A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELSZÁMOLÁSA

A VMSZ támogatta a bíróságok és ügyészségek hatalmi ellenőrzés alá vonását

Bájity Borisz, a VMSZ parlamenti képviselője
(Fotó: Magyar Szó)

A szerb képviselőház január 28-án, a napirenden szereplő 25 pontról sürgősségi eljárásban folytatott kéthetes egységes vita után elfogadta az igazságszolgáltatást érintő öt törvényt, amelyeket a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője, Uglješa Mrdić terjesztett elő

Az elfogadott igazságügyi törvénycsomag magában foglalja a Legfelsőbb Ügyészségi Tanácsról szóló törvény módosítását, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényjavaslatot, a csúcstechnológiás bűnözés elleni küzdelemben illetékes állami szervek szervezetére és hatáskörére vonatkozó jogszabály módosításait, valamint az ügyészségről és a bírákról szóló törvények változtatásait.

A Bírói Hatalom Szakszervezete értékelése szerint a módosítások célja az igazságszolgáltatás feletti politikai befolyás intézményesítése. Álláspontjuk szerint ez megnyitja az utat az egyes ügyekbe történő jogellenes beavatkozások előtt, különösen azokban az esetekben, amikor a vádlottak a kormányzó politikai struktúrákhoz közel álló személyek[1]. A szakszervezet ezért arra szólította fel a bírákat és ügyészeket, hogy tiltakozásul azonnal függesszék fel munkájukat.

A Legfőbb Ügyészség kollégiuma közleményben figyelmeztetett arra, hogy a törvényjavaslatok elfogadása súlyosan sérti az ügyészség alkotmányos berendezkedését, mint önálló állami szervét, amely hatásköreit az alkotmány, a nemzetközi szerződések, a törvények és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai alapján gyakorolja[2].

Bojana Savović ügyész a Danas című belgrádi napilapnak úgy nyilatkozott: a törvényjavaslatok visszalépést jelentenek az ügyészi önállóság erősítése terén, és a befolyás központosítását szolgálják, mivel ismét megerősítik a bírósági elnökök és főügyészek pozícióját[3]. Hozzátette: az a törekvés, hogy az ország egész területére kiterjedő Informatikai Bűnözés Elleni Osztályt szorosabb ellenőrzés alá vonják, és a belgrádi Felső Ügyészség főügyészéhez, Nenad Stefanovićhoz kössék, egyértelműen a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás és a jogos társadalmi kritika elfojtását célozza. Mindez összhangban áll a hatalom azon törekvéseivel, amelyek a teljes médiakontroll megszerzésére irányulnak.

A parlamenti vita során az ellenzék hangsúlyozta: az úgynevezett „Mrdić-féle törvények” célja a véleményszabadság ellehetetlenítése, különösen a közösségi médiában. Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) képviselője szerint a hatalom azért módosítja ezeket a jogszabályokat, mert „meg akarja torolni a lázadó polgárok fellépését”[4].

A törvénycsomagot 138 képviselő támogatta (a 250 közül) – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői is –, 37-en ellene szavaztak. Az ellenzék által benyújtott valamennyi módosító indítványt elutasították[5]. 
Az elfogadás nem volt kérdéses, mivel az SNS–SPS–VMSZ alkotta kormánykoalíció stabil parlamenti többséggel rendelkezik. Joggal merül fel a kérdés: mi indokolja az ellenzék részvételét egy olyan parlamenti munkában, amelynek kimenetele előre eldöntött? Talán kizárólag az, hogy a nyilvános televíziós közvetítések során bírálhatják a hatalmi szövetséget.

A törvénycsomag vitájában nem Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője szólalt fel, hanem Bájity Borisz, a párt parlamenti képviselője kapta a feladatot, hogy ismertesse a párt álláspontját. Bájity szerint a napirenden szereplő jogszabályok az „operatív munkavégzést” helyezik előtérbe, biztosítják a bíróválasztás folytonosságát és az intézményi stabilitást. Úgy vélte, hogy a szakmai hozzáértés, a tapasztalat és az operatív szervezés ismerete alapelvárás, ezért a javaslatok „racionalitáson alapulnak”, és a VMSZ támogatni fogja őket[6].

A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá vonását, valamint a független igazságszolgáltatás felszámolását szolgálják. A VMSZ ehhez a folyamathoz is megadta a politikai támogatását. 
Az igazságügyi törvénycsomag elfogadása egyúttal komoly visszalépést jelent Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában is. Az Európai Unió ugyanis – többek között a 2025. október 22-i állásfoglalásában[7] – éppen az ellenkezőjét várja el az országtól: a jogállamiság megerősítését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, az ügyészség autonómiáját, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést.

Bozóki Antal

__________
[1] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44 
[2] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44 
[3] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44, és Savović: Dokaz da ovu vlast ne zanima vladavina prava [Savović: Bizonyíték, hogy ezt a hatalmat a joguralom nem érdekli]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/skupstina-mrdicevi-zakoni-analiza/
[4] mh: Napirenden az ügyészségek és a bíróságok. Magyar Szó, 2025. január 15. 4, és https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.345655/Napirenden-az-ugyeszsegek-es-a-birosagok, 2026. január 15. 7:15 
[5] Lásd a 3-as alatti írást. 
[6] mh, a 4-es jegyzetben. Lásd még: Megszavazták az igazságügyi törvénycsomagot. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.346440/Megszavaztak-az-igazsagugyi-torvenycsomagot, 2026. január 29. 07:00 
[7] Az Európai Parlament 2025. október 22-i állásfoglalása a polarizálódásról és erősödő elnyomásról Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után (2025/2917(RSP)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html 

VMDK-VMP: Szükség van az együttműködésre

 Óbecse, 2026. január 27.16:02

 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Plénum képviselői 2026. január 27-én Óbecsén megbeszélést tartottak az együttműködési lehetőségek feltárása céljából. Megtárgyalták a jelenlegi időszerű politikai helyzetből adódó problémákat. Megállapították, hogy a vajdasági magyar közösség szempontjából a magyarországi, a szerbiai és a Magyar Nemzeti Tanács-i választások kapcsán szükség van az együttműködésre az ország értékeinek, stabilitásának, az intézmények, a szakmai közösségek integritásának hatalmi represszió általi veszélyeztetése elleni küzdelemben, a jogállamiság megteremtése végett.

Megegyeztek, hogy a kapcsolattartást és kommunikációt szorosabbá és rendszeressé fogják tenni, ugyanakkor várják egyéb szervezetek, csoportok csatlakozását a magyar sokféleség érdekében!

 

VMDK, VMP

https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681 

 

A HATALMAT VÉDI A POLGÁROKTÓL!*

Az ombudsman nem szerzett társadalmi elismertséget és tekintélyt (5.)

„Minden a törvény szerint?”
(Fotó: Autonomija)

Papíron létezik, jogszabály védi, költségvetése van – mégis alig érzékelhető a jelenléte a mindennapi jogsértések világában. A Tartományi Ombudsman intézménye elvileg a polgárok védelmére hivatott a hatalommal szemben, a gyakorlatban azonban egyre inkább úgy tűnik, mintha inkább a hatalmat védené a polgároktól. 
Ez az írássorozat azt vizsgálja, miként jutott válságba a vajdasági polgári jogvédelem egyik kulcsintézménye, miért marad el a hatékony fellépés a jogsértésekkel szemben, és hogyan vált a jogvédő szerep fokozatosan formálissá. A kérdés nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati: mit ér egy ombudsman ott, ahol a jogsértések mindennaposak, a válasz pedig rendszerint elmarad?

Az ombudsman feladatkörébe tartozik a jogsértések nyomon követése és eljárások indítása is a polgárok jogainak védelmében. A jelentéseiből azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy indított-e ilyen eljárásokat a bíróságok előtt, és ha igen, milyen eredménnyel.
A 2023. évi jelentés alapján viszont megállapítható, hogy az év során a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén az ombudsman egyetlen alkalommal sem lépett fel hivatalból, saját kezdeményezésre. Nem történt fellépés például a helységnévtáblák sorozatos rongálása, a nemzeti közösségi nyelv- és íráshasználat hivatalos alkalmazásának megsértése, vagy más, dokumentált kisebbségi jogsértések ügyében sem[1]. 
A 2024. évi jelentésből nem lehet megállapítani, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére saját kezdeményezésre indított 22 eljárás és a polgárok 6 panasza[2] mire vonatkozott, se azt, hogy ezeknek hogyan fejeződtek be, illetve mi lett az eredményük.

Szent Száva – a többségi nemzet szentje – ünneplésének kötelezővé tétele január 27-én, „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnepének bevezetése szeptember 15-én, valamint az a gyakorlat, hogy a tanév kezdetén a magyar többségű iskolákat is rákényszerítik a szerb himnusz eléneklésére vagy lejátszására[3], ellentétben áll nemcsak a polgárok és a nemzeti közösségek egyenrangúságának elvével, hanem a soknemzetiségű, multikulturális társadalom eszméjével is. Mindezekkel kapcsolatban az ombudsman és a nemzeti kisebbségügyi helyettese érdemben nem léptek fel – nem avatkoztak a feladatkörükbe tartozó ügyekbe.

Az ombudsman nem élt azzal a felhatalmazásával sem, hogy az Alkotmánybíróság előtt eljárást kezdeményezzen törvények, egyéb jogszabályok és általános aktusok alkotmányosságának megállapítása érdekében[4]. 
A jelentésekből az sem derül ki, hogy az ombudsman folyamatosan ellenőrizné és figyelemmel kísérné-e „az emberi jogok területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását”[5], pedig a rendelet szerint ez is kifejezett kötelessége.

Felmerül továbbá a kérdés, hogy a jelentésekben alkalmazott módszer – a benyújtott panaszok szelektív kiválasztása és részleges ismertetése – megfelel-e az ombudsmanról szóló tartományi rendelet előírásainak. Az ombudsmannak a Képviselőház felé konkrét intézkedéseket kellene javasolnia a jogsértések okainak felszámolására – erre azonban nem találni példát.

A jelentésekben arra sem akad példa, hogy az ombudsman javasolta volna a polgárok jogait megsértő tisztségviselők felmentését, vagy kezdeményezte volna azon közigazgatási alkalmazottak felelősségre vonását, akik közvetlenül felelősek voltak a jogsértésekért (a rendelet 20. cikkének 1. bekezdése).

Ezzel szemben a jelentéseket szükségtelenül terhelik azok a fejezetek, amelyekben az ombudsman felsorolja, milyen konferenciákon, rendezvényeken és megemlékezéseken vett részt, mely hazai és külföldi ombudsmanokkal működik együtt, illetve milyen a kapcsolata a nyilvánossággal és a sajtóval.

A jelentések egyik legsúlyosabb hiányossága mégis az, hogy a Tartományi ombudsman – az intézményről szóló rendelet 17. cikkének 1. bekezdésével összhangban – a „begyűjtött információk alapján”[6] egyetlen alkalommal sem tett javaslatot a Tartományi Képviselőháznak intézkedések meghozatalára „az emberi jogok védelme és fejlesztése állapotának javítása érdekében”[7], miközben ez az egyik alapvető feladata[8]. Ez óhatatlanul felveti a kérdést: az ombudsman ellenőrzi a hatalmat, vagy inkább támogatja azt?

Ha ehhez hozzátesszük a Tartományi Képviselőház jelentések iránt tanúsított, többnyire teljes érdektelenségét, még világosabb képet kapunk a tartományi hatalom emberi és nemzeti közösségi jogokhoz való viszonyáról.

A vonatkozó rendelet szerint a Tartományi Ombudsman megbízatása hat évre szól, és ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő mandátumra választható meg[9]. Ezt a szabályozást indokolt lenne felülvizsgálni, és a megbízatást legfeljebb két, egyenként hároméves időszakra korlátozni. Társadalmilag ugyanis nem indokolt, hogy bárki akár 12 éven át folyamatosan ugyanazt a tisztséget töltse be – még akkor sem, ha munkáját nem érte nyilvános bírálat.

Az ombudsman és a Tartományi Képviselőház együttesen, fokozatosan leépítették és leértékelték az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésének egyik kulcsintézményét[10] (is). Hatékonyan segítették ezt a magyar köztisztviselők és a VMSZ vezető közigazgatási tisztségviselői is. Minden arra utal, hogy ez a tendecia folytatódik. 
Ezt támasztja alá az is, hogy az ombudsman-jelentések iránti érdeklődés drámaian visszaesett: míg 2004-ben 5539, 2013-ban pedig 16 206 megtekintést regisztráltak, addig 2023-ban mindössze 395-en[11]. A 2024. évi jelentést 2026. január 25-ig csupán 170-en tekintették meg[12].

A gyakorlat szerint a Tartományi Képviselőház köteles napirendre tűzni az ombudsman éves jelentését, ám az érdemi érdeklődés szinte teljesen hiányzik. A jelentéseket – a számos hiányosság ellenére, és a képviselők, köztük a magyar képviselők érdektelensége miatt – rendszerint érdemi vita nélkül, szinte észrevétlenül fogadják el.

Amennyiben vita mégis kialakult, annak részletei többnyire nem kerültek be a jegyzőkönyvekbe. Ezekben évről évre ugyanaz a sablonos megfogalmazás ismétlődik: „Az elnöklő berekesztette a vitát és megállapította, hogy a Képviselőház a TO… évi jelentésének megvitatásával megismerkedett a TO… évi munkájával.”[13] A viták tartalmáról legfeljebb a sajtóból lehetett értesülni.

Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Tartományi Képviselőház elnöki, illetve alelnöki tisztségét az intézmény létrehozása óta végig magyar politikusok töltötték be. Egeresi Sándor 2000 és 2008 között alelnök, majd elnök volt[14], Pásztor István pedig 2012. június 21-től 2023. október 30-án bekövetkezett haláláig állt a T. Ház és a Vajdasági Magyar Szövetség élén[15]. Jelentős mértékben tőlük függött a képviselőházi viszonyulás az ombudsmani jelentésekhez – az ülések jegyzőkönyvei alapján azonban ez különösebben nem érdekelte őket[16].

Nem jelent változást Juhász Bálint sem, a Képviselőház új elnöke, aki saját bevallása szerint „mentorának” tekinti a néhai Pásztor Istvánt[17]. A 2024. június 27-i és a 2025. április 17-i ülésen ő is az említett a sablonos formulával zárta le az ombudsmani jelentésről szóló vitát.

A Tartományi Ombudsman működéséhez szükséges pénzeszközök sem mellékesek. A pénzügyi beszámoló szerint az intézmény 2024-ben 51 467 717,20 dinárjába került a vajdasági adófizetőknek[18]. Az éves költségvetések alapján könnyen kiszámítható, hogy a 21 év alatt összesen mekkora összeget fordítottak az intézmény fenntartására. Megérte?

Az ombudsman intézményéhez fűzött kezdeti – indokolt – elvárásokból az elmúlt több mint két évtized során alig valósult meg valami. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy 2012 óta Szerbiában a Szerb Haladó Párt – a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíció hatalmon, amely nem a jogállamiságról, a demokráciáról és a nemzeti kisebbségek iránti érzékenységéről ismert.

A regnáló hatalmi koalíciójának nem érdeke az intézménynek valóban „a törvényesség, a pártatlanság, a függetlenség és az igazságosság”[19] elvei alapján való működtetése, amely számon kérné a jogszabályok következetes alkalmazását, valamint az emberi és nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését és fejlesztését. Nem véletlen, hogy egyes vélemények szerint „a Tartományi Ombudsman teljesen irreleváns intézmény, amely a hatalmat védi a polgároktól azzal is, hogy nem avatkozik a saját dolgába”. A Google pedig egyszerűen „állami kormányhivatalként”[20] azonosítja.

Mindez arra utal, hogy a Tartományi Ombudsman intézménye válságban van. Ideje lenne – mint minden más köztisztviselő esetében – az ombudsman munkáját is alapos elemzésnek és nyilvános vitának alávetni. Ilyen vizsgálat nélkül nem lehet előrelépni, még ha a jelenlegi szerbiai közállapotok nem is különösebben kedveznek ennek.

A Tartományi Ombudsman több mint két évtized alatt sem tudott valódi társadalmi elismertséget és tekintélyt szerezni. Ha az intézmény megszűnne, valószínűleg kevesen vennék észre. Ez azonban nem a megszüntetés szükségességét jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: az intézményt meg kell erősíteni, és követelni kell, hogy maradéktalanul lássa el azt a küldetését, amely miatt egykor létrehozták.

Bozóki Antal

__________
* Az írás A NEMZETI KISEBBSÉGI JOGVÉDELEM ÉS A MAGYAR KÖZÖSSÉG a Tartományi Ombudsman éves jelentéseiben 2004-2024 c. tanulmányom összefoglalásának újított és bővített változata, amely a Délvidékért Kiss Alapítvány támogatásával készült.

[1] Lásd a Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel – Nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértések 2025 c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17623, 2026. január 11.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17631, 2026. január 15.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17632, 2026. január 15. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17636, 2026. január 16.; 
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 17. 14:44; 
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 18. 9:30; 
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 19. 9:23, és 
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17647, 2026. január 19. 
[2] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА – ОМБУДСМАНА за 2024. годину 
[A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2024. évi jelentése], 95.  
file:///C:/Users/bozok/Downloads/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_za_2024.pdf 
[3] F. F.: Ezentúl akár egymillió dinárral is megbüntethetik azt az iskolát, amelyben a tanév nem a szerb himnusszal kezdődik! https://delhir.info/2021/12/24/ezentul-akar-egymillio-dinarral-is-megbuntethetik-azt-az-iskolat-amelyben-a-tanev-nem-a-szerb-himnusszal-kezdodik/, és A nagyszerb kormány a magyar többségű iskolákat is rákényszerítette, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék.
https://delhir.info/2021/09/01/a-nagyszerb-kormany-a-magyar-tobbsegu-iskolakat-is-rakenyszeritette-hogy-a-tanevet-a-szerb-himnusz-eleneklesevel-vagy-lejatszasaval-kezdjek/
[4] Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 37/2014 szám, 25. szakasz. 
[5] Uo., 17. szakasz. 
[6] Uo. 
[7] Uo. 
[8] Uo. 4/2 szakasz. 
[9] Uo, 7/3 szakasz. 
[10] Bővebben lásd a Nem végzi a munkáját! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13735, 2021. július 14. 
Lásd például az ombudsman 2021. évi jelentését, a 18. „NEM VOLT TELJES EGYETÉRTÉS AZ OMBUDSMAN JELENTÉSE KAPCSÁN” fejezetben. 
[11] Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2023. годину [A Tartományi Ombudsman 2023. évi jelentése]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/2727-godisnji-izvestaj-pokrajinskog-zastitnika-gradjana-ombudsmana-za-2023-godinu.html , 2026. január 28. 9:20 
[12] Uo. 
[13] Pl. Zapisnik sa 41. sednice Skupštine Autonomne pokrajine Vojvodine, održane 28. aprila 2015. godine
[Jegyzőkönyv Vajdaság AT Képviselőházának 2015. április 28-án tartott 41. üléséről]. 
https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=sednice&id=137&t=z&j=SRL 
[14] Egeresi Sándor (Topolya, 1964. június 25. – 2021. szeptember 5.). https://hu.wikipedia.org/wiki/Egeresi_S%C3%A1ndor, és Preminuo Šandor Egereši, nekadašnji predsednik Skupštine Vojvodine [Elhunyt Egeresi Sándor a Tartományi képviselőház egykori elnöke]. https://n1info.rs/vesti/preminuo-sandor-egeresi-nekadasnji-predsednik-skupstine-vojvodine/ 
[15] Pásztor István (politikus). https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus), és v-ár, P. E.: Elhunyt Pásztor István. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.298359/Elhunyt-Pasztor-Istvan, 2023. október 31. 9:29 
[16] Sednice Skupštine [Képviselőházi ülések]. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=osednicama&j=SRL
[17] Juhász Bálint a tartományi parlament új elnöke. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/juhasz-balint-tartomanyi-parlament-uj-elnoke, 2024.04.25 15:38 – 21:40 
[18] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА – ОМБУДСМАНА за 2024. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2024. évi jelentése]. 
file:///C:/Users/bozok/Downloads/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_za_2024.pdf
[19] Lásd a 4-es alatti rendelet 4/4 szakaszát. 
[20] Покрајински заштитник грађана – омбудсман [Polgári Jogvédő – Ombudsman] 
https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Pokrajinski+ombudsman 

A HATALMAT VÉDI A POLGÁROKTÓL!*

  „Emberek, lehetséges, hogy van polgári jogvédőnk?” (4.)

Elmaradtak a reakciók – vélik az Újvidéki Tudományegyetem professzorai. 

Tüntetés az ombudsman irodája előtt, 2025. január 29-én (Fotó: Danas)

Papíron létezik, jogszabály védi, költségvetése van – mégis alig érzékelhető a jelenléte a mindennapi jogsértések világában. A Tartományi Ombudsman intézménye elvileg a polgárok védelmére hivatott a hatalommal szemben, a gyakorlatban azonban egyre inkább úgy tűnik, mintha inkább a hatalmat védené a polgároktól. 
Ez az írássorozat azt vizsgálja, miként jutott válságba a vajdasági polgári jogvédelem egyik kulcsintézménye, miért marad el a hatékony fellépés a jogsértésekkel szemben, és hogyan vált a jogvédő szerep fokozatosan formálissá. A kérdés nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati: mit ér egy ombudsman ott, ahol a jogsértések mindennaposak, a válasz pedig rendszerint elmarad? 

A magyar nemzetiségűek számának folyamatos csökkenése a tartományi közigazgatásban a tartományi ombudsman jelentések alapján is egyértelműen kimutatható. A 2003. évi 6,73 százalékról – az állami szervek részéről a többször is hangoztatott részarányos foglalkoztatás biztosítása és a nemzeti közösségek nyelvének egyenrangú hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok ellenére – 2018-ra mindössze 4,88 százalékra csökkent a magyar alkalmazottak aránya a tartományi közigazgatási szervekben. Az utóbbi években az ombudsman jelentéseiben pedig már ki sem mutatták a közigazgatási alkalmazottak nemzeti összetételét.

Magyarok a tartományi közigazgatási szervekben

Év	Az összes alkalmazott	Magyar         alkalmazott	Százalékban	Magyarok a lakosságban (%)
2003	803	46	6,73	14,28
2008	1199	76	6,33
2009	1232	81	6,57
2010	1291	83	6,43
2011	1328	87	6,55	13,00
2012	1187	77	6,48
2013	1184	75	6,33
2014	1207	77	6,38
2015		74	6,14
2017			5,05
2018			4,88
2023				10,47
2024

A kultúra területén meghirdetett pályázatok és pénzosztások alapján akár arra is lehetne következtetni, hogy a tartományban figyelmet fordítanak a multikulturalizmus megőrzésére és a toleranciára nevelésre. Az ombudsman jelentéseiből azonban nem derül ki, hogy bárki is elemezte volna e pályázatok tényleges társadalmi hozadékát. A beszámolók többnyire a nemzeti közösségek kulturális rendezvényeinek felsorolására szorítkoznak, nem pedig a területet terhelő valós problémák feltárására.

A nemzeti kisebbségi tájékoztatás vonatkozásában az ombudsman-jelentések rendszerint megállapítás ismétlésére korlátozódnak, miszerint a tartományban „több évtizedes hagyománya van” az anyanyelvi tájékoztatásnak, illetve hogy „teljes mértékben tiszteletben tartják” a nemzetközi kötelezettségeket, valamint „az általános elveket és szabványokat” ezen a területen. Miközben jól tudott, hogy a sajtó – kevés kivételével – a hatalmat szolgálja.

A kultúráról szóló részekhez hasonlóan – szükségtelenül, és a valós problémákról elterelve a figyelmet – az ombudsman felsorolja a nemzeti kisebbségi nyelveken működő médiumokat (televíziókat, rádiókat, sajtótermékeket), valamint azt is, hogy a tartományi közigazgatás évente mekkora összegű támogatást nyújt az ilyen kiadóknak. A valóságban viszont támogatásban csak a rezsimhű tájékoztatási eszközök és kiadók részesülnek.

A jelentésekben arról nem esik szó, hogy – különösen a magyar nyelvű sajtó esetében – tartományi támogatásban, illetve társfinanszírozásban kizárólag a Magyar Nemzeti Tanács által „alapított” médiumok részesülhettek, ami felveti a hátrányos megkülönböztetés elvének megsértését. A jelentések azt sem említik, hogy e médiumok nem tartják tiszteletben a közszolgálati tájékoztatás alapelveit, mellőzik a pluralizmust, és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szócsöveiként működnek[1].

A módszertanilag is kifogásolható, több esetben hiányos, részben pedig már a megvitatásuk idején is elavult adatokon alapuló jelentésekből rendszerint hiányoznak a Tartományi Képviselőház számára megfogalmazott, konkrét – határidőkkel ellátott – javaslatok a nemzeti kisebbségi jogok védelmét és fejlesztését szolgáló jogszabályok módosítására, új jogszabályok megalkotására, illetve a további tevékenység irányaira vonatkozóan. Ez még azokban az esetekben is így van, amikor az ombudsman nem tudott érvényt szerezni a soft law (puha/nem kötelező jog) körébe tartozó ajánlásainak.

A Tisztelt Ház részéről szintén elmaradt, hogy a jelentésekről folytatott viták során – az észlelt hiányosságok orvoslása és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése érdekében – bármiféle álláspontot vagy kötelező erejű határozatot fogalmazzanak meg a közigazgatási szervek és intézmények felé.

Nem meglepő tehát, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete és jogaik érvényesítése az ombudsmani intézmény létrehozása óta nem javult, hanem inkább romlott, miközben maga az intézmény sem szerzett kellő tekintélyt. Muškinja Heinrich Anikó idején volt néhány, nagyrészt a temerini „vegyes oktatással” kapcsolatos megnyilvánulás[2] is, de ezek a magyar közösségen belül kifejezetten kedvezőtlen fogadtatásra találtak.

Az Újvidéki Egyetem professzorai, az informális Szabadegyetem hálózat tagjai 2025. január 29-én 11.40 órától gyűltek össze a Tartományi Polgári Jogvédő – ombudsman épülete előtt, mert – megfogalmazásuk szerint – az intézmény „nem reagált megfelelően az Újvidéken történt fontos eseményekre, beleértve a 16 ember tragikus halálát a vasútállomás előtetőjének lezuhanásakor, valamint a számos tüntetést”[3].

Az ombudsman nem reagált a 2026. januári 22-i eseményekre sem, amikor a rendőrség behatolt a Bölcsészettudományi Karra, erőszakot alkalmaztak a hallgatókkal szemben, és elbocsátották Jelena Kleut professzornőt[4].

A jelentésekből az is megállapítható, hogy az ombudsman nem gyakorolja maradéktalanul az intézményről szóló rendeletben meghatározott feladatait, és hogy a beszámolók nem minden tekintetben felelnek meg az ebből eredő jogszabályi kötelezettségeknek és elvárásoknak. Hiányzik továbbá a jogvédő erélyesebb fellépése azokkal az állami szervekkel szemben, amelyek még az adatszolgáltatást is megtagadták. Mindez arra utal, hogy az ombudsmannak nem sikerült kellő tekintélyt biztosítania az általa vezetett intézmény számára.

Bozóki Antal

__________
* Az írás A NEMZETI KISEBBSÉGI JOGVÉDELEM ÉS A MAGYAR KÖZÖSSÉG a Tartományi Ombudsman éves jelentéseiben 2004-2024 c. tanulmányom összefoglalásának újított és bővített változata, amely a Délvidékért Kiss Alapítvány támogatásával készült.

[1] Bővebben lásd az Úgy rossz, ahogy van! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15867, 2023. október 16., és az ÚJ SAJTÓTÖRVÉNYEK c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. november 9. 11:49 
[2] Gusztony András beszéde a Temerinnek szentelt újvidéki tanácskozáson. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 131. szám, 2012. június 14. Lásd még László Bálint, Oláh Róbert: Az MRM vezetőinek nyílt levele Korhecz és Gusztony részére. http://www.mrm.rs/hivatalos-levelek/605-az-mrm-vezetinek-nyilt-levele-korhecz-es-gusztony-reszere, és Pesevszki Evelyn: Félremagyarázták az ombudsman kijelentését. Magyar Szó, 2011. október 20. 1., 5. 
[3] (A. L.) Profesori Novosadskog univerziteta se okupili ispred prostorija Pokrajinskog ombudsmana: „Mesecima ćuti o kršenju ljudskih prava” [Az Újvidéki Egyetem professzorai a tartományi ombudsman épülete előtt gyűltek össze: „Hónapok óta hallgat az emberi jogok megsértéséről”]. Danas, 2025. január 30. 7., i/ili https://www.danas.rs/vesti/drustvo/profesori-novosadskog-univerziteta-se-okupili-ispred-prostorija-pokrajinskog-ombudsmana-mesecima-cuti-o-krsenju-ljudskih-prava/, 2025. január 29. 13:30. Lásd még PAVLE RADIĆ: Ma ljudi moji, je li moguće da imamo Zaštitnicu građana? [Emberek, lehetséges, hogy van polgári jogvédőnk?]. https://autonomija.info/pavle-radic-ma-ljudi-moji-je-li-moguce-da-imamo-zastitnicu-gradjana/
[4] Prebilič: A hatalom úgy kommunikál, mint egy kamasz. https://szmsz.press/2026/01/24/prebilic-a-hatalom-ugy-kommunikal-mint-egy-kamasz/, 2026. január 24. 17:27 
Lásd még VMP-KÖZLEMÉNY: HADVISELÉS AZ EGYETEMEN. https://vmplenum.rs/2026/01/25/vmp-kozlemeny-hadviseles-az-egyetemen/, 2026. január 25.