Oldalak

2018. szeptember 2., vasárnap

Egyenrangú választási feltételeket!


Hajnal Jenő és Jerasz Anikó számoljanak el:

Mivel lett jobb a magyar közösség helyzete az elmúlt négy év alatt?


Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Belgrádban átadták a Vajdasági magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által támogatott Magyar Összefogás választási listáját. A listát a „polgári csoportosulás” nevében Újhelyi Ákos, a Szabadkai Városi Tanács gazdasági ügyekkel megbízott véemeszes tagja adta át a Köztársasági Választási Bizottságnak (RIK).[2]
Az „egy nap leforgása alatt összegyűjtött, 4246 aláírással támogatott listán”[3] 35 név szerepel, vagyis amennyi tagot kell választani a Magyar Nemzeti Tanácsba.

A lista vezetője Hajnal Jenő, az MNT jelenlegi elnöke elmondta: „Szeretném, ha az elkövetkező négy évben olyan nemzeti tanácsunk lenne, ami ezért a közösségért, a délvidéki magyarságért tenni akar, és felelősséget tud vállalni”.[4]
A kérdésre, hogy – mivel listavezetőként indul a november 4-ei nemzeti tanácsokon – ha a Magyar Összefogás adja majd többségében az MNT-t, vállalja-e az elnöki tisztséget az elkövetkező időszakban is – diplomatikusan titkolódzva és szerényen – így válaszolt: – Most listavezető vagyok. A Magyar Nemzeti Tanács elnökét a nemzeti tanács fogja megválasztani titkos szavazással.[5]
Pásztor István, a párt elnöke, és Hajnal Jenő, a listaátadás kapcsán, augusztus 27-én Szabadkán sajtótájékoztatót tartottak.
Pásztor kitért arra, hogy a listát támogató aláíró támogatók száma „négyszázzal több”,[6] mint a négy évvel ezelőtti választások alkalmával. „Szerinte ez azt jelenti, hogy a VMSZ mozgató ereje és szervezettsége töretlen, hogy az emberek fontosnak tartják az MNT-t, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösségben nincsen elitváltó hangulat, hisz az emberek méltányolják azt az erőfeszítést, és azt az eredményt, amit a VMSZ és az előző összetételű MNT produkált.”[7]

A listán 19-en a VMSZ tagjai, 16-an pedig nem. A listán biztosítva van tehát a VMSZ többség. 
A 35 jelölt között „27 olyan személy szerepel, akik az előző összetételű MNT munkájában nem vettek részt” – mondta Pásztor.
A listán szereplőkről elmondta, hogy mögöttük „komoly egyéni teljesítmények vannak”, és akikről „nyugodt lelkiismerettel feltételezzük, hogy részei lesznek annak a megoldást kereső, nyugodt erőnek, amilyennek az MNT-nek az elkövetkező négy évben is lennie kell” – tette hozzá Pásztor.
Hajnal Jenő a konferencián – ezúttal is – többnyire csak jelen volt, minthogy érdemében mondott volna valami újat. Fontosnak tartotta közölni, hogy „az MNT az elmúlt négy évben a rendszerszintű gondolkodást, a stratégiai cselekvést és a párhuzamosságok kizárását tartotta fontos feladatának”. Világos beszéd! Vagy nem? Főleg a testületnek az oktatás területén végzett „tevékenységéről” és „fejlesztésekről”, valamint a „kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén elért sikerekről” számolt be.
Egyébként Hajnal Jenőnek és Jerasz Anikónak illene még a választások előtt elszámolni az elmúlt négy évvel, ami többnyire a magyarországi pénzek elosztásában merült ki! Mivel lett jobb a magyar közösség helyzete az elmúlt négy év alatt? Semmivel, csak rosszabbodott! Valakinek ezt meg kellene mondani Hajnal Jenőnek, mivel – részben a különböző ünnepségeken való elfoglaltsága miatt – nem ismeri a közösség helyzetét. Ha valamit is ad magára, nem jelentkezik újra az elnöki posztra!

A VMSZ a 4246 aláírást 29 helyen gyűjtötte össze.[8] Ez azt jelenti, hogy egy-egy helységre alig 150 aláírás jutott. Pásztor elszólása szerint, ezeket mégsem „egy nap alatt”, ahogyan a sajtóban szerepelt,[9] hanem „az elmúlt napokban sikerült összegyűjteni”, vagyis több nap alatt.[10] 
Ebből arra is lehet következtetni, hogy a VMSZ aktivistái már napokkal korábban megkezdték az aláírások gyűjtését. Ez nem volt túlságosan nagy feladat, hiszen ezekben a helységekben vannak a párt alapszervezetei, vagy állami hivatalban dolgozó párttagok és tisztségviselők  irányították az aláírások gyűjtését (mint pld. Horvát Tímea a VMSZ városi szervezetének elnöke, aki egyúttal Szabadka alpolgármestere is),[11] vagy pld.  „a helyi közösség épületében”, a Dobai János, a párt elnökségi tagja kormányozta Tordán[12] (ezt más listaállítóknak is megengednék?), akik bizonyára összetelefonálták a lehetséges aláírókat és a Prosperitati Alapítvány pályázatainak nyerteseit. („Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.”)  Az aláírásokat – a hatalmi pozíció előnyéből – gyűjtötték össze, „mielőtt még mások a választási lista támogatására vonatkozó nyilatkozati íveket megkapták volna” – állítják ellenzéki körökben.
Erről a Magyar Szó pártnapilap több alkalommal is az első oldalon, illetve az egyes helységben folyt aláírásgyűjtésről a belpolitikai oldalakon „tájékoztatott”.[13]
A többi pártot, esetleges listaállítót – pld. hogy a Magyar Mozgalom is indul a választásokon[14] – a Magyar Szó eddig meg sem említette. Ilyen viszonyok között nem lehet egyenrangú választási feltételekről beszélni! Igazi pluralista, demokratikus választás! A hatalom kötelessége pedig az egyenlő feltételek biztosítása lenne! Arra viszont várhatunk...

 

A nemzeti tanács még aktuális véemeszes összetételéből – amelyben a 35 tanácsnok közül a VMSZ-nek 31 mandátuma van – a listán csak nyolc személy maradt:[15] 1. Hajnal Jenő, elnök, kulturális mediátor 2. Jerasz Anikó, osztálytanító tanár, a testület Végrehajtó Bizottságának elnöke; 3. Paskó Csaba, liberális „katolikus” plébános[16] (és gasztronómus); 4. Dolinszky Gábor, evangélikus lelkész; 5. Perpauer Attila, osztálytanító, az Oktatási Bizottság elnöke, 6. Petkovics Márta, földrajztanár, a Végrehajtó Bizottsági tag; 7. Linka B. Gabriella, szakközépiskolai végzettségű kulturológus és 8. Szlákó József, aki családi vállalkozásban könyvkereskedő.[17]
A többi 23 véemeszes tanácsnok kibukott, köztük akik a Magyar Mozgalomhoz igazoltak (mint Beretka Katinka, Jóo-Horti Lívia, Siflis Zoltán, Várkonyi Zsolt, Zsoldos Ferenc),[18] de olyanok is, akik a négy év alatt – már amennyire követem a tanács üléseit – meg sem szólaltak, mint például a tordai Kovács Zsuzsanna és mások (közük a mégis újra jelölt Linka B. Gabriella és Szlákó József, stb.), vagy akik túl hevesen támogatták Hajnalt, mint Dudás Károly.

Pásztor István az új listát úgy mutatta be, hogy „egyrészt biztosítja a folytonosságot, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy új arcok jelenjenek meg a közéletben”.
Természetesen a VMSZ olyan listát állított, amelyet tudott, illetve a megbízható emberei közül választhatott.  Az összetétel nem túlságosan bizalomgerjesztő. A jelöltek között ugyanis nem látok olyan személyt, aki a magyar közösség helyzetének javításáért, jogaiért, jogai érvényesítésért való kiállásával vált volna közismertté. De, a VMSZ-től ilyen jelöltek nem is várhatók el.
A legnagyobb csalódást (nem meglepetést) talán Ternovácz István (a 13 szám alatt) keltette, aki elfogadta a VMSZ tanácsnoki jelölést, akit eddig tárgyilagos újságíróként ismertünk. (Most már jobban érhetők az utóbbi időben Pásztor Istvánnal készült terjedelmes alákérdezős, többnyire rádiós interjúk.) A pártatlan újságírásnak – már ami Ternováczot illeti – viszont befellegzett, mivel őt is kötelezi a listán való szerepléssel járó VMSZ-es politika támogatása. És persze Losoncz Dávid ügyvéd (a 23-as számú jelölt), aki eddig inkább ellenzéki beállítottságot mutatott, akitől elvárható volt a közösség jogaiért való küzdeni akarás. Természetesen mindenki olyan pártot választ, ami neki megfelel, illetve amilyenek alkalmas.

Mindent összevetve, a Magyar Összefogás listája semmilyen biztosítékot nem nyújt arra, hogy az elkövetkező négy évben – már annak, aki ezt megéri – javítana a magyar közösség helyzetén és megvalósítaná a magyar nemzeti kisebbségi autonómiát. De a listaállítással nem is ez volt a cél, hanem egy olyan szavazótársaság összehozása, amely mindenben követi a VMSZ-nek a Szerb Haló Párttal (SNS) kötött koalíciós politikáját, ami nem más, mint a délvidéki magyarságnak a többségi nemzetbe való teljes beolvasztása. 
Pásztor István – a „folytonosságot” hangsúlyozva – ezt a listát „megoldást kereső, nyugodt erőnek”[19] nevezte. A problémám viszont ezzel az elnevezéssel, hogy a „megoldást” az elmúlt négy év alatt nem találták meg, ezzel az összetétellel még kevesebb az esély, hogy a következő négy évben megtalálják. A „nyugodtság” pedig a ráérést is jelenti, amire pedig nekünk most már sajnos nincsen időnk!
Ceterum censeo: Mindent meg kell tenni, hogy megszűnjön a VMSZ többség a Magyar Nemzeti Tanácsban! Ellenkező esetben marad sajnos a „folytonosság”, ami semmi jót nem fog eredményezni!
Aki rájuk szavaz, magára vessen!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. szeptember 2.


[2] mh: Átadták a Magyar Összefogás választási listáját. Magyar Szó, 2018. augusztus 25. 1. és 5. A listát lásd Tóth Imre: Szeptember közepétől indítja kampányát a Magyar Összefogás c. írásában.
2018. augusztus 27. [13:49]
[3] B.em: Megoldást kereső erő. Magyar Szó, 2018. augusztus 28. 1.
[4] Lásd a 2-es alatti írást.
[5] Uo.
[6] Lásd a 3-as alatti írást, 1.
[7] Uo.
[8] Lásd a 2-es alatti írás alcímét és a 12-es alatti írást.
[9] Lásd a 3-as alatti írásban.
[10] Lásd a 2-es alatti írásban.
[11] http://www.subotica.rs/index/page/id/10425/lg/hu és B.em: Elkezdődött a listaállítás. Magyar Szó, 2018. augusztus 24. 1. és 4.
[12] A Magyar Összefogás gyűjti a támogatói aláírásokat (Magyar Szó, 2018. augusztus 22. 4.) és a Kezdődik az aláírásgyűjtés Magyar Szó, 2018. augusztus 2. 4. 
[13]  Lásd a 12-es alatti közleményt és Ma kezdődik az aláírásgyűjtés. 2018. augusztus 24. 1. és 4.
2018. augusztus 23. 1. és 4. Lásd még B.em: Elkezdődött a listaállítás. Magyar Szó, 

[14] Politikai fordulatra van szükség. https://szabadmagyarszo.com/2018/08/20/politikai-fordulatra-van-szukseg/, 2018. augusztus 20. [12:52]

[16] Paskó Csaba egy felcsútira cserélte a názáretit? http://delhir.info/2018/04/06/87288/, 2018.április 6.

[19] Lásd a 3-as alatti írásban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése