2017. október 30., hétfő

Megemlékezés


Csúrogon: "A múltat nem lehet kitörölni az emlékezetből"

 

Megemlékezés Csúrogon: "A múltat nem lehet kitörölni az emlékezetből"
Csúrogon, a település határában, a valamikori sintérgödörnél felállított emlékhelynél gyűltek össze ma délután az emlékezők, azon a helyen, ahol 1944 őszén a környékről összegyűjtött több ezer magyar férfit lemészárolták a szerb partizánok.
Térségünkön végigsöprő szélvihar miatt a megemlékezés a tervezettnél rövidebb ideig tartott. A himnuszt követően egy szavalat hangzott el, majd a megjelent szervezetek és intézmények vezetői elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Az eseményen jelen voltak a történelmi egyházak képviselői, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Jasmina Mina Jurišin, a Razzia 1942 Emlékegyesület titkára, valamint Teleki Júlia a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője.
Hajnal Jenő, a szervező Magyar Nemzeti Tanács elnöke a megemlékezést követően elmondta, a megbékélés, a szerb-magyar együttműködés olyan lehetőségét látják Csúrogon, amelyet soha korábban nem tapasztaltak.
- Ez az időjárás és minden arra figyelmeztet bennünket, hogy feledni, kitörölni az emlékezetből nem lehet a múltat. Ilyen viharban is, de az emberek ekkora kitartással itt vannak, együtt imádkozunk, együtt érezzük mindazoknak az életútját, akiknek mivel magyarok voltak, meg kellett halniuk. Azt hiszem, hogy ez az a pillanat, amikor az ember a meghatódottságtól, az elhangzott énekektől, az imáktól úgy érzi, hogy érdemes ide eljönni, zarándoklatként felfogni ezt az utat - mondta az MNT elnöke.
Ádám Csilla
2017. október 29. [18:39]




Járekon: "Felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet"

 

Megemlékezés Járekon: "Felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet"
Guszton András és Csorba Béla
A járeki emlékmű mellett felállított fakeresztnél gyűltek össze ma az emlékezők, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket.
Járekon közel hatezer felnőtt, és ezer gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek, éhezésnek, a jugoszláv kommunista partizánhatóság által létesített koncentrációs táborban közel 200 magyar vesztette életét. Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke megemlékező beszédében kiemelte,az idén felavatott emlékmű elkészültét pártjuk politikai munkája előzte meg, az emlékhely szövege azonban nem tesz említést a magyar áldozatokról. - Az emlékhely nem kis mértékben nekünk köszönhetően is, megépült, és méltó keretek között felavatásra került. Egyrészt örömet okozva mindannyiunknak, másrészt csalódást is okozva nekünk, magyaroknak. Hiszen rólunk megfeledkeztek. Azt kell mondjuk, ismerve az ügy részleteit, hogy szándékosan, hiszen a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti megállapodás eredetileg még tartalmazta a magyarokra való emlékezést is. Mint tudjuk, erről szó sincs! Az emlékhelynek sem a német, sem a szerb, sem a magyar szövege nem tesz említést a magyar áldozatokról.
Hosszú ideig láttuk a makacs ellenállást, amellyel megpróbálták letagadni az egykori haláltábor létét. Ez az ellenállás a német áldozatok vonatkozásában megszűnt, a magyarok tekintetében viszont tovább tart. A járeki tábor magyar áldozatainak emlékét mintha ki akarnák törölni a történelemből, pedig ami egyszer megtörtént, azt többé soha senki nem teheti meg nem történtté.
Eredetileg azt szerettük volna, ha a járeki emlékmű valamennyi áldozatra egyként emlékezik, hiszen együtt szenvedtek és egymásra dobálva kerültek a tömegsírokba. Nem a mi vétkünk, hogy mégsem így történt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ebbe bele is nyugszunk.
Egyelőre figyelmeztető felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet, de természetesen más lépéseket, józan, baráti javaslatokat is tenni fogunk a magyarok teljes értékű kegyeleti jogának érvényesítése érdekében, összhangban a szerb-magyar megbékéléssel és kitartóan jogaink védelmében - tette hozzá a párt elnöke.
Szungyi László főesperes plébános megáldotta a fakeresztet, az emlékezők elénekelték a himnuszt, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Ádám Csilla
2017. október 29. [18:27]



2017. október 29., vasárnap

Danas, 2017, október 27. 9.

Nem mindenki Pásztor:

Az egyik legismertebb bosnyák politikus Brüsszeltől is követeli majd a területi autonómiát Szandzsák számára?

 


 

 

 


 

 

 

 

 

A Bosnyák Nemzeti Tanács emlékeztet arra a tényre, miszerint Szandzsákban 1991-ben népszavazást tartottak, amelyen a polgárok arra az egyszerű és konkrét kérdésre válaszolhattak, akarják-e a teljes területi és politikai autonómiát vagy sem. A referendumon a résztvevők (összesen 183 302 szavazó) 98,85 százaléka igennel válaszolt. Az akkori rezsim nem volt hajlandó elismerni a népszavazást és annak eredményét.

Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke kijelentette, hogy a Szerbiában élő szandzsáki közösség továbbra is rendkívül elégedetlen a státusával. Szerinte Szerbia egyáltalán nem tekinthető modern jogállamnak.
Mint mondta, a szerb kormány által kidolgozott és az Európai Uniónak elküldött ún. akcióterv, amely a nemzeti kisebbségekkel fogalkozik, nem legitim, ugyanis nem tartalmazza a bosnyákok igényeit és érdekeit.
Ugljanin követeli az akcióterv módosítását.
Utalt rá, hogy a szandzsáki bosnyákok jogérvényesítése érdekében, ha kell, akár Brüsszelhez is fordul.
Eközben Pásztor és pártja, a VMSZ, csakúgy, mint az esernyője alatt levő Magyar Nemzeti Tanács egy szóval sem panaszkodik az elszegényedett, megalázott, elvándorló, zsugorodó délvidéki magyarság helyzetére.
(a vesti-online.com nyomán)

2017. október 28., szombat

(Más) Napló 90.



Növekvő nemzeti kisebbségi jogok?
Kisebbségjogi témák

Október 18.
„Nem romlik, de nem is javul”
Dr. Hajas Pál, a Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, az Európai Vidéki Hálózatok Közgyűlésének tagja a Hét Napnak nyilatkozva elmondta: „Fájó pont volt a vajdasági/délvidéki polgármesterek beszámolója. Az ő helyzetük nem csak hogy nem javult az elmúlt időszakban, hanem a migráció beindulásával még lassultak is azok a közeledések, amelyek elkezdődtek, és úgynevezett kényszerpályák alakultak ki.” [1]
Egy magyarországi politikus ki merte mondani: Az itteni magyarok helyzete „nem csak hogy nem javult az elmúlt időszakban, hanem a migráció beindulásával még lassultak is a közeledések”. A „közeledések” és a „kényszerpályák” alatt viszont sok minden kimondatlan maradt. 


Október 18.
„A törvény növeli a nemzeti kisebbségek jogait”?
A „hamarosan a parlament elé kerülő” nemzeti kisebbségi „kerettörvényről”[2]Hajnal Jenő, a magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének értékelése szerint –, „összességében el lehet mondani, hogy a törvény inkább növeli a nemzeti kisebbségek individuális és kollektív jogait, még akkor is, ha csak nagyon kis mértékben. Főleg a nyelvhasználat terén hoz javulást, miközben várható a hivatalos nyelvhasználati törvény módosítása. A jogok többsége már beépült az alkotmányba, vagy pedig bizonyos törvényekbe, ezért a módosítások túlnyomó része inkább finomításnak, nem pedig érdemi változásnak tekinthető. Ha ennél többet akar az ember, az alkotmánymódosítással járt volt, most azonban nem ez történt”.[3]
Az újságíró kérdésére, „milyen kedvező rendelkezéseket emelne ki”, az MNT elnöke a következőket válaszolta: „a nemzeti hovatartozásnak a bejegyzését a hivatalos nyilvántartásba” (amiről az érintett nyilatkozhat, ha megkérdezik, de nem köteles); „a földrajzi nevek, közintézmények és közvállalatok nevének kiírását a kisebbségi nyelveken is (ami eddig is a nemzeti kisebbségi jogokhoz tartozott); „a legfontosabb törvények megjelenítését a nemzeti kisebbségek nyelvén” (ez  is korábban a gyakorlathoz tartozott); a hivatalos nemzeti szimbólumok ezentúl az év minden napján, azaz nem csak ünnepnapokon lehetnek nyilvánosan elhelyezve a nemzeti tanácsok székhelyén” (aminek természetesnek kellene, hogy legyen), hogy „a pozitív diszkrimináció elve mind a foglalkoztatásnál, mind az elbocsátásoknál belekerült a törvénybe” (ez is már huzamosabb ideje szerepel a különböző kormányhatározatokban, csak éppen semmi sem valósult meg belőle),  valamint azt, hogy a törvény „toleranciát serkentő programok kidolgozását irányozza elő a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival, illetve ezek végrehajtását az oktatásban” (ebből csak az nem világos, hogy a törvény ezeknek a „programoknak” az  alkalmazását a többségi nemzet tagjaira is vonatkoztatja-e).
Hajnal „a kedvező rendelkezések” között említette még, hogy „a szakterminológia tanítására engedélyezett felsőoktatási intézményeknek, hogy szakterminológia lektorátusokat szervezzenek és működtessenek saját tevékenységük keretében”ilyen lektorátusok már a múlt század végén léteztek az egyes újvidéki karokon), hogy „a törvény precízebben meghatározza a Köztársasági Kisebbségi tanács feladatkörét, munkáját és összetételét, valamint megszab egy határidőt is: 2018. január l-jéig kell a helyi önkormányzatoknak összehangolniuk működésüket az  a kisebbségi hivatalos nyelvhasználattal” (ezt is már régen meg kellett volna tenni).[4] 
Érti-e ebből valaki, hogy akkor most a „kerettörvény” mivel is növeli a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogait?
Az MNT elnökével szemben, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közössége (VMDK) úgy látja, hogy a „kerettörvény” által „Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. A párt kifejezi reményét, hogy „meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni akik most a hatalmi koalíció részét képezik” – olvasható a párt által közreadott szövegben.[5]


Október 19.
Létszámleépítés

Ada községben az állami létszámleépítés miatt 13 személy vált munkafelesleggé – adta hírül a sajtó.[6]

A szerb kormány rendelete szerint 2017-ben az adai önkormányzatban és a hozzá tartozó közintézményekben, közvállalatokban legfeljebb 175 állandó munkaviszonyban lévő alkalmazott dolgozhat (az eddigi 188 közül).[7]
A temerini községi képviselő-testület augusztus 25-i ülésén a képviselők szavazattöbbséggel úgyszintén elfogadták az „önkormányzati rendszerben alkalmazottak létszámcsökkentését”, miszerint az állandó munkaviszonyban lévők számát 366-ról 3338-ra csökkentik”.[8]

A vitában „a magyar pártok (VMDP és VMSZ) kérték, hogy a leépítéskor vegyék figyelembe a község lakosságának nemzetiségi összetételét”.[9] (Mi az, hogy „kérték”? Vagy ez nem törvényi/nemzeti kisebbségjogi szempont?!)

A jelekből ítélve, a szerb kormányrendelet alapján, a többi önkormányzatban i hasonló intézkedéseket hoznak. Egy oknyomozó újságírónak – ha lenne ilyen – követni kellene, hogy az elbocsátások során, hogyan megvalósul-e a Hajnal Jenő, az MNT elnöke, és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselője által említett „pozitív diszkrimináció elve”, miszerint munkahelymegszűnés esetén, „a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében”, „két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben”[10] – ebben az esetben –, tartsák meg a munkaviszonyban.

 


Október 21.
Óvodai szórványközpontok
– Eddig soha nem tapasztalt óvodafejlesztési program kezdődik a Kárpát-medencében, a magyar kormánynak köszönhetően. Vajdaságban az első ütemben, tehát idén és jövőre 6 óvodai szórványközpont létesül, 19 óvoda felújítása, bővítése, eszközfejlesztése is szerepel a programban, 129 óvoda kap magyar jellegű játszósarkot, valamint 63 intézményben EU-konform játszótér kialakítása is megvalósul – írja Mihályi Katalin a Magyar Szóban közölt egész oldalas írásában.
„A magyar kormánynak köszönhetően Vajdaságban az első ütemben erre a célra 500 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 375 millió forint a Magyar Nemzeti Tanács koordinálásában kerül felhasználásra, 125 millió forint pedig az egyházi óvodafejlesztéseket szolgálja”[11] – olvasható az idézett írásban
– A magyar kormány támogatásának köszönhetően mindenhol, ahol magyar nyelvű óvodai nevelés folyik, részesülnek a támogatás valamely formájából. Lesz, ahol épület-felújítás történik, másutt magyar jellegű játszósarok, EU-konform játszótér létesül. Nagyon jelentősnek tartom, hogy óvodai szórványközpontokat hozunk létre Maradékon, Nagykikindán, Nagybecskereken, Székelykevén, Ürményházán és Zomborban, amelyekben mintegy 100 új óvodai férőhely jönne létre. Az óvodafejlesztési program révén új esélyt, lehetőséget teremtünk[12] – hangoztatta Hajnal Jenő, az MNT elnöke a program kapcsán.
Az írásból arra lehet következtetni, hogy komoly, a „jövőbe” való befektetésről van szó. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de elkerülhetetlenek kérdések: Miért nem korábban kezdődött el ez a program? Lesz-e elég gyerek az óvodákban?

Október 27.
Katalónia független
Kikiáltotta a függetlenséget a katalán parlament.
A kormány megkezdi a Katalán Köztársaság felállításának folyamatát. A 135 képviselő közül 70 szavazott az elszakadás mellett, 10 ellenezte, ketten üres papírt dobtak az urnába.[13]
Minden népnek joga van az önrendelkezésre.
Madrid a katalán kormány feloszlatásáról és előrehozott helyi választások kiírásáról döntött.
Merjük remélni, hogy nem fog erőszakot alkalmazni a katalánok ellen. 

BOZÓKI Antal
Torda, 2017. október 28.


[1] Balázs Szilvia: Nem romlik, de nem is javul. Hét Nap. 2017. október 18. 10-11.
[2] Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. - Alkotmányos Alapokmány és az SZK Hivatalos Közlönye 72/2009. - másik törvény és 97/2013. – AB határozat. Az MNT hivatalos honlapja. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

[3] Fehér Márta: Mit hoznak a kisebbségi törvények. Hét Nap., 2017. október 18. 12-13.
[4] Uo.

[6] csin: Újabb felmondások a közszférában. Magyar Szó, 2017. október 21. 10., vagy

[7] Uo.

[8] G. B.: Létszámleépítésről döntött a képviselő-testület. Magyar Szó, 2017. augusztus 26. 7., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3456/vajdasag_temerin/170118/L%C3%A9tsz%C3%A1mle%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sr%C5%91l-d%C3%B6nt%C3%B6tt-a-k%C3%A9pvisel%C5%91-test%C3%BClet.htm, 2017. augusztus 26., [13:22]

[9] Uo.

[10] A részarányos foglalkoztatás fonákja. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7289, 2016. március 3.

[11] Mihályi Katalin: Az óvodafejlesztési program a jövőt is jelenti. Magyar Szó, 2017. október 21. 1. és 13., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3505/kozelet_oktatas/172930/Az-%C3%B3vodafejleszt%C3%A9si-program-a-j%C3%B6v%C5%91t-is-jelenti.htm, 2017. október 21. [08:25]
[12] Uo.
[13] MTI. http://hvg.hu/vilag/20171027_katalonia_fuggetlenseg_parlamenti_szavazas. Lásd még: Megszavazták a Katalán Köztársaság függetlenségét. Magyar Szó, 2017. október 28. 2.

2017. október 27., péntek

Prosperitati & nyelvhasználat & gazdasági támogatás & nemzetpolitika

A gazdaság és a nemzeti érdekek összekapcsolása. Mennyire fontos a "gazdasági nacionalizmus"? 

Mennyire fontos a gazdasági támogatások, magyarországi cégek összekapcsolása a nemzeti értékek közvetítésében? Vajon megteszünk-e mindent, amit csak lehet? (Szávay István – Magyar Levente vita nyomán)

Mennyire fontos a gazdasági támogatások, magyarországi cégek összekapcsolása a nemzeti értékek

A világhálón keresztül sok mindennel találkozhatunk. Ha még a közösségi médiát is hozzácsatoljuk, kiderül kicsi ez a mi Kárpát-medencénk. Így mi is felfigyelhettünk egy érdekes témára amit a Jobbik országgyűlési képviselője Szávay István vetett fel Magyar Leventének anyaországunk külügyi államtitkárának. Képviselői kérdésében a Jobbikos politikus  a magyar nyelv használatát és a külhoni magyaroknak nyújtott gazdasági támogatás közötti kapcsolatot feszegette, arra utalva (tegyük hozzá jogosan!), hogy a külhonban nem csak a magyarországi cégeknek mint a CBA, OTP, MOL kellene magyarokat/magyarul tudó egyéneket alkalmazniuk és magyar feliratokat használni, ezzel is erősítvén az anyanyelvünk használatának fontosságát,  hanem a gazdasági támogatások  nyerteseinek is illene magyarokat/magyarul beszélőket alkalmazni, magyar nyelven megjeleníteni a termékek nevét, a termék használati utasítását, a termék összetevőinek listáját etc. Véleménye szerint a támogatások odaítélésénél mindezt a pályázati követelmények közé  kellene sorolni.

Magyar Levente államtitkár úr válaszában azt hangsúlyozta a külhoni magyarságnak nyújtott támogatás nemzeti ügy amit nem szabadna pártpolitikai csatározás színterévé tenni ( tegyük hozzá jogosan!), és a magyar nyelv ismerete nem hogy követelmény a támogatások odaítélésénél, hanem Szerbiában, a Vajdaságban egyenesen a magyar állampolgárság megléte is az objektív követelmények között szerepel. Államtitkár úr elmondása szerint, személyesen is  fontosnak tartja a magyar nyelv ismeretének markáns megjelenését ezen vállalkozásokban, a munkavállalók részére elő van írva a magyar nyelv használata, legalábbis  többségében ilyen munkavállalókat kell alkalmazni és mindent megtesznek a jogi keretek között a közös cél ( a magyar nyelv megjelenítésére- a szerk. megjegyzése) eléréséhez.

Eddig a hír. És most nézzük meg mi van mögötte. Mivel nem ismerjük más külhoni területek helyzetét, ezért a vizsgálatunk tárgya csak Délvidékre szorítkozik. Alapos utánajárást követően a következőkről számolhatunk be:
A külhoni magyarság gazdasági támogatások elindításánál, különös tekintettel a Délvidékre, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) üdvözölte a programot és nagy lehetőséget lát/látott benne. Majd a “mutyilista” megjelenésénél megfogalmazta azt is, hogy a támogatások nem az 50 leggazdagabb délvidéki magyar további gazdagodását kell, hogy szolgálja, hanem a 250.000 délvidéki magyar közösség egészének gazdasági felemelkedését.
Valamint azt is kimondtuk nem jó ha egy pártra és holdudvarára bízzák az eszközök szétosztását, tegyék ezt az anyaországi külképviseletek erőteljesebb bevonásával. Például úgy ahogyan azt az olaszok teszik. Ezzel kapcsolatosan bevezettünk egy új fogalmat  is a délvidéki magyar politizálásba, a “gazdasági nacionalizmus” fogalmát.
Aminek a  lényege pedig az, hogy magyar támogatást  adjunk magyar vállalkozóknak (főleg pályakezdőknek, kis és közepes családi vállalkozásoknak), akik magyar munkásokat alkalmaznának,ezzel is erőt adván a külhoni magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának.
Ennek az egyik eszköze pontosan a magyar állampolgárság megléte kellene, hogy legyen. Már csak abból kifolyólag is, hogy az igénylését (többek között) szorosan a magyar nyelv ismeretéhez kötik. Azt meg  nem róhatja fel senki Magyarországnak mit “ad” saját állampolgárainak.

Sajnos, mindez csak részben valósult meg. Hiszen a program lebonyolítását egy párt kezébe adták, akik kezdetben - köszönve a “mutyilista” utáni közhangulatnak- odafigyeltek a pártatlanság látszatának fenntartására. Azonban az idő múlásával ez egyre inkább alább hagyott. Először megjelentek a “pályázatírók” akik jutalom fejében “segítettek” a támogatásoknál, majd az odaítélt támogatások nyertesei között egyre emelkedett a “pártpreferenciával” rendelkezők száma. Majd a párt népszerűségének zuhanásával egyre inkább szorosabbra fűződött a párt, a holdudvar és a támogatottak viszonya. A ”prosperálók” beköltöztek a párt által fenntartott irodákba, a párt rendezvények másról sem szóltak mint  a gazdasági támogatásokról, majd a tagság bővítését is a “prosperálókból” végezték/végzik.

Ha a kérdést a “gazdasági nacionalizmus” szempontjából szemléljük, akkor Délvidék esetében a következő történésekről számolhatunk be. A kis összegű támogatásoknál (1000-10.000 euró között), valóban úgy van ahogyan azt Magyar Levente államtitkár úr mondta. A magyar állampolgárság megléte az objektív követelmények között szerepel. Visszautalva a magyar állampolgárság igénylésére, akkor ez egyből (elvileg) a magyar nyelv ismeretét is fedi.
Azonban a nagy léptékű gazdasági támogatásoknál ez már nem felel meg az államtitkár úr által említetteknek.   A 2016-os évben  kiírt kiemelt jelentőségű nagy léptékű gazdasági támogatások szabályzatában  (2017. januárjáig lehetett pályázni) a következőt olvashatjuk, idézet:

A pályázók köre és pályázati feltételek
  1. szakasz
A pályázat benyújtására jogosult (továbbiakban: Pályázó): a Vajdaság AT területén nyilvántartott székhellyel rendelkező jogi személy, amelynek alapítói és/vagy dolgozói jelentős része olyan természetes személy/ek, aki/k rendelkezik/nek Szerbia Köztársaság és Magyarország állampolgárságaival és Vajdaság AT területén bejegyzett lakcímmel.
Valamint a pályázóra vonatkozó általános feltételek között:
  1. a projekt megvalósítása folyamán (összhangban a projekt megvalósulásának eredményeivel, az üzleti tervben foglaltak alapján) vállalja az alkalmazotti létszám legalább 20 fővel történő megnövelését (állandó munkaviszony létesítésével), az alkalmazottak bérezése eléri a Pályázó székhelye szerinti átlagkereset legalább 75%-át;
  2. vállalja, hogy legalább 5 új beszállítóval köt szerződést, amivel a fejlesztés kapacitásbővülésével arányos beszállítási volumen növekedést ér el, és a hitel futamideje alatt nem csökkenti beszállítóinak számát, a mindenkori legkedvezőbb piaci árat tekinti irányadónak, kötelezettségeit rendszeresen, szerződés szerint teljesíti a beszállítók felé.

Hasonló jellegű kitételeket olvashatunk a kiemelt jelentőségű mezőgazdasági fejlesztések szabályzatában is (5. szakasz, valamint az 5. szakasz 6. és 10. pontja), azzal a különbséggel, hogy 25 beszállítóval kell szerződést kötni, nem 5-el. De ez megjelenik a kamattámogatásra kiírt pályázatnál, a turisztikai fejlesztéseknél,  szabványok bevezetése és működtetése, eszközbeszerzés (gépek), mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések kombinált támogatása célú pályázatoknál.

A felsoroltakból azt a következtetést lehet levonni, hogy a pályázati feltételek felvizezésével a pályázók körébe bekerülhettek azok is akik nem rendelkeznek magyar és szerb állampolgársággal. Ez  kétélű kard is lehet mert elméletileg kiskaput nyitnak azoknak a magyaroknak  is akik még nem igényelték a magyar állampolgárságot, de azoknak a szerb nemzetiségű vállalkozóknak is akik nem tudnak magyarul és a kilencvenes, háborús  milosevici időkben gazdagodtak meg.
Ezen felül, egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az új munkaerő felvételénél, vagy a beszállítói kör bővítésénél nem jelenik meg követelményként a magyarok alkalmazása, illetve a magyar nyelv ismerete, használata.
Eddigi tapasztalataink szerint azok a cégek, amelyek támogatáshoz jutottak és kötelezték magukat új munkaerő felvételére, beszállítók alkalmazására, a munkahelyek betöltésére kiírt pályázatoknál nem fogalmazták meg követelményként a magyar nyelv ismeretét.

Ha ezt a kérdéskört tovább boncolgatjuk akkor értelemszerűen felvetődik a kérdés megfelelnek-e ezek a pályázatok a gazdasági program alapvető céljának, a délvidéki magyar közösség gazdasági megerősítésének?
Vagy azon is el lehet gondolkodni  miért van az, hogy  egyes esetekben, leginkább kis értékű összegeknél kizárólagos szempont a magyar/szerb állampolgárság megléte, míg a nagy összegeknél ez már nem kizárólagos szempont? Mi a magyarázat erre?
Ahogyan az is magyarázatra szorul, hogy a támogatást elnyerő nagyvállalkozókat miért kötelezik csak arra, hogy az új alkalmazottak bérezésénél  a Pályázó székhelye szerinti átlagkereset legalább 75%-ának kifizetését alkalmazza? 
Mert ez a gyakorlatban sok község/város esetében a szerbiai minimálbérnek (esetleg picivel feletti) összegnek felel meg, amire eleve kötelezik a szerbiai törvények! A minimálbérből pedig nem lehet  megélni és nem jelent megtartó erőt a Vajdaságban. Vagy nem ez a cél?

Amint látjuk van mit javítani a pályázatok szövegén. És akkor még nem is beszéltünk ezen cégek további  nemzetpolitikai felelősségükről, vagy a “mutyilistás” szereplésükről!
Evvel majd egy másik VMDK Hírmondó-ban bővebben foglalkozunk.

Összegzés:
A Prosperitati pályázatoknál nincsen egységes követelmény a magyar/szerb állampolgárság kapcsán. Az ekevasat igénylőknél kizárólagos követelmény a magyar állampolgárság megléte, míg a több százezer/millió euróra pályázók esetében ez már nem számít kizáró oknak. Az új munkaerő/beszállítói kör alkalmazásánál nem követelmény a magyarok felvétele, illetve magyarul is tudó munkaerő alkalmazása. A követelmények között az sem szerepel, hogy a nyertes pályázók kötelesek alkalmazni a magyar feliratok feltüntetését termékeiken, szolgáltatásaiknál, reklámjukban, ügyfelek kiszolgálásánál etc. Nem szabadna a minimálbér kifizetésére szorítkozni, nagyobb bérezésre kellene ösztönözni a cégtulajdonosakat. A pályázatok szövegét módosítani kell és ki kell küszöbölni a felsorolt hiányosságokat.

VMDK Hírmondó IV.évf. 21. sz. 2017. 10. 26.

2017. október 26., csütörtök

VaMaDiSz kontra Jogtudományi Kar

Nem adjuk föl!

Tovább folyik a harc a magyar nyelvű felvételi vizsgáért


  
Sóti Attila (Fotó: Bozsoki Valéria)

Az újvidéki Felső Bíróság október 20-án megismételte az egy héttel ezelőtti döntését: annak ellenére, hogy a Jogtudományi Kar nem szervezte meg a felvételi vizsgát magyar nyelven – ami ellentétben van a tartományi képviselőházi döntéssel –, az illető karon nem történt diszkrimináció.
A Vajdasági Magyar Diákszövetség Elnöksége október 23-án este megtartott ülésén hosszas tanácskozás után egyhangúlag úgy döntött: folytatja a pert és fellebbez az elsőfokú ítélet ellen.
Mi okból döntöttek így? – kérdeztük Sóti Attila elnököt.
– Tovább folytatjuk a bírósági eljárást a magyar nyelvű felvételi vizsgáért, abban bízva, hogy az új, másodfokú döntés, a fellebbezésünk után, pozitív eredményt hoz. Ott vagy már születik egy pozitív eredmény, vagy a fellebbezés után a másodfokú ítélet ismételten rámutat a most meghozott ítélet indoklásának a hiányosságára. Reméljük, hogy másodfokon rámutatnak arra, hogy hiba volt a tanúk kihallgatását elutasítani. Most is, amint erre a lehetőségek megteremtődnek, a fellebbezésben meg fogjuk támadni azokat a pontokat, amelyekkel nem értünk egyet. Ebben a legkirívóbb eset az általunk javasolt tanú kihallgatásának mellőzése. Azt az indokot sem tudjuk elfogadni, hogy miért nem lett kihallgatva. Azért ragaszkodunk ehhez a kihallgatáshoz ennyire, mert így egyértelműen be lehetne bizonyítani, hogy sérült bizonyos fiataloknak a törvényben adott joga.
Másrészt azért döntöttünk így, mert az elmúlt napokban a legkiemeltebb szakmai partnereink biztosítottak afelől bennünket, hogy a továbbiakban is mellettünk állnak, és minden szükséges támogatást megkapunk ahhoz, hogy ezt az egész küzdelmet folytatni tudjuk.
Mikorra várható a tárgyalás?
– A legutóbbi forgatókönyvet ismerjük: akkor majdnem két hónapot várakoznunk kellett arra, hogy az akkori elsőfokú ítéletet írásban is kézhez kapjuk. Mint kiderült, a törvény a bírót nem kötelezi semmilyen határidőre. Most is gyakorlatilag bármeddig elhúzható ennek a mostani új ítéletnek az írásbeli megindoklása. Annak megérkezésétől számítva 15 napunk van fellebbezni. Amint megérkezik, reagálunk, összeállítjuk a fellebbezést.
Optimális esetben még ebben az évben fellebbezhetünk, és év végén, vagy a következő év elején megszületik a másodfokú eljárás eredménye. A fellebbezést a Fellebbviteli Bíróságra adjuk be.
Mire számíthatnak a továbbiakban?
– A türelmünk már nagyon fogytán van. Azért tanácskoztunk sokáig a VaMaDiSz-ben, mert a többségünk nem jogász. Elnökségünk egyik tagja, a Jogtudományi Kar hallgatója azonban részletesen elmondta nekünk, milyen lehetőségekre számíthatunk, és mi egyhangúlag úgy döntöttünk, folytatjuk a harcot.
Kikértük tapasztalt ügyvédek véleményét is. Csodálkoztak a fejleményeken. Véleményük szerint a bíróság, függetlenül attól, hogy a felperes vagy az alperes javasolja, szinte mindig kihallgatja a tanút, még akkor is, ha az csak kicsit érintett a dologban. Másrészt olyan véleményeket hallottunk, miszerint ez taktika is lehet, hogy minél magasabb szinten szülessen meg a döntés a Jogtudományi Kar ellen.
ria
Magyar Szó, 2017. október 25. 7., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3507/kozelet_oktatas/173109/Nem-adjuk-f%C3%B6l!.htm, 2017. október 24. [18:45] >> 2017. október 24. [19:03]

Lusta VMSZ-es káderek miatt késik az ötödikes napló?

 A VMDK arra volt kíváncsi, hogy miért nincsen magyar nyelvű ötödikes napló még október közepén sem.
  
Mint az most kiderül ennek oka, hogy az MNT munkatársai csak október 17-én juttatták el a fordítást a kiadónak.
Ez derült ki abból a válaszlevélből, amit a VMDK a vajdasági parlament 15-ik ülésén feltett kérdésére küldött válaszul Nyilas Mihálynak, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Nemzeti Közösségi-Nemzeti Kisebbségi titkár.
A VMDK arra volt kíváncsi, hogy miért nincsen magyar nyelvű ötödikes napló október közepén.
A naplók hiányának ügyében a DélHíren is megjelentek azok az írások Egri Emma és Kovács Vilhelmina tollából, amelyek a naplók hiányára hívták fel a figyelmet.
Az eset különösen kínos annak ismeretében, hogy a belgrádi oktatási minisztériumban az államtitkári posztot egy VMSZ-es politikus Vicsek Annamária tölti be.
A téma kapcsán a VMDK kérdésére tegnap érkezett meg a válasz, amiből az derül ki, hogy a Magyar Nemzeti Tanács csak október 17-én küldte meg a napló fordítását a „Prosvetni pregled” doo kiadónak. A késedelmet azonban semmi sem indokolta, hacsak a Magyar Nemzeti Tanács VMSZ-hez köthető kádereit váratlanul nem érte a szeptemberi iskolakezdés.
Portálunk az eset kapcsán megkereste Csonka Áront a VMDK elnökét, aki kifejtette: “A tartományi titkár kitérő választ adott, amivel a felelősséget az MNT-re hárította. Számunkra
nem világos tudott-e a kialakult helyzetről, vagy csak most szerzett tudomást a naplók hiányáról. Akármelyik eset is áll fenn, az nem enyhítheti a mulasztással járó felelősséget.”
A VMDK szerint Nyilas Mihálynak hivatalából eredően reagálnia kellett volna, így viszont csak a diákok, tanárok helyzetét nehezítették meg.
“Reméljük a közeljövőben választ kapunk arra is miért húzódott el a fordítás, miért késett az MNT, mit is tett az oktatási államtitkár ez ügyben. Bízunk abban, hogy a kiadó gyors lesz és nem kell megvárnunk 2018 júniusát a naplók átvételéhez.” – mondta el Csonka.

Mind több a gyűlöletkeltő falfirka Szabadkán

Gyűlöletkeltő falfirkákra lehet bukkanni Szabadka utcáin. Több lakóépületen is önkényuralmi jelképek láthatók a Tesla-telepen. A helyiek szerint fokozni kellene a rendőri jelenlétet.

Smrt svima! - Halál mindenkire! - olvasható az egyik épület falán. Nem ez az egyetlen ilyen felirat. A helyiek elítélik a gyűlölködés minden formáját. A szabadkaiak szerint az illetékes szervek feladata megfékezni minden ilyen esetet, és elkapni az elkövetőket. Ehhez azonban a járőrök fokozottabb jelenlétére lenne szükség - vélik az emberek. „Nem tudom, mit lehetne tenni. Rengeteg, hogy így fejezzem ki magam a huligán. Rendőrök nincsenek. Nem tudják megfogni őket. Gyönyörűen bemeszelik a házat. Már másnap össze vannak firkálva.”
„Irtózom a diszkrimináció minden fajtájától és az ilyen hülyeségektől. Inkább a szép üvegfestményeket szeretem nézni, aminek van értelme, humora.”

falfirka

Az elkövetőket szinte lehetetlen tetten érni - mondja Józsa László ügyvéd. Hiszen a gyűlölködő feliratok nem előre bejelentett helyszíneken és időpontban készülnek. A pillanat művei - tette hozzá a szakértő, aki arról is beszélt, hogy milyen jogi lépésekre van lehetőség. Persze akkor, ha elkapják a feltételezett elkövetőt. Józsa László, ügyvéd: „Büntetőjogi vonatkozásban két irányba lehet gondolkodni. A súlyosabbik, ami nyilvánvaló helytálló is volna, az a nemzeti gyűlöletkeltéssel kapcsolatos büntetőeljárás lehetne. A másik pedig, főleg amennyiben magán vagyonon történik ez, magánházon van falfirka, akkor rongálásról is beszélhetünk. Mindkét esetben hatékony eljárásra akkor van lehetőség, ha a sértett vagy a hatóság, konkrétan a rendőrség elfogja a tetteseket. Ebben az esetben lehet konkrét eljárásokat lefolytatni.”
Józsa László azt is kifejtette, hogy amennyiben az elkövetőket nem sikerül kézre keríteni, akkor ebben az esetben a falfirkákat az ingatlantulajdonosnak kell eltüntetnie.
2017. október 25.
https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/mind-tobb-gyuloletkelto-falfirka-szabadkan

2017. október 25., szerda

Rongálás a városban




Szabadkán az elmúlt héten két rongálásos ügy borzolta a kedélyeket.

Ismét a helyén áll az Ambrozije Boza Šarčević-szobor (Fotó: Gergely Árpád)

Szerdán este Ambrozije Boza Šarčević, szabadkai irodalmár Raichle Ferenc parkban található mellszobrát rongálták meg. A művet Ivan Meštrović készítette és ajándékozta a városnak. A szobrot ismeretlen tettesek leemelték a talapzatáról, és az egyik közeli padra helyezték. Az illetékesek gyorsan reagáltak, és mára ismét a helyén áll a szobor.
Széttörték ugyanakkor a városháza előtti parkban lévő arató ember szobránál lévő kőtáblát. Az esetet követően többen a tettesek mielőbbi kézre kerítését és példás megbüntetését követelték, ám mint később kiderült, ez esetben nincs szó szándékos rongálásról. A táblát a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat munkásai törték össze munkavégzés közben. A közvállalat által kiadott közleményből kiderül, hogy az esetet követően felvették a kapcsolatot a Községközi Műemlékvédelmi Intézettel a kár elhárítása érdekében, és a közeljövőben a közvállalat anyagi támogatásával felújítják a táblát. A közvállalat emellett lefolytatja a kötelező fegyelmi eljárást a baleset okozója ellen.
B.em
Magyar Szó, 2017. október 24. 11., vagy

A délvidéki magyarság helyzetéről vitáztak a magyar parlamentben


A délvidéki magyarságot érintő témákban hangoztak el felszólalások a magyar parlament október 24-i ülésén.

 
Az ellenzék részéről Szávay István jobbikos parlamenti képviselő kérdezett többek között a nemzeti tanácsokról szóló törvényről, az újvidéki Jogi Kar és a VaMaDisz között zajló perről, illetve arról is, hogy a délvidéki magyarokat azonos jogok illetnék meg, mint amit a koszóvóban élő szerbeknek szeretne kiharcolni a szerb kormány.
“Mikor lesz a délvidéki magyarság jogainak biztosítása fontosabb az önök számára, mint néhány egykori csetnikből lett politikus barátsága?” – kérdezte Szávay a parlamentben.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a gazdasági fejlődés, a politikai kapcsolatok és a jószomszédi viszonyok mellett a történelmi barátságról beszélt.
“Igen, nagyra becsüljük a Szerbiával kialakult kapcsolatokat.” – összegezte válaszában az államtitkár.
A felszólalásokat teljes egészében itt hallgathatják meg:


Aki kíváncsi, milyen színvonalon zajlanak „viták” a Parlamentben, és van rá pár perce, nézze, hallgassa meg ezt a videót.
„A magyar kormány nagyra becsüli azt, ahogyan a szerb kormány az országban élő magyar közösséggel bánik.” Szijjártó Péter szerint legalábbis. Én viszont nem becsülöm nagyra a Magyar Nemzeti Tanács jogkörének megnyirbálását, vagy hogy Szerbiának uniós vállalása szerint már egy éve módosítania kellett volna a kisebbségi jogokról szóló törvényt. Erről beszéltem ma napirend utáni felszólalásomban. Ezúttal is Fónagy János válaszolt, aki elmondta, hogy példaértékű jogkörökkel rendelkeznek a szerbiai nemzeti tanácsok, illetve hogy Szerbia komoly vállalásokat tett az uniós csatlakozási folyamata során a nemzetiségek felé.
Tényleg elképesztő, mintha nem is egymásnak beszélnénk! De a lényeg: szerintük minden rendben van!