Oldalak

2022. február 24., csütörtök

Milyen országban élünk?

Szerbia választások előtt: „Egyre mélyebbre süllyedünk”[1]
 
Tiltakoznak a földművesek, 2022. február 24.
(Fotó: Szabad Magyar Szó)


Egy ország nemzetközi megítélését, kedvező vagy nem éppen jó helyzetét a nemzetközi közösségben számos tényező határozza meg, mint például a demokrácia állapota, a gazdaság helyzete, az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése, a sajtó szabadsága, a jogállam működése, stb. A legfontosabb mégis talán, hogyan érzik magukat a polgárok az országba, amelyben élnek?
Ezeknek és még sok más tényezőnek az alakulását, javulását vagy rosszabbodását számos nemzetközi és belföldi szervezet, intézmény és civil szervezet is figyeli, gyakran jelentésbe foglalja és a közvélemény elé tárja.
Akik a belföldi sajtót rendszeresen kísérik, a közölt tények és adatok alapján maguk is összeállíthatnak egy képet valamely országban uralkodó állapotokról.
Mit mondanak a különböző jelentések, milyen adatokhoz és értékelésekhez lehet jutni a sajtóból a szerbiai körülményekről?


„Szerbia a demokrácia tekintetében egyre mélyebbre süllyed”, hangzott el 2021. október 5-ei, a Demokrácia Szerbiában 2021 elnevezésű belgrádi kerekasztal-beszélgetésen, ahol hozzátették, hogy „az Európai Unióhoz való csatlakozás sem garancia arra, hogy a demokrácia alapelvei megvalósulnak”, tudósított a Beta.[2]
– Nikola Burazer, a jelentés egyik készítője, a Modern Politika Központ [Centar savremene politike][3] igazgatója elmondta, ez az ötödik, a demokrácia állapotát taglaló jelentés,[4] és az eredmények évről évre rosszabbak. A 2020-as jelentés a legnegatívabb minden tekintetben. A 2021. évi jelentés pedig semmilyen előrelépésről nem tesz tanúbizonyságot – idézte a Szabad Magyar Szó.[5]
A beszélgetésen az is elhangzott, „a tavaszi választások valós képet mutatnak majd a demokrácia állapotáról az országban”.[6]

A Nemzetközi Demokrácia és Választási Segítség Intézet (IDEA)[7] 2021. november végi jelentése szerint „Szerbia a világ tíz országa között van, amelyekben a demokrácia hanyatlása a legnagyobb”.[8]
– A 2013 óta hanyatló Szerbia 2020-ban végül hibrid rendszer lett. Ez alatt az idő alatt, a hatalmi Szerb Haladó Párt (SNS) korlátozta és diszkreditálta a civil társadalmat, valamint intézkedéseket vezetett be a médiaszabadság korlátozására – áll a jelentésben.[9]
A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP)[10] 2022. január végi – Szerbiában nincsen demokrácia, de nem is kívánatos című – kutatása szerint a polgárok többsége úgy véli, hogy „Szerbiában nincsen demokrácia, vagyis ha van is, problémákkal funkcionál, valamint, hogy az intézmények nem a polgárok érdekében működnek”.[11]

Szerbiában a 2021-es év harmadik negyedében 2,9 millió foglalkoztatott és 342.000 munkanélküli volt. A 15 évesnél idősebb munkaviszonyon kívüli személyek száma 2,6 millió, a munkanélküliségi arány 10,5 százalékos volt – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.[12]
A Hivatal adatai szerint, Szerbiában a nettó átlagbér 2021 novemberében 69.136 dinár volt. Tavaly januártól novemberig a nettó átlagbér névlegesen 9,3 százalékkal, ténylegesen pedig 5,4 százalékkal emelkedett 2020 azonos időszakához viszonyítva.[13]
– Ez persze hivatalos adat, amely nem tükrözi a valós állapotot, hiszen ennyit jóformán senki sem keres. A reális átlag 40 ezer dinár körül mozoghat – kommentálta az adatokat a Délhír portál.[14]
Szabadkán azonban átlagosan 6 446, Topolyán 12 464, Kishegyesen pedig 16 834 dinárral alacsonyabbak az átlagfizetések, mint Szerbiában![15]
Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a haladó-szocialista-véemeszes hatalom nem fordít kellő figyelmet azoknak a területeknek a fejlődésére, amelyekben magyarok élnek „(még egyelőre) többségben”.[16] Mindez növeli az elszegényedést, kihat az életszínvonal csökkenésére és serkenti a lakosság elvándorlását.

Szerbiában „az abszolút szegénységben élők száma 470 ezer körül van (6,8 százalék), és ez a szám közel tíz éve nem változott” – derül ki az A11 Kezdeményezés a Gazdasági és Szociális jogokért, valamint a New York-i Gazdasági és Szociális Jogok Központjának (CESR) közös jelentéséből, közölte a Nova ekonomija.[17]
– Mintegy 1,5 millió embert veszélyeztet a szegénység, nyolc év alatt közel fél százalékkal csökkent a GDP szociális védelemre fordított részaránya, és mintegy 50 ezerrel nőtt ugyanebben az időszakban a szociális központokat igénybe vevők száma – írja a jelentésben.[18]
Ehhez az is hozzájárult, hogy „az elmúlt nyolc évben Szerbia növelte az ország védelemre, a hadseregre és a rendőrségre szánt költségvetést, valamint csökkentette az egészségügyre, az oktatásra és a szociális védelemre szánt állami beruházásokat”.[19]
A bruttó hazai termék (GDP) aránya az oktatás és a szociális védelem vonatkozásában alacsonyabb a korábbinál, az egészségügybe való beruházások mértéke pedig két évtizede elmarad a kelet- és közép-európai országok hasonló beruházásaitól – derül ki a jelentésből.[20]

Szerbia közadósságának alakulása 2000 és 2020 között[21]

Szerbia Közadóssága a 2021-es év végén 30,13 milliárd euró) volt, ami a GDP 56,9 százaléka (2020 végén 26,67 milliárd euró, a GDP 57 százaléka volt) – közölte február 4-én a Pénzügyminisztérium.[22]
A Szerb Nemzeti Bank (NSB) bruttó devizatartaléka január végén 16.110,8 millió euró, vagyis 343,7 millió euróval kevesebb volt, mint az előző év végén.[23]
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint, Szerbiában az évközi infláció januárban 8,2 százalékos, a januári növekedése pedig 0,8 százalék volt, a Bruttó Hazai Termék (GDP) növekedése pedig „négy és öt százalék között”[24] alakult – közölte a Nemzeti Bank[25]
Annak érdekében, hogy az polgárokat legalább részben megvédje a „tomboló”[26] áraktól, aminek „nem a globális válság az egyetlen oka”,[27] a kormány tavaly decemberben korlátozta az alapvető élelmiszerek árát, amit január 28-án további három hónapra meghosszabbított,[28] majd február 10-én „befagyasztotta” az üzemanyagok árát is.[29]
– A fogyasztók szerint a boltokban, hentesüzletekben és a piacokon az drágult meg leginkább, amit a legtöbbet vásárolnak, vagyis az élelmiszerek és a higiéniai termékek – közölte az RTS.[30]
A szakértők véleménye szerint, az állami árutartalékok „jelentősen szerényebbek”, mint harminc évvel ezelőtt, és – az élelmiszer drágulása miatt – „ezeket a tartalékokat a jelenlegieknél sokkal magasabb szintre kellene emelni”, írja a belgrádi Danas napilap.[31]

– Szerbia azok az országok közé tartozik, amelyekben gyakran lábbal tiporják az emberi jogokat. Mi több, európai viszonylatban a második helyet foglalja el a strasbourgi emberi jogi bíróságnál az ellene benyújtott feljelentések számát illetően. Egyedül Montenegró előzi meg ezen a dicstelen listán. A szerb állam és intézményei ellen tavaly 1 993 feljelentést tettek a polgárok, a 2020-as évben pedig 1 836-ot – írja a Délhír.[32]
Tavaly december 10-e, az emberi jogok napja alkalmából a belgrádi Demokráciaközpont Alapítvány (FCD)[33] „figyelmeztetett a szerbiai polgárok számos, rendkívül fontos joga tiszteletben tartásának és védelmének alacsony szintjére”.[34]
A FCD idézett értékelése szerint, Szerbiában a legkritikusabb a helyzet a szabad, idejében történő és tárgyilagos tájékoztatásra, a szabad véleménynyilvánításra és gyülekezésre, valamit az egészséges környezetre való jog tekintetében.
Szerbia a Riporterek Határok Nélkül [Reporters Without Borders] szervezet listáján 2020 óta a 93. helyen szerepel, ami 2014-hez viszonyítva 39 hellyel való visszaesést jelent a médiaszabadság területén.[35]
– Az öt nemzeti frekvenciával rendelkező televízió híradói a végrehajtó hatalom sajátos reklám pannóivá váltak, amelynek megszemélyesítője Aleksandar Vučić köztársasági elnök – áll a belgrádi BIRODI [Társadalomkutatási Központ] február 18-án bemutatott megfigyelésében.[36]
– Különös aggodalomra ad okot a tény, hogy több érzékeny társadalmi csoport olyan alapvető jogok megvonásának van kitéve, mint amilyenek a lakhatáshoz, a méltóságos élethez és az egészségdelemhez való hozzáférés joga – közölte az FCD. Egyúttal felhívta az illetékes intézményeket, hogy „az alkotmánnyal, a törvényekkel és a nemzetközi egyezményekkel összhangban, Szerbia minden polgára számára biztosítsák a polgári, politikai, gazdasági, szociális és művelődési jogok megvalósítását, tiszteletben tartását és védelmét”.[37]
– Szerbiában jelenleg összesen 6.960-an várnak MRI vizsgálatra, derül ki a Köztársasági Egészségügyi Biztosító adataiból. Legalább két hónapot, de van, hogy két évet is kell várni a mágneses-rezonancia vizsgálatra. A legfrissebb adatok szerint valamilyen vizsgálatra, CT-re, műtétre jelenleg 54.448 biztosított vár. A Vajdasági Klinikai Központban gerincvizsgálatra több mint egy év a várakozási idő. Aki idén februárban kér időpontot, 2023 januárjában kerül majd sorra – írja a Szabad Magyar Szó.[38]

A Délhír írása szerint,[39] a még 2011-ben hozott törvény értelmében, Szerbiában a végrehajtók szinte korlátlan felhatalmazással bírnak, saját megítélésük szerint becsülik fel az adós vagyonának értékét, jogukban áll a tulajdonos jelenléte nélkül is annak házába „betörni”.[40]
Az Állami Végrehajtók Kamarájának honlapján 2022. február 23-án 39 108 hirdetés szerepelt, amelyekben az általuk elkobzott ingóságok és ingatlanok eladását hirdetik meg.[41] – A végrehajtók az adósoktól házat, autót, földet, régi bútorokat, televíziós készüléket, sőt még tankönyveket is elvesznek, vagy inkább elrabolnak. Napi szinten mintegy 11 családot küldenek az utcára” – közli a Délhír.[42]
 
Az emberi jogok állapotát tükrözi az is, hogy Szerbiában szinte alig múlik el nap valamelyik társadalmi csoport tüntetése, vagy épen a környezetvédők tiltakozása nélkül.
A Danas arról ír, hogy zimonyi postások február 22-én figyelmeztető tiltakozást szerveztek 17 százalékos fizetésemelést és egyéb jogaik érvényesítését követelve.[43]
A bánsági fölművesek szövetségnek elnöke felhívta Szerbia más vidékeinek a mezőgazdasági termelői, hogy csatlakozzanak hozzájuk a február 24-ei tiltakozáson, mivel „a szerb kormány semmibe vette felhívásukat, hogy tárgyaljon velük a szektor problémáiról”.[44]
Elharapózott a gyűlölet, az erőszak, a bűnözés (legkülönbözőbb formái) az egyes városok utcáin, kávézóiban és klubjaiban.[45]
Újvidéken, Európa idei Kulturális Fővárosában, február 9-ére virradó éjszaka 390 dinár miatt ütlegelte halálra egy 21 éves fiatal férfi Kristijan Kostić Blekit, a város legkedvesebb utcazenészét.[46]
– Az ellenzék hiánya miatt a parlamentben a nem-kormányzati szektort politikai ellenfélnek címkézik és minden kritikus hangot államellenes támadásnak értelmeznek – ez az egyik fő záradéka a február 18-án tartott értekezletnek, amelyen bemutatták a jogvédők ellen 2021-ben elkövetett támadásokat.[47]

Szerbiai Pszichológusok Egyesületének [Društvo psihologa Srbije][48] legutóbbi (2021. január 28-ai) közleményében a pszichológusok „nyilvánosan kifejezik mélységes aggodalmukat a jelenleg is zajló folyamatos társadalmi válság miatt, amely a politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti, egészségügyi és egyéb következmények mellett, jelentősen rontja az állampolgárok mentális egészségét, amint azt a közelmúltban számos pszichológiai tanulmány is bizonyítja”.[49]
A szakmai egyesület kifejti, hogy „a hatalom rossz társadalmi légkört teremtett, ezt meg kell változtatni”.[50]

Az adatokból, a megfigyelésekből és ezek összefüggéseiből láthatóbbá válik, milyen országban is élünk?
Kokan Mladenović neves rendező a Nova S portálnak adott interjúban[51] arról is beszélt, hogy „csak egy gyáva nép engedheti meg, hogy egy olyan hatalom uralkodjon, amely most Szerbiát irányítja”.[52]
– Szerbia közelít a polgárháború felé, ami az elképzelhető forgatókönyvek közül a legszörnyűbb. Nehéz elképzelni, hogy ez a bűnbanda, amely most az ország élén áll, és könyörtelenül eltulajdonítja, illetve kiárusítja mindazt, amit meg tud szerezni, beleértve a vizet, a földet és a levegőt, majd békésen lemond a hatalomról. A másik oldalról pedig elképzelhetetlen, hogy a „normális emberek”, akiknek igényük van az elemi méltóságra, a demokratikus értékek tiszteletére, a rendre és a törvényre, a végtelenségig eltűrjék ezeket az erőszaktevőket – mondta Mladenović.[53]

A sűrűsödő szerbiai eseményekből az ellentétek/feszültségek – nem csak az április 3-ára kitűzött választások előtti – növekedésre és a néptömegeknek az országban uralkodó helyzettel való egyre nagyobb elégedetlenségére lehet következtetni.
Szerbia válaszút előtt áll: Amennyiben a választások után marad a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkotta hatalmi koalíció, Aleksandar Vučić önkényuralmának erősödésére lehet számítani. Ha viszont az ellenzék jutna hatalomra „gyökeres változásokra”[54] kerülhet sor. Miroslav Aleksić ellenzéki vezető is azonban figyelmeztet, „Vučić békés úton nem adja át a hatalmat, a győzelmet az utcán kell megvédeni”.[55]

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. február 24.
__________
[1] Stanje demokratije u Srbiji: Na putu smo ka dnu, ni EU nije garant za demokratiju [A szerbiai demokrácia állapota: Egyre mélyebbre süllyedünk, az EU sem garancia a demokráciára]
https://beta.rs/vesti/politika-vesti-srbija/153193-stanje-demokratije-u-srbiji-na-putu-smo-ka-dnu-ni-eu-nije-garant-za-demokratiju, 2021. október 5. 13:05 > 13:19, és Szerbia és a demokrácia – Egyre mélyebbre süllyedünk https://szmsz.press/2021/10/05/szerbia-es-a-demokracia-egyre-melyebbre-sullyedunk/, 2021. október 05. 20:02
[2] Uo.
[3] Centar savremene politike https://centarsavremenepolitike.rs/
[4] (EWB) Objavljen peti godišnji izveštaj “Stanje demokratije u Srbiji” [EWB: Megjelent az ötödik éves jelentés – A demokrácia állapota Szerbiában] https://europeanwesternbalkans.rs/objavlje-peti-godisnji-izvestaj-stanje-demokratije-u-srbiji/, 2021. október 5.
A jelentés [Izveštaj iz senke – Stanje demokratije u Srbiji 2021./Árnyékjelentés – A demokrácia állapota Szerbiában 2021-ben] teljes szövege is itt található.
[5] Lásd az 1-es alatti írást.
[6] Az 1-es jegyzetben.
[7] International Institute for Democracy and Electoral Assistance, https://www.idea.int/
[8] (Beta) Srbija među 10 zemalja u svetu sa najvećim padom demokratije https://www.danas.rs/vesti/drustvo/srbija-medju-10-zemalja-u-svetu-sa-najvecim-padom-demokratije/ 22.11.2021. 15:32
[9] Uo.
[10] Beogradski centar za bezbednosnu politiku https://bezbednost.org/
[11] (Beta) Istraživanje: Gradjani Srbije prepoznaju da su institucije korumpirane i da demokratije maltene nema [Szerbia polgárai felismerik, hogy az ország intézményei korrumpáltak, és hogy a demokrácia problémákkal funkcionál, majdnem nincs is] https://beta.rs/vesti/politika-vesti-srbija/158402-istrazivanje-gradjani-srbije-prepoznaju-da-su-institucije-korumpirane-i-da-demokratije-maltene-nem, 2022, január 31. 17:15 > 17:30
[12] (FoNet) RZS: U Srbiji u trećem kvartalu stopa nezaposlenosti 10,5 odsto
https://www.danas.rs/vesti/ekonomija/rzs-u-srbiji-u-trecem-kvartalu-stopa-nezaposlenosti-105-odsto/, 2021. december 20. 13:10
[13] 69.136 dinár – ennyi volt az átlagfizetés novemberben Szerbiában
https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/69136-dinar-ennyi-volt-az-atlagfizetes-novemberben-szerbiaban, 2022.01.26 10:09 és 10:29
[14] F. F.:„Bravó VMSZ!” Szabadkán, Topolyán és Kishegyesen drasztikusan kisebbek a bérek a szerbiai átlaghoz képest https://delhir.info/2022/02/02/bravo-vmsz-szabadkan-topolyan-es-kishegyesen-drasztikusan-kisebbek-a-berek-a-szerbiai-atlaghoz-kepest/?fbclid=IwAR0OWJro0NL3D4-3CTfeolCBkwVpmAWPvPO2ES_Y-5gcEmyASNnBR7zYt9Y
[15] Uo. és J.P.: Prosečne plate u Subotici, Bačkoj Topoli i Malom Iđošu drastično manje od republičkog proseka https://www.danas.rs/vesti/drustvo/prosecne-plate-u-subotici-backoj-topoli-i-malom-idjosu-drasticno-manje-od-republickog-proseka/, 01.02.2022. 17:22
[16] F. F.:„Bravó VMSZ!”, a 14-es jegyzetben.
[17] A szegényeknek szánt pénzt a katonaságra és a rendőrségre fordították https://szmsz.press/2022/02/22/a-szegenyeknek-szant-penzt-a-katonasagra-es-a-rendorsegre-forditottak/, 2022. február 22. 11:43, és Srbija povećala budžet za vojsku i odbranu, a smanjila ulaganja u zdravstvo
https://novaekonomija.rs/vesti-iz-zemlje/srbija-pove%C4%87ala-bud%C5%BEet-za-vojsku-i-odbranu-a-smanjila-ulaganja-u-zdravstvo
[18] Uo. Lásd még az Egyre többen élnek szegénységben c. írást. https://szmsz.press/2022/02/20/egyre-tobben-elnek-szegenysegben/, 2022-02-20 9:35
[19] Uo.
[20] Uo.
[21] https://www.facebook.com/SrpskaCast.rs/posts/1205360736304080/
[22] (Beta) Javni dug Srbije na kraju 2021. godine bio 56,9 odsto BDP-a [Szerbia közadóssága 2021 végén 56,9 a GDP 56,9 százaléka] https://www.danas.rs/vesti/ekonomija/javni-dug-srbije-na-kraju-2021-godine-bio-569-odsto-bdp-a/ , 2022. február 4. 9:44
[23] N.D.: Devizne rezerve 13,47 milijardi evra [N.D.: A devizatartalék 13,47 milliárd euró] Danas, 2022. február 12. 13
[24] (Beta) NBS: Međugodišnja inflacija 8,2 posto [SZNB: Az évközi infláció 8,2 százalék] Danas, 2022. február 23. 20., és (Beta) Pad inflacije u drugom tromesečju, rast BDP-a između četiri is pet odsto [Az infláció csökken a második negyedévben, a GDP négy és öt százalék között] Danas, 2022. február 19. 17.
[25] (Beta) Pad inflacije, a 23-as jegyzetben.
[26] (RTS) Szerbiában tombolnak az árak, ennek nem a globális válság az egyetlen oka
https://www.vajma.info/cikk/tukor/8501/Szerbiaban-tombolnak-az-arak-ennek-nem-a-globalis-valsag-az-egyetlen-oka.html, 2022. február 22. 9:05
[27] Uo.
[28] (N1) Vlada odlučila: Cene namirnica zamrznute još tri meseca https://rs.n1info.com/biznis/vlada-odlucila-cene-namirnica-zamrznute-jos-tri-meseca/ , 28. jan. 202219:1
[29] VLADA OGRANIČILA CENU GORIVA https://www.novosti.rs/vesti/ekonomija/1084960/vlada-ogranicila-cenu-goriva, 2022. február 10. u 17:47
[30] RTS – a 26-os jegyzetben.
[31] G. Vlaović: Robre rezerve Srbije skromne, treba ih povećati [Szerbia árutartalékai szerények, növelni kell ezeket] Danas, 2022. február 22. 19.
[32] F. F. Szégyenteljes helyezés: A szerb állam a második az emberi jogi bíróságnak ellene tett feljelentések számát illetően https://delhir.info/2022/01/28/szegyenteljes-helyezes-a-szerb-allam-a-masodik-az-emberi-jogi-birosagnak-ellene-tett-feljelentesek-szamat-illetoen/
[33] Fondacija Centar za demokratiju http://www.centaronline.org/sr/
[34] (Beta) Centar za demokratiju: Nezadovoljavajući nivo poštovanja i zaštite brojnih prava u Srbiji
https://beta.rs/politika/156186-centar-za-demokratiju-nezadovoljavajuci-nivo-postovanja-i-zastite-brojnih-prava-u-srbiji,2021. december 10. 10:10 > 10:25
[35] Stanje demokratije u Srbiji 2021. 4. – a 4-es jegyzetben.
[36] (FoNet) BIRODI: TV dnevnici postali reklalmi panoi aktuelne vlasti [BIRODI: A TV híradók az aktuális hatalom reklám pannóivá váltak] Danas, 2022. február 19. 11.
[37] Stanje demokratije u Srbiji 2021. 4. – a 4-es jegyzetben.
[38] Vizsgálatot szeretne? https://szmsz.press/2022/02/07/vizsgalatot-szeretne-a-kovetkezo-szabad-idopont-2023-januarja/, 2022. február 7. 12:45
[39] D.J.: Vučić a végrehajtók jogszerűtlen és büntetlen eljárásai által kirabolja a szerbiai polgárokat
https://delhir.info/2022/02/20/vucic-a-vegrehajtok-jogszerutlen-es-buntetlen-eljarasai-altal-kirabolja-a-szerbiai-polgarokat/?fbclid=IwAR2FfzdNaIejOHB0J09KaFP1gI485q6Wd2x92E2qVyq5TflQ5g773x1OypM
[40] Uo.
[41] Uo. és Komora javnih izvršitelja [Állami végrehajtók Kamarája]. ОГЛАСНА ТАБЛА ЈАВНИХ ПРОДАЈА [Nyilvános árverések hirdető táblája] http://www.komoraizvrsitelja.rs/oglasna_tabla/table_org_old.php
[42] D.J. írása, a 39-es jegyzetben.
[43] E.D.: Protestuju radnici Pošte [Tiltakoznak a Posta dolgozói] Danas, 2022. február 22. 19.
[44] (Beta) Poljoprivrednici Banata pozvali na ulične proteste [A bánáti földművesek utcai tiltakozásra szólítottak fel] Danas, 2022. február 22. 19., és Utcára vonultak a földművesek https://szmsz.press/2022/02/24/utcara-vonultak-a-foldmuvesek/, 2022. február 24. 10:58
[45] F. F.: Egy délvidéki város véres hétköznapjai: Felgyújtott autók, késelések, lövöldözések, brutális leszámolások https://delhir.info/2022/02/17/egy-delvideki-varos-veres-hetkoznapjai-felgyujtott-autok-keselesek-lovoldozesek-brutalis-leszamolasok/
[46] Ismert utcazenészt vertek halálra Újvidéken https://szmsz.press/2022/02/10/ismert-utcazeneszt-vertek-halalra-ujvideken/, 2022. február 10. 9:43 és 390 dinár miatt ölték meg az újvidéki utcazenészt Életfogytig tartó börtönbüntetést kaphat az újvidéki utcazenész gyilkosa https://szmsz.press/2022/02/17/390-dinar-miatt-oltek-meg/, 2022. február 17 8:11
[47] J.D.: Odsustvo opozicije dovelo do napada na nevladin sektor [Az ellenzék hiánya a nemkormányzati szeltor elleni támadásokhoz vezetett] Danas, 2022. február 19. 8
[48] Društvo psihologa Srbije https://dps.org.rs/
[49] Saopštenje za javnost [Sajtóközlemény] http://dps.org.rs/163-vesti/1529-saopstenje-za-javnost, 2022. január 28. 10:46
[50] Pszichológusok: A szerb hatalom rossz társadalmi légkört teremtett, ezt meg kell változtatni https://szmsz.press/2022/01/28/pszichologusok-a-szerb-hatalom-rossz-tarsadalmi-legkort-teremtett-ezt-meg-kell-valtoztatni/
[51] Suzana Sudar: INTERVJU Kokan Mladenović: Samo narod koji je kukavica trpi ovakvu vlast [Suzana Sudar: INTERJÚ Kokan Mladenović: Csak egy gyáva nép tűrhet meg ilyen hatalmat] https://nova.rs/kultura/kokan-mladenovic-samo-narod-koji-je-kukavica-trpi-ovakvu-vlast/, 2021. november 22. 17:38 > 23. nov. 2021 15:42
[52] „Csak egy gyáva nép engedhet meg magának olyan hatalmat, amely most Szerbiát irányítja” https://szmsz.press/2021/11/22/csak-egy-gyava-nep-engedheti-meg-maganak-azt-a-hatalmat-amely-most-szerbiat-iranyitja/, 2021-11-22 23:00
[53] Uo.
[54] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2022. február 24. 8:31
[55] Aleksić: Vučić je huligan, neće mirno da preda vlast, moraćemo na ulici da branimo pobedu [Aleksić: Vučić huligán, nem fogja békésen átadni a hatalmat, a győzelmet az utcán kell megvédenünk] https://www.youtube.com/watch?v=-t73W0RJOvw
Lásd még: Miért veszélyes Szerbiára Aleksandar Vučić https://bozokiantal.blogspot.com/, 2022. február 23. 11:05

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése