A VMSZ bekebelezte a magyar médiát

Ezt Joó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) mondta a Magyar Nemzeti Tanács utolsó idei ülésén. A képviselőnőnek az MNT többi stratégiájáról sem volt jobb véleménye: „a kulturális intézmények és az iskolák is kizárólag úgy működhettek, ha alávetették magukat a pártnak, amely kisajátította az egész nemzeti közösséget.”
Több mint másfél milliárd dinárból gazdálkodhat jövőre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata. Az MNT idei utolsó ülésén módosították a 2017-es költségvetést is, ennek értelmében 1,2 milliárd dinár állt rendelkezésre. A legjobban a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Járt, amely ingatlan és eszközfejlesztésének támogatása címszó alatt 190.208.802 dinárt kap.
A képviselők elsőként az MNT általános stratégiai tervezéséről szóló határozatát fogadták el az ülésen.
Tari István szerint soha nem volt még ennyire drámai a kisebbség helyzete, kiürülő félben van a vidék – fogalmazott. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője szerint nem kellene a Szerb köztársaság stratégiáira várni, sem pedig életben tartani azokat a stratégiákat, amelyek már megszületésükkel elavultnak számítanak.
Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) sem tartja szerencsésnek, hogy a vajdasági magyarság önigazgatási szervének stratégiái mindig az éppen aktuális politikai döntésektől függjenek. Az ellenzéki képviselő szerint a jelenlegi nemzeti tanács kettő kivételével elhanyagolta a stratégiák megvalósítását, a megkezdett fejlesztések a kultúra és az oktatás kivételével teljesen leálltak, a demográfiai stratégiát pedig félresöpörték
Joó Horti Lívia (MM) bírálta a médiastratégiát, a képviselő asszony szerint az MNT közreműködésével a legnagyobb kisebbségi magyar párt bekebelezte a magyar médiát. Joó Horti szerint a többi esetben is csupán a stratégiák megcsúfolása történt; a kulturális intézmények és az iskolák is kizárólag úgy működhettek, ha alávetették magukat a pártnak, amely kisajátította az egész nemzeti közösséget.
Végül a tanács megvitatta az ellenzék sürgősségi beadványa kapcsán a nemzeti tanácsi törvény módosításának várható hatásait, a Magyar Mozgalom képviselőinek beadványát Zsoldos Ferenc (MM) indokolta. A délvidéki autonómia régi közösségi érdek, amelyet meg akarnak védeni. A szabadkai közvitán a magyarok pártoktól függetlenül kritizálták a törvénymódosítási tervezetet, amelyből az látszik, hogy szűkíteni akarják a nemzeti tanács jogköreit. Egyértelmű, hogy mindenki ellene van annak, hogy csökkentsék a határköröket. A hivatalos dokumentáció kétnyelvűvé válását is bírálta a képviselő, hiszen szavai szerint az autonómia éppen azt jelenti, hogy valami autonóm területen belül mozoghat, emellett ellenzi, hogy a hatásköröket jogosítványokra módosítsák, továbbá azt is, hogy a tervezet értelmében a jövőben nem lehet kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani azokat az intézményeket, amelyek nem kizárólag kisebbségi érdekeltségűek. A törvény nem rendezi a viszonyát a többi ágazati törvénnyel, ami szintén a kisebbségi hatáskörök kárára válhat a képviselő szerint.
Hajnal Jenő szerint alaposan körül kell járni a kérdést, ugyanis egyes javaslatok támogathatóak, mások viszont nem. Az MNT tiltakozik a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé válása ellen – jelentette ki Hajnal Jenő, hozzátette, hogy a korábbiakban is lefordítottak bizonyos dokumentumokat, és fontosnak tartják a többségi nemzet tájékoztatását a kisebbségi önkormányzatok működéséről, ám túlzottnak véli a törvénymódosításban előírt mércét. Az MNT nem ért egyet a hatáskörök fogalmának megszüntetésével, azok jogosítványokra való módosításával sem – tette hozzá a tanács elnöke, viszont értékelése szerint a kérdéses megoldás sem önkényes, hanem közvetlen következménye a szerb alkotmánybíróság 2014. január 6-ai döntésének, amely kimondja, hogy a nemzeti tanácsoknak nem lehetnek hatáskörei, csakis jogosítványai vagy felhatalmazásai. Sajnálattal vették tudomásul azt is, hogy a szerb alkotmánybíróság szintén 2014-ben jogosultságokkal felruházott nem állami szerveknek nevezte a nemzeti tanácsokat, viszont ezt a kedvezőtlen értelmezést részben pozitívan módosítja az új törvényjavaslat. A kérdéses jogosultságok már korábban megbuktak az alkotmánybíróság döntései értelmében, így azok nem minősülnek további hatásköri csökkenésnek – mondja az elnök.
Tari István szerint megbocsáthatatlan, hogy a Nemzeti Tanács ülésén nem volt mód megvitatni az új nemzeti tanácsi törvényt. A VMDK képviselője szerint ez a törvény a kisebbségek újból térdre kényszerítését jelenti, a kisebbségeknek igazi döntéshozatali jogokra lenne szükségük, amihez megfelelő arányú pénzeszközöket kellene biztosítani. Zsoldos Ferenc szerint a magyar érdekeknek nem felel meg az új törvénymódosítás, az pedig, hogy mit érnek el a tiltakozással a végén, a parlamentben fog kiderülni. A három ellenzéki képviselő beadványát végül szavazattöbbséggel leszavazta a tanács.
A Vajdaság Ma tudósítása alapján

2017. december 29.

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10720

Pásztor István nyomdokain: Nyilas Mihály halálra gázolt egy gyalogost

 

Nyilas Mihály elütött egy gyalogost Békovánál. A 69 éves ember a helyszínen életét vesztette – írja a VajdaságMa.

Nyilas Mihály tartományi alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár hírügynökségi jelentés szerint halálos kimenetelű közlekedési baleset résztvevője volt csütörtökön este.

A lap a Beta hírügynökség közlésére támaszkodva azt írja, hogy a baleset a Szabadkától néhány kilométerre fekvő Békova bejáratánál történt. A tartományi tisztségviselő egy Škoda Superb gépkocsit vezetett, amellyel elütött egy gyalogost, aki a helyszínen életét vesztette – erősítette meg a hírügynökségnek Livija Panić Miletić, a szabadkai Alapfokú Ügyészség ügyésze. A gyalogos 69 éves volt.

A Betának a rendőrség is megerősítette, hogy közlekedési baleset történt, amelyben egy személy életét vesztette. A rendőrségi helyszínelés még folyamatban van, az ügy a szabadkai Alapfokú Ügyészség hatáskörébe tartozik.

A VMSZ soraiban nem ez az első halálos kimenetelű autóbaleset. Korábban a párt elnöke, Pásztor István is halált okozó közlekedési szerencsétlenség miatt állt a bíróság előtt.

Akkor egyik védője épp Nyilas Mihály volt. 

A baleset 1999. április 13-án történt, Pásztor István Csantavér felé haladva, nem az útviszonyoknak megfelelően és a megengedettnél gyorsabban hajtotta gépkocsiját. A Meggyes (Višnjevac) előtti kanyarban, egy előtte haladó kombit előzve frontálisan összeütközött a vele szemben szabályosan közeledő személyautóval. A balesetben a helyszínen életét vesztette a gépkocsit vezető Krizsán Imre, a mellette ülő felesége súlyos sérüléseket szenvedett.

A család arról beszélt, hogy a vizsgálat során nem derült fény minden részletre, például nem tudják, vettek-e vérmintát a balesetet okozó Pásztortól, találtak-e alkoholt a vérében. Azt is nehezményezték, hogy a bírósági ítéletnél, enyhítő körülményként tüntették fel, hogy tekintélyes közéleti személyiségről van szó.

– A legjobban az fáj, hogy

a tragikus balesetet követően nem tanúsított semmilyen megbánást, fel sem hívott bennünket, nem nyilvánított részvétet a családnak,

csak a bírósági tárgyaláson találkoztunk először személyesen, ahol ártatlannak mondta magát – jelentette ki a lezárult bírósági per után az újságíróknak a balesetben szörnyethalt csantavéri Krizsán Imre fia és lánya.

2017-12-29 admin

http://delhir.info/2017/12/29/pasztor-istvany-nyomdokain-nyilas-mihaly-halalra-gazolt-egy-gyalogost/ 

Végleges: Szabadkán a főtéri szilveszterezés magyar előadok nélkül telik majd! Ez kinek a szégyene? Meddig aláznak bennünket?

 

Milan Topalović – Topalko, fotó: Kurir)    

 

Mint már írtunk róla, a haladó városi hatalom úgy döntött, Đorđe David kivénhedt belgrádi pop-rock előadó és Milan Topalović – Topalko népdalénekes (és a Farm nevű ízléstelen valóságshow győztese) ideális választást jelent a többnemzetiségű Szabadka főterén sorra kerülő szilveszterezéshez. Aki esetleg azt remélte, a végén legalább a látszat kedvéért mégis meghívnak egy magyar előadót, melléfogott.

Az említett határozat a polgárok nagy elégedetlenségét váltotta ki, ami a különböző honlapokon olvasható hozzászólásokból is jól látszik.

A magyarokon kívül a szabadkai horvátok is joggal érezhetik úgy, hogy ezúttal is diszkriminálták őket.

A szervezők az utolsó pillanatban ugyan a szabadkai Perpetuum mobile nevű együttest is meghívták, amely azonban szintén zömében szerb és részben angol nyelven adja elő a számait.

Felmerül a kérdés, miért nem lehetett legalább egy szabadkai magyar előadót meghívni?

Mivel lokálpatriótákról van szó, egészen biztos, hogy jelképes összegért léptek volna fel. (Aligha fér hozzá kétség, hogy kevesebbet kértek volna, mint David és Topalko, akik egyes információk szerint 15 ezer, mások szerint pedig 25 ezer eurójába kerülnek majd a szabadkaiaknak).

Hogy kire gondolok? Íme például néhány név.

A Nevergreen szabadkai rock együttes immár több évtizede működik. Sajátos stílusának köszönhetően főleg az utóbbi években kiváló fogadtatásra talált különböző nemzetközi fesztiválokon. A zenekar vezetője a magyar érzelmű Matlári Miklós, aki más nemzetiségű zenekedvelők körében is tiszteletnek örvend és Szabadka egyik védjegyének számít.

Az egészen más műfajhoz tartozó Lajkó Félix is Szabadka egyik legismertebb művésze, akit a magyarokon kívül a szerbek és a horvátok is csodálnak.

E sorok szerzője nincs elragadtatva Rúzsa Magditól, sem Bencsik Tamarától, de tény, hogy ezeket a délvidéki magyar lányokat elég sokan szeretik. Egészen biztos, hogy az őshonos szerbek is jobban örülnének nekik, mint pl. Topalkónak (aki többek szerint csak a primitívebb haladó párti tagokat és az innen-onnan jött és Szabadkán ragadt szerbeket hozza lázba).

Ez csak néhány példa.

Akárhogyis, az egyetlen helyes és normális megoldásnak valószínűleg az számítana, ha két magyar (mert a magyarok a legutóbbi népszámlálás szerint még mindig relatív többségben vannak Szabadkán), valamint egy (nem “hegyi tangót” játszó) szerb és egy horvát előadó lépne fel.

Sokan joggal jegyezhetik meg, hogy a főtéri szilveszteri “kornyikálás” az itteni magyarság legkisebb problémája. Ez igaz, csakhogy itt mégis komoly elvi kérdésről van szó. Főleg annak tükrében, hogy a VMSZ ebben az esetben is hagyta, hogy a szövetségesei megalázzák a magyarokat, valamint (tudomásunk szerint) a többi délvidéki magyar párt sem tiltakozott a degradáló jelenség ellen.

Emlékeztetőül: Szabadkán nemrég fellépett a priusszal rendelkező Svetlana “Ceca” Ražnatović, a hirhedt Arkan özvegye. Minap pedig Miroslav Ilić szintén szerb népdalénekes adott koncertet a város legszűkebb központjában. Korábban pedig a drogfüggő Aca Lukas turbofolkos előadó boldogította Szabadkát.

Meddig kell mindezt tűrnünk?

K. P.

2017-12-29

http://delhir.info/2017/12/29/szabadkan-foteri-szilveszterezes-magyar-eloadok-nelkul-telik-majd-ez-kinek-szegyene-meddig-alaznak-bennunket/ 

 

Danas, 2017. december 28. 9.

Hazajött az utolsó „temerini fiú” – Szabadlábon Máriás István!

 

 

Több mint 13 éves börtönbüntetése után kedden szabadlábra helyezték az utolsó temerini fiút, Máriás Istvánt.

Mint ismeretes, 2004 június 25-26-ára virradóra a választások előtti napon történt piactéri incidens miatt fogták el Máriást a hatóságok, négy temerini társával együtt. Végül a „temerini fiúk” néven elhíresült bűnperben Máriást 15 év szabadságvesztésre ítélte az akkori újvidéki Kerületi Bíróság. Ötükre összesen 61 év börtönbüntetést róttak ki.

Máriás István raboskodott legtovább a börtönben, azonban az amnesztiatörvény alapján, egy év hat hónap büntetés-enyhítésben részesült, így december 26-án, kedden, a neve napján december szabadult.
A DélHír Portál temerini otthonában kereste fel a szabadulása után.
Istvánt először arról kérdeztük, milyen érzés ismét szabad embernek lenni: „Fura, nagyon fura. A családdal összeültünk, édesanyám, aki Bécsben dolgozik, szintén hazajött. Karácsony másnapján, nevem napján jöttem haza, de az újévvel remélem egy új élet is indul. Temerint alig ismertem meg, amikor beértem, az utcámban minden olyan volt, mintha összement volna, szűknek tűnt, a szobám is kicsinek láttam, de mostmár kezdem megszokni. Ismét bele kell rázódnom a kinti életbe, be kell szereznem minden hivatalos papíromat, hajtási engedélyemet megcsináltatni és hasonlók. Munkát is keresek, akár itthon Temerinben, mint hegesztő vagy más szakmában, de gondolkodok azon is, hogy kimegyek külföldre egy kis pénzt keresni.” – mesélte.

Máriás István itthon egy ajándékot is kapott, öccse Csaba egy barna színű kiskutyával várta haza.

A büntetésről és annak hátteréről is nyíltan mesélt a frissen szabadult temerini férfi, akit máig csak fiúként emlegetnek, hiszen Máriás István 21 évesen, alig pár hónappal a katonai szolgálat után került börtönbe, és most 34 évesen lett újra szabad.
„Őszintén megmondom, ha most lennék abban a helyzetben, mint 2004-ben, amikor elítéltek, akkor sem gondolkodnék egy percet sem. Mert akkor sem tudtam elviselni, ha a magyar anyámat szidják és most sem vagyok hajlandó erre. Az a férfi félmeztelenre vetkőzve ugrált a nyolcadik osztályt épphogy csak befejező kislányokra, akik ballagás után voltak ott. Szerintem akkor lennénk bűnösök, ha tétlenek maradtunk volna. Nem azzal volt a bajunk, hogy elítéltek, hanem, hogy mekkora büntetést kaptunk, én 15 évet” – mesélte a büntetéséről és annak hátteréről.
Arra a kérdésre, mit gondol, miért kaptak ekkora büntetést, István így válaszolt:

„Figyelmeztetés volt ez a magyaroknak, hogy ne álljanak ellen a szerbeknek.”

Az utoljára szabadult temerini fiú elmondta, azt sem hajlandó elfelejteni, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, és az akkori vezetője Kasza József nem állt ki mellettük, hanem épp a legszigorúbb büntetés kirovását kérte. „Megvan az újságból kivágott cikk, itt valahol a papírjaim között. Háborús bűnösök, meg többszörös gyilkosok voltak ott a börtönben hasonló büntetésekkel, én meg egy verekedés miatt, mert magyar vagyok.”
A börtönévek nem csak az ember lelkét, de az egészségi állapotát is kikezdik, így 2014-ben a nem megfelelő körülmények miatt egy maradandó tüdőbetegséget is szerzett István. Ezt már csak fokozta, hogy ugyanabban az évben édesapja, idősebb Máriás István súlyos és gyors lefolyású betegségben elhunyt. A börtönben ugyan kérte, hogy ott lehessen a temetésen, de erre nem kapott engedélyt.
Voltak olyanok is, akik segítettek a hosszú börtönévek alatt. „Sokan, tényleg sokan, nem lehet felsorolni sem, a Kárpátia énekese, Petrás János, a jobbikosok is sokszor segítettek, fradisták és más szurkolók is, még Mongóliából is kaptam levelet, igaz, azt elolvasni nem tudtam” – meséli mosolyogva.
A börtönkörülményekről beszélve István elmondta, hogy eleinte voltak konfliktusai, mert tudtak a büntetése hátteréről. Többször tettlegességig is fajult egy-egy vita. Később normalizálódott a helyzet, azonban idén is több mint hét hónapot magánzárkában töltött.
Most már kiszabadult az összes temerini fiú, és ezzel remélhetőleg pont került a „temerini fiúk” ügyre. Egy dolog viszont megállapítható: ugyan ők kapták a büntetést és ők ültek hosszú évekig a rácsok mögött, de az üzenet a teljes délvidéki magyarságnak szólt, hiszen az elrettentő szándékon kívül semmilyen jogi gyakorlat vagy észérv nem indokolta volna a rájuk kirótt börtönévek súlyát.

A temerini fiúk története egyben a délvidéki és anyaországi politikai érdekvédelem teljes csődjének és inkompetenciájának is a jelképe lehet,

hiszen hiába tiltakoztak jogorvoslatért, hiába adtak át kérelmeket és hiába van állítólag történelmi szintű szerb-magyar jó viszony, ez semmit sem ért.

„Most már vége van, le kell zárni ezt az egészet” – mondta Máriás István a temerini házuk kapujában, ahová tizenhárom és fél év után térhetett haza.

Sz. A.
2017. december 28. 

http://delhir.info/2017/12/28/hazajott-az-utolso-temerini-fiu-szabadlabon-marias-istvan/

 

Danas, 2017. december 27. 9. 

A MAGYAR MOZGALOM LEVELE ORBÁN VIKTORHOZ

Az autonómia leépítése és a vagyon-visszaszármaztatás hátráltatása

A Magyar Mozgalom (MM) három társelnöke – Garai Zsolt, Joó Hoti Lívia és Kókai Péter – terjedelmes (mintegy öt és fél oldalas) levéllel fordult a magyar kormányhoz.

Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett, december 15-i keltezésű levél két fő témája „a magyar autonómia” és „a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon” (restitúció) ügye.

Az MM honlapjára december 19-én felkerült levelet[1] teljesen agyonhallgatta a délvidéki magyar nyomtatott, de még az elektronikus sajtó is. (A VRTV csak egy kurta, hétsoros hírben számolt be a vajdasági magyarság e fontos eseményéről.[2]) Ez is azt igazolja, hogy az itteni sajtót – tisztelet a kivételnek – teljes egészében a Vajdasági Magyar Szövetség (MVSZ) irányítja. 

Bevezetőjében a levélírók rámutatnak „a vajdasági magyar közösség kétségbeejtő állapotára”, ami a „drámai mértékű elvándorlásban” is kifejezésre jut. Ennek az alapvető okát abban látják, hogy „a vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.

A Magyar Mozgalom helyzetértékelése szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás tervezetéről „közzétett szöveg[3] látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség”.

A levélírók szerint „a napvilágot látott tervezet a délvidéki magyar közösségre nézve egyszersmind sértő és magalázó”,[4] a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének hatásköri rendelkezései pedig „súlyos visszalépést jelentenek”. Megszüntetné ugyanis a nemzeti tanácsi hatáskörök fogalmát, ami helyett a „jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetné be. A látszólag terminológiainak tekinthető változás a nemzeti tanácsok, mint kisebbségi önkormányzatok lényegét érinti”. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakba nem „kvázi állami szervként”, hanem csupán civil szervezetként működnének, ami a jelenlegi kulturális autonómia felszámolását is jelentené.

A társelnökök a levél második részében a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatával kapcsolatos „aggasztó fejleményekről számolnak be”.

Emlékeztetnek, hogy 2011 őszén „olyan vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogi keret lépett hatályba Szerbiában, amely a délvidéki magyarok érdekeit tiszteletben tartotta”.

A MM vezetőinek ez az álláspontja azonban vitás. A szerb kormány 2014. október 30-án hatályon kívül helyezte az 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i, a csúrogi és a mozsori magyar és német lakósai háborús bűnösnek nyilvánításáról szóló két „határozatot”.[5] A kormány – jogi értelemben – formálisan eltörölte ugyan a háborús bűnösséget, de „csak a jövőre nézve”. Vagyis az ominózus döntések az 1945-2014 közötti időszak vonatkozásban nem szűntek meg!

A kormány ez mellett nem rendezte a háborús bűnösség eltörlésének sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyesnek kellett lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza az elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban.[6]

Pásztor Bálint, a VMSZ egyik parlamenti képviselője  (a 2011. november 25-i)  jegyzetében azt írta, hogy „kizárólag abban az esetben szavazzák meg (mármint a párt képviselői – B. A.) a (rehabilitálási) törvényt,[7] ha az utolsó vesszőig változatlanok maradnak azok a szakaszok, amelyeket október 19-én Slobodan Homennel, az Igazságügy-minisztérium (akkori) államtitkárával egyeztettek”.[8]

Mivel a törvényt változatlan formában megszavazták, a VMSZ képviselőire hárul a felelősség annak végső megszövegezéséért és az ezzel járó következményekért is. A délvidéki magyarokra nézve hátrányos végzés megfogalmazására sem kerülhetett sor a VMSZ rábólintása, vagy legalább tudomása nélkül. Ebből az következik, hogy – a MM vezetőinek állításával ellentétben – nem tartották tiszteletben délvidéki magyarok érdekeit.

A MM társelnökei joggal sérelmezik, hogy „a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a szerb kormány alá rendelt közigazgatási szerv, sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatásban és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, tehát a visszaszármaztatási kérelmeket elbíráló közigazgatási eljárásokban sorra bírálja felül a jogerős rehabilitálási ítéleteket, a homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben”. Továbbá, „mondvacsinált viszonossági dilemmák okán, halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását”. Arra az „érdemben megalapozatlan” állításra hivatkozva, hogy „a szerb (azaz egykori jugoszláv) – állampolgárok annak idején nem fértek hozzá a magyarországi kárpótlási (vagyon-visszaszármaztatási) lehetőségekhez”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke úgy látja, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak. Egyszer, amikor elkobozták a vagyonukat, másodszor amikor kihagyták őket a magánosításból és harmadszor a vagyon-visszaszármaztatás ellehetetlenítésével. Úgy egyének, úgy történelmi magyar egyházak szempontjából.”[9] 

Vannak olyan vélemények is, miszerint „nincs meg a politikai akarat a restitúciós törvény teljes végrehajtásához”.[10]

Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”. 
A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek.

A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. december 28.

---

[1] Magyar Mozgalom: A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol, 2017. december 19.

[2] Az MM Orbán Viktorhoz fordult a nemzeti tanácsokról szóló törvény miatt. http://www.rtv.rs/hu/politika/az-mm-orb%C3%A1n-viktorhoz-fordult-a-nemzeti-tan%C3%A1csokr%C3%B3l-sz%C3%B3l%C3%B3-t%C3%B6rv%C3%A9ny-miatt_879374.html, 2017. december 19. [20:42]

[3] КОНСУЛТАЦИЈЕ О ИЗМЕНАМА И ДОПУНАМА ЗАКОНА О НАЦИОНАЛНИМ САВЕТИМА НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА [A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításairól szóló tanácskozások]. http://www.mduls.gov.rs/dokumenta-zakoni-javne-rasprave.php. A módosítási javaslatok „munkatervezete” itt le is tölthető.

[4] Lásd még a MM Megalázó és elfogadhatatlan c., 2017. december 8-i közleményét (http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/megalazo-es-elfogadhatatlan) és Kókai Péter 2017. december 11-i, a Független Hírügynökségnek adott interjúját (http://www.magyarmozgalom.rs/hu/cimoldal/a-magyar-kormany-forintmilliardjai-a-szemfenyvesztes-szolgalataban).

[5] Rešenje Vlade Republike Srbije 3877 [A Szerb Köztársaság Kormányának 3877-es határozata]. Megjelent a Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye] 2014. november 5-i 121. számában, a 3877-es szám alatt, 26-27.

Szerb nyelvű szöveg: http://www.vmsz.org.rs/sr/vesti/tortenesek/vlada-srbije-je-na-zahtev-svm-ukinula-odluke-iz-1945-godine-kojima-su-madari-iz

Magyar nyelvű szöveg: Vajdaság Ma: http://www.vajma.info/. Dokumentumok, vagy VMSZ: http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog

Lásd még a Megkésett, deklaratív határozat c. 2014. november 9-i írásom.

[6] Erről bővebben A háborús bűnösség terhe c. könyvemben írtam. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2017. 23.

[7] A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 92/2011. szám.

[8] Pásztor Bálint: Lassú víz partot mos. http://www.pasztorbalint.rs/hu/blog/lassu-vz-partot-mos#.WkOAn7ggJqA

[9] Vagyon-visszaszármaztatás: válasz olvasói levélre

http://csonkaaron.blogspot.rs/2017/01/vagyon-visszaszarmaztatas-valasz.html, 2017. január 27.

[10] Halász Gyula: Ami az enyém, az nem a tiéd. Magyar Szó, 2017. február 18. 1. http://www.magyarszo.rs/hu/3297/hetvege/160806/Ami-az-eny%C3%A9m-az-nem-a-ti%C3%A9d.htm, 2017. február 19. [09:25]

„A délvidéki magyarok majicának nevezik a trikót és szoknak az üdítőt” – Pásztor István szerint ez rendben van?

 

A VMSZ elnöke még néhány nappal ezelőtt, a Magyar Szónak adott interjújában értékelte az elmúlt évet. Az idei Duna-díjas Pásztor a tőle megszokott sajátos szemszögből tekint a délvidéki magyarság helyzetére, illetve a Szerbiában uralkodó politikai viszonyokra. Erről tanúskodnak nyilatkozatai is.

„A döntések a legritkább esetben optimálisak, gyakran kevésbé jók, vagy még gyakrabban kevésbé rosszak, sőt még rosszabbak között kell választani. Folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy mi visz előre, mi az, ami megtart bennünket, még ha két milliméterre is, de előre mozdítja az ügyünket” – mondta Pásztor. Aki a helyi magyarság számára a legrosszabb opciót választotta, a haladókkal való összeborulást.

„Olyan koalíciós megállapodást kötöttünk a Szerb Haladó Párttal, ami tartalmazta mindazokat a politikai célkitűzéseket, amelyeket stratégiai és operatív szempontból fontosnak tartunk. Ez a politikai helyzet és az a fajta politikai megbecsültség, amit a koalíción belül élveztünk, politikailag teljesen irracionális lett volna, akár politikai öngyilkosságnak is minősíthettük volna, ha nem olyan döntést hozunk, amit meghoztunk.”

Pásztor tehát maga is beismeri, hogy politikai karrierjét nem volt hajlandó feláldozni a magyarság érdekében. Az által emlegetett stratégiai és operatív szempontok ugyanis csakis és kizárólag a pártja és saját személye számára voltak fontosak, ez tagadhatatlan. A tények legalábbis ezt igazolják: a magyaroknak nincs autonómiája, tömegesen vándorolnak el, a munkáltatás terén hátrányos helyzetben vannak, semmivel sem élveznek nagyobb megbecsülést, mint korábban. Legfeljebb a Vučić-féle propaganda egyes szegmenseiben, habár az utóbbi időben még itt is kritikus hangvételt alkalmaznak (pl. az utóbbi időben kirobbant, migránsokkal való bánásmód, melynek kapcsán a szerb sajtó egy része erősen kritizálja a magyar hatóságokat).

Pásztor állítása szerint

„a vajdasági magyar szavazópolgárok túlnyomó többsége elfogadta a VMSZ stratégiáját, attól függetlenül, hogy volt bennünk fenntartás, mégis felülkerekedett az észszerűség”.

Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Pásztor jó tanítványa a szerb haladók elnökének, és szeret a nép nevében beszélni. Mi kétségbe vonjuk, hogy a magyarok többsége a VMSZ stratégiáját tartja megfelelőnek. Hiszen akkor talán nem hagynák el tömegesen szülőföldjüket…

„Emberemlékezet óta a vajdasági magyar közösség olyan értékű elfogadottságnak és megbecsülésnek nem örvendhetett, mint most” – ez egy olyan kijelentés, amihez felesleges bármilyen kommentárt hozzáfűzni. A délvidéki magyar polgár vajon ugyanezt érzi?

„Látni kell, hogy a vajdasági magyar emberek örök időktől fogva magyarként definiálták magukat, vajdasági magyarként. Ennek minden egyes elemével, az előnyeikkel, a hátrányaikkal, a rátermettségünkkel, a kishitűségünkkel, a szuflánkkal, a megvívott csatáinkkal és az elkövetett mulasztásainkkal. Mi, vajdasági magyarok a trikót majicának nevezzük, az üdítőt pedig szoknak. Ezek vagyunk, és mindig úgy definiáljuk magunkat, mint a magyar közösség része.”

A délvidéki magyarság egy része tehát saját anyanyelvét is elfeledte, ezt a magyarság „képviselője”, a szerb rezsim hódolója is beismeri. És úgy fest, szerinte ez rendben is van…

D.J. 

2017-12-28

http://delhir.info/2017/12/28/delvideki-magyarok-majicanak-nevezik-trikot-es-szoknak-az-uditot-pasztor-istvan-szerint-ez-rendben-van/

Bedőlt a vélt kulturális autonómia!

Már az anyaországgal való együttműködést is korlátoznák? 

I.rész

Az utóbbi hónapokban, hetekben felgyorsultak az események a szerbiai politikai színtéren. Az EU csatlakozás során Szerbia további két fejezetet nyitott meg, annak ellenére, hogy komoly kritikákat kapott a  23 és 24-es fejezet  (nem) rendezésére. Számunkra eddig is ez volt a két legérdekesebb fejezet, hiszen tőlük várjuk/vártuk a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseinek rendezését. Egyenlőre úgy néz ki hiába!

A kisebbségi akciótervben meghatározott törvények  előkészítése és meghozatala késnek, ha valami el is készül, kiderül azok nem hogy növelnék és rendszerben gondolkodva rendeznék a nemzeti közösségek jogait, hanem éppenséggel csökkentik az eddig szerzett jogokat! Nem csak papíron, hanem a mindennapi gyakorlatban is (kis létszámú osztályok beszüntetése - sic!).

A legújabb példa pedig a Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény módosítása. Mielőtt még részletesen foglalkoznánk a módosítások lényegével, szeretnénk tenni egy rövid, de fontos kitérőt.Úgy gondoljuk nem árt ha emlékeztetünk néhány fontos momentumra.

ELŐZMÉNYEK

A Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt egy igen érdekes pillanatban hozták meg. Szerbiában a Boris Tadic által vezetett DS volt hatalmon minden szinten (ahogyan most a haladók), koalíciós partnerük a délvidéki magyar egypárt volt. Magyarországon pedig a távozófélben lévő Bajnai MSZP  kormány utolsó heteit számoltuk. A törvényt gyorsan és sebtében fogadták el a szerbiai képviselőházban, annak ellenére, hogy a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek zöme arra szólította fel a DS magyar partnerét ne szavazza meg a törvényt.

Ezt követően elkezdődött a Kárpát-medencei ámítás mi szerint a NT szóló törvény a “kulturális autonómia” megtestesítője és a “legtöbb amit egy nemzetrész bárhol is elért”.

Az idő pedig pontosan azoknak adott igazat akik elejétől kezdve kimondták: ez nem autonómia! Majd az is kiderült, hogy Horvátországban, Szlovéniában - a törvényes keretek területén- sokkal rendezettebb és nagyobb felhatalmazásokkal rendelkezik az a bizonyos kulturális autonómia.

Majd következett a szerbiai alkotmánybíróság (AB) döntése, ami tovább gyengítette az amúgy is gyenge NT-i felhatalmazásokat.  

Mint ismeretes a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ellenezte a törvényt, majd bojkottálta is a Magyar Nemzeti Tanács választást. Miután megtörtént a NT szóló törvény első módosítása, ami lényegében véve szabályozta a NT-ok megválasztásának folyamatát, úgy döntöttünk indulunk a MNT választásokon, azzal a céllal, hogy a gyakorlatban is bebizonyítsuk a “kulturális autonómia” kirakat jellegét, és ott legyünk a “pályán” amikor a NT szóló törvényt lényegbe vágóan módosítják, azaz amikor a NT-ok hatásköreinek módosítását végzik.

Mindkét célt maradéktalanul teljesítettük, olyannyira, hogy a politikai meglátásainkat mára már  azok is elsajátították és hangoztatják akik az egészet elhibázták majd hatalmi helyzetben védelmezték a törvényt, igyekezvén fenntartani a status quo helyzetét.

Azóta Magyarországon és Szerbiában is lecserélődött a hatalom, de egy közös nevező maradt- a délvidéki magyar egypárt. Akkor is és most is részt vesznek a hatalomgyakorlásban, és a NT törvény módosítási folyamatában is. Ezt jól jegyezzék meg mert a későbbiekben erre még kitérünk!

  MI VAN MOST?

A rövid kitérőt követően, foglalkozzunk a jelenlegi helyzettel. A kisebbségi akcióterv elfogadásával Szerbia kötelezte magát a NT szóló törvény megújítására, teljesen új törvény elfogadásával, vagy a meglévő törvény megfelelő módosításával, azzal az elvárással, hogy erősítse a NT-ok intézményes helyzetét és segítse a kisebbségek jobb társadalmi integrálását. A törvény kidolgozásába minden érdekelt félt be kellett volna kapcsolni. Az erre vonatkozó határidő 2017 első negyedéve volt!

Most már 2017 decemberében vagyunk, és a következőkről tudunk beszámolni:

• Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium létrehozott egy 27 (sic!) tagú munkacsoportot az NT szóló törvény módosítására. Munkájában részt vesznek egyes NT-ok is, többek között a MNT aki az össz szerbiai NT-ok koordinációját végzi. Ezen felül a munkacsoport tagja Nyilas Mihály is, aki a délvidéki egypárt alelnöke,és a VAT Oktatási, jogalkotási, közigazgatási, nemzeti közösségi titkárság titkára.
• Ismereteink szerint ez a munkacsoport elkészített egy elsődleges munkavázlatot 2017. júniusára, ami nem került a nyilvánosság elé. Részleteiről már beszámoltunk a VMDK Hírmondóban. Kiszivárogtatása után a közvélemény élesen bírálta.
• A NT szóló törvény módosítására vonatkozó második javaslatával 2017. november 27-én rukkoltak elő.
• A VMDK  MNT-és képviselője többször is kezdeményezte az MNT előtt a kisebbségi akcióterv és abból eredő kötelezettségek körüli állásfoglalás megvitatását és elfogadását, amit a MNT többség rendszeresen leszavazott.
• A délvidéki egypárt mindeddig nem tartotta fontosnak a közös álláspont kialakítását.

Tari István, a VMDK MNT képviselőjének kérdésére, mikor számol be az MNT elnöke arról mit is tárgyalnak a minisztérium illetékeseivel és hol tartanak a fontos kisebbségi törvények, az MNT elnöke kitérő választ adott. Ebből is látszik mennyire mellőzve vannak a szerb koalíciós partner részéről Belgrádban.

Tari kérdése, Hajnal válasza

VMDK Press 

 

A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL – A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény II. munkaváltozata

ÖSSZEGZÉS: A NT szól törvény nem jelent kulturális autonómiát!  A NT-okat nem integrálja a szerbiai közigazgatási  intézményrendszerbe, hanem külön felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek közé sorolja. Szerbia ahelyett, hogy egy rossz NT törvény lecserélését kezdeményezte volna, csupán a meglévő módosítása mellett döntött. Ez nem fogja előre vinni a nemzeti közösségek nyílt és rendezetlen ügyeinek rendezését intézményes kereteken belül. A szerbiai politikai elit azon az állásponton van, hogy mindaz amit a szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett azt nem kell visszaemelni a törvénybe. Ezen felül tovább csökkenti a NT-ok felhatalmazásait a kultúra, oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén. A  NT - okról szóló törvény módosítása továbbra sem szavatolja a NT-ok döntéshozatali jogát, nem rendezi megfelelő módon a pénzelésüket, nem rendezi megfelelő módon a kisebbségi alap működtetését, nincsen megfelelő módon kialakított teljes körű, államilag karbantartott és gondozott külön választási névjegyzék,  korlátozza a NT-ok együttműködését az anyaországi intézményekkel, a VAT-al és az önkormányzatokkal,  politikai diszkriminációt végez a “politikamentesítés” és érdekösszeütközés szabályozása alatt. Ebben a formában nem szabad elfogadni. A VMDK minden eszközt ki fog használni a tervezet megbuktatásáért és a törvény javításáért, belföldi  és külföldi fórumon egyaránt. Ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, a VMDK felülvizsgálja a lehetőséget az MNT választások bojkottálására. Egyben azt is ki kell mondani, hogy ez a tervezet a valóságban tükrözi mekkora is  az “érdekérvényesítő” képessége és politikai súlya a délvidéki magyar egypártnak a haladó koalícióban.      A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL            A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény II. munkaváltozata A NT szóló törvény elsődleges változatáról és az általa előlátott változtatásokról egyszer már részletesen beszámoltunk a VMDK Hírmondóban. A mostani írásunkban a NT szóló törvény II. munkaváltozatát elemezzük ki. RÉSZLETES ELEMZÉS ÁLTALÁNOS RÉSZ Elsődleges észrevételünk az, hogy a javaslatban nem is törekedtek arra, hogy a NT-okból igazi kulturális autonómiát alakítsanak. A NT-oknak továbbra sincs döntéshozatali joguk, sem hozzárendelt állami pénzeszközök a döntéseik végrehajtására. Nem törekedtek arra sem, hogy a szerbiai alkotmánybíróság (AB) által kiiktatott rendelkezéseket újrafogalmazzák és úgy ismét beépítsék törvénytervezetbe, holott ez állítólagosan  része a délvidéki magyar egypárt és a haladók koalíciós szerződésének( sic!).  Egyszerűen kész tényként kezelték az AB döntését, tiltásként kezelve az AB döntéseit. Ebből eredően a NT jogállása megváltozott és az állami kötelekből teljes mértékben a különleges felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek jogállásába sorolták be őket ( 1. és 1A szakasz - hatáskörök helyett felhatalmazások). Ezzel megszegték az EU egyik elvárását, nevezetesen a NT intézményének erősítését. Egyben elismerték azt amit mi már többszörösen hangoztattunk: a NT-ok nem jelentenek autonómiát. A fényes kirakata ezennel véglegesen bedőlt! A tervezet 1A. szakasz szerint: “A NT intézményesített formája a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak megvalósítására önkormányzatisági formában a kultúra, az oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén, amelyekre a törvénnyel összhangban bizonyos közmeghatalmazásokat bíznak, hogy részt vegyen a döntéshozatali folyamatban vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről ezeken a területeken.” (saját fordítás- a szerző megj.) Ehhez képest a tervezeten végigfutva azt tapasztaljuk, hogy a NT-ok az esetek 95%-ban csak véleményezési, ajánlási joggal rendelkeznek. Döntéseket csak a NT-ok belső berendezésének esetében (Statútum) és az abból adódó területeken hozhatnak. Pld.kinek és milyen feltételek mellett adnak ösztöndíjat. A tervezet 2. szakasza, az előzőekhez képest, korlátozza a NT-ok jogát a gazdasági és egyéb társaságok létrehozásában. Külön törvényre utalnak, ami ebben az esetben csak a tájékoztatás területén engedélyezné a gazdasági társaságok létrehozását. Ez a szakasz már bevezeti az erőltetett "kétnyelvűsítést", hiszen a NT-ok megnevezését kötelezően ki kell írni szerbül és cirill írásmóddal, míg a NT-ok megnevezését a nemzeti közösségék nyelvén és írásukkal csak akkor tennék kötelezővé  ha azt a NT Statútuma is előlátja! A tervezetben ez a tendencia folytatódik és köteleznék a NT-ok honlapjainak kötelező kétnyelvű vezetését. Ellenkező esetben büntető rendelkezéseket láttak elő, komoly pénzbírságokkal! ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS “POLITIKAMENTESÍTÉS” A tervezetben első alkalommal jelenik meg az összeférhetetlenség  és a “politikamentesítés” fogalma a 7A szakasz beiktatásával. Ezeket a rendelkezéseket  az EBESZ észrevételezése alapján iktatták be. Azonban az alkalmazásra javasolt intézkedések teljesen tévesek! Az helyett, hogy a “politikamentesítés” területén korlátoznák a többségi pártok jelenlétét a NT-okban (civil szervezeteket hoznak létre és úgy részt vésznek a NT-i választásokon, majd ellenőrzésük alá vonják őket), a javaslat szerint a NT tagja nem lehetne egyben a politikai párt szervének a tagja is. A gyakorlatban ez a nemzeti közösségi pártokat sújtaná leginkább, ami teljesen abszurdum és a nemzeti közösségek politikai szerveződését, képviseletét is korlátozza. Ezt politikai diszkriminációnak éljük meg. Az eddigi tapasztalatok alapján a “politikamentesítést” az intézmények igazgatóinak kinevezésénél és az intézmények igazgató, illetve felügyelő szerveinek kinevezésénél kellene alkalmazni. Hiszen sokszor megtörtént, hogy az önkormányzatokban lévő többség nem egyezett meg a NT-okban lévő többséggel ami feszültségeket okozott a kinevezéseknél. Ami az összeférhetetlenséget illeti, itt kimaradtak azok a rendelkezések, amelyek tiltanák az NT-ok által alapított, vagy társalapított intézmények vezetőinek, igazgató vagy felügyeleti szerv tagjainak jelenlétét a NT-ok döntéshozatalában, különös tekintettel a jelenlétük pénzügyi vetületére (ők költik a pénzt majd leadják le a jelentést, pénzügyi terveket, elszámolásokat és NT tagként szavaznak az elfogadásukra). Továbbá korlátozni kellene az önkrmányzati tisztségviselők jelenlétét a NT-okban, különös tekintettel azokra az esetekre amikor ugyanazon tisztségviselők az önkormányzatokban és a NT-okban döntenek az eszközök elosztásáról a tájékoztatás, civil szervezetek pénzügyi támogatása területén. Véleményünk szerint ezt a civil szervezetek vezetőire is alkalmazni kellene, hiszen nem egy olyan eset volt a közelmúltban amikor az NT tag egyben a civil szervezet vezetője is, és saját magára/szervezetére szavazott a pénzügyi támogatások szétosztásánál. Ráadásul, vannak esetek amikor egy személyben ötvöződik az intézményvezető, civil szervezet elnöke és a NT tagja.    ÁLLAMI ELLENŐRZÉS ÉS ERŐLTETETT KÉTNYELVŰSÍTÉS A 8A. szakasz bevezetésével a tervezetbe tovább viszik az erőltetett "kétnyelvűsítést". Ugyanis, a NT-okat köteleznék, hogy a döntéseiket, a meghozataluktól számítva 15 napon belül feltegyék a NT honlapjára szerb nyelven és cirill írásmóddal, valamint  az adott nemzeti közösség nyelvén, plusz még egy helyen ami lehet hirdetőtábla, a NT újsága vagy hasonló felület. Ellenkező esetben pénzügyi büntetéssel sújtanák a NT-okat. Ez a rendelkezés  indokolatlanul nagy  terhet ró a NT-ok hivatalára, amit a kisebb NT-ok talán nem is tudnak teljesíteni forráshiány miatt. Ha pedig a cél a NT-ok nyomon követése volt, akkor felmerül a kérdés mi van a NT-ok Végrehajtó Bizottságának döntéseivel? Vagy éppen a NT elnökének döntésével? Azokat miért nem kell megjeleníteni a NT-ok honlapján? Pedig sokszor azoknak van súlyos anyagi és jogi vonatkozásuk! A TERVEZET III. FEJEZETE Ebben a részben a NT-ok felhatalmazásairól  esik szó. Itt is tetten érhető a visszalépés, hiszen számos területen megvonja a NT-októl még a javaslati jogot is, helyette a kezdeményezés fogalmát vezetik be. szakasz, 10 pont ( A NT- a szerk.megj.)” Részt vesz a törvények kidolgozásában és indítványozza a törvények meghozatalát/változtatását/kiegészítését …....” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NT-ok ugyan részt vesznek a döntéshozatali folyamatban (törvény kidolgozása) szavazati jog nélkül, de az a döntéshozókat nem kötelezi semmire, önálló döntést nem hoznak, szavazati joguk sincs,  írásos formában indítványozhatják az illetékes miniszternél/minisztériumnál egy-egy törvény meghozatalát vagy törvény szakasz módosítását, amit az illetékesek következmények nélkül lesöpörhetnek az asztalról. Ez a tendencia vonatkozik a 11,12,13-as szakaszra is!!! FELHATALMAZÁSOK AZ OKTATÁSBAN Talán ez az terület ahol a visszalépés a legkevésbé érzékelhető. Ennek egyik oka, hogy a jelen rendelkezéséket a nemrég elfogadott oktatási kerettörvényből vették át, ami további kérdéseket vet fel. Azonban a javasolt megoldások is némi korlátozásokat vezetnek be a kiemelt jelentőségű intézmények megjelölésénél (11A szakasz), bizonyos számokhoz, keretekhez kötnék a kiemelt jelentőségű intézmények számát, ami eddig az eredeti törvényben a NT-okra volt bízva, nem volt számhoz, százalékhoz kötve, valamint a 12. szakasz  értelmében a NT-ok csak javaslatot adhatnak az óvodák és iskolák iskolaszéki  tagjaira akik az önkormányzatok részéről érkeznek, véleményt mondanak az igazgatóról, ott ahol az oktatás többségében magyar nyelven folyik.  A gyakorlatban ez ahhoz vezethet, hogy az önkormányzatokban lévő politikai többség következmények nélkül lesöpörheti az asztalról a NT-ok javaslatait és nem kötelesek figyelembe venni a NT véleményét az igazgatók kinevezésénél(az önkormányzatok esetében elsősorban az óvodáknál, iskoláknál a tartományi oktatási titkár/oktatási miniszter). Ez különösen veszélyes abban az esetben ha tudjuk milyen felhatalmazásokkal rendelkezik az oktatási miniszter aki bármikor átléphet az oktatási titkár döntésein, vagy a NT-ok véleménye felett (lásd  kis létszámú magyar osztály beszüntetése Szabadkán a tanév kellős közepén). Az előzetes jóváhagyás intézménye itt nem érvényesül! Felmerül a kérdés miért nem lehetett ezt megfelelő módon rendezni az oktatási törvények elfogadásánál, rendes parlamenti procedúra keretében? Ha már a délvidéki egypárt tagja az országos hatalmi koalíciós többségnek? A tervezet 13. szakaszában az oktatási programok felsorolásánál lemaradt a nemzeti közösségek irodalma, ami nélkülözhetetlen az identitás ápolásánál és megőrzésénél! Az oktatási programok esetében a NT-oknak ismét csak javaslatokat fogalmazhatnak meg amit egyenesen a miniszternek küldenek meg, aki azt vagy elfogadja vagy nem. Következmények nélkül. FELHATALMAZÁSOK A KULTÚRÁBAN A tervezet 17. szakaszának értelmében a NT javaslatára és az alapító okirat megváltoztatásával lehet kiemelt jelentőségűnek nevezni egy intézményt. A törvénytervezet nem részletezi mi történik akkor ha az addigi alapító (önkormányzat, tartomány, köztársaság) elutasítja az alapító okirat megváltoztatását. Nem lát elő semmilyen büntető rendelkezéseket, vagy kötelezettséget a NT-ok javaslatainak végrehajtására. Mint olyan ez a megoldás is visszalépést jelent. A kiemelt jelentőségű kulturális intézmények esetében a NT-ok csak javaslatot tesznek az intézmény igazgató vagy felügyelő bizottság EGY tagjára  és NEM neveznek ki egy tagot, míg a többi tagot csak véleményezik, illetve véleményezik az intézmény igazgató jelöltjét. Ez is visszalépést jelent mert az eddigi gyakorlatban akár több igazgató bizottsági tagot is kinevezhettek a NT-ok, míg a kiemelt jelentőségű intézmények esetében előzetes jóváhagyást adtak az igazgató kinevezésénél. A NT-ok nem dönthetnek az autonóm tartomány vagy az önkormányzat által átruházott kérdésekben (ez kihatással lehet a Magyar Művelődési Intézet státusára) és csak a NT szóló törvényben megjelenő felhatalmazások területén mozoghatnak. Ha egy intézményt több NT is kiemelt jelentőségűnek minősít, csak EGY KÖZÖS igazgató vagy felügyelő bizottsági tagot javasolhatnak. A tervezetben javasolt megoldások visszalépést jelentenek az előzőekhez képest. Itt is  következmények nélkül visszautasíthatják a NT-ok javaslatait és nincsen meg a mechanizmus a NT-ok érdekeltségeinek érvényesítésére. FELHATALMAZÁSOK A TÁJÉKOZTATÁSBAN Ami a tájékoztatásban lévő felhatalmazásokat illeti, az NT-ok megtartották azt a jogot, hogy saját tájékoztatási intézményeket alapíthassanak. Azonban továbbra sem világos mi fog történni azokkal a médiumokkal amik tartományi alapításúak, de az alapító jogokat teljes vagy részleges mértékben ruházták át a NT-okra. Ugyanis, a NT-okat a javaslatban korlátozzák az átruházott felhatalmazások területén. A törvény tervezete továbbra sem lát elő mechanizmusokat a helyi vagy kistérségi nemzeti közösségi nyelveken is tájékoztató médiumok megmaradására. A tervezet 21.szakasza szerint a NT meghozza a (saját- a szerk.megj.) stratégiáját, véleményezi a projektumokat, javaslatokat és ajánlatokat ad a közmédiában, véleményezi a főszerkesztő jelölteket, ha azoknak vannak kisebbségi szerkesztőségei. Az országos szintű médiatanácsba a NT-ok KÖZÖSEN javasolnak két tagot amiből EGYET választ és nevez ki a szerbiai képviselőház. A fentiekből csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy itt is visszalépés történt, a NT-oknak nem lesz kihatása a helyi vagy kistérségi média anyagi támogatására önkormányzati vagy tartományi forrásból, hiszen a programok elbírálásánál csak véleményezési joggal élhetnek, amit vagy figyelembe vesznek, vagy következmények nélkül lesöpörnek az asztálról. Döntéshozatali joga a gyakorlatban semmiben sem lesz. FELHATALMAZÁSOK A HIVATALOS NYELVHASZNÁLAT TERÜLETÉN Ebben a fejezetben egyértelműen ki lehet olvasni a szerbiai kormány azon szándékát, hogy a hivatalos nyelvhasználatot teljes mértékben a NT-okra hárítsa. Ez a megoldás nem egyezik meg a szerbiai törvényekkel sem, mert azok  előlátják az állami szervek kötelezettségét az egyenrangú nyelvhasználat biztosítására -írott és szóbeli formában- különösen akkor ha az adott nemzeti közösség lélekszáma eléri a szerbiai lakosság 2%-át.   A tervezet 22.szakasza, 7. pontja előlátja, hogy a NT  kezdeményezi  Szerbia legfontosabb törvényeinek lefordítását és megjelentetését, szakmai és egyéb segítséget nyújt, a lehetőségeivel összhangban, a fordítás folyamatában. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a NT-okra bíznák a legfontosabb törvények fordítását, aminek nem csak anyagi vetülete van, hanem a javaslat egyenesen előírányozza a törvények részleges fordítását, ebből eredően az következik, hogy megvonják a teljes körű és egyenrangú nyelvhasználat lehetőségét a nemzeti közösségektől. A tervezet 22.szakaszának 9.pontja pedig elveszi a NT-októl azt a lehetőséget, hogy a NT-ok dönthessenek azokról a kérdésekről amit a nyelvhasználat területén a Vajdaság Autonóm Tartomány, vagy az önkormányzatok rájuk ruháznak. Itt meg kell jegyezni, hogy a VAT Statútuma szerint a tartománynak lehetőségeik vannak bizonyos kérdések önálló rendezésére a kisebbségi-nemzeti közösségi jogok területén.  Ezért ezt is visszalépésként értékeljük. A NT ÉS A KÖZTÁRSASÁGI MINISZTÉRIUMOKKAL ÉS MÁS ÁLLAMI SZERVEKKEL VALÓ VISZONYA Ebben a fejezetben észlelhető leginkább az a tendencia, hogy az állam erős ellenőrzés alá vonja a Nemzeti Tanácsokat. A tervezet  25. szakaszában ismételt korlátozást vezetnek be. A NT-ok csak a minisztériumoknál tudnak  javaslatokat, kezdeményezéseket és véleményeket beterjeszteni, a Vajdaság Autonóm Tartomány előtt vagy az önkormányzatoknál már nem.  Ha tudjuk azt, hogy a nemzeti közösségek jogai nagy mértékben pont a tartomány és az önkormányzatok területén/hatáskörein belül valósulnak meg, akkor ez egyértelmű visszalépés. A tervezet szerint a  NT-ok kötelesek a NT ülésétől számítva 15 napon belül eljuttatni döntéseiket és az ülés jegyzőkönyvét a minisztériumnak, szerb nyelven és cirill írásmóddal. Ez mellett, a minisztériumok fenntartják azon jogukat, hogy további tájékoztatásokat, dokumentumokat kérjenek a NT-októl, amit a NT-oknak 8 napos határidőn belül el kell juttatniuk. Ehhez kapcsolódik az az újdonság (26. szakasz) is ami ezt a kötelezettséget előrelátná a tartományi szervek felé is, tehát a NT-oknak 15 napos határidőn belül-az adatokra vonatkozó kérelem átvételétől számítva- el kellene juttatniuk a kért adatokat a tartományi titkárságok felé is.  A VMDK számára ez a NT-ok szigorú állami ellenőrzésének bevezetését jelenti, az erőltetett mesterséges kétnyelvűség fokozását (mindent kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal kell leadni) holott a MNT hivatalos nyelve a magyar és a törvény szerint a magyar közösségnek joga van saját anyanyelvén fordulni az állami szervekhez mert meghaladja az összlakosság  2 %-át. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS ORSZÁGOK/RÉGIÓK INTÉZMÉNYEIVEL VAGY AZ ANYAORSZÁGOKKAL Ebben a fejezetben is korlátozásokat láttak elő. Míg az eddigi törvényben szinte korlátlan volt más országok (főleg anyaországok) kormányaival, minisztériumaival, intézményeivel való együttműködés, a mostani javaslat szerint ezt a jogot a tervezet 27.szakasz értelmében leszűkítenék. Ezentúl a NT-ok  csak olyan szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel működhetnének együtt, amelyek maguk is olyan tevékenységet fejtenek ki mint a NT-ok, vagy olyan területen folytatnak tevékenységet mint a  NT-ok a felhatalmazásaik révén, de csak akkor ha ez az együttműködés a Szerb Alkotmánnyal, törvényekkel összhangban történik, tisztelvén Szerbia területi szuverenitását és jogrendjét! A VMDK igen veszélyesnek érzi ezt a megfogalmazást, mert ez olyan lehetőséget ad a Szerb állam kezébe ami alapján bármikor szétereszthetne egy-egy nemzeti tanácsot és elkobozhatná az addig szerzett vagyonát  (ami a szerbiai közpénzekből jött létre ),  ha az ott lévő többség olyan döntést hoz meg ami nem tetszik a mindenkori szerb politikai elitnek, illetve ebből is észrevehető egy fajta bizalmatlanság a nemzeti közösségek felé, és a nemzeti közösségek belbiztonsági kockázati forrásnak való kezelése. A NT-OK PÉNZELÉSE Ez a tervezet sem hozz semmi újdonságot a NT-ok pénzelésében(115.szakasz). Továbbra sincs következetes módon megoldva a NT-ok pénzelése, nincsen meghatározva egy keret amiben mozoghatnak a NT-ok. A közeljövőben is ezt a kérdést a költségvetési törvény keretein belül rendeznék, amit a szerbiai képviselőház mindenkori többsége hoz meg. Ezt a megoldást alkalmaznák a tartományi és önkormányzati költségvetési támogatások esetében is. A VMDK meglátása szerint célszerű volna egy alsó határ meghatározása ami alá nem szabadna menni a támogatásokkal. Akkor talán elkerülhető volna a jelenlegi helyzet, ami szerint a köztársasági költségvetésekből szánt támogatás már 5 éve nem változott, a tartományi költségvetésből érkező támogatás is maradt a jelenlegi szinten, míg az önkormányzatok esetében elegendő ha egy dinárt látnak elő a költségvetésükben és formailag eleget tettek a törvényes kötelezettségüknek. Az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy ezek az eszközök nem elegendőek a NT-ok rendes működésére és a programjaik végrehajtására. A tervezet még egy felületet nem rendez megfelelő módon. Nevezetesen a Kisebbségi Alap pénzelését. Nincsen meghatározva az a stabil pénzügyi keret ami szavatolná az alap kiszámítható működését. Továbbra is az alap feltöltéséről a szerbiai kormány döntene, ahogyan az alapból való költekezést is kizárólag a kormány bonyolítaná le, saját mércéik alapján, amit egy külön szabályzatban rendeznének. A VMDK szerint ez is egy súlyos visszalépés az előző gyakorlathoz képest, hiszen a NT-okat kizárnák a közpénzek szétosztásának folyamatából (eddig véleményezték), valamint a szabályzatba foglalt mércék kidolgozásából is. Ez is a NT-ok erősebb állami ellenőrzését növeli, hiszen ezzel lehetőség nyílik a megkülönböztetésre és a szelektív támogatásra. Azok a NT-ok akik “jól viselkednek” azok több pénzhez jutnának, míg azok akik “nem jól” viselkedtek azok nem kapnának támogatást. A VÁLASZTÁSI NÉVJEGYZÉK KÉRDÉSE A tervezetben kitérnek a külön választási névjegyzék kérdésére is. A javasolt megoldás szerint összekapcsolnák azokat az állami szerveket akik kihatással lehetnek a névjegyzék folyamatos gondozására (rendőrség, anyakönyvi hivatalok, kórházak, minisztérium), de elmulasztották bevezetni a folyamatos tájékoztatás lehetőségét.  A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha valaki meghal, elköltözik és szerepel a külön választási névjegyzéken, azt a rendszer rögzítené és automatikusan frissítené ezeket az adatokat. Azonban az értesítők bevezetése nélkül nem lesz meg az utánpótlás- aki betölti a 18-ik évét és szavazati joga van nem kerül fel a névjegyzékre- és így a külön választási névjegyzék idővel elveszítheti értelmét. A VMDK azon az állásponton van, hogy a kötelező értesítők bevezetése mellett, be kellene vezetni az internetes bejelentkezés (vagy lejelentkezés) lehetőségét a külön választási névjegyzékre. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A zárórendelkezések komoly pénzügyi bírságokat vezetnek be a NT-oknak ha azok vétenek az erőltetett "kétnyelvűsítés" ellen, vagy nem küldik meg a minisztériumnak a döntéseiket, jegyzőkönyvet a 15 napos határidőn belül. Ami itt is észrevehető, hogy nem látnak elő büntető rendelkezéseket azok számára akik megszegik a NT-ok jogkörét az oktatás, tájékoztatás, kultúra és nyelvhasználat területén. Tehát itt sem történt semmilyen előrelépés és maradt a NT-ok kiszolgáltatottsága!  A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS JAVÍTÁSA A VMDK meglátása szerint a tervezetnek - a már felsoroltak mellett- van még egy súlyos hiányossága. Nem módosították azt a szakaszt, amely a NT-i választások lebonyolítását szabályozza (37. szakasz), így a továbbiakban sincs megfelelő módon szabályozva a választások ellenőrzése. Ugyanis, az eddigi gyakorlat szerint a választásokon részt vevő listák csak SAJÁT költségükre állíthattak választási megfigyelőket, illetve szavazó bizottsági tagokat. Ez a megoldás startban favorizálja azokat akik több pénzel rendelkeznek és élni tudnak ezzel a lehetőséggel. Régi bölcsességnek számít, hogy nem az számít aki szavaz, hanem az aki a szavazatokat számolja! ÖSSZEGZÉS: A NT szól törvény nem jelent kulturális autonómiát. A NT-okat nem integrálja a szerbiai közigazgatási  intézményrendszerbe, hanem külön felhatalmazásokkal rendelkező civil szervezetek közé sorolja. Szerbia ahelyett, hogy egy rossz NT törvény lecserélését kezdeményezte volna, csupán a meglévő módosítása mellett döntött. Ez nem fogja előre vinni a nemzeti közösségek nyílt és rendezetlen ügyeinek rendezését intézményes kereteken belül. A szerbiai politikai elit azon az állásponton van, hogy mindaz amit a szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett azt nem kell visszaemelni a törvénybe. Ezen felül tovább csökkenti a NT-ok felhatalmazásait a kultúra, oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén. A  NT - okról szóló törvény módosítása továbbra sem szavatolja a NT-ok döntéshozatali jogát, nem rendezi megfelelő módon a pénzelésüket, nem rendezi megfelelő módon a kisebbségi alap működtetését, nincsen megfelelő módon kialakított teljeskörű, államilag karbantartott és gondozott külön választási névjegyzek,  korlátozza a NT-ok együttműködését az anyaországi intézményekkel, a VAT-al és az önkormányzatokkal,  politiki diszkriminációt végez a “politikamentesítés” és erdekösszeütközés szabályozása alatt. Ebben a formában nem szabad elfogadni. A VMDK minden eszközt ki fog használni a tervezet megbuktatásáért és a törvény javításáért, belföldi  és külföldi fórumon egyaránt. Ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, a VMDK felülvizsgálja a lehetőséget az MNT választások bojkottálására. Egyben azt is ki kell mondani, hogy ez a tervezet a valóságban tükrözi mekkora is  az “érdekérvényesítő” képessége és politikai súlya a délvidéki magyar egypártnak a haladó koalícióban. VMDK Press

A VMDK Hangja - Csonka Áron nyilatkozata az Újvidéki Rádiónak - Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét! Katt a linkre!

http://vmdk.org.rs/hirek/694-szerbia-csokkenti-a-nemzeti-tanacsok-jogkoret