2019. március 30., szombat

Óbecsei Petőfi:

A községi iskolahálózat kialakításával megbízott munkacsoport felülbírálta saját döntését

 Óbecsei Petőfi: A községi iskolahálózat kialakításával megbízott munkacsoport felülbírálta saját döntését - A cikkhez tartozó kép
 Az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola

Az óbecsei községi iskolahálózat kialakításával megbízott munkacsoport egyhangúlag felülbírálva önmagát március 28-án új javaslat-tervet hozott, amely szerint a meglévő iskolahálózat nem változik, marad minden iskola, igy az óbecsei immár 64 éves múltra visszatekintő Petőfi Sándor Általános Iskola is, nem kell összevonni, bezárni, diákszállóvá alakitani egyiket sem.
Az év elején a Petőfi Sándor Általános Iskola bezárását javasolta a községi iskolahálózat kialakításával megbízott munkacsoport Óbecsén. A munkacsoport a döntést a diákok számának csökkenésével magyarázta és azzal, hogy a létszám nem felel meg a törvényben megszabott feltételeknek. A javaslatról közvitát is tartottak.
A Tiszamenti város békéjét felkavarta a hír, amely komoly összefogást eredményezett. Civil szervezetek, magánszemélyek, az iskola mostani és egykori tanárai, a diákok szülei, helyiek és nem óbecseiek, sőt határon túliak, szám szerint több mint 9000-en adták aláírásukat az iskola megmaradása érdekében megfogalmazott petícióra.
A közvitán elhangzott, hogy az iskola a törvénnyel összhangban és minisztériumi engedéllyel dolgozik, Elhangzott, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak 80% magyar, és hogy egy zömmel magyarlakta helyi közösség kulturális középpontjának része. A felszólalók (a Képviselő-testület VMSZ-képviselő csoportja, a helyi VMSZ, az MNT, a szülők tanácsa nevében), kiemelték, hogy a javaslat figyelmen kívül hagyta, hogy az intézményben 20 osztály működik, holott funkcionálásához 16 is elég, hogy elhamarkodott a döntés, hiszen köztudott, hogy a lakosság létszáma csökken. Éppen ennek tudatában és a törvényes kritériumok megváltoztatása reményében, nem javasoltak a hálózatok kialakítása során változást Vajdaság más községei.
A községi tanács a javaslatot nem fogadta el. Visszaküldte a munkacsoportnak átdolgozásra. A változtatás megtörtént. Sem bezárni, sem összevonni nem kell iskolát. A megváltoztatott javaslat reményt ad az iskola fennmaradására. Az idő közben múlik. Közvita lesz, majd a tanács, képviselő-testület, MNT, Tartományi oktatási titkárság, oktatási miniszter nézi majd át és véleményezi a dokumentumot.
Az iskolahálózat eseményeinek az elemzők szerint több üzenete van: nem bölcs dolog elhamarkodott és az előírásokkal szembe menő javaslatokat hozni, nem elfogadható egy iskola bezárása valós érvek nélkül, a közvéleménynek és az összefogásnak ereje van.
Közben az iskola tovább él, Petőfi örökké címmel megünnepelte fennállásának jubileumát.

Szilágyi Edit

Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)

Kedd, március 30.
* Vannak eredmények. Így nyilatkozott Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök, aki Ivanov külügyminiszterrel és Szergejev véderőminiszterrel együtt több mint hatórás tárgyalást folytatott Slobodan Milošević jugoszláv elnökkel. Primakovék Belgádból Bonnba utaztak, hogy találkozzanak Schröder kancellárral, az Európai Unió soros elnökével.
* Gerhard Schröder német kancellár Primakov orosz miniszterelnökkel folytatott egyórás tárgyalásai után kijelentette: a Primakov által közvetített jugoszláv javaslatok nem nyújtottak elégséges alapot a kosovói válság megoldásához. A NATO változatlan erővel folytatja a jugoszláv célpontok elleni légitámadásait – mondta Schröder újságírók előtt.
* A jugoszláviai válság újólag bebizonyította annak megalapozottságát, hogy Oroszország következetesen elutasítja a NATO keleti irányú bővítését – hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz elnök a szövetségi gyűléshez intézett éves üzenetében.
* Életbe lépett a jugoszláv kormány rendelete hadiállapot ideje alatti áruforgalomról. A rendelet az ésszerűsített eljárásra jogosult polgárokat öt csoportba osztja.
* Pancsova északi részét érte bombatalálat. A bombázások kezdete óta ez volt a harmadik támadás a város ellen.
* Belgrádban megtartották a Pesma nas je održala (A dal tartott fenn bennünket) elnevezésű koncertsorozat harmadik rendezvényét. Újvidéken a Szabadság téren óriási tömeg tiltakozott a NATO-agresszió ellen.
* Újvidéken a kábeltévék levették műsorról a Duna Televízió és az MTV 2 műsorát.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

2019. március 29., péntek

Helységnévtáblák az Európa Tanácstól

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (168.)

Március 18.
Helységnévtáblák az Európa Tanácstól
A nemzeti kisebbségi nyelvhasználatról tanácskoztak március 12-én Zomborban, az Európa Tanács (ET), az illetékes minisztérium, a városi közigazgatás, a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanács, a nemzeti tanácsok és a civil szervezetek képviselői.[1]
– Az összejövetelen elhangzott az is, hogy az új nyelvhasználati szabályozás értelmében a helységnévtáblákon a kisebbségek nyelvén is el kell helyezni a föliratot abban az esetben, ha az hivatalos használatban van az adott területen – írja M agyar Szó.[2]
A gondom ezzel a megfogalmazással, hogy tévesen tájékoztatja az olvasót: Mintha csak most találták volna ki, vagyis a fekete-vörös-véemeszes hatalmi koalíciónak köszönhetjük, hogy „a helységnévtáblákon a kisebbségek nyelvén is el kell helyezni föliratot”, miközben ez már a múlt század hetvenes éveiben gyakorlat volt.

 

Zombor miért csak most valósított meg „egy erre vonatkozó projektumot”? A most kihelyezett 24 helységnévtábla ugyanis az Európai Unió és az Európa Tanács támogatásával készült, 16 322 euró értékben, szerb, magyar és horvát felirattal.[3]
Ebből, egyrészt, arra lehet következtetni, hogy Zomborban – annak ellenére, hogy az említett nyelvek is hivatalos használatban vannak – eddig nem törődtek a többnyelvű táblák kihelyezésével. Másrészt pedig arra, hogy a táblák most is az Európa Tanács pénzéből készültek el. Ha az ET nem ad pénzt, akkor most nincsenek háromnyelvű helységnévtáblák? A kérdés az is, hogy mennyi ideig nem fogják ezeket megrongálni, lefesteni?
A táblák kihelyezése egyébként is csak (formai) része a nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogoknak. Elképzelhető, hogyan valósul meg a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használata a zombori közszolgálatokban, az igazságügyben, a közvállalatokban…


Március 22.
Megtartották, vagy mégsem?
A kisebbségi jogok, mint egyéni vagy kollektív jogok címen konferenciát jelentett be a (vélhetően budapesti) Kárpát Jogi Network, amelyre „hat országból” vártak magyar jogászokat.
A nemzetközinek is nevezhető tanácskozás egyik előadójaként Nyilas Mihály, a Vajdasági Jogász Egylet (VMJE) elnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi tikár volt előlátva, aki előadásának címe „Szerbia akcióterve a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására”.[4]
Kárpát Jogi Network honlapján (https://www.karpatjog.hu/) azonban csak az értekezlet „programja” és a részvevők nevei találhatók, valamint, hogy a „fővédnöke” Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

 

Információt arról, hogy a konferenciát megtartották-e és mit mondtak az előadók, sem a szervezet honlapján, sem az interneten, de még a sajtóban sem találtam.
Megtaláltam viszont az interneten a Kisebbségi szemle 2017. évi 3. számát, amelyben (a 109-132. oldalon) megjelent Nyilas Mihály – Mackó Zsuzsanna közös „tanulmánya”, amelynek ugyanaz a címe, mint Nyilas bejelentett előadásának: Szerbia akcióterve a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására.[5]
A szerzők az akkor ezt írták: „Az akcióterv elfogadása óta eltelt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy megvalósításában késések, szervezési és más nehézségek mutatkoztak, de ezek kiküszöbölése folyamatban van és a megvalósítás várhatóan 2017 őszétől kap igazán lendületet. A vajdasági magyarság számára fontos akcióterv elemek megvalósításához jelentősen hozzájárulhat Szerbia és Magyarország kitűnő kapcsolata, illetve az is, ha a vajdasági magyar politikum a közösség érdekeit továbbra is felelősen képviseli Szerbiában, valamint azokat hatékonyan közvetíti az anyaország és az EU felé, Magyarország pedig Szerbia és az EU felé.[6]
Azóta már tudjuk, hogy az akcióterv nem felel(t) meg a magyar közösség elvárásainak, és hogy semmivel sem viszi előbbre a jogaink érvényesítését. Érdekelt volna, mit mond(ott) Nyilas most a „lendületről” és az akciótervről? Vagy ez nem tartozik a nyilvánosságra?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. március 29.


[1] Bővebben lásd A „kereteknél” nem jutottunk tovább c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11635, 2019. március 22.
[2] szikics: Új helységnévtáblák Zomborban
https://www.magyarszo.rs/hu/3937/vajdasag_zombor/199051/%C3%9Aj-helys%C3%A9gn%C3%A9vt%C3%A1bl%C3%A1k-Zomborban.htm, 2019. március 18. [21:02]
[3] Uo.
[4] Hat országból érkeznek magyar jogászok. Magyar Szó, 20196. március 22. 3. és Kárpát Jogi Network https://www.karpatjog.hu/hir/kisebbsegi-jogok-mint-egyeni-vagy-kollektiv-jogok
[5] Kisebbségi szemle 2017/3, 109-132 NPKI: http://archive.bgazrt.hu/npki/folyoiratok_en/kisebbsegi_szemle_en/kisebbsegi_szemle_2017_3_1/
[6] Uo. 132.