Emberi-
és nemzeti kisebbségjogi napló (139.)
Ha nincsen egy
olyan barátunk, aki kegyetlenül a szemünkbe mondja az igazságot, akkor fel kéne
fogadnunk egyet az ellenségeink közül, hogy az tegye meg. Csakhogy mindig a valóságot
láthassuk, ne egy festett képet.
Szabó
Angéla
Szeptember 12.
Deli és „a
balkáni rendeződés”
„A balkáni rendeződés nem
lehet néhány tétova uniós tagállam túsza, hiszen ez veszélyeztethetné a régió és
egész Európa biztonságát is” – emelte ki felszólalásában Deli Andor vajdasági fideszes/véemeszes
EP-képviselő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB)
elnöke, az
Európai Unió (EU) helyzetéről szóló beszéde kapcsán.[1]
Deli Andor
Szerbia a csatlakozási tárgyalások alatt összesen 12 fejezetet
nyitott meg (a 35-ből), amelyek közül eddig (csak) kettőt ideiglenesen zártak
le ideiglenesen.[2]
– Szerbiának biztosítania kell a független igazságszolgálást, a
szólásszabadságot, valamint a nemzeti kisebbségek jogait, hogy folytassa a
korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a pénzmosást is –
üzente Johannes Hahn, az Európai Unió (EU) bővítési és
szomszédságpolitikai biztosa.[3]
Jean-Claude Juncker,
a nyugat-balkáni államok vezetőinek szófiai találkozóján ismételten
hangsúlyozta, hogy „a régió országainak még többet kell dolgozniuk a reformok
végrehajtása ügyében, s kevesebbet kell foglalkozniuk a különféle dátumokkal.
Juncker szerint a csatlakozás pillanata mindenképp elérkezik, amint az országok
teljesítik az előfeltételeit.”[4]
Aleksandar Vučić szerb elnök a Reuters
londoni hírügynökség újságírójával folytatott beszélgetés során nyilvános
választ kért az Unió vezetőitől a kérdésre, „Brüsszel hajlandó lenne-e ’világos
garanciát’ adni, hogy Szerbia 2025-ben az Unió tagja lesz, ha ’bármilyen egyezségre
jut Pristinával’”?[5]
A Danas belgrádi
napilapnak ezzel kapcsolatban brüsszeli nyilatkozók „nem hivatalosan megjegyezték:
Tekintettel azokra a negatív tapasztalatokra, amelyeket Brüsszel Románia és
Bulgária felvételekor szerzett, amely országoknak megígérték, hogy 2007-ben az
EU tagjai lesznek, nehezen képzelhető el, hogy Brüsszel ismét elkötelezi magát
valamilyen dátum mellett”.
– Emlékeztetünk,
miután Romániának és Bulgáriának meg lett ígérve, hogy 2007-ben csatlakoznak az
Európai Unióhoz, ezek az országok leálltak a reformok megvalósításával. Mégis,
ha megegyezés jönnek létre Koszovóval, az EU mindenképpen bizonyos módon
bátorítaná a szerbiai európai irányultságú erőket – állítják a Danasnak
nyilatkozók.
Nem első
alkalommal szólal fel Deli az Európai Parlamentben Szerbia uniós csatlakozásának
sürgetése érdekében, például a David Macallister, az EP jelentéstevője által
készített országjelentésekről szóló vitában.[6] Az önhibáján kívül lett
európai parlamenti képviselő arról viszont semmit nem
mondott, hogy az ország mikor és hogyan teljesíti a csatlakozási feltételeket,
köztük a nemzeti kisebbségi jogok biztosítását?
Szerbiát ezekkel a fellépésekkel nem segíti. (Ki figyel oda egy
pártfeladatot teljesítő csaknem ismeretlen képviselőre?) Árt viszont a saját
közösségének, mivel Szerbiától egyetlen alkalommal nem kérte számon a
csatlakozási feltételül szabott nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését! Nem is
azért van ott, hanem hogy délvidékiként segítse a magyar külpolitikát, miszerint „Magyarország
kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia EU-integrációs törekvéseinek
támogatását”[7]
– mit sem törődve a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetével, jogaival
és érdekeivel.
A „havi 7957(!) eurós fizetéséből plusz havi
4299 eurós irodai juttatásból tengődő, nem a saját szavazói, hanem egy külföldi
párt által az Európai Parlamentbe futtatott hűbéresként”[8]
megteheti. A következményeket viszont mi viseljük!
Szerbiát addig
nem szabad felvenni az Európai Unióba, amíg nem teljesíti a tagsághoz fűződő
összes követelményt!
Szeptember 13.
Csalódottság
Jean-Claude
Junckerhoz, az Európai Bizottság
(EB) elnökéhez intézett nyílt levélben fejezték ki csalódottságukat
Kárpát-medencei magyar európai parlamenti (EP) képviselők, hogy évértékelő
beszédében ezúttal sem tett említést az őshonos nemzeti kisebbségekről és
nyelvi közösségekről.[9]
Winkler Gyula
és Sógor Csaba
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírlevele által ismertetett levél aláírói – Winkler Gyula és Sógor Csaba erdélyi, illetve Csáky Pál felvidéki EP-képviselő – elítélik, hogy az EB intézményrendszere nem foglalkozik a több mint egymillió aláírással támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésben megfogalmazott javaslatokkal.
– Ezek a javaslatok az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megőrzésére, az anyanyelv-használati problémákra, az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos gondokra vonatkoznak, a hátrányos megkülönböztetésre, amelyet az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek nap mint nap éreznek” – áll az EB elnökének küldött nyílt levélben.
Az őshonos
kisebbségek – több mint ötvenmillió uniós polgár – kifejezetten nekik szóló
üzenetet vár Brüsszeltől a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmuk enyhítésére –
mutatnak rá a magyar EP-képviselők.[10]
Az RMDSZ
hírlevele felidézte: tizenhárom EP-képviselő már júliusban jelezte – egy
parlamenti kérdésben – az EB elnökének: szükségesnek látják, hogy az
évértékelőn az őshonos nemzeti kisebbségek egyértelmű, bátorító üzenetet
kapjanak. Mostani nyílt levelükben megállapították: Juncker elnök beszédével az
utolsó remény is szertefoszlott, hogy a következő hónapokban az EB elemezni
fogja és megoldja a parlamenti kérdésben megfogalmazott problémákat.
– Az őshonos,
történelmi nemzeti kisebbségekhez és nyelvi közösségekhez tartozó ötvenmillió
európai polgár hű Európához, hiszen nekik alapvető értékük a sokszínűség.
Ugyanakkor ma, jobban, mint valaha, szükségük van arra, hogy az EU jutalmazza
ezt a lojalitást, gondoskodva arról, hogy ezeknek a közösségeknek a jövője
biztosított legyen tagállami és uniós szinten is – áll a nyílt levélben.
Az EP-képviselők
arra is felhívják a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európa stabilitása, a
csatlakozásra váró balkáni országok stabilitása az őshonos, történelmi nemzeti
kisebbségek és nyelvi kisebbségek problémáinak pozitív megoldásától függ.
– A holnap
Európai Uniója sokszínűségében egységes, a nemzetek, a nemzeti közösségek és a
régiók Európai Uniójává kell válnia. Egy ilyen unióban a többség és az őshonos,
történelmi nemzeti kisebbségek, nyelvi közösségek biztonságban érzik magukat,
és egyforma esélyük van egy biztosabb és jobb jövő építésére – összegezték az
EB elnökének küldött nyílt levél aláírói.[11]
Deli
Andor vajdasági fideszes/véemeszes EP-képviselő miért nem írta alá ezt a
levelet? Vagy a délvidéki/vajdasági magyar közösség nem „őshonos, történelmi
nemzeti kisebbség”?
Szeptember 14.
Érdekütközés
Elfogadhatatlannak tartja a nemzeti tanácsi választások kapcsán a listákat állító pártok és szervezetek újságírókra gyakorolt nyomását a Szerbiai Újságírók Egyesülete (SZÚE/UNS). Közleményükben kifejtik, hogy egyes kisebbségi újságírókat meg is fenyegettek, hogy elveszíthetik munkahelyüket, amennyiben nem vállalják, hogy szerepeljenek egyes választási listán. A Szerbiai Újságírók Egyesülete felhívja a listákat állítók figyelmét, hogy azonnal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal.
Elfogadhatatlannak tartja a nemzeti tanácsi választások kapcsán a listákat állító pártok és szervezetek újságírókra gyakorolt nyomását a Szerbiai Újságírók Egyesülete (SZÚE/UNS). Közleményükben kifejtik, hogy egyes kisebbségi újságírókat meg is fenyegettek, hogy elveszíthetik munkahelyüket, amennyiben nem vállalják, hogy szerepeljenek egyes választási listán. A Szerbiai Újságírók Egyesülete felhívja a listákat állítók figyelmét, hogy azonnal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal.
A SZÚE
megengedhetetlennek tartja, hogy újságírók, szerkesztők szerepeljenek a nemzeti
tanácsi választások listáin, s egyidőben pedig végezzék újságírói
tevékenységüket az adott szerkesztőségekben.
Az egyesület emlékeztet az újságírókat kötelező etikai kódexre, amelyben egyértelműen szerepel, hogy aktív politikai, választási kampányban nem lehet részt venni, s egyidejűleg újságírói tevékenységet folytatni. Hozzáteszik, az újságírónak mindent meg kellene tennie azért, hogy elkerülje az érdekütközés lehetőségét, illetve azokat a helyzeteket, amelyek megkérdőjelezhetik az ő megítélését és az újságírói tevékenység megítélését általában.
Az egyesületben kiemelik, hogy újságírók és szerkesztők szerepelhetnek ugyan a nemzeti tanácsok tagjaként egy-egy listán, de akkor erre az időszakra kötelesek felhagyni újságírói tevékenységükkel.[12]
Az egyesület emlékeztet az újságírókat kötelező etikai kódexre, amelyben egyértelműen szerepel, hogy aktív politikai, választási kampányban nem lehet részt venni, s egyidejűleg újságírói tevékenységet folytatni. Hozzáteszik, az újságírónak mindent meg kellene tennie azért, hogy elkerülje az érdekütközés lehetőségét, illetve azokat a helyzeteket, amelyek megkérdőjelezhetik az ő megítélését és az újságírói tevékenység megítélését általában.
Az egyesületben kiemelik, hogy újságírók és szerkesztők szerepelhetnek ugyan a nemzeti tanácsok tagjaként egy-egy listán, de akkor erre az időszakra kötelesek felhagyni újságírói tevékenységükkel.[12]
A Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ/BMC) Magyar Összefogás (mások szerint: Összefogdosás) listáján
két újságíró is szerepel, éspedig Verebes
Krnács Erika (8.) és Ternovácz
István (13.).[13]
Varjú Márta, a Magyar Szó jelenlegi
főszerkesztője és Klemm József, a
Vajdasági Rádió és Televízió igazgatóhelyettese a véemeszses lista
honlapján[14] „nyíltan
kampányol a Magyar Összefogás mellett”.[15] Ezen egyáltalán nem kell
csodálkozni, hiszen ez a párt emelte őket – a nem kevés havi fizetést és egyéb
kiváltságokat biztosító – tisztségükbe.
A honlapon
közölt bejezések szerzői között szerepel a Gruik Ibolya, Laták István és Antalovics
Péter, a Magyar Szó újságírója is.
Az újságírókat
kötelező etikai kódex és a SZÚE álláspontja szerint Verebesnek és Ternovácznak
most választani kell a nemzeti tanácsi tagság és az újságírói hivatás között. Mindegyikük
ellen pedig eljárást kellene indítani az újságírói kódex megsértése miatt. Ez
nélkül nem beszélhetünk a tárgyilagos tájékoztatás kezdetének biztosításáról!
Ismét (!) a listán
szerepel Paskó Csaba (9.) katolikus
lelkész és Dolinszky Gábor evangélikus
püspök-helyettes (11.).
A VMSZ-nek
szüksége van az egyházakra, hogy a miséken a párt listájára szavazást
hirdessék. Ennek semmi köze a világi államhoz, amilyen Szerbia – legalábbis az
alkotmány szerint (11. szakasz 1.
bekezdés). A papoknak/az egyházaknak, ugyanúgy, mint az újságíróknak, nem
lenne szabad a választási kampányt befolyásolni és a nemzeti tanácsokban tevékenységet
vállalni. („Senki sem vállalhat olyan
állami vagy közéleti tisztséget, amely más megbízatásaival, teendőivel vagy
magánérdekeivel ellentétben áll.” A szerb alkotmány 6. szakaszának 1. bekezdése.)
A lista egészében
véve problematikus, sok, a közéletben ismeretlen nevet tartalmaz és – nem csak ezért
– nem alkalmas a magyar érdekvédelemre.
Magára vessen,
aki rájuk szavaz!
BOZÓKI
Antal
Újvidék,
2018. szeptember 16.
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26246/Deli-Andor-A-nyugat-balkani-rendezodes-nem-lehet-a-tetovasag-tusza.html, 2018. szeptember 12. [13:09] és Povázsánszki Csilla:
Deli: A nyugat-balkáni rendeződés nem lehet a tétovaság túsza. Magyar Szó,
2018. szeptember 13. 3.
[2]
Ministarstvo spoljnih poslova Republike Srbije: Proces EU integracija i
regionalna saradnja. [A Szerb Köztársaság külügyminisztériuma: Az EU
integrációs folyamat és a regionális együttműködés]. http://www.mfa.gov.rs/sr/index.php/teme/proces-pristupanja-republike-srbije-eu?lang=lat
[3]
Izvestan napredak, izazovi ostaju [Bizonyos haladás, a kihívások maradnak].
Danas, 2018. március 1. 8.
[4] v-ár: „A reformokkal foglalkozzanak, ne a dátumokkal!”. Magyar Szó, 2018. március 2. 1. és 4. , vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3616/kozelet_politika/179419/%E2%80%9EA-reformokkal-foglalkozzanak-ne-a-d%C3%A1tumokkal!%E2%80%9D.htm, 2018. március 1. [20:18]
[5]
Marija Stojanović: „Brisel ne može da
garantuje nikome ništa” [Brüsszel nem garantálhat senkinek semmit].
Danas, 2018. szeptember 15. 5.
[6] A 2016. évi szerbiai országjelentés vitája. Strasbourg, 2017. június 13.
http://bozokiantal.blogspot.com/2017/06/a-2016-evi-szerbiai-orszagjelentes.html;
Bozóki Antal: Az EP állásfoglalása Szerbiáról. http://regi.delhir.info/cimlap/friss-hireink/51239-2016-02-13-19-55-34,
2016. február 13 [21:02], stb.
[7] Szijjártó Péter: Magyarország továbbra is támogatja Szerbia EU-integrációját. https://magyaridok.hu/kulfold/szijjarto-peter-magyarorszag-tovabbra-is-tamogatja-szerbia-eu-integraciojat-3336413/, 2018. július 27. [15:38] és Szijjártó: Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/24018/Szijjarto-Magyarorszag-mindent-megtesz-Szerbia-EU-csatlakozasi-targyalasainak-tamogatasaert.html, 2016+. Augusztus 31. [15:55]
[8] Purger Tibor: Ez lenne a „keresztény(demokrata)” tollforgatás? https://szabadmagyarszo.com/2018/09/16/ez-lenne-a-keresztenydemokrata-tollforgatas/, 2018. szeptember 16. [4:33]
[9] MTI: Magyar EP-képviselők az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét
kérik számon Junckertől.
[10]
Uo.
[11]
Uo.
[12] SZÚE: Megengedhetetlen, hogy újságírók szerepeljenek a nemzeti tanácsok választási listáin
https://szabadmagyarszo.com/2018/09/14/szue-megengedhetetlen-hogy-ujsagirok-szerepeljenek-a-nemzeti-tanacsok-valasztasi-listain/, 2018. szeptember 14. [18:04]; UNS: Zahtevi za kandidaturu novinara za nacionalne savete neprihvatljivi [SZÚSZ: Elfogadhatatlan az újságírók jelőlése a nemzeti tanácsokba]. https://www.minoritynews.rs/uns-zahtevi-za-kandidaturu-novinara-za-nacionalne-savete-neprihvatljivi/.2018. szeptember 14. és Nesze neked objektivitás, nesze neked hiteles tájékoztatás A Magyar Szó főszerkesztője, valamint a VRT igazgatóhelyettese is nyíltan kampányol a Magyar Összefogás mellett.
2018. szeptember 14. [15:04]
[13] Tóth Imre: Szeptember
közepétől indítja kampányát a Magyar Összefogás.
2018. augusztus 27. [13:49]
[14] http://magyarosszefogas.rs/jeloltjeink és Nesze neked objektivitás, nesze neked hiteles tájékoztatás
2018. szeptember 14. [15:04]
[15]
Lásd a 14-es bejegyzésben idézett írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése