Az UNESCO kezdeményezésére az ENSZ
– az 1993. évi 48/126-os számú határozattal – az 1995-ös évet a tolerancia évének
nyilvánította, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia
és az erőszakmentesség jegyében. 1995. november 16-án az UNESCO tagállamai elfogadták
a tolerancia elveiről szóló nyilatkozatot és az ezzel kapcsolatos akciótervet. A
tolerancia nemzetközi napja ebből az eseményből nőtt ki, mint évenkénti alkalom
arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi
színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális
problémáit.
Az ENSZ
Közgyűlése az 1996. december 12-i 51/95-ös számú határozattal hivatalosan is
felszólította a tagállamokat, hogy november 16-án tartsanak tolerancia napot.
Az ENSZ kulturális világszervezete, az UNESCO – amelytől az ötlet
származik – a tolerancia hiányát mutató kedvezőtlen jelenségek között említi az
etnikai konfliktusok kiéleződését, a kisebbségek megkülönböztetését, valamint
az idegengyűlölet megnyilvánulásait, elsősorban a menekültekkel és a
menedékkérőkkel szemben. Egy toleráns társadalom alapja az egymás
iránti kölcsönös tisztelet. A nevelés feladata pedig az, hogy olyan
szemléletet alakítson ki, amely lehetővé teszi a világ sokszínű kultúráinak
elfogadását. Ez a szemlélet a globális harmónia előmozdítására tett
erőfeszítéseink sarokköve is.
Az intolerancia negatív
megnyilvánulásai végigkísérték Európa történelmét is. A XX. század Európájában
sok helyütt megerősödtek, nemegyszer politikai támogatást kaptak azok a
csoportok, amelyek mások kirekesztését tűzték zászlajukra. A kirekesztés
jelensége azonban nem tűrhető el az egyre inkább multikulturálissá váló
Európában (sem). A tolerancia, a
a társadalom egyik legfontosabb értéke. A
tolerancia eloszlathatja a lehetséges konfliktusokat. Elejét veheti a faji vagy
kulturális felsőbbrendűségi elméletek kialakulásának, és segíthet a
társadalmaknak abban, hogy fokozatosan felülemelkedjenek a már régóta létező
előítéleteken és negatív sztereotípiákon. A fogyatékossága, etnikai vagy
vallási hovatartozása miatt kirekesztett egyént nem személyes tulajdonságai,
hanem a személyisége teljességét fel nem ölelő társadalmi viselkedése alapján „ítélik”
el. Olyan szerető közösségekben valósulhat meg legjobban a kiközösítettek életének
jobbá tétele, ahol úgy fogadnak el mindenkit, amilyen.
Az Európa Tanács (ET) 1993. évi csúcstalálkozója – az ENSZ tolerancia évével párhuzamosan –indítványozta a rasszizmus és az intolerancia elleni év megszervezését az ET tagállamaiban és a meghívotti státusszal rendelkező országokban.
Az Európa Tanács (ET) 1993. évi csúcstalálkozója – az ENSZ tolerancia évével párhuzamosan –indítványozta a rasszizmus és az intolerancia elleni év megszervezését az ET tagállamaiban és a meghívotti státusszal rendelkező országokban.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
felhasználásával
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése