Oldalak

2013. január 9., szerda

Elfogadták a Koszovó-platformot, jöhet(ne) a magyar-platform


A szerb kormány ma (2013. január 9-án – B. A. megj.) egyhangúlag elfogadta a Tomislav Nikolić elnök által beterjesztett Koszovó-platformot, amely rövidesen a parlament elé kerül.
Nikolić korábban bejelentetté, hogy az állam legfőbb vezetősége várhatólag elfogadja a platform alapelveit, és a platformot utána határozati javaslatként a Szerbiai Képviselőház elé terjeszti. Szavai szerint a parlament rendkívüli ülésén kellene elfogadni a platformot, amelyre „nem kellene „kétkedéssel, bizalmatlanul és öncenzúrával tekinteni”.
„Ez az, amit Szerbia jelenleg megvalósíthat, ennél többet nem lehet, de ez alá sem mehetünk a becsületünk és a méltóságunk megőrzése miatt” - mondta a szerb elnök.
Most a délvidéki magyar pártokon lennne a sor, hogy reagáljanak.
A platform kapcsán ezt eddig csak a Magyar Remény Mozgalom (MRM) tette meg.
Az alábbiakban olvasható az MRM kezdeményezése:
A szerb kormány a hatalmi és ellenzéki pártokat, a diplomáciai képviseleteket, majd pedig a nyilvánosságot is ismertette a Koszovó Platform tartalmával. A koszovói szerbek számára széleskörű területi és politikai autonómiát követelnek, egy ún. Koszovó-Metóhia Szerb Községeinek Autonóm Közösségének kialakítását. Ebbe beletartoznának Észak-Koszovón kívül azok a szerb többségű enklávék is, amelyek szigetszerűen találhatóak a tartomány egyéb részein (pl. Gračanica, Štrpce, Gora stb.). A spanyolországi Katalónia mintájára képzelik el az autonómia kialakítását. A délvidéki magyar közösség fogyási folyamatának megfordítása és gazdasági-kulturális helyzetének pozitív megváltoztatása érdekében nekünk is szükségünk van széleskörű területi autonómiára Délvidéken!
A koszovói szerbek autonómiája kiterjedne az oktatás, az egészségügy, a bíróságok, a belügyek, a sport, a kultúra, a tájékoztatás, a természetvédelem, a terület- és településfejlesztés, az erdőgazdálkodás, a bányászat, az energiaipar, a telekommunikáció, a kereskedelem, a gazdasági politika, a pénzügyi politika, a finansziális és más területekre. A platform továbbá előlátja, hogy az autonóm közösség közvetlen kapcsolatot tarthasson fel Belgráddal, és onnan hozzárendelt költségvetési eszközöket kaphassanak. Az autonóm szerb közösség maga döntene a szimbólumaik megválasztásáról és használatáról is. A belső szerveződés egyéb elemeiről, mint a különböző szervek és testületek megválasztásának módja, politikai párbeszéd útján határoznának.
Mi sem kérünk semmi mást, mint amit a saját nemzettársainak megkíván a szerb kormány: Magyar Autonóm Körzet kialakítása Délvidék magyarok által többségben lakott területein! A 2008-as Magyar Koalíció pártjai és a Magyar Remény Mozgalom (MRM) programjában szerepel a következő elképzelés:
Az MRM síkra száll azért, hogy számos európai országhoz hasonlóan, a régióvá válás alulról felfelé építkező modellje alapján kerüljön Szerbiában is bevezetésre a regionális önkormányzati rendszer. Koncepciónk értelmében a választott képviselő-testülettel, a testület által megválasztott végrehajtó szervvel, önálló vagyonnal és saját bevételekkel rendelkező regionális önkormányzat létrehozásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról a régió választópolgárai népszavazás útján döntenek.
Az MRM határozott elképzelése a Magyar Autonóm Körzet megteremtése, amely Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Törökbecse, Temerin és Zenta községeket és a magyarok által többségében lakott településeket ölelné fel. Az így létrejövő magyar többségű régió ötvözné a magyar közösség etnikai alapú területi autonómia iránti igényét a modern európai regionalizmus eszméjével. A magyarok által többségében lakott szórványszigetek, vagy az elsődlegesen kialakított területi egységen kívül eső más települések, amelyek Vajdaság különböző részein találhatóak, népszavazás útján dönthetnek, hogy közigazgatásilag és jogkörileg a Magyar Autonóm Körzethez tartozhassanak. E településcsoportokhoz való viszonyulásról külön rendelkezésekre van szükség.
Az MRM a hatáskör-telepítési rendszert az állami és tartományi szervek által jelenleg gyakorolt, de regionális szinten hatékonyabban ellátható hatáskörök decentralizálásával, továbbá a helyi önkormányzatok jogkörébe tartozó egyes feladatok ellátásának regionális szintre való emelésével tartja megvalósíthatónak.
A regionális önkormányzat feladatkörébe tartozik:
- a régió területfejlesztési koncepciójának és operatív programjainak a kidolgozása, a településfejlesztési tervek összehangolása,
- a regionális jelentőségű infrastruktúra koordinált fejlesztése,
- a terület gazdaságának és mezőgazdaságának összehangolt fejlesztése,
- a hivatalos használatban lévő nyelvek egyenrangú használatának biztosítása,
- az erdő-, a víz-, energia- és hulladékgazdálkodás, továbbá a környezetvédelem egyes feladatai,
- a régió egészségügyi, oktatási és művelődési intézményrendszerének a teljes jogkörű működtetése és részleges pénzelése,
- a regionális önkormányzat által alapított intézmények fenntartása,
- egyéb, az állam, a tartomány, illetve a régió területén működő önkormányzatok által a regionális önkormányzat hatáskörébe utalt kérdések.
Ha a Koszovó Platform hivatalossá és elfogadottá válik, akkor megnyílik a délvidéki magyar területi autonómiáért indított politikai küzdelem, amelyre eddig semmiféle nyitottság nem volt Szerbiában. Az új helyzet azonban mérföldkő lehet ebben a kérdésben, és a párbeszéd elkerülhetetlen lesz. A nemzetiségi alapon szerveződött területi autonómiák régiói az Európai Unió zászlóshajói, húzóerők pénzügyi-gazdasági értelemben. Az államnak pedig gazdasági fellendülésre és fejlődésre van szüksége. Fel kell tehát ismerni a területi önrendelkezés megkerülhetetlenségét, amely nem csak a magyarság számára, hanem minden, az érintett területen élő nemzetiség számára csak pozitívumokkal járna. (László Bálint, az MRM elnöke)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése