MAGYAR–MAGYAR PÁRBESZÉD?

Párbeszéd, kivel és miről?

A Szent István-napi rendezvényeket követően először Németh Ernő véemeszhez közeli újságíró tette fel a kérdést – tekintettel a 2020 elején esedékes választásokra is –, hogy „Lesz-e vajdasági magyar párbeszéd?”[1]

Az írás apropója, hogy „a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) 2015-ös belharcai, a Magyar Mozgalom (MM) megalakulása, illetve a (véemeszből történt – B.A.) kizárások/kilépések után megszakadt a felek között a kommunikáció, s ez az állapot már négy éve tart”.[2]

Németh a kérdést Pásztor István, a VMSZ/BMC elnökének augusztus 17-ei Palicson elhangozott[3] és Józsa Lászlónak, Magyar Mozgalom (MM) elnökségi tagjának augusztus 20-ai, Horgoson mondott beszédére alapozta.[4]

A cikkíró szerint ugyanis, Pásztor mondatai „a kontextusba ágyazva felfoghatóak úgyis, hogy a VMSZ elnöke kész a párbeszédre a másként gondolkodókkal is”.[5] Értelmezése szerint, Józsa „nagyjából hasonló gondolatokat fogalmazott meg, mint Pásztor István”.[6]

– Nem tudni, hogy a palicsi és a horgosi mondatok egyféle puhatolózási szándékkal hangzottak-e el, hogy felmérjék, a másik fél kész-e a párbeszédre. Ha igen, akkor most tűzszünetre lenne szükség, mert nem kellenek különféle meggondolatlan nyilatkozatok, amelyek megint ellehetetlenítenék a vajdasági magyar-magyar közeledést – fogalmazott Németh írásának befejező mondatában.

Ebből a mondatból pedig arra lehet(ne) következtetni, hogy  az írás szerzője a magyar-magyar –  ebben az esetben a VMSZ és az MM – párbeszédet/közeledést szorgalmazza, akármit is jelentsen ez.

Németh írását a „Békülés, összeborulás”? c. jegyzetemben kommentáltam.[7] Ennek lényege, hogy – „habár, a politikában semmit sem lehet kizártnak tekintetni” – a két említett beszédből „egyáltalán nem lehet a VMSZ és a MM közeledésére, sem a vajdasági magyar párbeszéd közeli lehetőségére következtetni, ahogyan azt Német teszi”.[8]

Tóth Imre, a Családi Kör független hetilap újságírója, Németh írására hivatkozva, „megkereste, a VMSZ és a MM vezetői mellett, a tartományi parlamenti képviselettel rendelkező Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnökét is, hogy foglaljanak állást a felvetésekkel (mármint „az együttműködés szükségességével” – B.A.) kapcsolatban”.[9]

A hetilap szeptember 12-ei számában közi Józsa László nyilatkozatát, miszerint a két szervezet (a VMSZ és a MM – B.A.) „együttműködésére a közösség érdekében szükség van […], de erre akkor kerülhet sor, ha a letaposásos, »eltakarításos«  politizálási stílus egyszer és mindenkorra megszűnik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Józsa már nem fejtette ki. És azt sem, hogy a többi magyar párt (pl. a VMDK és a Magyar Polgári Szövetség) miért maradna ki az együttműködésből?

A témával kapcsolatban a hetilap felkereste Pásztor Istvánt is, és „habár a VMSZ irodából többszöri megkeresésre sem kaptak egyértelmű elutasítást, kérdéseikre augusztus 26. óta nem érkezett válasz”. Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért kell minden áron együttműködni Pásztorral? Megérdemli-e egyáltalán, hogy szóba álljanak vele? Mit tett ennek érdekében? Éppen semmit!

Csonka Áron, VMDK elnöke, a választásokon való részvétellel, illetve a magyar-magyar együttműködéssel kapcsolatos felvetésekkel kapcsolatosan elmondta, hogy a VMDK „nyitott a párbeszédre, de csakis egyenrangú alapon”.

– Egy esetleges együttműködésről más magyar szervezetekkel akkor tudnék nyilatkozni, ha volna ilyen irányú megkeresés, konkrét elképzelés. Jelenleg ilyenről nem tudunk beszélni. Mint ismeretes, a VMDK tagja a Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju –  B.A.) ellenzéki tömörülésnek,[10] de önálló szervezetként mi fogunk dönteni arról, hogy részt veszünk-e a választásokon, vagy bojkottáljuk azokat. Döntésünk kialakításánál mérlegelni fogjuk a délvidéki magyarság jelenlegi helyzetét, valamint azt is, milyen társadalmi értékeket akarunk a Vajdaságban, illetve Szerbiában” [11] – válaszolta Csonka a hetilapnak.

A VMSZ/BMC elnöke palicsi beszédében „egyértelműsítette”: „olyan helytett kíván teremteni”, amelyben „mindenkinek lehetősége lesz nyíltan állást foglalni […], hogy a nemzetet erősítő közös döntés oldalán áll vagy ellenzi a nemzetben gondolkodó közösségi megmaradás politikáját.”[12] Természetesen ahogyan ezt ő értelmezi, vagyis aki nincs vele, az (nemzet)ellenségnek számít. Az ilyen fajta pásztori politika eleve kizárja a párbeszédet, az egyes társadalmi és közösségi kérdésekről való nézetkülönbséget, ami az egypárturalmat erősíti.

Józsa újabb nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a VMSZ és a MM együttműködésére sor kerülhet ugyan, de csak akkor „ha a letaposásos, »eltakarításos« politizálási stílus egyszer és mindenkorra megszűnik”. Nagy kérdés azonban, hogy ez lehetséges-e amíg Pásztor István a VMSZ/BMC elnöke? Ennek ellenére, vannak olyan figyelmeztetések is, miszerint „nehéz megfeledkezni arról, hogy az MM élvonalbeli káderei valamikor „fanatikus” VMSZ-esek voltak”.[13] Ez viszont arra utal, hogy mégsem lehet kizárni a MM együttműködését a VMSZ-el.

A VMDK elnöke világosan megfogalmazta, hogy a VMSZ-el való „párbeszéd csakis egyenrangú alapon” lehetséges. Ez viszont a VMSZ számára – az eddig (negatív) tapasztalatok szerint – nem gyakorlat és szinte elfogadhatatlan.  (Amióta – a 2016. évi választások alkalmával – a VMSZ/BMC koalíciós szerződést kötött a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal és a Magyar Egység Párttal[14] ezek csaknem teljesen megszűntek létezni.)

Pásztor, Józsa és Csonka idézett szavaiból arra lehet következtetni, hogy jelenleg nem várható a magyar-magyar párbeszéd és együttműködés.

A közösség érdekében – Józsa szavaival – természetesen szükséges lenne a magyar pártok közötti választási és egyéb témákban való közös fellépésére, kérdés azonban, hogy lehetséges-e/erkölcsös-e egyáltalán párbeszédet folytatni/„együttműködni” egy párttal, amelyik a magyar érdekvédelem helyett a Szerb Haladó Párthoz (CHC) csatlakozott, annak a szekerét tolja?

Elég csak azt mondani, hogy „a VMSZ igazából sohasem működött délvidéki magyar politikai pártként, mindig is amolyan érdekcsoportot alkotott”, hogy „a létezése óta egy konkrét lépést sem tett az itteni magyarság területi autonómiája megvalósítása irányában”, és hogy „asszisztált a szerb rezsimnek a magyarságot megalázó megmozdulásaihoz”.[15]

A megoldást – a közelgő választásokon való közös fellépés érdekében is – inkább az ellenzéki magyar politikai pártok (VMDK, MM, Magyar Polgári Szövetség) és szervezetek közötti mielőbbi együttműködésében kellene keresni. A közéletben, sajnos, ennek  semmi jelét nem látni! Ez pedig már nagy baj…

BOZÓKI Antal

Torda, 2019. szeptember 15.

---

[1] Lesz-e vajdasági magyar párbeszéd? https://www.vajma.info/cikk/tukor/7913/Lesz-e-vajdasagi-magyar-parbeszed.html, 2019. augusztus 21. [15:41]
[2] Uo.
[3] Pásztor István ünnepi beszéde. https://www.magyarszo.rs/hu/2070/kozelet/100454/P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-%C3%BCnnepi-besz%C3%A9de.htm
[4] Józsa László felszólalása teljes egészében a https://szabadmagyarszo.com/wp-content/uploads/2019/08/201910820_Szent_Istvan_napja-Horgos.pdf oldalon olvasható.
[5] Lásd az 1-es alatti írásban.
[6] Uo.
[7] „Békülés, összeborulás”?
http://bozokiantal.blogspot.com/2019/08/bekules-osszeborulas.html, 2019. augusztus 24.
[8] Uo.
[9] Tóth Imre: „Ha az »eltakarításos« politizálási stílus egyszer és mindenkorra megszűnik”. Családi Kör, 2019. szeptember 12. 13.
[10] https://savez-za-srbiju.rs/
[11] „Egyenrangú félként a VMDK nyitott a párbeszédre”. Családi Kör, 2019. szeptember 12. 13.
[12] Lásd az 1-es alatti írásban.
[13] F. F. : Békülni, összeborulni készül a VMSZ és a Magyar Mozgalom? https://delhir.info/2019/08/23/bekulni-osszeborulni-keszul-a-vmsz-es-a-magyar-mozgalom/
[14] VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. [14:18]
[15] Lásd F. F. írását a 13-as jegyzetben.