Oldalak

▼

2018. augusztus 11., szombat

BOT ÉS SÁRGARÉPA



A cirillírás „védelme” – a polgárok erőszakolása


Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény[2] újabb módosításának bejelentése ugyancsak felkavarta a közvéleményt.  
Az említett törvényt a szerb parlament június 20-án módosította, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselői is megszavaztak. A szerb kormány most a törvény újabb változtatására készül.

A Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium július 24-én továbbította a kormánynak az említett törvény módosítási tervezetét – erősítette meg Vladan Vukosavljević tárcavezető.
A módosítás – egyebek között – „előlátja a cirill betűs írásmód védelmét, elősegíti használatát a reklámokban, a társaságok elnevezésében és a médiában”.[3]
– Minden országban a hivatalos és a nyilvános használat szinonimák, csak nálunk létezik a hibrid felosztás, miszerint egy a hivatalos, más a nyilvános használat – magyarázta a miniszter.[4]

A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló 1991. évi (többször módosított) törvény[5] felrúgta az addigi egyenrangú nyelv- és íráshasználat kialakult gyakorlatát, vajdasági és községi szinten is. Ezzel a (miloševići) törvénnyel valójában megkezdődött a latin betűs írásmód kiszorítása a hivatalos használatból és a közéletből, amit a 2006. évi szerb alkotmány csak megerősített. Ennek alapján az állami szervek munkájában a favorizálták a cirill betűs írásmódot, ami miatt a latin betűs írás mind jobban kiszorul(t) a hivatalos használatból.[6]
Az újvidéki hatóság 2013. január 13-án úgy döntött, hogy a városi buszok irányjelző feliratait latin betűsről cirill betűsre váltják. Arra hivatkoztak, hogy „nagyon fontos a cirill betűkhöz való visszatérés a vajdasági székvárosban”, […] „a város kultúrájának, hagyományának és lelkének megőrzése érdekében”.[7] Mára a soknemzetű lakosságáról és kultúrájáról is ismert városban csak cirill feliratos buszok közlekednek.
Hogy valami ismét készülőben van, már az is jelezte, hogy (június 29-én) a belgrádi önkormányzat „a bérleti díjak ötszázalékos csökkentését ígérte azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig csak latin betűkkel írták ki a cég nevét az üzletre, és most hajlandók lesznek ezt cirill betűkkel is kiírni. A városatyák azzal indokolták a döntésüket, hogy egyre ritkábban látni cirill betűs kiírást a fővárosban, noha az alkotmány is rögzíti, hogy az ország hivatalos nyelve a szerb, hivatalos írásmódja pedig a cirill”.[8]

A Délhír portál illusztrációja

Augusztus elején a tervezet több részletéről is írt a sajtó:
– A törvénytervezet szerint az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek teljes írásbeli kommunikációját szerb nyelven, cirill betűkkel kell majd lebonyolítani. Ezt az írásmódot kell használni az állami szerveknek, a sajtónak, a vállalatoknak, az oktatási és tudományos intézményeknek is.  
A szabályok megszegéséért a felelős személy 5 és 100 ezer dinár közötti büntetéssel sújtható. 500 ezer és 1 millió dinár közötti pénzbírság róható ki arra a vállalatra, amely latin betűkkel tünteti fel az áru, vagy a szolgáltatás nevét, vagy ilyen írásmódot alkalmaz a használati utasításban vagy a garancialevélben A latin betűknek csak kiegészítő szerep jut, ha a szöveg két írásmóddal jelenik meg, a cirill betűs az érvényes – írja a belgrádi Večernje novosti.[9]
A tervezet szerint a szerb kormány a kilenctagú szerb nyelvi tanácsot hozz létre, amely a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód hivatalos nyilvános használatára fog felügyelni.[10]
Azt már nem említi, hogy mi szólnak majd mindehhez a Szerbiába látogató külföldiek?   

A 2006. évi szerb alkotmány 10. szakasza[11] állami nyelvnek minősítette a szerb nyelvet és a cirill betűs írásmódot, elrendelve annak a hivatalos használatát. Lehetővé tette ugyan „más nyelvek és írások hivatalos használatát” is, azzal hogy ezt törvénnyel kell szabályozni.
Ehhez az alkotmányos rendelkezéshez idomult a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény (1. szakasza),[12] amely lehetővé tette „a latin betűs írásmód” használatát is, ezzel a „törvénnyel meghatározott módon”. „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek” – a törvény szerb nyelvvel „egyidejűleg” – előlátta a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak „egyidejű használatát” is. Az addigi „egyenrangú használatot” felváltotta a „egyidejű használattal”, ami bizony komoly visszalépést jelentett az addigra elterjed nyelv- és íráshasználati gyakorlathoz képest. 
Vajdaság Autonóm tartomány alapszabálya (24. szakasz)[13] szerint a tartományi szervekben – a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett (jelenleg/még) – „hivatalos használatban” van „a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is”. A statútum már nem említi sem az „egyenrangú”, sem az „egyidejű” meghatározást. A gyakorlatról ékesen beszél az is, hogy a VMSZ köztársasági képviselői,[14] a tartományi képviselőház magyar elnöke és a tartományi képviselők is szerb nyelven szólalnak fel az üléseken.
Amennyiben elfogadják az új törvényt, ahhoz kell idomítani a tartomány statútumát is.  Ez bizonyára nem okoz majd gondot, hiszem a VMSZ-nek már múlhatatlan érdemi vannak a Szerb Haladó Párt (SNS) javaslatainak támogatásában, mint például „november 25. Vajdaság napjává nyilvánításának” a magyarokra nézve megalázó megszavazása.[15]   
Vajdaság 45 községe illetve városa közül jelenleg 31-ben (vagy a község egész területén, vagy valamelyik településén) hivatalos használatban van a magyar nyelv – és írás.[16] (Más kérdés, hogy ez hogyan, milyen mértékben valósul meg a gyakorlatban.)
A törvénytervezet előírtja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeknek „teljes joguk van az anyanyelv hivatalos használatára, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájával összhangban”.[17] Hogy a gyakorlatban ez mit jelent majd, egyelőre nem tudni..

Mig arra várunk, hogy a kormány véleményt mondjon a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium javaslatáról, „a nyelvészek arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt intézkedések nem csak hogy szükségtelenek, de kudarcra is vannak ítélve”.[18]
Szükség van-e arra, hogy Vuk (Karadžić cirill – B. A.) ábécéje legyen az egyedüli hivatalos használatban lévő írás – kérdezik.[19]
– Állandóan azt beszélik, hogy a cirill betű veszélyeztetve van és ez közhelyé vált, senki sem kérdezi, lehetséges, hogy ez nem így van? Én pedig azt gondolom, hogy nem így van – miért?, mondja  prof. Janko Bugarski nyelvész. – Azért, mert Szerbiában lehetetlen befejezni az általános iskolát az cirill írásmód ismerete nélkül – magyarázza Bugarski. – Gondolom, hogy a cirill írás Szerbia alkotmányával nagyon is védve van, mert kimondja, hogy Szerbiában a szerb nyelv és a cirill írás van használatban. A latin betűs írást az alkotmány nem is említi – tette hozzá.
Éppen a latin írásmód említésének az elmaradása az alkotmányban  egy okkal több arra, hogy a cirillikát a törvény egyedüli hivatalosként előírja – értelmezi a szerb akadémikusok egy része.  
– Az ötlet, miszerint ’csak a törvény menti meg a cirillírást’, bukásra van ítélve, jövendöli Bugarski. Az intézkedések a semmibe célzást jelentik, a nyelvi probléma szemmel látható célpontja helyett.  Az első, alapvető probléma Szerbiai lakossága funkcionális írástudásának megengedhetetlenül alacsony szintje és az ugyan ilyen alacsony szintű a nyelvi kultúrája, értékelte Bugarski. Ezt pedig nem oldja meg a cirill betűk forszírozása a latin ábc kárára, mondta. – A véleményem szerint, nem különösebben fontos, hogy valaki melyik írás szerint írástudatlan – tette hozzá Bugarski.[20]  

A nacionalizmus ideológiájára[21] épített Szerb Haladó Pártnak (SNS) nem érdeke a többnemzetiségű társadalom fenntartása és fejlesztése, valamint és a nemzeti kisebbségek önazonosságának megőrzése.
Az eddigi sajtójelentésekből világosan látható az is, hogy tovább folytatódik a szerb nyelv és a cirill írásmód használatának a polgárokra – nemzeti hovatartozásra való tekintet nélküli – kényszerítése. Erre utalnak a kilátásba helyezett nem csekély pénzbüntetések, de a cirill betűs írás favorizálását ösztönző kedvezmények „ígérete” is.  Bot és sárgarépa.
Milyen hatása lesz/lehet a hivatalos nyelv-és íráshasználati törvény újabb módosítása nemzeti kisebbségek nyelvének- és írásának hivatalos és a közéletben való használatára?  A miniszter nyilatkozata szerint ennek a két fogalomnak még a megkülönböztetése is megszűnik. Ebből azt érthető, hogy hivatalos használatban és a közéletben is a szerb nyelv és a cirillírás lesz a kötelező. A jól ismert mondás szerint: „Beszélj szerbül, hogy mindenki megértsen.”
Nagy biztonsággal mondani lehet azt is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvének- és írásának az eddigi „egyenrangú”, de még az „egyidejű”, és nem csak hivatalos, de a közéletben való használatának a gyakorlata is megszűnik.És a szerzett jogok védelmét ki és mi biztosítja?
Nincsen semmi kétség: Ha a „haladók” eldöntötték, hogy újból módosítják a törvényt, akkor azt meg is teszik. A VMSZ elnöke pedig majd megmagyarázza, hogy az „Vajdaság többnemzetűsége szempontjából”[22] miért fontos… 
BOZÓKI Antal
Torda, 2018. augusztus 11.

Cirill metódus

Cirill s latin betűs államnyelvünk,
biztos
nehezen olvassa a latint a nyelvészeti biztos.
Innen a legújabb meglepetés,
a visszacirillesedés.
EU-s vágyak, nektek nesze,
(most megy el
a kormány esze?)
Latinicát ne írj itten,
mert megbüntet a bíró s isten:
Cirill betűs ősi hittel
rád fogják, hogy „polupismen”

Lesz ennek majd folyománya?
Nem is holnap, hanem már ma?
A magyar tannyelvű sulik,
főleg, amelyik nem sunyít,
hűséggel a kormány iránt
behozza a rovásírást.

Nem célom, hogy az ördögöt
a falra fessem,
aki nem érti, magára vessen.

K.E.
Magyar Szó. Grimasz, 2018. augusztus 4. 16.

[3] I. MIĆEVIĆ. ZAŠTITA SRPSKOG PISMA: Vlada će da brani ćirilicu [A SZERB ÍRÁS VÉDELMEZÉSE: A kormány védelmezni fogja a cirillicát]
http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/drustvo/aktuelno.290.html:740210, 2018. július 24. [22:31]
[4] Uo.
[5] Törvény a hivatalos nyelv- és íráshasználatról. Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 – másik törvény, és 30/2010, 47/2018 és 48/2018 szám – javítás (a magyar nyelvű szöveg még nincs összehangolva a 2018. évi módosításokkal). http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven.
[6] Bővebben lásd a Rosszabbodó helyzet – A tartományi kisebbségügyi jogvédő-helyettes 2010. évi jelentése a nemzeti kisebbségi jogokról c. írásom. https://www.vajma.info/cikk/tukor/4102/Rosszabbodo-helyzet.html, 2011. május 1. [19:46]
[7] Cirill betűs feliratokra cserélik a latint az újvidéki buszokon. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14714/Cirill-betus-feliratokra-cserelik-a-latint-az-ujvideki-buszokon.html, 2013. január 13. [20:13]
[8] (MTI) Kedvezményeket biztosít Belgrád a cirill betűs írásmódot használó cégeknek. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26035/Kedvezmenyeket-biztosit-Belgrad-a-cirill-betus-irasmodot-hasznalo-cegeknek.html, 2018. június 29. [19:58]
[9] I. Mićević: Ili ćirilica ili kazna milion dinara [Vagy cirill betű vagy egymillió dinár büntetés]. http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/drustvo/aktuelno.290.html:741330-Ili-cirilica-ili-kazna-milion-dinara, 2018. július 31. [10:49]
[10] Uo. Lásd még: 1 millió dináros pénzbüntetés a latin betűs írásmódért? http://www.rtv.rs/hu/politika/, 2018. július 31. [15:06] és H. Á.: Csak a cirill – Milliós büntetésre számíthatnak azok a szerbiai cégek, akik a használati utasítást latin betűkkel tüntetik fel
http://delhir.info/2018/08/01/csak-cirill-millios-buntetesre-szamithatnak-azok-szerbiai-cegek-akik-hasznalati-utasitast-latin-betukkel-tuntetik-fel/, 2018. augusztus 1. és P. E. A cirill írásmód védelmében. Magyar Szó, 2018. augusztus 1. 1. és 4.  
[11]A Szerb Köztársaság Alkotmánya. Nyelv és írás. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[12] Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[13] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. Hivatalos nyelvek és írásmódok
Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 20/2014 szám. http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut&j=HU

[14] Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője a szerb parlamentben „úgy véli, jobb, ha ők (VMSZ-esek) szerb nyelven fordulnak a ‘tisztelt’ házhoz” – habár a hatályos törvény lehetővé teszi hogy az anyanyelvükön szólaljanak fel –, „mert szerintük a fordítás sohasem lehet ugyanolyan, mint az eredeti szöveg. Márpedig a VMSZ-eseknek az a legfontosabb, hogy meggyőzzék a képviselő kollégáikat álláspontjaik helyességéről. Ezért beszélnek majd a jövőben is szerbül, mutatott rá ifj. Pásztor. K.P.: A VMSZ képviselői nem óhajtanak magyarul beszélni a szerb parlamentben, pedig megtehetnék; a romák élnének a joggal, hogy a saját anyanyelvükön szólaljanak fel.

http://delhir.info/2018/01/29/vmsz-kepviseloi-nem-ohajtanak-magyarul-beszelni-szerb-parlamentben-pedig-megtehetnek-romak-elnenek-joggal-hogy-sajat-anyanyelvukon-szolaljanak-fel/, 2018. január 29.
[15] Lásd a Történelmi bűntett c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11239, 2018. július 7.

[16] Jezici i pisma u službenoj upotrebi u statutima gradova i opština na teritoriji AP Vojvodine [Hivatalos használatban lévő nyelvek- és írások a Vajdaság AT  területén lévő községekben . http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php

[17] Uo. A karta szövegét lásd: datbank.sk/files/2012/10/2-795-186-588-2001_hu.pdf

[18] Ksenija Pavkov: "Само закон ћирилицу спасава" – ima li smisla? [Csak a törvény menti meg a cirill betűt? – van-e értelme

2018. augusztus 5. [19:27]
[19] Uo. Lásd még: M. M. Stevanović: Nejasne tzvrdnje o ugroženosti ćirilice [Nem világos állítások a cirill írás veszélyeztetettségéről]. Danas. 2018. augusztus 7. 6.
[20] Uo.
[22] Marjanov Eržebet: Odluka o značajnim datumima odraz višenacionanosti vojvodine [Ajelentšs dátumokról szóló hatorozat Vajdaség többnemzetűségének tükre]. Gigatron. Reporter, 2018. augusztus 2. 5.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése