11. 4.
[3] P. E.: Továbbra is nyitott néhány kérdés. Magyar Szó,
2018. május 24. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3686/kozelet_politika/183731/Tov%C3%A1bbra-is-nyitott-n%C3%A9h%C3%A1ny-k%C3%A9rd%C3%A9s.htm,
2018. május 24. [08:03] >>
2018. május 24. [20:36]
[4]
Uo.
Lásd még te: Egyre jobbak a kisebbségi jogok érvényesítésének a feltételei.
Magyar
Szó, 2018. június 2. 5, vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3693/kozelet_politika/184155/Egyre-jobbak-a-kisebbs%C3%A9gi-jogok-%C3%A9rv%C3%A9nyes%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek-a-felt%C3%A9telei.htm,
2018. június 1. [19:56]
[6] A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA DISZKRIMINATÍV ÉS NEM FELEL MEG A DÉLVIDÉKI MAGYARSÁG IGÉNYÉNEK
[7]
Uo.
[9] Izjava predsjednika DSHV-a o Izvješću Europske
komisije o napretku Srbije za 2018 [VHDSZ elnökének nyilatkozata az Európai
Bizottság Szerbia csatlakozásának haladásáról szóló 2018. jelentéséről]
[10] Virág Árpád : A tanulók érdekei a legfontosabbak.
Magyar
Szó, 2018. június 7. 1. és 8., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3698/kozelet_oktatas/184422/A-tanul%C3%B3k-%C3%A9rdekei-a-legfontosabbak.htm,
2018. június 7. [10:41] >>
2018. június 7. [10:58]
[11]
Uo.
[12]
Uo.
[13] 269 Pokrajinska skupštinska odluka o polaganju
prijemnog ispita odnosno ispita za proveru sklonosti i sposobnosti za upis a
visokoškolsku ustanovu čiji je osnivač Autonomna Pokrajina Vojvodina na
jezicima nacionalnih manjina–nacionalnih zajednica. Službeni list APV. [Tartományi
képviselőházi rendelet a Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított
felsőoktatási intézményekbe való beiratkozásra jogosító felvételi, valamint
hajlam- és képesség-ellenőrző vizsga nemzeti kisebbségi – közösségi nyelven
való megtartásáról. Vajdaság AT Hivatalos Lapja], 14/2015 szám, vagy http://www.puma.vojvodina.gov.rs/sllist.php.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése