Oldalak

2024. november 9., szombat

A „történelmi csúcson” lévő barátság árnyékai

1944/45-ös szerb-magyar/magyar-szerb viták

A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság és a Szabadka város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok kegyeleti bizottsága konferenciát szervez Nyolcvan éve történtek a magyarellenes atrocitások – A történelmi megbékélés egy évtizede címmel. 
A konferenciára – a meghívó szerint – 2024. november 13-án kerül sor a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületében.
November 4-én meghívást kaptam a konferenciára.
Mivel rendkívül fontosnak tartom az 1944/45-ös események tárgyilagos, tényszerű kutatását és teljes körű feltárását, több szempontból való megvilágítását, november 7-én két, nyomtatásban eddig nem közölt terjedelmes írást küldtem a konferenciára, amelyeken az utóbbi időben folyamatosan dolgoztam és időszerűsítettem.
Az egyik címe A „történelmi csúcson” lévő barátság árnyékai – 1944/45-ös szerb-magyar/magyar-szerb viták, amelyben arról írtam, hogyan emlékeznek meg Tiszaistvánfalván/Járekon, Topolyán, Újvidéken, Verbászon és Szenttamáson az 1944/45. évi atrocitások magyar áldozatairól.
A másik írásban – aktív részvevőként – a rehabilitálási és az elkobzott vagyon visszaszármaztatásával kapcsolatos eljárások tapasztalatait igyekeztem összefoglalni.
November 8-án aztán bocsánatkérés kíséretében kaptam az értesítést, miszerint „a meghívó a Szabadkai rendezvényre – érvénytelen”. A magyarázatból arra következtettem, hogy a társzervezők felett vannak a tényleges „szervezők”. Más szóval, a konferenciára csak ezeknek a szervezőknek a bizalmát élvezők kaphattak meghívót, lehetnek jelen.
Mivel az említett írások elkészültek, a nyomtatásban való megjelentésük pedig a jelen körülmények között reménytelen, és az is, hogy a megoldatlan kérdésekről higgadt párbeszédet lehetne folytatni, így a közösségi hálón teszem közzé ezeket.


A „történelmi csúcson” lévő barátság árnyékai (1.)
1944/45-ös szerb-magyar/magyar-szerb viták


Az igazság akkor is létezik, ha letagadják.
George Orwell

Magyarország és Szerbia vezetősége szerint a két ország közötti kapcsolatok „történelmi csúcson”[1] vannak.
A két ország kormánya egyetértett abban is, hogy „együttműködnek a hadisírok és háborús emlékművek gondozásában Magyarország Honvédelmi Minisztériumának és a Szerb Köztársaság Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veterán és Szociális Ügyekért Felelős Minisztériumának szándéknyilatkozata alapján”[2].
Ezt tartalmazza az 554/2021. (2021. IX. 29.) kormányrendelettel kihirdetett, Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről szóló szerződés 5 (2) cikke[3]. A szerb képviselőház a szerződést 2022. december 9-én erősítette meg[4].
A szerződés 11. cikke szerint „a Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az általuk korábban megkezdett történelmi megbékélési folyamatnak, és ezzel összhangban támogatják a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkáját, illetve annak lezárását”.
A megfogalmazásból is látszik, a Felek is úgy értékelik a „történelmi megbékélési folyamat” csak elkezdődött.
Nyolc évtizeddel a második világháború bejezése után sincs befejezve az 1944/45. évi események hatékony tudományos feltárása és a magyarellenes atrocitások elkövetőit sem nevezték még meg. Sok esetben elmaradt az áldozatok rehabilitálása és a vagyon-visszaszármaztatás sem volt méltányos.
Számos délvidéki/vajdasági helységben nem valósul(t) meg a mindenkit megillető kegyeleti jog, az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának a biztosítása. A magyar áldozatok tömegsírjai közül „még mindig nagyon sok a jelöletlen”[5]. Hogyan néz ki ez, például, Tiszaistvánfalván/Járekon, Topolyán, Újvidéken, Verbászon és Szenttamáson?


Tiszaistvánfalva/Járek: Még csak magyar emléktábla sem lett[6]



A járeki emlékmű és a magyar áldozatok fakeresztje
(Fotó: Pannon RTV)

2017. május 6-án – 72 évvel az események után – felavatták és felszentelték a Duna menti svábok tiszaistvánfalvi (járeki) emlékművét.
A hírhedt járeki láger áldozatai között, amely 1944. december 3-ától 1946. április 15-ig működött.
A megemlékezők 2006 óta minden évben leróják kegyeletüket az áldozatok előtt. A jugoszláv kommunista partizánhatóság által létesített koncentrációs táborban „csaknem hatezer felnőtt és ezer gyermek, köztük közel háromszáz magyar”[7] vált áldozatává az akkori gyűlöletnek, éhezésnek, betegségeknek.
„A járeki tömegsírra állított kereszt a Duna meneti svábok adakozásának köszönhető”[8]. Járekon „a XX. Század elején 2127 német nemzetiségű, 47 magyar és 2 szerb polgár élt, ma viszont szinte teljesen szerb település”[9].
Az eseményen a felszólalók közül (akik között egyetlen magyar nem volt) egyedül Axel Dittman, Németország belgrádi nagykövete jegyezte meg, hogy „a II. világháború szörnyű kínokat okozott ezen a vidéken, míg 1944 és 1946 között a járeki haláltáborban rengeteg német és magyar ártatlan áldozat vesztette életét”[10].
Miért maradt el a magyar áldozatoktól való megemlékezés? Miért nem lehetett közös emlékművet állítani az ott elhunyt ártatlan áldozatoknak?

Az 1945. január 23-án kezdődött csúrogi[11], január 28-án a zsablyai[12], majd április 18-án[13] a mozsori magyarok Járekre való erőszakos költöztetése lakóhelyükről. Ezt megelőzően a csúrogi magyarokat – a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság szigorúan bizalmas 2/45 számú, 1945. január 22-i határozattal – kollektív bűnösnek nyilvánította[14].
Az ottani haláltábort megjárt és az ott elhunyt magyarok pontos számát ma sem tudni – „becslések szerint 6.000”[15]. (Ismereteim szerint a német és más nemzetiségű áldozatokét sem.) Most nem hogy emlékmű, de még csak emléktáblája sem jelzi a magyar áldozatokat Járekon. Igaz, a márványkereszthez tartozó táblára a felirat – a német és a szerb nyelv mellet – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne az ártatlan magyar áldozatokra való méltó megemlékezés? Mintha a három említett falui magyarjait a járeki táborba el sem hurcolták volna és nem tiltották volna meg nekik a szülőföldjükre való visszatérést!
A Vajdasági magyar áldozatok tömegsírjainak meghatározása című, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadványa a továbbiakban: a VMMI kiadványa) a járeki tömegsír helyéül a Simo Šolaja és a Mladen Stojanovič utcák kereszteződénél jelöli meg. – A temetőt később felszámolták, majd egy részét beépítették, másik része szántóföld lett. Biztosan csak az északi sarkát sikerült azonosítani, Simo Šolaja és a Mladen Stojanovič utcák kereszteződénél. Az emlékhely a régi temető feltételezett határain túl kapott helyet – írja a kiadványban (17. oldal[16]).

2017. október 29-én a járeki emlékmű mellett – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt által – felállított fakeresztnél gyűltek össze az emlékezők, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait.
– Az emlékhely nem kis mértékben nekünk köszönhetően is, megépült, és méltó keretek között felavatásra került. Egyrészt örömet okozva mindannyiunknak, másrészt csalódást is okozva nekünk, magyaroknak. Hiszen rólunk megfeledkeztek. Azt kell mondjuk, ismerve az ügy részleteit, hogy szándékosan, hiszen a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti megállapodás eredetileg még tartalmazta a magyarokra való emlékezést is. Mint tudjuk, erről szó sincs! Az emlékhelynek sem a német, sem a szerb, sem a magyar szövege nem tesz említést a magyar áldozatokról – emelte ki Csorba Béla, a VMDP elnöke megemlékező beszédében
– Eredetileg azt szerettük volna, ha a járeki emlékmű valamennyi áldozatra egyként emlékezik, hiszen együtt szenvedtek és egymásra dobálva kerültek a tömegsírokba. Nem a mi vétkünk, hogy mégsem így történt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ebbe bele is nyugszunk.
Egyelőre figyelmeztető felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet, de természetesen más lépéseket, józan, baráti javaslatokat is tenni fogunk a magyarok teljes értékű kegyeleti jogának érvényesítése érdekében, összhangban a szerb-magyar megbékéléssel és kitartóan jogaink védelmében – tette hozzá a párt elnöke[17].

A 2022. október 31-ei megemlékezésen Csorba Béla kiemelte: „Számunkra fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy Járek magyar emlékhely is, éppen a magyar áldozatok okán, mert ezt sokan szeretnék elfelejteni és elfeledtetni velünk. Ezt nem szabad megengedni és arra kell törekedni, hogy az itt nyugvó magyarok és természetesen itt nyugvó németek emléke is tartósan fennmaradjon”[18].


Topolya: Nem azonosítottak minden áldozatot és „méltó nyugvóhely” sem létesült[19]



A Délhír portál fotója Sörfőző Károly nyílt leveléhez

– Topolyán a ´90-es évek első fele óta november 14-én emlékeznek az 1944-es vérengzések mártírjaira, mivel ezen a napon hurcolták el a legtöbb áldozatot. Október 18-án a bolgár és orosz egységek vonultak be Topolyára, ezt ünnepelték sokáig a felszabadulás napjaként. Az orosz és bolgár tisztek nem engedték meg az atrocitásokat a lakosság ellen, de amikor tovább mentek, megkezdődött a megtorlás, melynek több száz halálos áldozata volt, köztük sok ártatlan magyar ember – olvasható a 2022. évi, a Nyugati temetőben tartott megemlékezésről készült írásban[20].

Sörfőző Károly, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) topolyai körzeti szervezet nevében 2022. szeptember 13-án nyílt levelet írt Szatmári Adriánhoz, Topolya polgármesteréhez, amelyben „közös erőfeszítésre kéri az 1944 októberében elkövetett partizán terror áldozatainak ügyében”[21].
– Mint ismeretes Vajdaság szerte tömegsírok vannak ahol ártatlanul kivégzett magyarok és nem magyarok csontjai fekszenek. Topolya esetében feltételezhetően valahol a Méhészek völgyében, azaz a szeméttelep területén található egy ilyen tömegsír, illetve a város központjában lévő stadion közelében található
teniszpályák alatt.
Ott minden évben koszorút szoktunk elhelyezni (többek között Ön is), annak emlékére, hogy az ott lévő valamikori tóba helyezték az ártatlanul kivégzett magyarok holtesteit, majd azt a tavat a kommunista hatalom feltöltötte és teniszpályával lefedte a rémtetteit.
Az évek során több kezdeményezés is történt az ott tömegsírba helyezett magyar emberek maradványaik felkutatására és méltó nyugvóhely létesítésére, azonban a mai napig – az ígéretek ellenére – ez nem történt meg!
Ezért a VMDK azt kéri Öntől és a jelenlegi önkormányzati felállástól, hogy tegyen eleget ezeknek az ígéreteknek – írja Sörfőző a levelében[22].

Topolyán – a VMMI kiadványa alapján (60. oldal) – „becslések szerint a városhoz tartozó területeken lévő tömegsírokban (Akácfa, Homokbánya, Bajsai úti kaszárnya, Keskeny-völgy, Lapos, Szeméttelep 1, Szeméttelep 2, Nyugati temető, Teniszpálya)[23] megközelítőleg 200 áldozat nyugszik. Eddig 84 topolyai és 15 pacséri áldozatot sikerült azonosítani. A községházán agyonkínzott vagy kivégzett áldozatokat az akkor itt található tóba dobták. A tavat később feltöltötték, és teniszpálya épült a helyén”[24].
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy Topolyán az áldozatok pontos számát nem állapították meg és a megtaláltak mindegyikét sem azonosították. A tömegsírok se nincsenek méltóan megjelölve, habár a földrajzi koordináták is ismertek[25]. Nem tudni azt sem, hogy Szatmári Adrián válaszolt-e egyáltalán Sörfőző levélére.


Újvidék: Emlékmű helyett „fasizmus ellenes plató”[26]



Fotó: N1

Újvidéken 2021 vége óta heves politikai vita tárgyát képezi az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak tervezett turul-szobor állítása.
A „minden ártatlan áldozatnak” emléket állító emlékműről szóló határozat, amit a Városi Képviselő-testület 2016-augusztus 30-án hozott, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) javaslatára, az újvidéki közvélemény egy részének heves tiltakozását váltotta ki.
Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) nevű szervezet még 2022 januárjában több olyan személy nevét is nyilvánosságra hozta, akik bizonyítottan háborús bűnösök. Majd kérvényezték is az építési folyamatok megszakítását, amíg pontosan meg nem határozzák, hogy kiknek a tiszteletére is készül ez az emlékmű[27].
Több polgári tiltakozás is volt, mintegy 15 nemkormányzati szervezet petíciót szervezett az emlékmű ellen, a Szabadság és Igazság(osság) Párt [Stranka slobode i pravde – SSP] pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, a határozat alkotmányossági vizsgálatát követelve[28].
Az Akadályozd meg, őrizd a várost [Digni gard, odbrani grad] kezdeményezés aktivistái 2022. szeptember 18-án az emlékmű felállítása ellen az újvidéki Városháza melletti területre felfestett jelszavakkal tiltakoztak. Közülük négyet a rendőrség előállított[29].

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga [Liga socijaldemokrata Vojvodine – LSV/VSZL] október 7-én tiltakozást szervezett a Limán 4 városrészben, az 1.300 káplár és az Ivo Andrić utca sarkán, ahol a szobrot tervezik felállítani.
A készülő emlékművet a Ligások „Horthy Miklós bűnözői emlékművének”[30] nevezték el és követelték a városi vezetéstől, amelynek a VSZL is a része, hogy „pontosan határozza meg az áldozatok listáját, akiknek az emlékművet állítják” – tudósított az Euronews Srbija portál[31].
– Nem engedhetjük meg, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS), Orbán Viktorral együttműködve, felállítsa az emlékművet, azon emberek listájának a pontos meghatározása nélkül, akiknek készítik. Ha csak egy bűnöző is lesz a listán, akkor ez csapás lesz minden ártatlan áldozatra – mondta Marko Lutkić, az LSV Városi Bizottságának tagja[32].
A portál kérdésére, hogyan magyarázza a Liga, miért tagja továbbra is a hatalmi koalíciónak, ha már az ideológiai különbségek akkorák, hogy tiltakozást szerveznek egy városi határozat ellen, „Lutkić elmondta, hogy 2016-ban városi szinten a Szerb Haladó Párttal és a Szerbiai Szocialista Párttal [Socijalistička partija Srbije – SPS] egy kommunális szövetség jött létre, de az eszmei kérdésekben eltérő oldalakon vannak”[33].

Az emlékmű elleni tiltakozó polgárok és szervezetek számára ugyanaz a dolog vitás – a titkos sírok feltárására felállított bizottság [Komisija za tajne grobnice][34] listája, amit a VMSZ adott át a Városi Képviselő-testületnek az emlékmű felállításának kezdeményezésével együtt.
A tiltakozók egyik fő argumentuma, hogy a listán az újvidéki razziában, a város történetének legnagyobb bűncselekményében való részvétel miatt elítélt személyek is vannak. A városi hatóságoktól több alkalommal is követelték, hogy a határozattól álljon el és vizsgálja felül a listát.
Újságírói kérdésekre válaszolva, a város képviselői korábban azt hangoztatták, számukra a legfontosabb az emlékmű felirata, amelynek szövege, „az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak” lesz és szerb, magyar, valamint német nyelven tervezték kiírni.
Goran Radojev, aki városi tanácsnok volt az ominózus határozathozatalkor, a Danas belgrádi napilapnak elmondta, már akkor megkérdezte, hogy a szerb mellett „miért nem lesz más nyelvű felirat is a magyar és német nyelvűn kívül, ha már minden ártatlan áldozatnak készül”[35].
– Javasoltam, hogy roma, zsidó (héber) és más nyelvű felirat is legyen. Az emlékmű így a magyar és a német nemzeti kisebbségre fókuszál – mondta Radojev[36].
Miloš Vučević, Újvidék (időközben honvédelmi miniszterré és a Szerb Haladó Párt װ SNS elnökévé lett) polgármestere a 2021-es év végén azt mondta, úgy véli, hogy „a társadalomnak és az államnak is meg kell szabadulni a történelmi ballaszttól”[37].
– Volt vörös és fehér mesénk, egyesek az mondanák fekete is. Nem fontos. Voltak különböző mozgalmaink is – politikai, katonai, felszabadítási, amilyet csak akarnak. Én úgy gondolom, erőt kell gyűjtenünk és egymásnak mondanunk – megyünk tovább, mondta Vučević a vitás emlékművel kapcsolatos kérdésekre válaszolva[38].

Az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak tervezett emlékmű körüli különösen 2022. október és november folyamán csúcsosodott[39].
Október 21-én a szerb parlamentben is éles vitára került sor, egyrészről Pásztor Bálint, a Vajdasági „Magyar Szövetség alelnöke, a párt akkor frakcióvezetője, most elnöke, stb., másrészről pedig Janko Veselinović az Együtt Szerbia Győzelméért lista [Ujedinjeni za pobedu Srbije] és Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság(osság) Párt [Stranka slobode i pravde SSP] képviselői között.
Az önök, a Szerb Haladó Párt hatalmi koalíciója „határozatot hozott, hogy emlékművet állít a fasisztáknak”[40] – mondta Veselinović Pásztor képviselőházi felszólalására reagálva. –Megépült a talapzat. De nem fogják azt soha befejezni. Azért, mert Újvidéken és Szerbiában még mindig vannak antifasiszták – tette hozzá[41].
Pásztor Bálint felszólalásában azt válaszolta Veselinovićnak, „szégyellheti magát, mert magatartásával veszélyezteti a magyar-szerb megbékélést”. Aztán megdicsérte Vučićékat, akik „hozzájárultak ehhez a megbékéléshez”[42].
Borko Stefanović a vitában azt mondta, hogy „az újvidéki városi képviselő-testület számára átadott dokumentációban a legnagyobb háborús bűnösök nevei olvashatóak, és ezt hatalmas hibának nevezte”.
– Ennek természetesen semmi köze nincsen a nemzeti megbékéléshez. Ön ezt jól tudja és nem az igazságot mondja a polgároknak. […] Ha Önök valóban az 1944. évi ártatlan áldozatok listáját adták volna át, senki egy szót nem szólt volna. Újvidéken az emlékművet senki nem támadta volna meg. […] Önök szemlátomást, tévedésből vagy szándékosan az ártatlan áldozatok listájára tették a háborús bűnösöket. Ez veszélyes revizionizmus. Nem teheti, akár mennyire is törekedne a magyar ártatlan áldozatok listájára tenni a háborús bűnözőket. Ez nagy hiba és szükségtelen folt a magyar-szerb kapcsolatokon. […] Milyen emlékművet emelnek? Téves alapokat építettek. Lehettek volna óvatosabbak, lehettek volna bölcsebbek és figyelembe vehették volna Bácska és Újvidék polgárainak az érzelmeit, az 1942. januárra emlékezés jeléül, amely megelőzte 1945 januárját – mondta Stefanović[43].
A két szerb ellenzéki képviselő felszólalását a magyar nyelvű sajtó egy része „magyarellenes kirohanásnak”[44] nevezte, a másik része, a Magyar Nemzeti Tanács „alapította” pedig elhallgatta, hogy valójában mit is mondtak.

Október 27-én a város 42 nappal meghosszabbította a Limánra tervezett emlékmű felállítását, amelynek az alapkövét „időközben belepte a gaz” – közölte a 021.rs[45].
Október 30-áig a civil szervezetek és a politikai pártok, amelyek felszólaltak az 1944/45-ös megtorlások ártatlan áldozatai tiszteletére emelendő emlékmű felállítása ellen, 5.000 aláírást gyűjtöttek össze, annak
érdekében, hogy erre mégse kerüljön sor[46].
A petíció átadására október 31-én került sor a Városháza iktatójában. Milan Đurić az új polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „tanulmányozni fogja”[47].

– Mint sok magyar, őseim is ártatlan áldozatai voltak az 1944/1945-ös eseményeknek, és megérdemlik, hogy szenvedésükről emlékművel emlékezzünk meg, de nem érdemelték meg, hogy ártatlan nevüket a háborús bűnösök mellé helyezzék – nyilatkozta Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) parlamenti képviselője a Vreme c. belgrádi hetilapnak 2022. október 31-én[48].
– Attól tartok, veszélyes revizionizmusról van szó, amelyet a »szerbek és magyarok történelmi megbékélése« leple alatt hajtanak végre. A Vajdasági Magyar Szövetség álszent, azt akarja, hogy megvalósuljon a »megbékélés« a volt radikálisokkal, akik a ’90-es években szendvicset csomagoltak volna nekünk a Magyarországig tartó útra – mondta Öreg, aki hozzátette, a Magyarország és Szerbia közötti „kiváló kapcsolatokat” nem értékrend, csupán érdekek vezérlik[49].

A PSG akciója és aláírásgyűjtése, valamit Öreg Anna kijelentése kapcsán a Szabad Magyar Szó 2022. november 4-én megkérdezte Pásztor Bálintot van-e fejlemény az emlékmű felállításának ügyében?
– Azt gondolom, hogy szégyenteljes, hogy egy magát magyarnak nevező közéleti személyiség kérdőjelezi meg a magyar áldozatok tiszteletére, emlékére építendő emlékmű létjogosultságát. Ahogy azt a parlamentben is elmondtam az ellenzék támadásaira reagálva, hogy az emlékművön az a felirat fog szerepelni három nyelven, hogy „minden ártatlan áldozat emlékére”. Ez a hisztériakeltés, ami az ellenzék részéről történik megalapozatlan, ugyanakkor veszélyes, ugyanis azt próbálják meg relativizálni, amit az elmúlt kilenc évben sikerült elérnünk a történelmi megbékélés jegyében. Olyan hangulatot teremtenének, mintha mi a fasisztáknak akarnánk emléket állítani – reagált Pásztor Bálint[50].
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) ugyanazon a napon felszólította Pásztor Bálintot, hogy hajtson főt az újvidéki razzia áldozatainak emléke előtt és hagyjon fel azzal, hogy egyenlőségjelet tesz az áldozatok és az elkövetők közé[51].

Pásztor Bálint reakciója Öreg Anna részéről nem marad válasz nélkül: A képviselő asszony 2022. november 8-án a Szabad Magyar Szó oldalain üzent Pásztor Bálintnak és a közvéleménynek.
– Senki nem ellenzi az emlékmű felállítását, de az épeszű újvidéki és vajdasági polgárok, magyarok, szerbek és minden más itt élő nép ellenzi az ártatlanokat és bűnözőket kiegyenlítő emlékművet, és nem engedjük, hogy, ebbe a nagyon fontos emlékműbe beleépítsék a bűnözőket és csendesen rehabilitálják őket. Világos számomra, hogy ön a politikai mentorainak, a modern Európa két legnagyobb populistájának (Orbánnak és Vučićnak – B.A.) a kedvéért folytatott folyamatos versenyben egyre inkább elveszíti a politikai és józanész iránytűjét, de ez az Ön gondja. Számunkra, akik másként vélekednek, és nem vagyunk valamilyen „hisztérikus ellenzékieknek”, ahogy Ön mondja, egyetlen módja van, hogy egy ilyen emlékmű kiépüljön: törölni kell az ártatlan áldozatok listájáról azokat, akik gyerekeket gyilkoltak, lemészároltak, és embereket kínoztak nemzeti alapon a legszörnyűbb rendszer szolgálatában, amelyre az emberi civilizáció még emlékszik, és hogy kizárólag a valódi áldozatok maradnak rajta – írja egyebek mellett Öreg Anna közleményében[52].

2022. november 13-án, a nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatos esti sajtótájékoztatóján Pásztor István (2023. október 31-én elhunyt) a VMSZ elnökének értékelésben az is elhangzott, hogy „talán soha vagy nagyon régóta nem volt ilyen terhes az év, soha olyan mértékű nem volt a bizonytalanság, mint ma, soha akkora mértékű a migrációs nyomás nem volt rajtunk, mint mostanában, és régóta nem próbáltak meg minket úgy megfélemlíteni, mint az utóbbi hetekben és hónapokban”[53].

Pásztornak ezt a mondatát a VRTV november 14-ei esti Híradója közölte[54]. Érdekes mód, a VMSZ szócsövének tartott Magyar Szó napilap a sajtókonferenciáról készült beszámolójában[55] nem idézte, hanem így fogalmazott: „Pásztor az ártatlan áldozatok újvidéki emlékművének tekintetében jellemző hangulatkeltésre is kitért, sajnálatának adva hangot, hogy egyesek ismét lefasisztázzák a magyarokat, és megpróbálják aláásni a történelmi megbékélés területén elért eddigi eredményeket”[56]. – A mai eredmény megerősített bennünket abban, hogy ki kell tartanunk, nem futamodunk meg, és nem fordítunk hátat együttműködő partnereinknek – fogalmazott a néhai elnök[57]. Ez a két mondat található a párt honlapján közölt, a napilapból átvett szövegben is[58].

Politikai pártok és civil szervezetek is reagáltak Pásztornak az újvidéki emlékműállítást ellenzőivel kapcsolatos megjegyzésére.
Az LSV azt üzente Pásztornak, hogy az olyan politika, amely egyenlőségjelet tesz az áldozatok és az elkövetők közé, és amely megfeledkezik arról, hogy a bűnösöknek vezeték- és keresztnevük van, soha nem fog érvényesülni Újvidéken és Vajdaságban.
– Háborús bűnösök soha nem kapnak emlékművet Vajdaság fővárosában – zárta közleményét a Vajdasági Szociáldemokrata Liga[59].
Az újvidéki Antifasiszta Akció (AFA) is elítélte Pásztor István kijelentését, a vajdasági magyar politikust pedig „Vučić és Orbán csicskásának”[60] nevezte.
Jelezték Pásztornak, „hagyja abba a Vajdaságban élő szerb és a magyar közösségek közötti jó kapcsolatok rombolását az efféle profasiszta kezdeményezésekkel, amelyek célja, hogy lerombolják Újvidék, Vajdaság és Jugoszlávia fasiszta megszállás csizmája alóli felszabadítóinak hírnevét”[61].
– (Tisztelt) Pásztor úr, szégyellje magát! – írja a Digni gard – Odbrani grad [Állíts őrséget, védd meg a várost] elnevezésű kezdeményezés. A szervezet szerint az egyetlen személy, aki nacionalista üzeneteket fogalmaz meg, maga Pásztor István, ráadásul ezt „aljas és szégyenletes módon”[62] teszi – áll a szervezet közleményében.

Az 1944/45-ös újvidéki emlékmű körüli politikai vita a Vajdasági Rádió és Televízióban (VRTV) és a sajtóban is folytatódott.
2022. november 17-én a Fókuszban című műsor vendége Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) köztársasági parlamenti képviselője[63], november 24-én pedig Pásztor Bálint VMSZ-alelnök, köztársasági parlamenti frakcióvezető[64] volt. Mindketten megismételték az ismert álláspontjaikat[65].
A Mozgalom a Változásért (Pokret za preokret) november 20-án a weboldalán[66] arról számolt be, hogy Pásztor Bálint a belgrádi Politika napilapnak adott november 19-ei címoldali interjújában[67], amit más médiumok is átvettek, „félrevezeti a szerb közvéleményt az újvidéki ártatlan áldozatok emlékműve felállításának kérdésével kapcsolatban”[68].

A 2022. november 24-ei Fókuszban a műsorvezető megismételt kérdésére, hogy akkor „van-e lista?”, Pásztor Bálint azt válaszolta, hogy „hát most mondtam el, hogy nincs olyan lista, amit mi mellékeltünk volna, viszont van a Boris Tadić által összeállított/létrehozott bizottságnak a munkája, amely az interneten elérhető és egész Vajdaságra vonatkozóan tartalmazza a mindenféle nemzetiségű ártatlan áldozatoknak a listáját. A 2017-ben átadott kezdeményezésben, ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum, ez a két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan. Ez a két link része a beadványnak”[69].
– Ön szerint akkor lesz emlékmű? Ez a november 30., ez a dátum ez időszerű ezzel kapcsolatban? – kérdezte Pásztort a műsorvezető Bágyi Ribár Renáta.
– Emlékmű lesz, az újvidéki ártatlan áldozatok tiszteletére felállítandó emlékmű állni fog. Hogy ez pontosan mikor fog megtörténni, azt gondolom, hogy azt követően, hogy közel nyolc évtizedet vártak rá, most már az ártatlan áldozatok, illetve az ő leszármazottaik, családtagjaik, az egy technikai kérdés. Lesz emlékmű. És ezek a folyamatok nem fognak megakadni és ezek a próbálkozások nem fognak sikerrel járni. Én örülnék, ha ebben magyarok nem vennének részt, de hát sajnos részt vesznek benne – hangzott a válasz[70].

A junior Pásztor közvetlenül a műsor után írt Facebook bejegyzéséhez[71] Vicsek Annemari (ismertebb nevén Annamária), a VMSZ városi szervezetének elnöke (most a VMSZ egyik alelnöke) a párt oktatási államtitkára (második mandátumban), az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének egyik főszorgalmazója, Pásztor Bálint „lelkes rajongója”, ahogy maga írja, az alábbi kommentárt írta:
– Elképesztő a számomra, hogy egy magát független és kutató, magyar újságírónak valló személy ekkora gyűlölettel irányuljon a beszélgetőpartnere iránt, csak azért, mert az véemeszes... és hogy ennyire átvegye a szerb ellenzék gyűlöletkeltő és listát szajkózó retorikáját... hogy lehet valaki képes magyarként csak azért nem elfogadni vagy nem támogatni az ártatlanul lemészárolt áldozatok emlékművét, mert az a VMSZ kezdeményezése?! Hogy kérdőjelezheti meg egy magyar szerkesztő ilyen szégyenteljesen a szerb-magyar megbékélés erejét?! Tőle mondjuk nem is vártam mást. Neked pedig Dr. Pásztor Bálint minden elismerésem a türelmedért, a bölcs és kimért megfogalmazásaidért. Remélem, sokan megnézik ezt a felvételt, és most már végre megértik, hogy milyen lista van és milyen nincs...[72]

Öreg Anna november 26-án nyilvános levelében reagált az ifjú Pásztor TV-s szereplésére és nyilvános televíziós vitára hívta a VMSZ köztársasági frakcióvezetőjét[73].
Pressburger Csaba, az Autonómia portál Észverés című műsorának szerkesztő-műsorvezetője 2022. december 2-án nyilvánosan felkérte Öreg Annát és Pásztor Bálintot, hogy december 6-án legyenek az élőműsorának vendégei és a 44/45-ös ártatlan áldozatok emlékének szentelt, Újvidéken felállítandó emlékművel kapcsolatos vitát az ő műsorában folytassák le[74].
Öreg Anna a bejegyzés alatti hozzászólásában jelezte, hogy elfogadja a meghívást[75]. A vitából azonban nem lett semmi, mivel „Valentin nem reagált”[76].

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) újvidéki Városi Bizottságának tagjai november 28-án antifasiszta jelet helyeztek el azon a helyen, amelyen az 1944/45. évi emlékművet tervezik felállítani.
A Liga közleménye szerint, a terület, amelyen az emlékművet tervezik elhelyezni „Antifasiszta Platónak” nevezték el és az aktivisták azt üzenték, hogy „háborús bűnösöknek is szentelt építkezés nem lesz”[77].

Mezei Zsuzsanna, nyugalmazott levéltáros, aki tagja volt annak a szerb állami bizottságnak, amely a 44/45-ös áldozatok titkos sírjainak feltárásával foglalkozott, a VMSZ kamanci szervezetének volt elnöke[78], a VRTV Hangadó Szerda nevű politikai magazinjának 2022. november 30-ai műsorában[79], egyebek mellett, megerősítette, hogy a listákba „mindenki bekerült, függetlenül attól, hogy esetleg nem volt ártatlan áldozat”, azzal, hogy később a bíróság majd dönt arról (a rehabilitálási folyamat során, amit „sokan el se indítottak, mert ez egy nagyon-nagyon hosszú folyamat volt, nálunk ez nagyon nehezen ment”), hogy ki az ártatlan, magyarázta Mezei[80].

Kovács Elvira, a VMSZ és szerbiai Képviselőház alelnöke (jelenleg is), stb. – 2022. december 7-ei sajtóhír szerint – így nyilatkozott: „a két ország kapcsolatát meghatározták a mindkét fél által elkövetett bűntettek, de ez a fejezet az áldozatok elismerésével lezárult, és megtörtént a történelmi megbékélés”[81]. Az viszont nem mondata, hogy ezek, a magyar közösség számára fontos és érzékeny kérdések gyakorlatilag nem rendeződtek.

Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség néhai elnöke, amikor 2022. december 7-én az emlékmű átadása késlekedése okáról kérdezték, mivel a november 30-ai (és a december 8-ai[82]) határidő is lejárt, így válaszolt: „Nem tudok én ezekről a dátumokról. Szerintem az, hogy egy objektumnak a kivitelezési munkálatai milyen határidőhöz kötődnek, az semmiféle összefüggésben nincs az átadással. Azt gondolom, hogy hihetetlen mértékben méltatlan mindaz, ami ezzel kapcsolatban történik. Ennél gyalázatosabb közéleti intermezzót én nagyon régen nem láttam. Azt gondolom, hogy erről a vonatról jó volna leszállni, mert ez nem vezet sehová, illetve ahová vezet, oda nem volna jó elindulni”[83].
A kérdésre, hogy „ezek szerint a tiltakozásnak és az átadás dátumának semmilyen köze nincs egymáshoz”, azt válaszolta, hogy „nincs”. – A munkálatok befejeződnek és az avatás megtörténik majd – tette hozzá[84].

A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) 2022. december 8-án „a legerélyesebben elítélte” Vicsek Annamáriát, a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkárát, (most a Fidesz/KDNP és a VMSZ Európai Parlamenti képviselője), aki a közösségi médiában véleményírásával[85] megbélyegezte a VRTV Magyar szerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjét, Bágyi Ribár Renátát[86].
Az államtitkár reakciója kapcsán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) úgy fogalmazott a december 8-ai közleményében, hogy „az ilyen megnyilvánulásoknak nem titkolt célja a független, tényfeltáró újságírók megfélemlítésé, öncenzúrára való ösztönzése, illetve az egyhangúság teljes bevezetése”[87].
A párt szolidaritást vállalt Bágyi Ribár Renátával és nyilvános megkövetését követelte[88]. Pásztor Bálint viselkedését pedig „dölyfösnek”[89] nevezte.
Öreg Anna parlamenti képviselő december 9-én közleményben[90] ugyancsak elítélte a Vajdasági RTV újságírója elleni nyomásgyakorlást.

2022. december 12-ei hír szerint „ismét módosult” az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékére tervezett, sokat vitatott újvidéki emlékű felállításának a határideje, „amit november 30-áról december 26-ára halasztottak. Milan Đurić polgármester szerint a kivitelezőnek nincs pénze az emlékmű megrongált talapzatának a helyreállítására, amelyen továbbra is ott áll a városvezetésnek szóló antifasiszta üzenet”[91].

Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) nevű szervezet 2022. december 19-én arra figyelmeztetett, hogy „az emlékmű állítási kérelemhez mellékelt »ártatlan áldozatok« listáján öt újabb személyről derült ki, hogy háborús bűnös: Daniel Petar, Krković Mirko, Lederer Petar, Lőrik Antal és Rabik Antun”[92].
Az AF23X közleményében kiemelik, a történészek megállapították, hogy az említett személyek közreműködtek ártatlan civilek kifosztásában, bántalmazásában és meggyilkolásában, ezzel háborús bűnöket követtek el, amelyek miatt Daniel Petart hivatalosan is halálra ítélték[93].
Ugyanez a szervezet négy nappal később közölte, újabb nyolc személyről derült ki, hogy háborús bűnös. Az antifasiszta szervezet rámutatott, hogy a listán egy péterváradi és egy kamenicai rendőrügynök neve is szerepel: Ante Bošnjakot a szerémi katonai körzet hadbírósága ítélte halálra Szávaszentdemeteren 1944-ben, Ivan Zebićet pedig háborús bűnök elkövetése miatt lőtték le Vajdaság 1944-ben történt felszabadulását követően.
– Mindkettőjük neve megtalálható a háborús bűnösök listáján is, amelyet az a bizottság állított össze, amely a Vajdaság megszállói és azok segítői által elkövetett háborús bűnöket vizsgálta ki – írja az Október 23. Antifasiszta Front.
A közleményben hozzáteszik, hogy rajtuk kívül a listán Stipe Alilović, Paje Đureković, Gašpar Vicković, Matija Vicković, Petar Vicković/Visković és Franje Vicković háborús bűnösök nevei is megtalálhatók[94].

A 021.rs. 2022. december 28-án közölte, hogy Újvidék városa felbontotta a szerződést azzal a vállalkozóval, akinek az „1944/45 ártatlan áldozatai” nevű, vitatott emlékművet kellett volna felállítania.
Mint azt Igor Crnobarac újvidéki alpolgármester elmondta, a kölcsönös szerződésbontás iránti kérelmet maga a kivitelező nyújtotta be az emlékmű felállításának határidején, december 26-án.
– A vállalkozó szerződésbontást kért, mert az állandó fennakadások miatt nem tudja befejezni a munkát, veszélyeztetve érzi magát az építkezést és dolgozóinak biztonságát, így a szerződést felbontották – mondta Crnobarac.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a város nem mond le az emlékmű felállításáról, de senki sem sejthette, hogy leállnak a munkálatok, ezért az emlékműre szánt összeggel jövőre újabb közbeszerzést indít majd a város[95].

Az újvidéki ellenzéki pártok egy része, és az antifasiszta civil szervezetek is üdvözölték a döntést, miszerint az önkormányzat felbontotta a szerződést azzal a vállalkozóval, aki az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére tervezett emlékművet építette volna meg.
A pártok és a civil szervezetek december 29-én felszólították a városvezetést, hogy vonja vissza az emlékműállításra vonatkozó határozatot, mert ha hatalomváltásra kerül sor, ez az emlékmű lesz elsőként napirenden[96].
– A Vajdasági Szociáldemokrata Liga meggyőződése szerint a vitatott, a Liga által többször is megkérdőjelezett újvidéki emlékmű kivitelezőjével történt szerződésfelbontás csak a jéghegy csúcsa.
A háborús bűnösök rehabilitációjának ezen kísérlete miatt az egyetlen helyes döntés az emlékmű felállításáról hozott képviselői döntés visszavonása lenne, amivel végre pontot lehetne tenni Újvidék történelmének átírására – áll a VSZL közleményében[97].
Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának parlamenti képviselője arra szólította fel az újvidéki városvezetést, hogy alakítson egy új bizottságot, amely összeállítaná a listát, amin a valódi ártatlan áldozatok nevei szerepelnek[98].

– Különféle gáncsoskodások történnek továbbra is, amelyek ennek a szobornak a felavatását kívánják megakadályozni, viszont nekünk eltökélt feladatunk és eltökélt célunk továbbra is az, hogy ez a szobor fel legyen avatva, és amit a 2022-es évben nem sikerült befejezni, azt igyekszünk majd a 2023-as évben befejezni – mondta Vicsek Annamária a VMSZ újvidéki szervezete december 29-ei évzáró ünnepségén[99].

– Az AF23X civil szervezet szerint azon a listán, amely alapján az újvidéki városi hatóságok eldöntötték, hogy a Limánon emlékmű épülhet az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékére, további kilenc személyről derült ki, hogy háborús bűnös – közöttük olyan usztasák is vannak, akik felelősök a szerémségi szerbek ellen elkövetett bűncselekményekért – közölte 2023. január 5-én a Szabad Magyar Szó hírportál[100].
A történészek listájára felkerült Sima Jurišić, Kenđel Nikola, Mato Krastanović, Andrija Miklin, Marko Močaj, Andrija Sloboda, Mihajlo Sloboda, Ivan Čordaš és Đuro Šljerac neve is.
Az AF23X decemberben összesen 13 listán szereplő személyről állapította meg, hogy háborús bűnösökről van szó[101]
 
*
Újvidék Város Képviselő-testülete 2015. május 29-én nyilatkozatban ítélte el az 1944 őszén és telén a Kátyi erdőben (szerbül Rajina šuma) a jugoszláv kommunista hatalom erőszakszervezetei által jogaitól megfosztott, bírósági ítélet nélkül kivégzett több száz újvidéki polgár (szerbek, magyarok, bunyevácok) elleni bűntettet.
– Vajdasági magyar történészek és publicisták kutatásai és becslései alapján a jugoszláv katonai közigazgatás hónapjaiban és közvetlenül azt követően Újvidéken több mint ezer magyar nemzetiségű polgárt kínoztak halálra vagy lőttek agyon, nemcsak a Kátyi erdőben, de az egykori dohánygyárban, a folyamőrség laktanyájában és más helyeken. Erőszakos halálukat megelőzően ismereteink szerint legtöbbjük ellen semmilyen bírósági eljárás nem folyt.
Emlékeztetjük a közvéleményt és a városi képviselő-testületet, hogy a kegyeleti jog mindenkit megillett. A bírósági ítélet nélkül kivégzett ártatlan áldozatoknak civilizált országokban emellett az utókor tisztelete is kijár. Ennek ellenére az ártatlan magyar áldozatoknak Újvidéken mindmáig nem épülhetett emlékhelye, noha azt a vajdasági magyar pártok mindegyike és az újvidéki magyar civilszervezetek immár 25 esztendeje követelik – olvasható a VMDP 2015. május 31-ei közleményében[102].

A VMMI kiadványa szerint „az újvidéki áldozatok száma nem ismert, több ezerre tehető”. (Tömeg)sírhelyként a Kátyi-erdőt jelöli meg, „a Duna-Tisza csatorna és a Duna találkozásánál”, a koordinátákat is megadva[103].
– A területen akkoriban található lőtéren végezték ki az áldozatok többségét. A sírok pontos helye ismeretlen, a jelzett terület határain belüli építkezések során talált csontok és az elbeszélések alapján valószínűsíthető, hogy a ma itt levő ipari létesítmények alatt számos tömegsír fekszik. Feltehetően a Dunába is lőttek áldozatokat, illetve dobtak be holtesteket – írja a kiadvány 70. oldalán[104].

Matuska Márton (2024. február 23-án elhunyt) újságíró, Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45) című könyvében (Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015.), a 262-269. oldalakon, 305 Újvidéken likvidált személy nevét közölte.
Az újvidéki Felső Bíróság, a Pex.68/2012. számú végzésével rehabilitálta az újvidéki folyamőrség laktanyájában kivégzett Dobi Kálmánt, akit 1944 novemberében „nemzeti alapon végeztek ki a Szerb Köztársaság területén, bírósági és közigazgatási ítélet nélkül”. Ismereteim szerint, Dobi Kálmán az első és egyedüli áldozat, akit a folyamőrség laktanyájában kivégzettek közül rehabilitáltak[105]. A kaszárnyában történt véres esemény azonban, valamint az áldozatok neve és száma, továbbá, hogy hova temették őket, további kutatást, feltárást igényel[106].



Fotó: RTV (2024. január 23.)

A tartományi fővárosban, a Duna-parton, a Család nevet viselő emlékműnél (a fotón) minden évben megemlékeznek az 1942-es razzia áldozatairól.
Az 1944. évi újvidéki „második razzia” magyar áldozatainak – amely során 1944 októberétől a partizánok oly kegyetlenül megtorolták a két és fél évvel korábbi eseményeket, „amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi”[107] – nincsen méltó emlékműve.
„A VMSZ-t azonban ez nem érdekelte”, ők egy „se nem magyar, se nem Makovecz” „műemlékkomplexumot” támogattak, amelynek a közepén – a tervek szerint – egy „földbegyökerezett amorf turul” szobor lesz[108].
A párt az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatokról való megemlékezés formájáról és helyéről nem egyeztetett a többi magyar politikai párttal és szervezettekkel sem.
Csorba Béla, a VMDP elnöke, a 2016. augusztus 30-ai közleményében megállapította: „A VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ–Vajdasági Magyar Demokrata Párt–Magyar Egység Párt) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével[109], ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”[110].


– Az újvidéki 1944-45-ös megemlékezések és feltárások tekintetében úttörő szerepet betöltő VMDP feje felett a VMSZ simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett (a fotón) a VMSZ olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet – kommentálta a Délhír portál[111].
Futaki-úti katonai temető sorsa is rendezetlen. A Makovecz Imre, Magyarország egyik legismertebb építész tervezője által tervezett emléktorony felépítését – amit az újvidékiek ebben a temetőben képzeltek el, ahol első- és második világháborús magyar katonák is nyugszanak – „nem támogatja a délvidéki magyarság vezetősége sem”[112].

Az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak állítandó emlékművel kapcsolatos eddigi viták alapján, megállapítható, hogy „a 2017-ben átadott (VMSZ-es – B.A.) kezdeményezésben, ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum, két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan” (Pásztor Bálint tv-és nyilatkozata szerint – B.A.). – Ez a két link része a beadványnak – mondta a Junior.
Ezen a két listán viszont, amelyen mind az 59 554 elhalálozott neve van, vagyis azoknak a nevei is, akik háborús bűnöket vagy bűncselekményeket követtek el a második világháború ideje alatt. – Akik ellen még a háború alatt a magyar állam indított eljárást és elítélte őket, mint bűnözőket – mondta Öreg Anna a Fókuszban. Ez azt jelenti, hogy a listákon együtt szerepelnek az áldozatok és a bűnözők is.
Az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak tervezett emlékmű – akiknek a száma „a becslések szerint 1300-ra tehető”[113] (és ami bizonyára a fent említett listák alapján készült) –, csak akkor lehet hiteles és a közvélemény akkor nyugszik meg, ha leveszik róla a bűnösöket, vagy egy olyan külön listát készítenek, amelyen csak az ártatlan áldozatok neveit tüntetik fel.
A tervezett emlékmű olyan szempontból is vitás, hogy csak „szerb, magyar és német nyelven” állna a felirat: „Minden ártatlan áldozat emlékére”[114]. Köztudott ugyanis, hogy más nemzetiségűek is vannak az ártatlan áldozatok között. Ez mellett, az 1942. évi újvidéki razzia áldozatainak emlékét (a Duna-parton) már emlékhely őrzi. A Család nevet viselő emlékműnél minden évben megemlékeznek az 1942-es razzia áldozatairól.
A VMSZ-es emlékművel, tehát, nem oldódna meg az 1944/45-ös újvidéki atrocitások magyar áldozatai emlékművének a kérdése, akiknek a nevei többnyire ismertek.

Hogyan lehetséges, hogy Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában – 80 évvel a tragikus események után –, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására?
Ha Újvidéken be is fejezik az 1944/45-ös emlékművet, de megnyugtató módon nem rendezik az áldozatok listáját, fennáll a veszély, hogy – a megbékélés helyett – állandó viszályok, rongálások tárgya lesz. A VMSZ nemhogy rendezte volna ezt a problémát, hanem még „olajt öntött a tűzre”!
Lesz-e egyáltalán és ha igen, mikor emlékműve az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak Újvidéken? Az állami vezetők – a nagy magyar-szerb/szerb-magyar „összeborulás” közben – miért nem rendezték már ezt a fájó történelmi témát?
A kialakult politikai vita megoldása és a feszültségek növelésének kerülése érdekében az is megoldás lehet, hogy a Pásztor Bálint által a 2022. november 24-ei Fókuszban említet, 2017-ben átadott kezdeményezést, – „ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum” és amelyben „két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan” – a VMSZ visszavonja és olyan emlékmű elkészítését javasolja az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak, amelyen egyetlen név sem szerepel, a szövege pedig a többi nemzethez tartozó áldozatok nyelvén és írásával is fel lesz tüntetve.



Fotó: Autonomija

Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) 2023. május 9-én, amikor a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, amely Európában egyben a béke napja is, egy nagy, ötágú csillagot helyezett el a talapzatra, amely az 1944/45 évi újvidéki „ártatlan áldozatok” ellentmondásos emlékművének volt előlátva. Az ötágú vörös csillag gipszből készült és fa keretbe van helyezve – közölte az Autonomija portál[115].

**
Az 1942. évi újvidéki razzia 81. évfordulója alkalmából, 2023. január 23-án, a Razzia áldozatai rakparton lévő Család szoborcsoport előtt tartott gyászszertartást az önkormányzat.
– Bizonyos dátumokon nem csupán történelmi ténysorokról emlékezünk meg, ezek a napok az élet nagy iskolájának tapasztalatait örökítik át ránk és mindazokra, akik utánunk érkeznek. Ezek közé a dátumok közé tartoznak e januári napok is, csendben állunk a hidegben, és borzongva emlékezünk azokra, akik 81 évvel ezelőtt itt életüket vesztették. Soha nem feledkezünk meg róluk. Önkormányzatként teljes erőbefektetéssel belevágunk egy emlékközpont létrehozásának a folyamatába, amely az 1942 januárjában lezajlott pogrom áldozatainak állít majd emléket. Az eljövendő nemzedékeket arra fogjuk megtanítani, hogy a bűncselekmények semmivel sem indokolhatók meg, és soha többé nem szabad megengedni semmi hasonlót!
Felszólítok mindenkit a megszállók vérengzésének egységes elítélésére! Azt szeretném, ha továbbra is ápolnánk egységünket, és ha közösen küzdenénk, legyőznénk mindazt, ami esetleg megoszthat bennünket. Mutassuk meg, hogy az embereket erényeik alapján értékeljük, és nem annak alapján, hogy milyen neműek, vagy hogy melyik valláshoz, nemzethez tartoznak. Városunk a fiatalok városa, a kultúra városa, alapjaiban hordozza az ártatlan szerbek, zsidók, romák és mások vérét. Újvidék mindannyiunk közös háza, együttértésben, szeretettel építjük körül olyan várfalakkal, amelyek megvédenek bennünket a gyűlölettől és az őrülettől. A 81 évvel ezelőtt kivégzettek miatti szomorúságon városunk soha nem fogja túltenni magát – mondta Milan Đurić, Újvidék Szerb Haladó Párti (SNS) polgármestere az emlékezőkhöz intézett beszédében[116].
Az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című, 2023. február 3-ai műsorából megtudtuk, hogy „az oktatási minisztérium idén jóváhagyta a razziáról szóló tananyag beépítését a történelem tankönyvekbe”[117].
A Magyar Szó napilap 2024. március 8-án arról cikkezik, hogy „a városi önkormányzat több mint 16,6 millió dinárt fog elkülöníteni a Mostogradnja vállalat egykori létesítményeinek elbontására, a Szabadság híd közvetlen közelében. Ezen a helyen ugyanis egy emlékközpontot kívánnak létesíteni az 1942-es razzia áldozatainak emlékére”[118].
– Az 1942-es razzia áldozatai emlékközpontjának építéséről szóló döntést négy évvel ezelőtt hozták meg, idáig csak az építészeti tervpályázat valósult meg. Jelenleg folyamatban van a műszaki projektdokumentáció kidolgozása, amelynek értéke 27,4 millió dinár. Az említett dokumentáció hat hónapon belül készül el. A városi képviselő-testület legutóbbi, kedden megtartott ülésén meghozta döntését a szóban forgó helyszínre vonatkozó rendezési terv módosításának elfogadásáról. Az idei költségvetésben nem jelöltek meg összeget az emlékközpont kiépítésére, ez várhatóan 2025-ben történik majd meg – közölte a lap[119].

Az Újvidéken készülő Razzia-emlékközpont ellen nem lehet senkinek semmi kifogása. A természetes azonban az lenne, ha ez a központ nem csak az 1942, de az 1944/45 évi razziát is bemutatná. Ha a történelemkönyvekbe bekerülne az is, hogy nem csak a magyarok követtek el „pogromot” a szerbek és a többi nemzet tagjai ellen, de 1944/45-ben „atrocitások” voltak a magyarok ellen is. Ha a kommunista rendszer magyar áldozatainak is lenne méltó emlékműve Újvidéken.
Milan Đurić polgármester szavai – miszerint „Újvidék mindannyiunk közös háza, együttértésben, szeretettel építjük körül olyan várfalakkal, amelyek megvédenek bennünket a gyűlölettől és az őrülettől”[120] –, csak ebben az esetben kaphat(ná)nak igazi értelmet.
Az egypárti (VMSZ-es) Magyar Nemzeti Tanácsnak – amennyiben a közösség ügyeivel is foglalkozni kíván és nem csak a Magyarországról folyósított pénzek elosztásával – ezeket a kérdéseket is sürgősen napirendre kellene tűzni[121].

Meddig kell még várniuk az újvidéki magyaroknak – a „történelmi csúcson” lévő szerb-magyar/magyar-szerb barátság ellenére –, hogy méltóképpen megemlékezhessenek a halottaikról? Hogy legyen egy emlékhely, ahol le lehetne róni az ártatlan áldozatok iránti tiszteletet. Hogy gyakorolhassák a mindenkit megillető kegyeletre és társadalmi igazságtételre való jogot.
Csak „a közös múlt együttes felismerése, elismerése és feldolgozása hozhatja el a teljes megbékélést”[122]. A Razzia-emlékközpontnak is ilyen elképzelésen kellene alapulnia!


Verbász: Emlékkereszt, „amelyet már többször is meggyaláztak”[123]



Az emlékkereszt Verbászon a régi temetőben
(Fotó: pannon RTV)


Verbászon a temető a Nikola Merković utcában van. A VMMI kiadványa, az elmondásokra hivatkozva, (a 71. oldalon) közli, hogy „az áldozatok száma 200 és 350 között lehet”, akik közül „eddig 148-at sikerült azonosítani”. – A helyi áldozatok többsége az egymástól nagyjából 10 méterre lévő tömegsírokban található. A megemlékezéseket a sírdombok közelében felállított keresztnél tartják”[124].
A budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány szervezésében 2012. november 3-án emlékkereszt állításra került sor a régi – részben megtisztított – temetőben a két tömegsír közelében[125]. a II. világháború összes délvidéki áldozatáért mondott engesztelő szentmisét követően[126]. A keresztet időközben többször megrongálták[127].

– A jelöletlen tömegsírokat, melyek a valamikori katolikus, evangélikus és református egyházak temetőinek területén húzódnak, teljesen benőtte a gaz. A helyiek évről évre próbálják megtisztítani az utat a sírokhoz, hogy emlékezni tudjanak – olvasható a Pannon RTV-nek a 2017. november 5-ei megemlékezésről szóló tudósításában[128].
Több száz németet és magyart végeztek ki, az áldozatok pontos száma és kiléte a mai napig nem tisztázott.
– 187 áldozat szerepel az úgynevezett háborús bűnösök könyvében, ahonnan egyáltalán azonosítani lehet, hogy kik kerültek tömegsírba, természetesen itt is ártatlan polgárokról beszélünk, akik vállalva azt, hogy itt maradva a magyarok bejövetelekor, valóban magyarként viselkedtek és magyarnak érezték akkor is magukat, ez volt talán az egyetlen bűnük – nyilatkozta Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnöke[129].

2018. május 24-én új emlékkeresztet állítottak Verbászon a régi temetőben, amelyet már többször is meggyaláztak az elmúlt években.
– Ezzel a feszülettel jelzik az 1944/45-ös délvidéki magyar és német áldozatok emlékhelyét. Az új kereszt vasötvözetből készült, amelyet az illetékesek szerint már nem lehet olyan könnyen megrongálni, mint az előzőt, amely fából készült – olvasható az eseményről készült írásban[130].

Valka Károly, a VMSZ körzeti elnöke, a 2022. november 6-ai szertartást követően emlékeztette a jelenlévőket, hogy „az elhanyagolt temető rendezése folyamatban van, és bízik abban, hogy az ártatlan áldozatok rövid időn belül méltó emlékművet kapnak”[131].


Szenttamás: Üzleti park és modern piactér épül az ártatlan áldozatok tömegsírjára”[132]



Fotó: SZMSZ

Szenttamáson elkezdődött az üzleti, úgynevezett retail park építése, amelynek a részeként egy új, a modern szabványoknak megfelelő piactér is épül, ami „minimális eltolódással a régi piac helyére új épül” – közölte 2024. augusztus 2-án a Szabad Magyar Szó. A projektet 2024 végére tervezik befejezni.
– Úgy tűnik, az illetékeseket nem zavarja, vagy a rosszabbik eset, nem is tudnak róla, hogy 2018 decemberében megjelent egy interjú, amelyben egy szemtanú szerint a szenttamási piactér alatt 1944-ben likvidált magyar áldozatok tömegsírját rejti a föld.
Ćorić Đuka szenttamási lakos a halála előtt Milan Stijačićnak, a www.slobodnisrbobran.com honlap szerkesztőjének elmesélte az átélt szörnyűségeket, hogy megkönnyítse lelkét a tehertől. A vallomást Stijačić közölte a honlapon[133].
A vallomás szövegéből „egyértelműen kiderül, hogy a központban ölték meg az ártatlan áldozatokat, és az is, hogy ott is temették el őket, hiszen Đuro éppen amiatt nem akart a piactér betonjára lépni”[134].
– A mostani híradás egyelőre nem szól erről, de szomorú várakozással tekintünk az elé, hogy mi fordul ki a földből a munkagépek nyomán – vagy ha esetleg újabb évtizedekre borul felejtés az itt elhantolt áldozatokra. És az is nagy kérdés, hogy az ügyben megszólal-e a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács, vagy ők is inkább a hallgatást választják – írta a független közéleti portál[135].

A cikk megjelenése után a portál több, megbízható forrásból a következő információkat kapott:
– Két nagyobb és egy kisebb, vagyis összesen három tömegsírt találtak a piactér főbejáratától nem messze, vagyis a mostani áruház és a piaci asztalok közötti részen, a nyilvános illemhely irányába. Itt volt található a fűrésztelephez vezető út, mellette jobb és bal oldalról pedig esővíz elvezető árok volt. Többen is úgy tudják, hogy a kivégzőosztagosok csak az árkot mélyítették ki, utána betemették, mert mintegy 70-80 centiméter mélyen voltak a csontok egymáson. A sírokról szóló infót eltussolták, a csontokat a földdel és a feltört betondarabokkal együtt még aznap ismeretlen helyre szállították.
A többi tömegsír valószínűleg a pár évvel ezelőtt épült, és zúzott kővel beszórt parkolóhely alatt lehetett, a piac mögötti területen, s minden bizonnyal ott nem ástak le csupán 20-30 centiméter mélyre. Ott volt valamikor a gőzmalom (fűrésztelep) lerakata és szemétdombja is. Meg nem erősített információk szerint innen annak idején elhordták a csontokat, de a többi tömegsírt nem tudták pontosan beazonosítani, ezért először 1947-ben, majd 1950-ben és végül 1953-ban az egész piacteret lebetonozták – emlékeztetett a SZMSZ[136].

Az információkból az tűnik ki, azt se lehet tudni, hogy Szenttamáson mennyi magyar esett a terror áldozatául és méltóan megemlékezni sem lehet róluk.

***
A Tiszaistvánfalvi/járeki emlékmű, amelyről lehagyták a láger magyar áldozatait, az 1944/45-ös, „minden ártatlan áldozatnak” készülő újvidéki emlékmű, a topolyai Sörfőző Károly nyílt levele, a még mindig készülő verbászi emlékpark és a szenttamási tömegsírok „lebetonozása” még inkább időszerűvé tette a véleményt, miszerint a második világháború tragikus eseményei, a történelmi bűncselekmények és sérelmek még továbbra sincsenek méltó és megnyugtató módon rendezve sem lezárva. Mennyi ilyen méltatlan sír lehet még?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) 2024. október 26-i közleménye szerint „méltatlan döntés volt Tomislav Nikolić volt szerb köztársasági elnök díjazása a szerb-magyar megbékélés címen”[137] (2024. október 30-án, a 2023. október 30-án elhunyt Pásztor István volt VMSZ elnök nevét viselő alapítvány részéről[138].)
– Nikolić korábbi radikális, gyűlöletet szító politikája, valamint az elnöki időszaka során elmulasztott bocsánatkérés – mellyel a magyarok 1944/45-ben elszenvedett ártatlan áldozatainak járó tiszteletet adhatta volna meg – mind ellene szól ennek a döntésnek.
A csúrogi megemlékezés virágai mellett a megbánás szava nem hangzott el, és cselekedetek sem követték szavait: a történelmi vegyes bizottság munkája félbemaradt, a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció nem szolgáltatott igazságot.
A VMDK álláspontja szerint Nikolić újbóli szerepeltetése nemcsak a néhai egypártvezér kultuszának fényezése, hanem egy hamis kirakat fenntartása is, amelyet pártja a mai napig működtet – áll a párt közleményében[139].

Csúrogon, 2013. június 26-án volt magyar-szerb/szerb-magyar vezetői „összeborulás”, koszorúzás, főhajtás, amit „történelmi megbékélésnek” is neveznek, de a bocsánatkérés csak a magyar oldalról hangzott el (az 1942. évi újvidéki razzia miatt). Szerb részről, még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért 1944/45-ös népirtásért[140]! Ez nélkül pedig a két nép barátsága csak jól hangzó parola, de a megbékélése aligha lesz őszinte.
BOZÓKI Antal
__________
[1] Vučić: Történelmi csúcson a szerb-magyar barátság. https://www.magyarszo.rs/hu/4664/kozelet/246147/Vu%C4%8Di%C4%87-T%C3%B6rt%C3%A9nelmi-cs%C3%BAcson-a-szerb%E2%80%93magyar-bar%C3%A1ts%C3%A1g-szerbia-magyarorsz%C3%A1g-Aleksandar-Vu%C4%8Di%C4%87-Orb%C3%A1n-Viktor.htm, 2021. július 8., 11:46 >> 2021. július 8. 20:49
[2] Magyar Közlöny. 554/2021. (IX. 29.) Korm. rendelet. 178. szám, 2021. szeptember 29. 8247.
[3] Uo.
[4] Zakon o potvrđivanju ugovora između Vlade Republike Srbije i Vlade Mađarske o prijateljskim odnosima i saradnji u oblasti strateškog partnerstva [Törvény a Szerb Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya közötti baráti viszonyokra és együttműködésre a stratégiai partnerség területére vonatkozó szerződés megerősítésére]
http://www.parlament.gov.rs/narodna-skupstina-.872.html, 2022. december 9.
[5] Vajdasági magyar áldozatok tömegsírjainak helymeghatározása. Nagy Abonyi Péter: Tömegsírok keresése a Vajdaságban. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Zenta, 2016. 83.
[6] A (Más) napló 80. Járekon még csak magyar emléktábla sem lett c. 2017. május 15-én közölt írásom felhasználásával. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9863
[7] Megemlékezés Járekon. https://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/megeml%C3%A9kez%C3%A9s-j%C3%A1rekon_1174988.html, 2020. október 31. 21.50
[8] Brücker István: Márványkeresztet avattak. Családi Kör, 2017. május 11. 12-13. Lásd még a Járekon magyar emléktábla nem lesz? C. írásom [Az autonómia és a reformok. (Más) napló 78.] http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Napl%C3%B3, és G. B.: Méltón megjelölni minden tömegsírt! Magyar Szó, 2017. november 2. 12
[9] dió: Tisztelet az áldozatoknak. Magyar Szó, 2017. május 8. 1.
[10] Uo.
[11] A falunak 1910-ben 10 180 lakosa volt, ebből 7211 szerb és 2730 magyar nemzetiségű. A háború után, 1948-ban tartott összeírás szerint a lakosság 7929 főt tett ki, ebből 7293 szerb, 193 magyar, a többi más nemzetiségű. A hiányzó magyarok közül 695 személyről van arra vonatkozó adat, hogy áldozatául esett a titói rendszer terrorjának: a faluban 1944. október dereka és 1945. január 23-a között végrehajtott emberirtásnak, majd a haláltáborban elszenvedetteknek. Negyvenöt januárjában ugyanis a falu teljes maradék magyarságát háborús bűnössé nyilvánították, és a 25 km-re levő Járek (Tiszaistvánfalva) német faluban kialakított haláltáborba deportálták őket. Még a templomukat és a temetőjüket is lerombolták. Hasonló sors érte Zsablya és Mozsor helység mintegy 2300 főt kitevő magyar lakosságát is. Forrás: 1. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest, 1912, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 880; p. 2. Matuska Márton: A megtorlás napjai. Újvidék, Magyar Szó – Forum, 1991, 393 p.; 3. Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? Temerin 2004. A VMDP Történelmi Bizottsága, 242 p.; 4. Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007, a szerző kiadása, 192.
A 2011-es népszámláláson 90 csúrogi, 85 zsablyai és 14 mozsori vallotta magát magyarnak.
70 év után eltörölték a magyarok kollektív bűnösségét Szerbiában – Ennek kellene örülnünk?
http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/32218-2014-11-02-18-00-19, 2014. november 2. 19:56
[12] 1910-ben Zsablya 7993 lakosából 1722 magyar, 1074 német, 5080 szerb volt. A 2011. évi népszámláláskor Zsablyának 9161 lakosa volt, ezek közül szerb 8672 (90,35%), magyar pedig 80 (0,88). (Zsablya: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsablya) Lásd még Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? A VMDP Történelmi Bizottsága. Temerin 2004. http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1207/01_cimoldal.pdf
[12] Petrik Verona Legenda a bácskai magyarokról c. verses visszaemlékezése szerint.
Mozsoron [Mošorin] az 1940-es évek elejétől 1940 derekáig két razzia zajlott le, amelyeknek összesen mintegy 270 helybeli személy esett áldozatául.
A kommunista hatalom adatai szerint 1941-ben a falunak 3458 szerb lakója volt, a negyvenkettőben lezajlott razziában közülük 179 esett áldozatul, közöttük egy magyar asszony. Közülük tehát minden 19-20-ik odaveszett. Az 1944. október végétől 1945 tavaszáig tartó kivégzések végéig adataink szerint 88 helybeli magyart veszejtettek el, illetve volt közöttük egy szerb férfi is. Ugyancsak a kommunista rezsim szerint ez az 1944 októberéig ott élő 656 magyar közül került ki, ami azt jelenti, hogy odaveszett minden 7-8-ik.
A második razziában lemészároltak vagyona nyomban a likvidálásuk után ebek harmincadjára jutott. Miután 1945 tavaszán a falu megmaradt magyar lakosságát, név szerint fölsorolva őket szintén háborús bűnössé nyilvánította egy tartományi bizottság, és valamennyiüket a járeki haláltáborba zárták, az ő vagyonuknak is ez lett a sorsa. Az is ide tartozik, hogy a magyar templomot is lerombolták, az egyházi és templomi dokumentumokat, kegytárgyakat pedig megsemmisítették. (néz): Terebélyessé nőnek-e a mozsori fák? Magyar Szó, 2015. november 28. 9.
[13] Petrik Verona Legenda a bácskai magyarokról c. verses visszaemlékezése szerint.
Mozsoron [Mošorin] az 1940-es évek elejétől 1940 derekáig két razzia zajlott le, amelyeknek összesen mintegy 270 helybeli személy esett áldozatául.
A kommunista hatalom adatai szerint 1941-ben a falunak 3458 szerb lakója volt, a negyvenkettőben lezajlott razziában közülük 179 esett áldozatul, közöttük egy magyar asszony. Közülük tehát minden 19-20-ik odaveszett. Az 1944. október végétől 1945 tavaszáig tartó kivégzések végéig adataink szerint 88 helybeli magyart veszejtettek el, illetve volt közöttük egy szerb férfi is. Ugyancsak a kommunista rezsim szerint ez az 1944 októberéig ott élő 656 magyar közül került ki, ami azt jelenti, hogy odaveszett minden 7-8-ik.
A második razziában lemészároltak vagyona nyomban a likvidálásuk után ebek harmincadjára jutott. Miután 1945 tavaszán a falu megmaradt magyar lakosságát, név szerint fölsorolva őket szintén háborús bűnössé nyilvánította egy tartományi bizottság, és valamennyiüket a járeki haláltáborba zárták, az ő vagyonuknak is ez lett a sorsa. Az is ide tartozik, hogy a magyar templomot is lerombolták, az egyházi és templomi dokumentumokat, kegytárgyakat pedig megsemmisítették. (néz): Terebélyessé nőnek-e a mozsori fák? Magyar Szó, 2015. november 28. 9.
[13] Bővebben lásd a Megkésett, deklaratív határozat c. írásom Matuska Márton Mozsor magyartalanítása – A felszabadulás ürügyén (1944-45). Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány. Budapest 2016. 129-137.
[14] Uo.
[15] VMMI kiadvány, az 5-ös jegyzetben, 17.
Csorba Béla, a VMDP elnöke, a Vajdaság Mának adott 2017. február 18-ai interjújában „több mint 6.500 ártatlan német, magyar és más nemzetiségű áldozatot” említ. Ternovácz István.
Csorba Béla: Több konzultációra lenne szükség a VMSZ és a VMDP között. https://www.vajma.info/cikk/valasz/21/Csorba-Bela-Tobb-konzultaciora-lenne-szukseg-a-VMSZ-es-a-VMDP-kozott-.html, 2017. február 18. 23:16
[16] Uo.
[17] Ádám Csilla: Megemlékezés Járekon: „Felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet”.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21880/Megemlekezes-Jarekon-34Felkialtojelnek-szanjuk-ezt-az-egyszeru-fakeresztet34.html, 2017. október 29. 18:27
[18] G. B.: Megemlékezés Járekon. Magyar Szó, 2017. október 30. 1.
[19] A szoborviták (3.) c. írásom bővített változata. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. október 13. 13:22, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14917, 2022. október 14.
[20] Topolya: Az 1944-45-ös ártatlan áldozatokra emlékeztek. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28052/Topolya-Az-1944-45-os-artatlan-aldozatokra-emlekeztek.html, 2022. november 15. 9:54
[21] Nyílt levél Topolya polgármesterének. https://www.vmdk.org.rs/, 2022. szeptember 13.
[22] Uo.
[23] VMMI kiadvány, az 5-ös jegyzetben, 52-60.
[24] Uo. 60.
[25] Uo. 52-60.
[26] A Szoborviták (2.) http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. október 10. 20:02 és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14906, 2022. október 11., és az Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató c. írásaim alapján (a hivatkozásokat lásd a 44-es jegyzetben)
[27] A hamis áldozatokkal kupeckedő politikusok. https://szmsz.press/2022/01/11/a-hamis-aldozatokkal-kupeckedo-politikusok/, 2022január 11 16:49
[28] Euronews Srbija/N. Kovačev: Protest LSV u Novom Sadu zbog spomenika žrtvama iz 1944/45: Ako zločinci budu na spisku, to je udar na sve nedužne žrtve [A VSZL tiltakozása az 1944/45-ös áldozatok emlékműve ellen: Ha a bűnözők a listán lesznek, az csapás lesz minden ártatlan áldozatra] https://www.euronews.rs/srbija/politika/64767/protest-lsv-u-novom-sadu-zbog-spomenika-zrtvama-iz-194445-ako-zlocinci-budu-na-spisku-to-je-udar-na-sve-neduzne-zrtve/vest, 2022. október 7. 18:44
Lásd még A.L.: Koškanje i provokacije: Protest LSV-a protiv spomenika „nevinim žrtvama“ 1944/45 u Novom Sadu ometali aktivisti koalicije „Zajedno“ [Lökdösés és provokálás: VSZL tiltakozását az 1944/45 évi „ártatlan áldozatok” újvidéki emlékműve elleni tiltakozását zavarták a Moramo koalíció aktivistái] https://www.danas.rs/vesti/politika/koskanje-i-provokacije-protest-lsv-a-protiv-spomenika-nevinim-zrtvama-1944-45-u-novom-sadu-ometali-aktivisti-koalicije-zajedno/, 2022. október 7. 20:10
[29] Aktivisták tiltakoztak a tervezett emlékmű ellen, előállították őket.
https://szmsz.press/2022/09/18/aktivistak-tiltakoztak-a-tervezett-emlekmu-ellen-eloallitottak-oket/, 2022. szeptember 18. 21:54
[30] Marko Vidojković, a Danas tárcaírója „Újvidéki Blaibergnek” [Novosadski Blajburg]. Danas, 2022. szeptember 20. 24.) és „náci emlékműnek” [Brkovi/Bajúszok. Danas, 2022. október 3. 28.] nevezi az emlékművet.
[31] Lásd a Euronews Srbija írását a 28-as jegyzetben.
[32] Uo.
[33] Uo.
[34] Комисија за тајне гробнице убијених послe 12. септембра 1944 [Аz 1944. szeptember 12. után kivégzettek Titkos Sírjai Feltárásának Állami Bizottsága]. Списак жртава и локације гробнивца [Аz áldoztok listája és a sírhelyek]. Az áldozatok nevét tartalmazó könyvek, illetve a neveket tartalmazó listák, valamint a részletes internetes adatbázis elérhető a szerbiai igazságügyi minisztérium honlapján: http://www.komisija1944.mpravde.gov.rs/cr/articles/pocetna/
[35] A. Latas: Tekst na obeležju samo na tri jezika [Az emlékmű felirata csak három nyelven]. Danas, 2022. szeptember 6. 8.
[36] Uo.
[37] Lásd a Euronews Srbija írását a 28-as jegyzetben.
[38] Uo.
[39] A részleteket lásd az Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (1-5) c. írásaimban.
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 2. 19:53, és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15058, 2022. december 3.; https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 4. 11:05, és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15063, 2022. december 4.; https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 6. 13:38;
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15067, 2022. december 6. és https://szmsz.press/2022/12/08/mi-lesz-a-sorsa-az-ujvideki-artatlan-aldozatok-emlekmuvenek/, 2022. december 8. 14:53; https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 10. 20:05., és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15080, 2022. december 11.; https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 12. 11:57, és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15086, 2022. december 12.
[40] Јанко Веселиновић: Говорилисте нешто о фашизму [Mondott valamit a fasizmusról] https://www.facebook.com/janko.veselinovic.37/videos/444857834428575
[41] „Senki sem fasisztázhat le bennünket!” https://pannonrtv.com/rovatok/politika/senki-sem-fasisztazhat-le-bennunket, 2022. október 22. 16:11 - 17:01
[42] Ellenzéki képviselők magyarellenes kirohanása a parlamentben. https://delhir.info/2022/10/24/ellenzeki-kepviselok-magyarellenes-kirohanasa-a-parlamentben/, 2022. október 24.
[43] Borko Stefanović – Zašto podižete spomenik fašistima u Novom Sadu? [Miért emelnek emlékművet a fasisztáknak Újvidéken? https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=TRF403PAITg
https://opozicijanajednommestu.rs/video-borko-stefanovic-zasto-podizete-spomenik-fasistima-u-novom-sadu/
[44] Lásd a 42-es jegyzetben.
[45] Novi rok za postavljanje spornog spomenika na Limanu, postament u međuvremenu zarastao u korov [Új határidő a limáni emlékmű felállítására, az alapkövet benőtte a gaz]. https://www.021.rs/story/Novi-Sad/Vesti/321066/Novi-rok-za-postavljanje-spornog-spomenika-na-Limanu-postament-u-medjuvremenu-zarastao-u-korov.html, 2022. október 27. 09:25 > 10:07
[46] Ötezer aláírás az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékműve ellen. https://szmsz.press/2022/10/30/otezer-alairas-az-1944-45-os-artatlan-aldozatok-emlekmuve-ellen/, 2022. október 30. 13:39
[47] Dragana Prica Kovačević: Predata peticija protiv spornog spomenika na Limanu, gradonačelnik kaže da će je razmotriti [Átadták a vitás emlékmű elleni petíciót, a polgármester azt mondja tanulmányozni fogja]. https://www.021.rs/story/Novi-Sad/Vesti/321406/FOTO-Predata-peticija-protiv-spornog-spomenika-na-Limanu-gradonacelnik-kaze-da-ce-je-razmotriti.html, 2022. október 31. 12:30 > 12:30
[48] Ana Oreg: Spomenik poniženja nevinih žrtava. [Öreg Anna: Az ártatlan áldozatok megalázása].
https://www.vreme.com/vesti/ana-oreg-spomenik-ponizenja-nevinih-zrtava/, 2022. október 31., és „Az őseim nem érdemlik meg, hogy nevük háborús bűnösök mellé kerüljön”. https://szmsz.press/2022/11/01/az-oseim-nem-erdemlik-meg-hogy-nevuk-haborus-bunosok-melle-keruljon/, 2022. november 1. 10:51
[49] Uo.
[50] Tómó Margaréta: „Megalapozatlan és veszélyes hisztériakeltés”.
https://szmsz.press/2022/11/04/megalapozatlan-es-veszelyes-hiszteriakeltes/, 2022. november 4. 15:11, és Öreg Anna válasza Pásztor Bálintnak: Horthy vajdasági rehabilitációja nem fog sikerülni! https://szmsz.press/2022/11/08/oreg-anna-valasza-pasztor-balintnak-horthy-vajdasagi-rehabilitacioja-nem-fog-sikerulni/, 2022. november 8. 17:15
[51] Liga: Pásztor Bálint hajtson főt az újvidéki razzia áldozatainak emléke előtt!
https://szmsz.press/2022/11/04/liga-pasztor-balint-hajtson-fot-az-ujvideki-razzia-aldozatainak-emleke-elott/, 2022. november 4. 17:57
[52] Öreg Anna válasza Pásztor Bálintnak – az 50-es jegyzetben.
[53] Rekordszámú szavazatot kapott a Magyar Összefogás. https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/rekordsz%C3%A1m%C3%BA-szavazatot-kapott-a-magyar-%C3%B6sszefog%C3%A1s_1390909.html, 2022. november 14. 20.04
[54] Lásd az előző jegyzetben.
[55] P.E.: Soha ennyi szavazat”. Magyar Szó, 2022. november 14. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5083/kozelet_mntvalasztas/275600/%E2%80%9ESoha-ennyi-szavazat%E2%80%9D-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-Magyar-Nemzeti-Tan%C3%A1cs-v%C3%A1laszt%C3%A1sok.htm, 022. november 13. 21:44 >> 2022. november 13., 22:16
[56] P.E. írás az 55-ös jegyzetben, és Pastor: Protivnici spomenika na Limanu čitavu mađarsku zajednicu žele da okaraterišu kao fašističku [A limáni emlékmű ellenzői a magyar közösséget fasisztának akarják jellemezni], https://www.021.rs/story/Novi-Sad/Vesti/322837/Pastor-Protivnici-spomenika-na-Limanu-citavu-madjarsku-zajednicu-zele-da-okaraterisu-kao-fasisticku.html?fbclid=IwAR2JMCrnwq9RVsgpG9RyYEbY08Ob2pgiz9pf08qeqjIKm42MelyzYIIWqI0, 2022. november 15. 08:06 > 12:19
[57] P.E. írása – az 55-ös jegyzetben.
[58] Uo.
[59] LSV: Ištvan Pastor sramotno izjednačava sve Mađare sa fašističkim zločincima [LSV: Pásztor István szégyenletesen kiegyenlíti a magyarokat a fasiszta bűnözőkkel]. https://lsv.rs/vesti/lsv:-istvan-pastor-sramotno-izjednacava-sve-madare-sa-fasistickim-zlocincima-17614/, 2022. november 15.
„Tisztelt Pásztor úr, szégyellje magát!” https://szmsz.press/2022/11/15/tisztelt-pasztor-ur-szegyellje-magat/, 2022. november 15. 17:23 Lásd még: A.D.M: Ne izjednačavati mađarsku zajednicu sa fašistima [Nem kiegyenlíteni a magyar közösséget a fasisztákkal]. Danas, 2022. november 16. 6.
[60] AFA Novi Sad. https://www.facebook.com/afanovisad/, 2022. november 15. 10:53.
[61] Uo.
[62] (POŠTOVANI) GOSPODINE PASTOR, SRAM VAS BILO! [(Tisztelt) Pásztor úr, szégyellje magát!] https://www.facebook.com/dignigardodbranigrad/, 2022. november 15. 13:31.
[63] Fókuszban – 2022. november 17. https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/78579
[64] Fókuszban – 2022. november 24. https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/78764
Lásd még Pásztor Bálint: Politikai célok miatt kérdőjelezik meg az újvidéki emlékmű legitimitását
https://www.magyarszo.rs/hu/5093/kozelet/276309/P%C3%A1sztor-B%C3%A1lint-Politikai-c%C3%A9lok-miatt-k%C3%A9rd%C5%91jelezik-meg-az-%C3%BAjvid%C3%A9ki-eml%C3%A9km%C5%B1-legitimit%C3%A1s%C3%A1t-P%C3%A1sztor-B%C3%A1lint.htm, 2022. november 24., 21:49 >> 2022. november 24. 23:01
[65] A részleteket lásd az Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (3.) c. írásomban. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 6. 13:38;
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15067, 2022. december 6., és https://szmsz.press/2022/12/08/mi-lesz-a-sorsa-az-ujvideki-artatlan-aldozatok-emlekmuvenek/, 2022. december 8. 14:53
[66] ПАСТОР И СВМ ПРЕКО СНС-А ВРШЕ РЕВИЗИЈУ ИСТОРИЈЕ [Pásztor és a VMSZ a Szerb Haladó Párton keresztül felülvizsgálják a történelmet]. http://preokret.org/, 2022. november 20., és Pokret za preokret: Pastor Balint ombanjuje javnost [Mozgalom a Változásért: Pásztor Bálint megtéveszti a nyilvánosságot]. Danas, 2022, november 21. 2.
[67] Sramotni napadi na istorijsko pomirenje [Szégyenletes támadások a történelmi megbékélésre]. https://www.politika.rs/sr/clanak/525710/Sramotni-napadi-na-istorijsko-pomirenje,19. 11. 2022. november 19. 14:33, és Pásztor Bálint. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. november 19. 10:25.
[68] Lásd a 66-os jegyzetben.
[69] Lásd a 64-es jegyzetben.
[70] Uo.
[71] Pásztor Bálint. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. november 24. 21:23
[72] Annemarie Vicsek. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. november 24. 21:23
[73] A részleteket lásd az Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (4.) c. írásom.
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 10. 20:05., és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15080, 2022. december 11.
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 12. 11:57
[74] Csaba Pressburger. https://www.facebook.com/pressburger, 2022. december 2. 18:08, és Bálintra várva. https://szmsz.press/2022/12/03/balintra-varva/, 2022. december 3. 11:38
[75] Uo.
[76] Uo. Lásd még Öreg Anna: Pásztor elszokott attól, hogy kérdéseket tegyenek fel neki. https://szmsz.press/2022/12/26/oreg-anna-pasztor-elszokott-attol-hogy-kerdeseket-tegyenek-fel-neki/, 2022. december 26. 19:12
[77] Dragan Gojić: LSV: Plato antifašizma umesto spomenika. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/lsv-plato-antifasizma-umesto-spomenika/, 2022. november 28. 16:56, és Vera Barišić: Plato antifašizma [Antifasiszta Plató]. https://fonet.rs/drustvo/36230896/plato-antifasizma-.html, 2022. november 28. 20:04
[78] Kocsi Zoltán: Megemlékeztek az 1848-49-es szabadságharc kitörésének évfordulójáról. https://www.magyarszo.rs/hu/2010_03_16/vajdasag_ujvidek/18005/Megeml%C3%A9keztek-az-1848-49-es-szabads%C3%A1gharc-kit%C3%B6r%C3%A9s%C3%A9nek-%C3%A9vfordul%C3%B3j%C3%A1r%C3%B3l.htm, 2010. március 16. 04:00
[79] Hangadó Szerda – 2022. november 30. https://media.rtv.rs/hu/hangado/78903, 54:20
[80] Bővebben lásd az Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (5.) c. írásom.
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 12. 11:57, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15086, 2022. december 12.
[81] Kovács Elvira: A történelmi megbékéléssel új fejezet kezdődött Szerbia és Magyarország kapcsolatában. https://szmsz.press/2022/12/07/kovacs-elvira-a-tortenelmi-megbekelessel-uj-fejezet-kezdodott-szerbia-es-magyarorszag-kapcsolataban/, 2022. december 7. 17:07
[82] Novi rok za postavljanje spornog spomenika na Limanu, postament u međuvremenu zarastao u korov [Új határidő a limáni emlékmű felállítására, az alapkövet benőtte a gaz]. https://www.021.rs/story/Novi-Sad/Vesti/321066/Novi-rok-za-postavljanje-spornog-spomenika-na-Limanu-postament-u-medjuvremenu-zarastao-u-korov.html, 2022. október 27. 09:25 > 10:07[83] Tómó Margaréta. Pásztor: Erről a vonatról jó volna leszállni. https://szmsz.press/2022/12/07/pasztor-errol-a-vonatrol-jo-volna-leszallni/, 2022. december 7. 14:20
[84] Uo.
[85] Annemarie Vicsek. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. november 24. 21:23
[86] NDNV: Opasno targetiranje novinarke Renate Bađi Ribar [Bágyi Ribár Renáta újságíró veszélyes célkeresztbe állítása]. https://ndnv.org/2022/12/08/ndnv-opasno-targetiranje-novinarke-renate-badi-ribar/; Újabb reakciók a Fókuszban című műsor kapcsán. https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/f%C3%B3kuszban_1398290.html, 2022. december 09. 20.32, és https://youtu.be/ojQ9MccEJI0
[87] A VMDK szolidaritást vállal az RTV újságírójával Bágyi Ribár Renátával. https://www.vmdk.org.rs/a-vmdk-szolidaritast-vallal-az-rtv-ujsagirojaval-bagyi-ribar-renataval/, 2022. december 8.
[88] Uo.
[89] Uo.
[90] Öreg Anna: A VMSZ dönti el, hogy ki a jó és ki a rossz magyar?
https://szmsz.press/2022/12/09/oreg-anna-a-vmsz-donti-el-hogy-ki-a-jo-es-ki-a-rossz-magyar/2022. december 9. 11:59
[91] Ismét elodázták az újvidéki emlékmű felavatását. https://szmsz.press/2022/12/12/ismet-elodaztak-az-ujvideki-emlekmu-felavatasat/, 2022. december 12. 12:46
Lásd még Intervju: Ana Oreg, predsednica vojvođanskog odbora Pokreta slobodnih građana. Trojni pakt Vučića, Orbana i Pastora [Interjú: Öreg Anna, a Szabad Polgárok Vajdasági Bizottságának elnöke. Vučić, Orbán és Pásztor hármas paktuma]. Vreme, 1667. szám, 2022. december 15. https://www.vreme.com/vreme/trojni-pakt-vucica-orbana-i-pastora/
[92] Újvidéki emlékműállítás: A listán szereplők közül újabb ötről derült ki, hogy háborús bűnös.
https://szmsz.press/2022/12/19/ujvideki-emlekmuallitas-a-listan-szereplok-kozul-ujabb-otrol-derult-ki-hogy-haborus-bunos/, 2022. december 19. 8:50
Lásd még Marcelo: Mondjunk egy hatalmas nemet az újvidéki emlékműre és a Sodros fáinak kiirtására! https://szmsz.press/2022/12/19/marcelo-mondjunk-egy-hatalmas-nemet-az-ujvideki-emlekmure-es-a-sodros-fainak-kiirtasara/, 2022. december 19. 12:04, és Veliko hvala Marčelu na podršci! [Nagy hála Marčelónak a támogatásért]. https://www.facebook.com/watch/?v=710387403784007&ref=sharing
[93] Uo.
[94] Újvidéki emlékmű-botrány: A listáról további nyolc személyről derült ki, hogy háborús bűnös
https://szmsz.press/2022/12/23/ujvideki-emlekmu-botrany-a-listarol-tovabbi-nyolc-szemelyrol-derult-ki-hogy-haborus-bunos/, 2022.december 23. 17:36
[95] Újvidéki emlékmű: Visszalépett a kivitelező.
https://szmsz.press/2022/12/28/ujvideki-emlekmu-visszalepett-a-kivitelezo/, 2022-12-28 11:33, és
Újvidék: Felbontották a szerződést az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékművének megépítéséről.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28166/Ujvidek-Felbontottak-a-szerzodest-az-1944-45-os-artatlan-aldozatok-emlekmuvenek-megepiteserol.html, 2022-12-28 11:33
[96] „Még ezt a talapzatot is el kell innen tüntetni, mert a VMSZ a fasizmust próbálta meg rehabilitálni”.
https://szmsz.press/2022/12/29/meg-ezt-a-talapzatot-is-el-kell-innen-tuntetni-mert-a-vmsz-a-fasizmust-probalta-meg-rehabilitalni/, 2022. december 29. 16:13
LOSONCZ Márk: Nyílt levél Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának. https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-a-vmsz-hatalmi-dolyfenek-amokfutasa/, 2022. december 30.
[97] Vajdasági Szociáldemokrata Liga: Vissza kell vonni az újvidéki emlékműről szóló döntést.
https://szmsz.press/2022/12/29/vajdasagi-szocialdemokrata-liga-vissza-kell-vonni-az-ujvideki-emlekmurol-szolo-dontest/, 2022. december 29. 7:10
[98] Uo.
[99] (VRTV) Híradó - 2022. december 29. https://media.rtv.rs/hu/hirado/79700, 9:40-
Lásd még A megemlékezés nemzeti,közös ügyünk. Magyar Szó, 2024. november 2. 9., és Kiállunk a méltó emlékmű mellett. Uo.
[100] Újabb kilenc személyről derült ki, hogy háborús bűnös. https://szmsz.press/2023/01/05/ujabb-kilenc-szemelyrol-derult-ki-hogy-haborus-bunos/, 2023. január 5. 10:18[101] Uo.
[102] Visszhangzik a Kátyi erdő. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18673/Visszhangzik-a-Katyi-erdo.html, 2015. május 31. 19:32, és Magyar Szó, 2015. június 2. 12.
[103] VMMI kiadvány, az 5-ös jegyzetben, 70.
[104] Uo.
[105] Bővebben lásd a Rehabilitálták az újvidéki folyamőrség laktanyájában kivégzett Dobi Kálmánt c. írásom.
http://www.keskenyut.hu/page/234/art/1029/akt/1/html/rehabilitaltak-az-ujvideki-folyamorseg-laktanyajaban-kivegzett-dobi-kalmant.html, 2014. szeptember 7.
Dobi Kálmán tragédiájáról és rehabilitálásáról lásd még Matuska Márton: Az elhallgatott razzia. Vérengzés Újvidéken (1944-1945). Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány. Budapest 2015, 59-63. és 65-66.
[106] A folyamőrség laktanyájában történtekről lásd: Habram Károly Az utolsó élő tanú c. írását. Családi Kör, 2005. szeptember 15. 20-21.
[107] Bővebben lásd Matuska Márton: Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45). Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015. 7. és 10-11. Az Újvidéken likvidált 305 személy névsorát lásd az idézett kiadvány 262-269. oldalán.
[108] A VMSZ megerősítette: nem a magyaroknak állítanak 44/45-ös emlékművet Újvidéken
https://delhir.info/2021/03/12/a-vmsz-megerositette-nem-a-magyaroknak-allitanak-44-45-os-emlekmuvet-ujvideken/
[109] Bizonyára a három párt 2016. március 8-án aláírt koalíciós szerződéséről van szó. VMSZ–VMDP–MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. 14:18 2016. március 8. 14:18. A szerződés szövege azonban az interneten nem található meg. Így nem lehet megállapítani, hogy szerepel-e benne a (Makovecz-)torony, vagy sem.
Matuska Márton erről ezt írja: „Az e három párt által aláírt okmányban olvasható, hogy vállalják a torony építésének kezdeményezését.” Magyar mementó Újvidéken (6.). Mi változott az első megemlékezés óta? Magyar Szó, 2017. január 31. 10. Mások viszont úgy tudják, hogy ebben a kérdésben csak „szóbeli egyezség” volt.
A média szerint a három párt szerződésében ez áll: „A pecséttel ellátott koalíciós szerződés értelmében a VMSZ programjába beépítésre kerülnek a VMDP és a Magyar Egység Párt által megfogalmazott programelemek.” VMSZ–VMDP–MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. [14:18]
[110] VMDP: Az újvidéki emlékműállítás nincs összhangban a közös program célkitűzéseivel.
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/3053/VMDP-Az-ujvideki-emlekmuallitas-nincs-osszhangban-a-kozos-program-celkituzeseivel.html, 2016. augusztus 30. 20:34
Bővebben lásd A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai – (Árnyék)jelentés 2017 c. könyvemben. Árgus, Újvidék, 2017 220-224.
[111] A VMDP és Csorba Béla szerint a délvidéki magyarságnak olyan elnök kell, mint Vučić. https://delhir.info/2017/02/19/a-vmdp-es-csorba-bela-szerint-a-delvideki-magyarsagnak-olyan-elnok-kell-mint-vucic/ 2017. február 19. 11:48
Az interjúban, amelyre a Délhír hivatkozik, az újságíró megállapítására, miszerint „a VMDP koalíciós partnerének, a VMSZ-nek az újvidéki körzeti szervezete egy másik emlékmű megépítését kezdeményezte, amelyen csak annyi állna, hogy „az 1944-45-ös áldozatoknak”, „magyar” előjel nélkül…”, Csorba így válaszolt:
– Ebben a kérdésben a VMDP és a VMSZ között nincs egyetértés. Mi viszont a VMSZ támogatása nélkül ezt a célt nyilván nem tudjuk elérni. Ugyanakkor fontosnak tartottuk rögzíteni, hogy ilyen legitim elképzelés és javaslat van. Ezzel tartozunk annak a küzdelemnek, amit korábban az újvidéki magyarok nevében néhai Papp Ferenc folytatott. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Makovecz Imre is felkarolta ezt az ügyet és erre vonatkozóan ingyenesen egy tervet dolgozott ki. Ezek létező tervek, létező dokumentumok és elsősorban politikai akarat kérdése, hogy ez az emlékmű realizálódik-e.” Lásd a 15-ös jegyzetben idézett írást.
[112] Mák Ferenc: A kivégzések hosszú időn át folytak. Lásd Matuska Márton újságíró, Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45) című könyvében (Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015), 7-9.
[113] (Pannon RTV) Szobrot állítanak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak Újvidéken. https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/szobrot-allitanak-az-194445-os-artatlan-aldozatoknak-ujvideken, 2016. augusztus 31. 9:53
[114] Pályázat az 1944-45-ös ártatlan áldozatok újvidéki emlékműve terének rendezésére. https://www.magyarszo.rs/hu/4713/kozelet/249501/P%C3%A1ly%C3%A1zat-az-1944-45-%C3%B6s-%C3%A1rtatlan-%C3%A1ldozatok-%C3%BAjvid%C3%A9ki-eml%C3%A9km%C5%B1ve-ter%C3%A9nek-rendez%C3%A9s%C3%A9re-%C3%BAjvid%C3%A9k.htm, 2021. szeptember 1., 10:40 >> 2021. szeptember 1. 13:28
[115] (Autonomija). Novi Sad: Antifašisti postavili crvenu zvezdu petokraku [Újvidék: Az antifasiszták ötágú vörös csillagot helyzetek el]. https://hu.autonomija.info/, 2023. május 9.
[116] szb: Razzia-emlékközpont épül Újvidéken. Magyar Szó, 2023. január 24. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/images/cache/1440x609/crop_0_33_2000_879/images%7Ccms-image-000287370.jpg, 2023. január 24., 09:30
[117] Hangadó szerda - 2023.02.02. https://media.rtv.rs/hu/hangado/80509, 0:47:47-
[118] F.D.: Elhordják a Mostogradnja barakkjait. Magyar Szó, 2024. március 8. 10., és/vagy https://www.magyarszo.rs/vajdasag/ujvidek/a.305153/Elhordjak-a-Mostogradnja-barakkjait, 2024. március 8. 7:30
[119] Uo.
[120] Lásd a 116 alatti írást.
[121] Bővebben lásd a „Razzia-emlékközpont épül Újvidéken” c. írásom.
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2023. február 6. 11:38, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15248, 2023. február 6.
[122] T.A.: Aki akar látni, az lásson. Családi Kör, 2023. január 26. 8-9, és/vagy https://szmsz.press/2023/01/27/aki-akar-latni-az-lasson/, 2023. január 27. 6:27
[123] Felállították az új emlékkeresztet Verbászon. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/felallitottak-az-uj-emlekkeresztet-verbaszon, 2018. május 23. 17:10
[124] VMMI kiadvány, az 5-ös jegyzetben, 71.
[125] P.L.: Az 1944–45-ös megtorlások ártatlan áldozataira emlékeztek Verbászon.
Magyar Szó, 2022. november 11. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5077/vajdasag/275204/Az-1944%E2%80%9345-%C3%B6s-megtorl%C3%A1sok-%C3%A1rtatlan-%C3%A1ldozataira-eml%C3%A9keztek-Verb%C3%A1szon-verb%C3%A1sz-megeml%C3%A9kez%C3%A9s.htm, 2022. november 7., 12:27
[126] JJ: Elítéljük a verbászi kereszt megrongálását. Magyar Szó, 2013. január 28. 6.
[127] Uo.
[128] A partizán megtorlás áldozataira emlékeztek Verbászon. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/partizan-megtorlas-aldozataira-emlekeztek-verbaszon. 2017. 11. 5. 22:58
[129] Uo.
[130] (Pannon RTV) Felállították az új emlékkeresztet Verbászon. https://www.vmsz.org.rs/hirek/terepi-tortenesek/felallitottak-az-uj-emlekkeresztet-verbaszon, 2018. május 24. 8:43
[131] Lásd a 123-as jegyzetben lévő írást.
Lásd még P.L., LMT, K.I.: Emlékezetünk és örökségünk. Magyar Szó, 20024. november 5. 5.
[132] Üzleti park és modern piactér épül az ártatlan áldozatok tömegsírjára.
https://szmsz.press/2024/08/02/uzleti-park-es-modern-piacter-epul-az-artatlan-aldozatok-tomegsirjara/, 2024. augusztus 2. 15:21
Lásd még: Bevásárlóközpont épül Szenttamáson a piac helyén. https://szmsz.press/2024/08/02/bevasarlokozpont-epul-szenttamason-a-piac-helyen/,
2024. augusztus 2. 14:13
[133] Uo. Lásd még Tómó Margaréta: Tömegsírra épül egy bevásárlóközpont a vajdasági Szenttamáson? https://balk.hu/2024/08/02/tomegsirra-bevasarlokozpont-vajdasag-szenttamas/
[134] Üzleti park…, a 132-es jegyzetben.
[135] Uo.
[136] Uo.
[137] A megbékélés hamis dísze: Miért méltatlan Tomislav Nikolić kitüntetése?
(VMDK KÖZLEMÉNY). office@vmdk.org.rs, 2024. október 26. 10:32
[138] P. E.: A megbékélés őrzendő emlék. Magyar Szó, 2024. október 31. 1., 4.
[139] VMDK közlemény a 137-es jegyzetben.
[140] Lásd Bottik József: Eltitkolt népirtás a Délvidéken című könyvét. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944/45 Alapítvány. Budapest, 2023, p. 513.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése