2020. december 31., csütörtök

 


Az EB szerbiai országjelentése (1.)

A magyar közösség kérdései elsikkadnak


Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el[1] a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások alatt.[2]
Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát.[3] A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.
A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.


Szakértői vélemények szerint, az Európai Bizottság éves jelentései közül a 2020. évi tartalmazza az utóbbi 15 évben, amióta a jelentések készülnek, a szerbiai állapotokkal kapcsolatos eddigi legtöbb bírálatot [5]
– Szerbia új összetételű képviselőházát a hatalmi koalíció fölényes többsége jellemzi és a ellenzék hiánya, ami nem olyan állapot, amely kedvez a parlamentarizmusnak az országban. Mérsékelten felkészült a közigazgatás reformja területén, bizonyos szintű felkészültséget ért el az korrupció és a szervezett bűnözés ellen küzdelemben. Az alapvető jogok védelme területén nagymértékben létre lett hozva a törvényi és az intézményi rendszer, azonban továbbra is szükséges biztosítani ennek a rendszernek a következetes és hatékony alkalmazását.
A gazdasági kritériumok tekintetében – az EB értékelése szerint – „Szerbia bizonyos haladást és mérsékelt, illetve jó szintű felkészülést ért el a funkcionális piacgazdaság fejlődésében”.
Az EB Koszovóval kapcsolatos álláspontja, hogy „Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tenni és hozzá kell járulnia egy átfogó, jogilag kötelező egyezmény eléréséhez Koszovóval”. – Egy ilyen egyezmény sürgős és sorsdöntő, hogy a koszovói szerbek is haladni tudjanak az európai útjukon – írja egyebek mellet a jelentés összefoglalójában,[6] majd a továbbiakban részletesen foglalkozik/kitér és rámutat a csatlakozási fejezeteket érintő területeken észlelt hiányosságokra is. 
 
Danas, 2020. december 26. 2. 
 
A délvidéki/vajdasági magyarok számára mindig különösen fontos, hogy hogyan látja helyzetüket az EB.
Az EB szerbiai országjelentéseire jellemző, hogy a nemzeti a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó rész a megkülönböztetéssel, a nők és férfiak egyrangúságával, a nők elleni és a családon belüli erőszakkal, a gyermekek elleni erőszakkal, a fogyatékos személyek, a leszbikus, a homoszexuális, biszexuális és interszexuális személyek jogaival, az eljárási jogokkal, a joghoz való hozzáféréssel és a tanúk védelmével foglalkozó részek után következik![7] Ebből is látható, hogy az EB mennyire tartja fontosnak a szerbiai nemzeti közösségek jogait!
Ez a rész jószerivel átírásra került az előző EB jelentésből, alig némi/árnyalati változásokkal,[8] különösen a 2020. júniusi nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában közzétett, a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és a 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentésből,[9] de azért érdemes most is teljes egészében idézni a témára vonatkozó mindössze két (!) bekezdést:
– A nemzeti kisebbségek és kultúrájuk tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó törvényi keret széles körben létre lett hozva és általános támogatásban részesül, összhangban az Európa Tanács keretegyezményével a nemzeti kisebbségek védelméről. Negyedik véleményében az egyezmény alkalmazásról, az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága megállapította, hogy jelentős eltérés van a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében Vajdaság Autonóm Tartomány és Szerbia más részei között, javasolva, hogy javítani kell a nemzeti kisebbségek Vajdaságon kívüli védelmét. A Tanácsadó Bizottság ugyancsak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy létre kell hozni az etnikumok közötti viszonyokkal kapcsolatos adatok begyűjtésének és a viszonyok felélénkítésének fenntartható keretét, figyelembe véve, hogy szükséges a szerb társadalom többségének részvétele a nemzeti kisebbségek integrációjában és bekapcsolódásában. A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó szerbiai akcióterv és a mérvadó törvények megvalósítása az egész ország nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek jogai hatékony megvalósításának konkrét javulását kell, hogy eredményezze. A Nemzeti Kisebbségi Alapot tovább növelték. Elkészült a leggyakoribb albán nevek katalógusa, hogy lehetővé tegye ezeknek a neveknek a pontos beírását az anyakönyvekbe. Mind a 73 községben megalakultak a helyi nemzeti kisebbségi tanácsok, amelyekben ezt a kötelességet a törvény előírja. A teljes mandátumuknak azonban még csak ezután kellene megvalósulni, mert a tanácstagokat nem mindenhol nevezték meg, vagy a tanácsok nem ülnek össze gyakran. A törvényes kötelezettséggel ellentétben, hogy vegyék tekintetbe a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra is elégtelenül vannak képviselve az állami szervekben. A hatalom megkezdte, az állami hivatalnokokra vonatkozó módosított törvény alapján, a nemzeti kisebbségeknek az állami szervekben való részvételére vonatkozó adatok begyűjtését. A rendkívüli állapot alatt, az Emberi- és Nemzeti Kisebbségi Jogi Hivatal, valamint az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium 12 nemzeti kisebbségi nyelven tájékoztató kampányt szerveztek a COVID-19 betegség megelőzéséről.
További haladás történt az oktatás területén. A nemzeti kisebbségi nyelven készülő tankönyvek előkészítése és nyomtatása folytatódott és pozitív eredményeket hozott. További kilenc albán nyelvű tankönyvet biztosítottak. Az Oktatásügyi, Tudományügyi és Technológia Fejlesztési Minisztérium 24 új komplett albán nyelvű tankönyvet sorolt be az általános iskolai tankönyvek katalógusába. Több munkára van még szükség, hogy ez a feladat megvalósuljon. Elfogadták a szerb nyelvnek, mint nem anyanyelv tanításának az új programjait is. A középiskolai nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadása továbbra is korlátozott. A vallási szertartásokhoz való hozzáférést a nemzeti kisebbségi nyelveken lehetővé kell tenni Szerbia-szerte. A nemzeti kisebbségi nyelveken való műsorsugárzás még mindig nincsen eléggé elterjedve Vajdaság területén kívül. A médiaprivatizálás után a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok sugárzása továbbra is fragilis/hiányos és a pénzeléstől függő – áll az EB 2020. évi szerbiai jelentésnek a nemzeti közösségi jogokra vonatkozó részében. 
 
Danas, 2020. december 18. 15.

Az EB legújabb országjelentésének a nemzeti közösségek jogainak érvényesítéséről szóló része nem csak, hogy kevés, de a megállapítások sem mondhatók teljeseknek, átfogóknak és pontosaknak. Azt is lehetne mondani, hogy a Délvidék/Vajdaság vonatkozásban nem teljes, vagyis aszimmetrikus.
A jelentés ugyanis jobbára a tartományon kívüli kisebbségek helyzetéről, jogainak érvényesítéséről szól. Hangoztatja, hogy „javítani kell a nemzeti kisebbségek Vajdaságon kívüli védelmét”, miközben a nemzeti közösségek többsége és számbelileg a lakosságban is, éppen a tartományban él. Az EB mintha még a tartomány lakosságának a nemzeti összetételét sem ismerné! Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne!
Az EB dokumentumából arra lehet következtetni, hogy a délvidéki/vajdasági szervezetek, de a nemzeti kisebbségi tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem vett részt az észrevételeivel, megjegyzéseivel, javaslataival annak elkészítésében. Ha pedig részt vett, akkor a szégyene!
Ez (is), sajnos, egyrészt, arra utal, hogy az MNT nem tartotta/tartja fontosnak, vagy képtelen kommunikálni az EU szerveivel és tájékoztatni azokat az itteni magyar közösség helyzetéről, jogállásáról, vagy éppen a nemzetközi kisebbségjogi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő jogainak érvényesítésével kapcsolatos gyakorlati problémáiról.
Másrészt, amióta Becsey Zsolt, Tőkés László és Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselők és Gaudi-Nagy Tamás mandátuma az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben lejárt, nem jelentkezett olyan EP képviselő, aki felvállalta volna a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeinek képviseletét ezekben a nemzetközi szervezetekben.

Deli Andor Fideszes/véemeszes képviselőt számítani sem lehet, mivel annak a két pártnak – a Fidesznek és VMSZ-nek – a (téves) politikáját képviseli, amelyek szoros kapcsolatban állnak a Szerb Haladó Párttal (SNS), nem pedig az itteni magyar közösségnek az érdekeit.
Az itteni viszonyokat távolról sem ismerő Deli ugyanazt szajkózza, csakúgy, mint a hivatalos magyar politika és a véemesz, miszerint „nemzetbiztonsági és gazdasági érdek Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása”.[10] Vagyis, anélkül, hogy teljesítette volna a tagfelvételi követelményeket! Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen ők fizetik, de ez nem-e a közösség érdekeinek az elárulása?
Az EP Külügyi Bizottságának december 10-ei ülésén, amikor bemutatták az EP Szerbiára vonatkozó országjelentést, Deli elmondta, hogy „szükségesnek tartja módosító indítványok benyújtását annak érdekében, hogy figyelembe vegyék mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az új szerb kormányzat és parlament hoztak az elmúlt időszakban az uniós harmonizáció érdekében”.[11]
– Szerbia készen áll arra, hogy keményen dolgozzon és gyorsabban haladjon az integrációs folyamatban, azonban nagyon sajnálatos, hogy a Tanácsban egyes tagállamok fékezik a folyamatokat – áll Deli brüsszeli közleményen, amelyben az itteni magyar közösséget meg sem említette! Deli szerint, tehát, a probléma az, hogy „egyes tagállamok fékezik” Szerbia csatlakozási folyamatát, nem pedig, hogy Szerbia képtelen végrehajtani a szükséges változásokat!

A 2019-ben megválasztott magyar EP-képviselők sem mutatnak eddig érdeklődést a Délvidék/Vajdaság iránt. Az egyik itteni (véemeszen kívüli) magyar párt vagy szervezet sem épített ki – legalábbis nyilvánosan – kapcsolatot ezekkel a képviselőkkel. Ezáltal olyan helyzet alakult ki, hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia és Szlovákia példáját) viszont tudjuk, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után az EU nem mutat majd érdeklődést a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése és számonkérése iránt.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. december 31.

__________
[1] (Beta) Izveštaj EK: Ozbiljni nedostaci u javnoj upravi, radu parlamenta, pravosuđu i medijima [Az EB jelentése: Komoly hiányosságok a közigazgatásban, a parlament munkájában, az igazságszolgáltatásban és a médiában] https://www.danas.rs/politika/izvestaj-ek-srbija-bez-ikakvog-napretka-u-izbornom-procesu-i-pravosudju/, 2020. október 6. 12.28 és 2020. október 6. 20: 30
[2] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА [Európai Bizottság]. Брисел [Brüsszel], 2020. október 6. SWD(2020) 352 коначна верзија [Végső változat] РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ [A bizottság munkadokumentuma] Република Србија Извештај за 2020. годину [Szerb Köztársaság A 2020. évi jelentés] https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/serbia_report_2020_SR.pdf, vagy
EUROPEAN COMMISSION. Brussels, 6.10.2020 SWD(2020) 352 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Serbia 2020 Report https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/serbia_report_2020.pdf
[3] Ključni datumi [Kulcsfontosságú dátumok] http://europa.rs/godisnji-izvestaj-o-srbiji-2020/
[4] Lásd a 2-es alatti jelentést: Увод и сажетак [Bevezető és összefoglaló].
[5] Pl. Izveštaj Evropske komisije o Srbiji: OD KRITIKA DO PREPORUKA https://eupregovori.bos.rs/progovori-o-pregovorima/analize/1463/2020/12/25/izvestaj-evropske-komisije-o-srbiji_-od-kritika-do-preporuka.html, és
Vesna Rakić Vodinelić: Izveštaj EK o Srbiji 2020 – pravosuđe i vladavina prava [Az EB jelnetčse Szerbiáról – igazságszolgáltatás és joguralom] https://pescanik.net/izvestaj-ek-o-srbiji-2020-pravosudje-i-vladavina-prava/, 2020. október 10.
[6] Lásd a 2-es alatti jelentést: 1.2. Кратак предлег извештаја [A jelentés rövid áttekintése]
[7] Lásd az Основна права [Alapvető jogok] c. részben.
[8] Lásd a Szerbia „komoly késésben van” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12766, 2020. július 23. Lásd még a Figyelmeztetés Szerbiának c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11454, 2018. december 7. és http://delhir.info/2018/12/07/figyelmeztettek-szerbiat-a-nemzeti-kisebbsegek-helyzete-miatt/, 2018. december 7.
[9] Non-paper on the state of play regarding chapters 23 and 24 for Serbia. June 2020. https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/Non_paper_Ch_23_24_June_2020.pdf
[10] Szücs László: Érdekünk Szerbia mielőbbi EU-tagsága https://magyarnemzet.hu/kulfold/erdekunk-szerbia-mielobbi-eu-tagsaga-5127791/, 2019. február 27. szerda 13:48
[11] Kapjon lendületet a bővítési folyamat. Magyar Szó, 2020. december 11. 4.

Živeo kraj

Živeo AV, živeo kralj! Ta parola, izrečena neopisivim mutirajućim falsetom na sednici parlamenta bila je tačka na izlaganje. Nikome nije bilo potrebno da čuje o čemu je zaljubljeni vernik govorio, ali je upamćen taj orgazmični urlik. Aplaudirali su Atlagić, Martinović, Jovanov. I svi drugi. To je to, bravo mali, crna prošlost je pred tobom!

Naslov teksta je posvećen nečemu što je bilo ili što odlazi. Uzaludno je praviti bilanse ili žalobne osvrte na godinu koja je prošla. Ali ona je prošla, to je poznato samo onima koji su je preživeli. Ništa u njoj nije bilo slučajno, sve što je bilo haotično bilo je neizbežno.

Ljubodrag Stojadinović FOTO: PrintScreen  
Ljubodrag Stojadinović FOTO: PrintScreen

Ipak su neki događaji ostavili svoje stopalo u vremenu, pomogli nam da ne razumemo skoro ništa od onoga što nas satire. Bolest je tek na trećem mestu, pandemija je brižljivo negovana u vrhu vlasti kao opravdanje za pretvaranje društva u tamnicu. Na drugom mestu je pošast koju većina prepoznaje kao režim, mehanizam upotrebe svakog zla ne bi li ono bilo još veće. Upotreba bolesti kao saveznika u nečemu što gadno zaudara na prostačku tiraniju, beskrajna arogancija u pokazivanju neznanja i bahate nasilnosti.

Na tronu smo mi, ljudi, u zabludi povodom svoje buntovnosti i građanske pouzdanosti, slabe jedinke, ravnodušne pred svojom zlom sudbinom. Tako su najgori među nama mogli da nam rade šta hoće, uglavnom najgore. I da naš letošnji otpor podnesemo i odustanemo od njega pod surovom torturom policije i Miletovih legionara.

Sklon sam da verujem da svemu tome uskoro dolazi kraj, ništa se ne može trpeti večno.

Jedan sam od onih koji otvoreno sve najgore misli i govori o vladaru i njegovoj sviti. Ne može se imati razumevanje za svog tamničara, niti za manijaka koji je parcelisao sva beogradska groblja i dodatne ledine za one koji će umreti. Ipak je to razumevanje od većine neuspešnih samrtnika stiglo. Babe i dede, posle proglašene pobede nad koronom, izašli su možda na svoje poslednje izbore, uz prećutni poklik posvećen rimskom i svom imperatoru: Ave Caesar, morituri te salutant.

Videli smo šta sve mogu da učine ulizice i podanici, koji su neumorno izmišljali napade na um i telo vladaoca, i svoju neomeđenu podlost pripisivali njegovim kritičarima. Bio je to jedan beskrajni atentat, spektakl nestajanja proroka. To najviše priželjkuju oni koji se tome prividno opiru i servilno se podastiru pred opskurnom božanskom besmrtnošću Jupitera od blata i njegove sicilijanske braće.

Aleksandar Vučić FOTO: Printscreen 
 Aleksandar Vučić FOTO: Printscreen

Zato je nasuprot Ustavu i svakom normalom umu pokrenuta izmena Krivičnog zakonika uvođenjem novog krivičnog dela: napad na psihički integritet i spokojstvo člana porodice državnog funkcionera. Pod pretnjom zatvorske kazne do 5 godina! O tome piše profesorka Vodinelić u svom tekstu Rojalistička novela. Nema se tome bilo šta dodati, ali ako se to na skupštinskoj farmi usvoji, postajem plebejac za slobodni lov – što sam i bio – kao i svi koji su izvan kriterijuma da u porodicama imaju zaštićene primerke.

Je li to najava kraja? Verovatno jeste, rastuća represija je pouzdani znak nemoći i agonije mafijaške vladavine. Otkrivanje ključnih tajni o delatnosti familije bitno proširuje stolarsku delatnost za graditelje optuženičkih klupa. Šta je to psihički integritet? Ta oblast nije predmet zakona niti nadležnost suda. Nema spokojstva dok se ne spava mirno, zanimljiva lica iz turbo aristokratskih porodica, kao i sva druga, legitimna su tema za pripadnike plebsa koji se bave pisanjem. Informacija je svetinja, komentar je slobodan. Familije i mračni poduhvati složne braće su tematski imperativ za autora ovog teksta. Po bilo koju cenu.

Objava Marije Zaharove na Fejsbuku FOTO: Printscreen  
Objava Marije Zaharove na Fejsbuku FOTO: Printscreen

Zna li vladalac koliko je naše poniženje pred saznanjem da je on to što jeste? Ne zna, dabome, inače bi kod Trampa, na primer, sedeo kao državnik, a ne u magarećoj klupi, i ne bi bio inspiracija Mariji Zaharovoj za njene paralele sa Niskim strastima. Ali tamo mu čak ni jedan Tramp nije dopustio da bude ono što nije.

To je ta stidna sekvenca koja može da bude važan deo septembarskog kalendara, u danu kada smo gledali kako one koji misle da su ovde najveći, vide velike siledžije. Pred njima se đido iz našeg sokaka savija kao crv i prestaje da postoji.

U novom sastavu REM-a i izboru zastrašujuće predsednice, ne krije se ideja da sve u Srbiji postane Pink, da se oduzme prostor za kablovske televizije koje govore, misle i izgledaju drugačije.

I ta okolnost, i broj članova SNS-a koji se bliži milionskoj hipertrofiji, opšta pljačka i masovno siromaštvo, sve to najavljuje kolaps i socijalnu imploziju. Sve što ovde valja završiti neće učiniti niko sa strane, to moramo sami. Režim nije u stanju da drži kazan za više stotina hiljada trutova i više hiljada navijačkih batinaša. Ta zver će početi da proždire sve ono što ju je stvorilo.

Živeo kraj, to je naslov jedne ljubavne balade koju peva Aleksandra Radović. To je simbolična himna ovoj godini koja se okončava kao socijalna tragedija. Kraj ljubavi koje nikada nije ni bilo, nestanak mržnje koja razara. Odlazak u praistoriju svih čudovišta koja su se iz zmijskog jajeta pojavila u srpskom parku iz doba Jure.

Ljubodrag Stojadinović

https://direktno.rs/kolumne/324555/ljubodrag-stojadinovic-aleksandar-vucic-kolumna.html

2020. december 30., szerda

VMDK: Alakoskodik a hatalom

 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége  „Alakoskodó hatalom: európai pénzek igen, európai értékek nem” címmel jelentetett meg közleményt, amelyet változtatás nélkül közlünk:

„Az elmúlt két napban tanúi lehettünk annak, hogyan kezeli Vučić-Dačić-Pásztor kormánya az Európai Bizottság Szerbiáról szóló jelentését. Napokon keresztül arról akartak meggyőzni bennünket, hogy az ország EU csatlakozásának kezdete óta legrosszabb jelentés – semmiség, az idei évben elmaradt fejezetek megnyitása, vagy éppen lezárása – valójában siker, a népképviselőknek kiosztott záradék javaslata meg egyenesen az EU záradékát tartalmazza – ami messze van az igazságtól. A valós problémákkal való szembenézés helyett, inkább a belföldi politikai használatra – kirakatot fényeznek.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) számára mindez megerősítette azon álláspontját, hogy a jelenlegi hatalmi koalíciónak se tudása, se kapacitása nincs a szükséges reformok véghezviteléhez.

Az alakoskodó hatalmat csak két dolog érdekli: mindenáron hatalmon maradni és az európai pénzeket dézsmálni. A vele járó európai értékek már kevésbé számítanak.

A parlamenti vita során elhangzottak szerint a VMDK számára különösen aggasztó azon kisebbségi politikusok fellépése, akik Magyarország Kormányára, vagyis annak külügyminiszterére hivatkozva megvezetik a közvéleményt, majd elfogadhatatlan módon kioktatják azokat a kisebbségi képviselőket akik rámutatnak a jelenlegi kormány adósságára a nemzeti kisebbségek / nemzeti közösségek felé, rámutatnak a meglévő törvények foghíjas és kettős mérce szerinti alkalmazására, rámutatnak a megfelelő törvényes keret elmaradására a nemzeti kisebbségek / közösségek nyílt és rendezetlen kérdéseinek orvoslására, letagadván közben még azt is, hogy mindezt az EU is felrója Szerbiának.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy véli egyre nyilvánvalóbb ezen politikai alakulat valós szerepköre a haladók játszmájában: fényezni az EU-nak fenntartott kirakatot és közben tisztára mosni a radikális, háborús uszítók batyuját.

Meggyőződésünk, hogy ez a politika téves mert úgy akarja bevezetni Szerbiát az EU-ba, hogy közben mellőzi közösségünk alapvető érdekeit.”

VMDK Press                                                                                                         

Óbecse, 2020. 12. 30.

https://szabadmagyarszo.com/2020/12/30/vmdk-alakoskodik-a-hatalom/