2020. április 29., szerda

A költségvetési tanács szerint hiba a polgároknak ígért 100 eurónyi támogatás

Belgrád -A költségvetési tanács szerint megfelelőek a büdzsében eszközölt válságellenes módosítások, ám valószínűtlen, hogy mindegyik cél megvalósítható.

pare, novac, kasa, ušteda, dobrovoljni prilog
Pixabay/Alexas Fotos

A tanács szükségesnek ítélte az intézkedéseket, mert ezeknek a célja az, hogy enyhítsék a járvány gazdasági kárait. Hangsúlyozzák azonban, hogy egyelőre nem lehet tudni, meddig tart a rendkívüli állapot az országban, és az sem világos, mekkora mértékben csökken a nemzeti jövedelem.
A költségvetési tanács úgy véli, hogy a polgároknak ígért 100 eurónyi támogatás hiba, és ezt már korábban jelezték a kormánynak.
Nem látnak garanciát arra, hogy a közvetlen pénzjuttatás eléri a kívánt hatást, vagyis a fogyasztás növelését.
 

A szerbiai polgárok többsége a „koronavírus ellen küzdő válságstáb” egyetlen tagjában sem bízik

A Nemzetközi Közpolitika Központja nevű civil szervezet közvélemény-kutatásának eredményei szerint a szerbiai polgárok 86 százaléka nem fél attól, hogy ő vagy a családtagjai megfertőződnek koronavírussal, de mégis többnyire betartja az alapvető óvintézkedéseket.

A megkérdezettek 90 százaléka úgymond derűlátó: bízik benne, hogy legkésőbb június elsejéig sikerül legyőzni a koronavírust, ami szerintük egyúttal a rendkívüli állapot végét is jelenti majd.
Ami a válságstáb tagjait illeti, a polgárok 27 százaléka Predrag Kohnnak, 20 százaléka Darija Kisić Tepavčevićnek, 15 százaléka Goran Stevanovićnak és mindössze 8 százaléka Branimir Nestorovićnak hisz.
Harminc százalékuk egyiket sem tartja bizalomgerjesztőnek.
A megkérdezettek 55 százaléka azt mondta,
a vezető politikusok nyilatkozataikkal nyugtalanságot és pánikot keltenek.
A felmérés alanyainak 35 százaléka úgy véli, a rezsim „felfújta” a válságot, hogy elterelje a figyelmet más problémákról.
(tanjug.rs nyomán, fotó: danas.rs)

Spiegel:

Koronadiktatúra van Szerbiában

Spiegel: Koronadiktatúra van Szerbiában

Igazából azonban nem volt szüksége a különleges jogosítványokra, hiszen évek óta minden akadály nélkül kormányoz. De ha úgy lép fel, mintha az országban háború volna, az jól jön neki, hiszen egyre nagyobb a felháborodás a korrupció és a gazdasági-társadalmi kilátástalanság miatt. Azt pedig leplezni kell.
Koronadiktatúra van Szerbiában, bekasztlizzák a demokráciát. Az ország elnöke minden szomszédos államnál tovább megy a szabadság korlátozásában, a bírálók azt mondják, hogy megszegi az alkotmányt és diktatúrát alakít ki. Az elején Vučić is lebecsülte a bajt, de azután a parlament megkerülésével hirdette ki a rendkívüli állapotot. Azóta pedig masszívan visszaszorítja az alapjogokat, noha a szerbeknél túl nagy gondot idáig még nem okozott a vírus.
A térségben jó pár kormány arra használja a különleges állapotokat, hogy növelje hatalmát és megnyirbálja a szabadságjogokat. Sokszor erős kétség övezi, hogy mennyire legálisak és arányosak ezek a lépések. Magyarországot pl. az egész földrészen bírálat éri a meghatározatlan időre szóló felhatalmazási jogszabály miatt. De Szerbia még rajta is túltesz. Nem ez az első alkalom, hogy az államfő magasból tett az alaptörvényre. Gátlástalanul leszalámizza a jogállamot. Idetartozik, hogy a kormány – akárcsak Magyarországon - video sajtóértekezleteket tart, kérdéseket csakis e-mailben lehet neki feltenni.
A szerb Helsinki Bizottság vezetője sajnálatosnak tartja, hogy az EU nem figyel oda. Mint kifejti, Brüsszel számára az fontos, hogy Vučić segítse elő a koszovói rendezést, cserében szabad kezet kap a belpolitikában. Az elnök eközben a nemzet megmentőjeként tünteti fel magát. Közszerepléseit leírhatatlan melodráma jellemzi. Lélegeztető gépeket osztogat a kórházakban, azt magyarázza, hogy az emberekért harcol.
Igazából azonban nem volt szüksége a különleges jogosítványokra, hiszen évek óta minden akadály nélkül kormányoz. De ha úgy lép fel, mintha az országban háború volna, az jól jön neki, hiszen egyre nagyobb a felháborodás a korrupció és a gazdasági-társadalmi kilátástalanság miatt. Azt pedig leplezni kell.
Spiegel/Szelestey Lajos

2020. április 28., kedd

 
Danas, 2020. április 274. 

Délvidéken immár alig van koronavírusos beteg, Pásztorék azonban továbbra sem követelik a kijárási tilalom feloldását!

Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke rámutatott, hogy Délvidéken a koronavírussal fertőzöttek száma mindössze 656 (szerbiai szinten 8 275-en kapták el a vírust) és megdicsérte a vajdaságiakat a felelősségteljes magatartásukért.

Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár pedig örömmámorban úszva kiemelte, hogy
az összes európai régió közül Vajdaság áll legjobban a koronavírus elleni küzdelem terén.
A fentiek tükrében (is) sokakban felmerül a kérdés: miért kell a délvidéki polgároknak hetek óta bezárva szenvedniük a dél-szerbiai lakosság rossz higiéniai szokásai vagy az ottani egészségügyi személyzet egy részének felelőtlen viselkedése miatt? Miért kell, mint mindig, osztozni az ő sorsukban?
Miért nem képesek Pásztorék legalább annyira megemberelni magukat, hogy követeljék a szerb elnöktől vagy a kormánytól, szüntessék meg a kijárási tilalmat Délvidék esetében?
Mindenki tudja a választ ezekre a kérdésekre, de nem árt többször is emlékeztetni Pásztorékat mindarra, amit nem tesznek meg az itteni magyarságért és általában a délvidéki polgárokért.
(fotó: kurir.rs)